IX. Beruházások gazdaságossága

1. Beruházási tevékenység értelmezése Beruházás: A vállalkozó pénztőkéjét a beszerzési piacokon az értékteremtő tevékenységhez szükséges anyagi javakká (termelő berendezés, anyagok, áru) váltja át. Beruházási döntések tőkegazdálkodási döntések Beruházásokhoz szükséges tőke megszerzése finanszírozási döntés

Beruházás definiálható úgy is, mint: rendelkezésre álló (megszerzett) tőke (pénzügyi eszköz) hosszú lejáratú lekötése a vállalkozás eszközjellegű vagyonában Műszaki- gazdasági tevékenység ( tőkebefektetés milyen anyagi javakban valósul meg.

Tárgya: Új tárgyi eszköz létesítése, beszerzése Használt tárgyi eszköz beszerzése Gépek, berendezések, felszerelések és járművek tartozékainak első beszerzése, üzemeltetés biztonsága, az egészségvédelem érdekében a rendeltetésszerű használat feltételeit biztosító tartozékoknak a tárgyi eszközt nővelő első beszerzése A selejt tárgyi eszközök pótlása, cseréje Meglévő tárgyi eszköz olyan korszerűsítése, amelynek eredményeként további műveletek vagy új feladat végzésére válik alkalmassá Földterület megszerzése

- fináncberuházások: pénzügyi befektetést jelentő beruházások Csoportosítása: - fináncberuházások: pénzügyi befektetést jelentő beruházások - reálberuházások: anyagi eszközökben megtestesülő tőkebefektetések Fináncberuházás ok (befektetett pénzügyi eszközök) - részesedések - értékpapíroknak az egy évnél hosszabb idejű pénzlekötés céljából történő vásárlása Egy évnél hosszabb időre adott kölcsönök Egy évnél hosszabb lejáratu bankbetétek

Reálbefektetések: (befektetett eszközök) Immateriális javak Alapítás, átszervezés aktivált értéke Kíséreti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték -

Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások

2. A beruházás fajtái BERUHÁZÁS Vállalkozást létesítő Vállalkozást fenntartó Piacot formáló A piaci viszonyokhoz hozzáigazodó Bővítés Pótlás Átállítás Diverzifikáció

Létesítő: - vállalkozás alapítása esetén bevitt vagyontárgyak - működő vállalkozás esetén a termelő tevékenységet szélesíti Fenntartó: szükségletét a létesítő beruházás teremti meg , életképesség megtartása, növekedése Piacot formáló: piaci viszonyokba való aktív beavatkozás a cél Hozzáigazító: passzív módon reagál a megváltozott piaci körülményekre , piaci részesedés fenntartása a cél

Bővítés: gyártási kapacitás növelése, pótlás és bővítés egybe olvadhat Pótlás: fizikailag elhasználódott vagy technológiailag elavult , műszaki szempontból nem megfelelő kicserélése Bővítés: gyártási kapacitás növelése, pótlás és bővítés egybe olvadhat Átállási(átszervezési) beruházás: meglévő termelő berendezések átalakítása, másra való kicserélése (nem használódott el!) Termékszerkezet váltás Új, korszerűbb termék gyártása Vállalkozás szervezete és a szervezet irányításának átszervezése érdekében

Diverzifikációs beruházás: a vállalkozás az eddigi tevékenységi köréből kilép Cél: a kockázat csökkentése, Több piacról származó nyereség a vállalkozás stabilizálásának biztosítása

3. Beruházások rendszere a.) Nemzetgazdasági, üzemgazdasági beruházás b.) termelő, nem termelő beruházás c.) alap, kapcsolódó és közös beruházás d.) infrastruktúra fejlesztést szolgáló beruházások

4. A beruházási szükségletek felismerése A beruházást kiváltó okok: a) beszerzés területén: Szakmai kiadványok, kiállítások, vásárok során szerzett ismeretek Ajánlatok, prospektusok Dokumentációk Árak változásának tendenciái

c) értékesítés területén b) termelés területén Gyártás és értékesítés összevetése, hibás gyártás, selejt% javítási költségek Szűk keresztmetszet , teljesítés késedelme c) értékesítés területén Termék életgörbéje Forgalom változás Fogyasztói szokások változása Garanciális javítás, reklamáció Piaci telítettség

d) innováció területén Termelő berendezések, gyártási eljárások, termelés szervezése és irányítása terén elért új eredmények Új terméke, gyártási eljárások kifejlesztése e) szociális és humánpolitika területen Balesetek okai, gyakorisága Panaszok a munkafeltételekre Megbetegedések okai és gyakorisága Munkaerő hullámzás, okai Bérek, fizetések alakulása

f) pénzügyi területen Eszközstruktúra alakulása, eszközök likviditási fokozata Vagyonváltozások, vagyon struktúrájának alakulása Pénzügyi eredménymutatók alakulása Tőkeszerkezeti és likviditási lehetőségek Pénzügyi preferenciák A termelés eszköz és élőmunka igénye Kalkulált és ténylegesen elért árak alakulása Kihasználatlan ill. túlfoglalkoztatott kapacitások pénzügyi eredményre gyakorolt hatása Vagyonvesztés okai

g) vezetés, igazgatás területén Adatok, információk megszerzésének körülményei Adatfeldolgozás idő- és élőmunka szükséglete Döntések előkészítésének idő- és élőmunka szükséglete Döntések realizálásának technikai feltételei Visszacsatolás technikai feltételei

5. Beruházási döntések megalapozása gazdasági számításokkal Szubjektív megítélést számszerűsített információkkal támasztja alá. Döntések során az alábbi tőkefelhalmozási lehetőségeket mérlegeljük: - választás beruházás és nem beruházás jellegű befektetés között - választás azonnali és későbbi időpontban eszközölt beruházás között - választás azonos beruházási koncepció (azonos beruházási cél) egymástól eltérő megvalósulásai változatai között

- választás különböző beruházási koncepciók között Azonnali vagy későbbi beruházás közötti választás során - a tőkét most kell-e befektetni (pl. működő berendezés cseréje) - pontosan még nem ismert, hogy a létrehozandó, a jövőben létrehozandó beruházások konkurálhatnak-e a jelenlegi tőkebefektetési lehetőséggel

Egymástól eltérő megvalósulási változatok közötti választás a leggyakoribb Azonos beruházási koncepció, eltérő tőkeértékkel Egymást kölcsönösen kizáró gépek. Berendezések A piacról szerezzék-e be vagy maguk állítsák elő A különféle beruházási koncepciók közötti választás célja, hogy a vállalkozás legjövedelmezőbb területére irányuljon

Tőkebefektetés célszerűségét a jövedelmezőség és a megtérülési idő alapján ítéljük meg. A tőkebefektetéssel elérhető évi eredmény*100 Az egyszeri befektetés összege (egységnyi tőkebefektetéssel milyen nagyságú eredményt lehet elérni)

A különböző beruházási koncepciók jövedelmezőség alapján való összemérése - gazdaságossági vizsgálat (elemzés) Gazdaságosság: viszonylagosságot fejez ki, relatív , a jövedelmezőségnél tágabb fogalom

6. A ráfordítások számbavétele a beruházás-gazdaságossági számításokban Beruházással kapcsolatos ráfordítások funkciójuk szerint: - egyszeri ráfordítások - folyamatos (üzemeltetési) ráfordítások Egyszeri ráfordítások: - immateriális javak, tárgyi eszközök - beruházással összefüggő, tartósan lekötött forgóeszközök ráfordításai Folyamatos ráfordítások: holt és élőmunka ráfordítások (költségnemek

7. Az eredmény meghatározása a beruházás gazdaságossági számításokban A várható jövedelmet az értékesítési tervből kiindulva kell meghatározni. Az elvárt eredményt kimutathatjuk Adózás előtti eredmény (bruttó hozadék) Adózott eredmény formájában. A tőkebefektetés akkor jár eredménnyel, ah a befektető visszakapja a befektetett tőkét és mellette tőkehozadékhoz, azaz nettó nyereséghez is jut!

8. A gazdaságossági számítások módszerei Lehetnek: - statikus vagy - dinamikus számítások. Statikus számítások feltételrendszere Fejlesztés egyszeri ráfordítással kapcsolatos pénzkiáramlás (tőkelekötés) egy éven belül végbemegy A fejlesztés folyamatos ráfordításai évente azonos összegűek Az évenkénti árbevétel azonos nagyságrendű

Üzemeltetési időhorizonton belül évente azonos nagyságrendű eredmény Amortizációt évente a költségek között elszámolják Számítások során - nem veszi figyelembe a pénz időértékét - nincs tekintettel arra, hogy van-e, ha igen milyen összefüggés áll fenn a tőkebefektetés és mindazon tényező között, amelyek annak eredményességét befolyásolják

Rangsorolja az azonos célú fejlesztési változatokat - a költségek összehasonlítása - a nyereség összehasonlítása, vagy - egyéb tényezők összehasonlítása alapján Költségösszehasonlítások alapján – csak homogén jellegű termelés esetén lehetséges Számítása: B+Ü/T= termékegységre eső ráfordítás B=egyszeri tárgyi eszköz+forgóesz. befekt. Ü= üzemeltetési költség T= termelés természetes mértékegységben

Nyereség-összehasonlítás – heterogén termelés esetén változatok közötti nyereségkülönbözet megállapítása Egyéb műszaki, gazdasági paraméterek alapján,(ha az előző kettő nem nyújt elég információt) Rentabilitási és/vagy megtérülési mutatók Beruházás rentabilitása(Br)= E/B E= beruházással elérthető évi nyereség B= beruházás egyszeri tárgyi- és forgóeszköz befektetése Meghatározása arra irányul, hogy feltárja az a nyereség-optimumot, amely alapján a különböző fejlesztési változatok közül kiválasztja a gazdaságos változatot.

Pl. a beruházás egyszeri tárgyi- és forgóeszköz befektetése 8000 e Ft, a beruházással elérhető évi nyereség 1600 eFt, a beruházás rentabilitása: Br= 1600 eFt/8000 eFt= 20 % Megtérülési idő (Bm): a fejlesztéshez szükséges pénzbefektetés (B) mennyi idő alatt térül meg a vele elérhető évi nyereségből (E) Bm= B/E = 8000/1600= 5 év

Beruházási pénzeszközök forgási sebessége: Üzemeltetési idő alatt a beruházási pénzeszköz hányszor térül meg Bs= Hi/B:E Hi= használati idő Minél nagyobb a forgási sebesség, annál hatékonyabb a beruházási pénzeszközök felhasználása.

Nyereségráta: az élettartam a során várt jövedelem és Nyereségráta: az élettartam a során várt jövedelem és a beruházás egyszeri befektetésének hányadosa Nem számol az időtényezővel.

Dinamikus tőkebefektetési számítások: A pénz időértéke: kifejezi azt a hozadékot (jövedelmet) amelyet pénzünktől elvárunk Jövőbeni érték: - mai befektetett egységnyi pénzeszköz, mekkora összegre gyarapodik egy előre meghatározott időtartam végén a számításba vett kamatláb alapján - pénzünkkel mekkora jövedelmet érünk el - nagyságát befolyásolja, hogy egyszerű vagy kamatos kamatozást alkalmaznak

Jelenérték: egy maghatározott időben befektetett Jelenérték: egy maghatározott időben befektetett pénzünk „n” év múlva mekkora összegre növekszik. - kiszámítása: a jövőben várt bevételt a hozamrátával diszkontáljuk A jelenérték kisebb az „n” év múlva esedékes összegnél.

A jövőbeni bevétel jelenértékének nagyságát befolyásolja: - a bevétel pénzértékének nagysága - a bevétel jelenértékének időpontja - a kamatráta, illetőleg diszkontráta Diszkontráta = haszonáldozat vagy a tőke alternatív költsége Alternatív befektetés esetén, ha a bevétel összege és a haszonáldozat nagysága azonos, a bevétel jelentkezésének éve határozza meg a jelenérték nagyságát és befolyásolja a döntést.

Örökjáradék: Pénzáramlás, amelynek minden tagja megegyezik és végtelen tagból áll. Kiszámítása= Évenkénti konstans jövedelem/ hosszú távon elvárt hozam % Növekvő örökjáradék: Végtelen tagból áll, egy elemek(tagok) értéke állandóan növekszik. Kiszámítása= Járadéktag/Hozam - osztaléknövekedés

Annuitás: Évjáradék, azaz állandó tagú járadék, amely egy meghatározott időponttól kezdődően , adott számú éven keresztül a jogosultat megilleti.

Dinamikus tőkebefektetési számítások A fejlesztés (beruházási) időben végbemenő folyamat: A cél elérésével kapcsolatos első tőkebefektetéssel (egyszeri ráfordítás) kezdődik, a gazdaságilag hasznos üzemidő utolsó évével fejeződik be. A tőkét anyagi eszközre és élőmunkára váltják. Időintervallum két része: - kivitelezési (megvalósítási) idő (lerövidülésével eredménytöbblet ) - üzemeltetési idő (termelőképesség-hasznosítás)

Kivitelezés: egymástól eltérő nagyságrendben, időben merül fel Befektetés megtérülése = Nyereség jelenértéke/Befektetés jelenértéke= 1 (legalább ) Alapvető követelmény,hogy a beruházás élettartama alatt a tőke megtérüljön. Arra kell törekedni, hogy a beruházás teljes élettartama alatt minél többször térüljön meg. E követelmény teljesülésének feltétele: - jól határozzák meg az amortizációs idő hosszát és a tőke törlesztésének módszerét

- vegyék figyelembe a technikai színvonal változását és a piaci körülményeket befolyásoló tényezőket - az egyes években az árbevételeket, a folyamatos ráfordításokat és az eredményt úgy vegyék számításba, ahogy az ténylegesen bekövetkezik, és tekintettel kell lenni arra, hogy

A termelő berendezések fizikai elhasználódása és avulása következtében csökken azok termelőképessége Az előállítható termékek mennyiségének csökkenése együtt jár a fajlagos költségek növekedésével Csökken az árbevétel Az üzemeltetési időben, az egymást követő években különböző nagyságrendekben jelentkező eredményeknek (tőkehozadéknak) más-más értéke van.

A kamatláb feladata és jelentősége: Különböző időpontban jelentkező ráfordításokat és eredményeket azonos időpontra un. jelen időpontra számíjuk át. Jelen időpont lehet: - a beruházás megkezdésének az éve - a beruházás üzembe helyezésének az éve

Kalkulativ kamatláb (külső kamatláb): amellyel a ráfordításokat és eredményeket a jelen időpontra átszámítjuk Kifejezi: ha a tőkét más célra fektették volna be, az évente milyen hasznot hoz (tőke helyettesítési költsége vagy marginális hozam) Külső kamatláb: mekkora minimális hasznot érne el, ha a tőkét nem az adott beruházásra fordítanák. Belső kamatláb: Az a kamatláb, amely mellett a beruházás egyszeri és működés folyamatos költségeinek és a bevételnek valamely időpontra vonatkoztatott értéke zéró.

A beruházási projektek kiválasztása a dinamikus tőkebefektetési számítás egyes módszereivel a.) Azonos célú és kockázatú beruházási változatok rangsorolása az egyszeri és folyamatos ráfordítások együttes összege alapján Az azonos célú fejlesztés egyes változatainak egyszeri és folyamatos ráfordításait teszi összeadhatóvál Az az előnyösebb, amelynél az egyszeri és folyamatos ráfordítások együttes összege a kisebb

b.) Azonos célú és kockázatú beruházási változatok rangsorolása diszkontált hozadékszámítással A fejlesztés egyszeri ráfordításait és a bruttó (nettó) nyereséget (eredményt) a beruházás megkezdésének időpontjára diszkontáljáka kalkulatív kamatláb figyelembe vételével Nevezik tőkeérték számításnak is. (Tőkeérték = az eredmény diszkontált értéke) A fejlesztés akkor fogadható el, ha a tőkeérték nagyobb mint a fejlesztés egyszeri ráfordításának diszkontált értéke, de legalább nulla.

c.) Nettó jelenérték: a befektetés révén keletkező jövedelmek diszkontált értéke és a jövedelem elérése érdekében történő egyszeri ráfordítás diszkontált értéke közötti különbözet. d.) Azonos célú és kockázatú beruházási tervek ellenőrzése hozam – költség aránymutató alkalmazásával: a beruházás egyszeri ráfordításának diszkontált értéke hogyan térül meg a beruházással elérhető haszon diszkontált értékéből.

e.) A beruházási projektek kiválasztása belső megtérülési ráta számításával belső megtérülési ráta: az a diszkont kamatláb, amelynek alkalmazásával az egyszeri és a folyamatos ráfordítások, valamint a bevételek nettó jelenértéke kiegyenlíti egymást Azokat a beruházásokat fogadhatjuk el,amelyek belő megtérülési rátája egyenlő a tőke alternatív költségével, azaz a kalkulatív kamatlábbal

f.) Egymást kölcsönösen kizáró, azonos kockázatú beruházási változatok vizsgálata annuitás számításával Akkor alkalmazhatjuk, ha a beruházás egyszeri ráfordításával „n” éven át állandó összegű évi bevételt (eredményt) lehet elérni. g.) azonos célú beruházási változatok rangsorolása az egyszeri befektetés megtérülési ideje alapján - megtérülési idő: években kifejezett időtartam, amely alatt a kezdeti tőkebefektetés a vele elérhető bevételekből (hozamokból) megérül

h.) Azonos célú beruházási változatok rangsorolása a jövedelmezőségi index alapján Diszkontált pénzáram/ kezdeti tőkebefektetés Azt a beruházást részesítjük előnybe, amelynek a jövedelmezőségi indexe nagyobb 1-nél. Minél nagyobb, annál nagyobb lesz a befektetés nettó hozama.

i.) Befektetési döntés a könyv szerinti érték átlagos hozama alapján A beruházás könyv szerinti átlagos évi hozama = A beruházás által elérhető éve átlagos eredmény A beruházás könyv szerinti átlagos nettó értéke A beruházás akkor valósítható meg, ha annak könyv szerinti átlagos hozama nem kiesebb a beruházó által a befektetéstől elvárt hozam