KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA 5….. előadás

A kognitív pszichológia A kialakulás főbb okai: Informatika Kibernetika Mesterséges intelligencia, stb Az emberi megismerés modellezése.

A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól elszigetelten, hanem a tevékenység, a cselekvés által szervezett kölcsönhatásukban értelmezi. A belső „kognitív térkép” egy alkotási folyamat eredménye, tehát nem másolat, nem tükörkép. Univerzális, kulturális és egyéni leképezési módok, „térképészeti jelek” vannak.

A kognitív pszichológia több mint az emberi megismerés tudománya, mert minden pszichikus történésben a „kognitív térképet” meghatározónak tekinti. Az ember nem a való világhoz, hanem a megalkotott belső képhez igazodik, amikor a viselkedését irányítja.

szenzoros folyama-tok Az információ-feldolgozás általános modellje FIGYELEM INGER szenzoros folyama-tok percepció döntés és válasz reakció kivitelezése RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA VÁLASZ

A figyelem Funkciói Energetizál Szelektál (koktélparti) Fajtái Spontán Szándékos Terjedelme (7+/-2) a rövid memóriáé is. Megoszthatósága

Fiziológiai alapok az éberség (általános aktivitás) Specifikus információ, aspecifikus retikuláris aktiválációs szisztéma (ARAS) Optimális arousal szint. A figyelem szerepe a további feldolgozásban, az információ tárolásában! Szenzoros tár figyelem rövid memória

(érzéki megismerésről) A percepcióról (érzéki megismerésről)

Az érzékelési modalitások rendszere Külső exterocepció Belső interocepció látás telereceptorok hallás tapintás bőrérzékelés hő kontakt fájdalom szaglás ízlelés mozgás kinesztézis helyzet szervi egyensúly

Az érzékletnek, ha jelentése van, akkor már észlelésről beszélünk Az érzékletnek, ha jelentése van, akkor már észlelésről beszélünk. A következőkben az észlelés és percepció kifejezéseket szinonimaként használjuk. Az észlelést – Ulric Neisser (1976. magyarul 1984.) (21.old.)nyomán - olyan tevékenységnek fogjuk fel amely időről időre akkor lép fel, amikor az észlelő anticipációs sémái képesek összhangba kerülni a környezet által nyújtott információkkal.

A séma működési vázlata TÁRGY (ingermintázat) IRÁNYÍT MINTÁT VESZ MÓDOSÍT FELDERÍTÉS

A séma tehát döntő jelentőségű fogalom, az érzéki (perceptuális) megismerésben is. Később látni fogjuk, hogy a sémáknak nem csak perceptuális, hanem konceptuális (operatív), aspektusuk is van. Hiszen ezek a megismerési tevékenység fejlődése során jönnek létre és változnak. A séma tehát egyszerre a cselekvés mintája és minta a cselekvéshez.

CSELEKVÉSES SÉMA Analóg kód Perceptuális aspektus Operacionális aspektus NYELVI SÉMA Digitális kód

A tanulás elemei

1. A tanulás típusai Érintett idegrendszeri szerkezetek alapján motoros tanulás érzéki tanulás verbális tanulás B) Tanulást végző szándéka szerint spontán tanulás latens tanulás szándékos tanulás C) Tanulást kiváltó hatás eredete alapján szociális tanulás nem szociális tanulás

2. A tanulás módjai Imprinting (K. Lorenz 1903-1989) B) Habituáció C) Tanulás mint kapcsolatképzés klasszikus kondicionálás (Pavlov 1849-1936) operáns kondicionálás (Thorndyke 1898, Skinner 1938) verbális tanulás (egy része) D) Komplex tanulás belátásos tanulás elvont fogalmak mentális reprezentációi kognitív térkép E) Szociális tanulás utánzás modell utáni tanulás azonosulás-identifikáció belsővé tétel - interiorizáció

3. A tanulás törvényei Frekvencia (ismétlés) törvénye Kontiguitás (téri idői érintkezés) törvénye Transzfer törvénye Generalizáció – diszkrimináció (a hasonlóság kérdése) Effektus törvénye Közelítés és elkerülés Motiváció törvénye (motiváció nélkül nincs tanulás? És a látens tanulás?)

Effektus törvénye (Thorndyke 1898) Ha egy viselkedést pozitív megerősítés (jutalom) követ, akkor az adott viselkedés későbbi előfordulási gyakorisága növekszik. Negatív megerősítés (büntetés) esetén ez a valószínűség csökken. Tehát a jutalmat ill. a büntetést a következménnyel definiáljuk!

Az emlékezés

Az emlékezés három szakasza Kódolás Tárolás Előhívás Elhelyezés a memóriában Megőrzés a memóriában Visszanyerés a memóriából

Kettősmemória-modell Ismételgetés Bejövő információ Rövid távú memória Hosszú távú memória Átvitel kiszorítás

Emlékezet Emlékezet Implicit (nem deklaratív) Implicit Explicit (deklaratív) Epizodikus Szemantikus Készségek Erőfeszítés Kondicionálás Kondicionálás Nem asszociatív Nem asszociatív

Emlékezet Rövid távú Hosszú távú Tárolás Előhívás Elő-hívás Kódolás Tárolás Előhívás Kódolás Elő-hívás Tárolás Akusztikus kód Vizuális kód Korlátozott kapacitás (7±2) kiszorítás és el-halványulás Emlékezeti keresési és aktivációs modellek Értelmes kapcso-latok ki- alakítása; Jelentés mélyebb fel-dolgozása Előhívási hibák, inter-ferencia, keresési és aktivációs modellek Kon-szolidáció Hibák a mássalhangzók felidézésében Gyors elhalványulás

Az emlékezés fajtáinak jellemzői JELLEMZŐK SZENZOROS REGISZTER STM short time memory LTM long time memory Az információ belépése figyelem előtti figyelmet kíván „újrajátszás” Az információ fenntartása lehetetlen szándékos figyelem „újrajátszás” ismétlés szerveződés Az információ formája a bemenő inger pontos másolata fonetikus vizuális főleg szemantikus Kapacitás nagy kicsi határtalan Információvesz-teség elhalványodás kiszorítás hanyatlás nem vész el, hozzáférhetősége csökken Az emléknyom 1-2 mp 5-20 perc percektől évekig

Collins és Quillian hierarchikus hálóelmélete szaporodik élőlény táplálkozik bőre van állat növény mozog szárnya van madár repül szürke veréb strucc fut ugrál Collins és Quillian hierarchikus hálóelmélete

csillag égbolt hegycsúcs rakéta szikla repülőgép sas kutya madár állat macska villanydrót veréb egér galamb strucc sajt

A verbális és nem verbális szimbolikus rendszerek sémája szintek verbális nem verbális reprezentációs olvasás preceptuális azonosítás természetes nyelvi mediáció ismert tárgyhoz való asszociáció referenciális kép megnevezése képzelet kép-szó összevetés mentális összevetés asszociatív szabad asszociáció közös képbe integrálás kategória válasz „helyek” és kognitív tervek (térképek) módszere szabad felidézési cluster (halmaz) konkrét forgatókönyvek és sémák

verbális inger nem verbális inger szenzoros rendszer reprezentációk közti kapcsolatok nem verbális rendszer logogének vonatkozási kapcsolatok imagének verbális struktúra asszociációs struktúra asszociációs struktúra nem verbális válaszok verbális válaszok Reprezentációs szintek és azok kapcsolatai

Chomsky Piaget: A gondolkodás kategóriái egyetemesek „Eszkimó hó” A nyelv és a megismerés kapcsolata a fejlődésben Univerzalisztikus elméletek Relativisztikus elméletek Nyelvi vezető szerep Chomsky Generatív nyelvészet Nyelvi univerziálék Alany – tárgy- eszköz (Ez a Józsi a bottal…) Megismerési mintázat Whorf (1956) Karácsony Sándor (Magyar- német nyelv) A nyelv a fontos, de a nyelvek különböznek Piaget: A gondolkodás kategóriái egyetemesek „Eszkimó hó” Kognitív vezető szerepe

Chomsky Innátizmus A nyelvet ennyi idő alatt nem lehet megtanulni. A gyermek a nyelvet „valahonnan” megfejti. A nyelvek mély elemzése révén közös alap található, ami velünk született, és ez a megismerés logikáját is meghatározza.

Az enyhített kognitív hipotézis lényege: a nyelv mint jelzési funkció a reprezentációs forradalom megjelenésének a függvénye, de a tapasztalatok önmagukban nem eredményezik a nyelvet. A nyelv csak egyik formája a szimbólumképzésnek. A nyelvi fejlesztés nem gyorsítja pl. a mennyiségállandóság kialakulását (H. Sinclaire de Zwart). Mégis a választásában a 3-5 éves gyermek ésszerűbb, mint beszédben. (tehát Piaget?)

A szemantikai „csizmahúzó” elmélet: pl az alany, mint csizmahúzó: többnyire élő (a „kalapács” máshogy töri be az ablakot, mint Feri). Ez a kapcsolat segíti a gyermeket a nyelvi kód feltörésében. (Pinker)

Négy érv az enyhített kognitív hipotézis mellett Patológia: a fogyatékos (Down kóros) helyesen beszél csak később. A süketnéma gyerekek is Piaget szerint fejlődnek. 2. Van nyelvi önfejlődés, fejlesztés nélkül is.

3. A majmok megtaníthatóak e beszélni. (Van aki hiszi 3. A majmok megtaníthatóak e beszélni? (Van aki hiszi.) Valójában nem, a nyelv emberi modul. 4. A kétnyelvű gyermek (kétlábú laboratórium) Mikes Melánia (Újvidék): a szláv nyelvekben az elöljáróra is kell figyelni, a magyarban a végződésre. A szó végére a kétnyelvű gyerekek jobban figyelnek magyarul hamarabb tudja. Csak Piaget alapján nem lenne különbség. A tudás előfeltétel, a nyelv újabb próba. (Borisz és a lánya)

A függetlenség újabb érvei - Gondolkodás és percepció 600 nyelv elemzése a színek hierarchiája: 1: fekete, fehér 2: piros (vörös) 3: zöld, kék, sárga 4: barna 5: lila (ibolya)stb. Dányi gyerekek KÉK-je a valódi kék!! Speciális Nyelvi Sérültek: He go home! Nem fogyatékos, de a nyelvi modul…. Vágja a fűrészt a fával (10000-ből 1)

A néni köszönt a fiúnak / A néni azt mondta, hogy szia. Az udvaron felaprítja a fát / Az udvaron kicsi fát csinál A specifikus jelentést kerüli. Nyelvtani és általános tanulás.(SNyZavar) Rendes és rendhagyó igék (go –went) Magyarban: hós lett, kenyért. A szabályos képzés helyett is tanul - Fordítottja a Williems szidróma (nehezen tanul, de körülírja a dolgot). „Szalonbuta”

Végülis az innátizmus és a modularitás ma már szinte általánosan elfogadott. Piaget kritikája: szenzoros szinten sokkal előbb és sokkal többet „TUD” a gyermek, mint azt Piaget szerint tehetné… Edelmann: az instrukciós tanuláselmélettel szemben a szelekciós elméletet állította: Az immunrendszerhez hasonlóan, sok minta amiből néhányat a szenzitív periódusban megerősítünk, a többi „elfelejtődik”: „Degenerációs fejlődéselmélet”

Guilford modellje az emberi értelemről emlékezés gondolkodás megismerés értékelés produktivitás konvergens gondolkodás divergens gondolkodás Guilford modellje az emberi értelemről

Az intelligencia Az IQ (intelligencia hányados): Eredetileg a gyermekek értelmi fejlettségére vonatkoztatták Képlete; IQ=MK/ÉK×100, ahol az MK a mentális kor, és az ÉK az életkor. A felnőtteknél a 100-as IQ az átlag.

Howard Gardner (1983) többtényezős moduláris elméletében a hat intelligencia a következő; nyelvi logikai-matematikai téri zenei testi-kinesztéziás személyes (intra- és interperszonális)

A kreativitás nem egyszerűen értelmes, hanem alkotó viszonyulás a világhoz, ami olykor nagy bátorságot, eredetiséget, érzékenységet is igényel. A kreativitás kutatása a ’60-as években a három fő területre – a kreatív folyamat, a kreatív személyiség és a kreatív produkció – vizsgálatára irányult. Újabban több tényező egyidejű kutatását látják célravezetőnek

A ’60-as években a kutatások három fő területre – a kreatív folyamat, a kreatív személyiség és a kreatív produkció – vizsgálatára irányultak. Sternberg és Lubart (1999) által megjelölt hat fő irány a következő: - Misztikus megközelítések - Pragmatikus megközelítések - Pszichodinamikus megközelítés - Pszichometrikus megközelítés - Kognitív megközelítés - Szociál- és személyiségelméleti megközelítés

A különböző megközelítések összeolvadása Sternberg és Lubart (1999) az interakcionista megközelítés alapján hat megkülönböztethető, de egymásra ható tényezőt javasolnak vizsgálni, amelyek a következők: - intellektuális képességek, - tudás, - gondolkodási stílus, - személyiség, - motiváció, - környezet Természetesen ezeket a fő tényezőket alfaktorokra kell bontani és így egy meglehetősen soktényezős rendszert kapunk.

Pszichometrikus megközelítés három leggyakoribb mutatója: A fluencia (az ötletek „folyékonysága” könnyedsége) minden feladat esetében az elfogadható válaszok számát jelenti. A flexibilitás (a gondolkodás hajlékonysága) értékét az adja, hogy az elfogadható válaszok hány csoportba tartoznak. Az originalitás (eredetiség) olyan mutató, ami egy statisztikai értékkel, a ritkasággal mérhető.