A TÉRKÉP

1. A természeti és a földrajzi környezet a természeti környezet a társadalomtól függetlenül létező élő és élettelen tényezők (élővilág, domborzat, éghajlat, vízrajz, talaj) kölcsönhatásban lévő összessége ~ az ember nélküli környezet

ennél tágabb fogalom a földrajzi környezet ~ az ember által átalakított természet - magába foglalja a természeti környezeti tényezők mellett az emberi tevékenység során létrejött mesterséges elemeket (pl. építmények, utak, települések, megművelt földterület), az embert, valamint a gazdálkodás jelenségeit is

2. A Föld alakja gömb forgási ellipszoid (a tengely körüli forgásból adódó centrifugális energia miatt a sarkokon lapult; ettől az alaktól a hegyek és a tengeri mélységek miatt helyenként erősen eltér ↓) geoid (olyan szintfelület, mely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára)

3. A földrajzi környezet ábrázolása: látkép (a valóság fényképeken való bemutatása, általában oldalnézetben) látrajz (a látképhez hasonló nézetből, grafikus megoldással, leegyszerűsítve ábrázolja a valóságot)

tömbszelvény (geometriai szerkesztéssel a felszínformák térbeli ábrázolása)

keresztmetszet

térkép - a Föld felszínének arányosan kisebbített, alaprajzszerű, magyarázó jelekkel ellátott, felülnézeti rajza - különbözik minden más ábrázolási formától, hiszen - méréseket lehet rajta végezni - saját jelrendszere (lásd jelkulcs) van

4. A térkép: A térkép méretaránya - a kisebbítés mértékét az arányszám, vagy méretarány fejezi ki - ez megmutatja, hogy a térképen ábrázoltak hányszor kisebbek a valóságnál - pl. 1: 100 000-es méretarány azt jelenti, hogy ami a térképen 1 cm, az a valóságban 100 000 cm, azaz 1000 m, vagyis 1 km - a térképeken található vonalas aránymérték a térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték (azaz ez rajzban fejezi ki a kicsinyítés mértékét)

-. mivel gömb alakot vetítünk rá a síkra, csak - mivel gömb alakot vetítünk rá a síkra, csak némi torzítások révén készíthetünk térképet (vetületet) - e vetítés történhet: - sík lapra ~ síkvetület főleg a körrel határolható területeknél (pl. sarkvidékek) - hengerpalástra ~ hengervetület  főleg az Egyenlítő, vagy valamelyik hosszúsági kör mentén elnyúló területeknél - kúppalástra ~ kúpvetület  főleg a közepes szélességeken és a kelet-nyugat irányban elnyúló területeknél

-. a Föld felszínének minél kisebb részét - a Föld felszínének minél kisebb részét ábrázolja a térkép, annál kisebb a torzulás mértéke (hiszen a Föld görbülete a síkhoz viszonyítva ekkor csekélyebb) - a torzulások ismeretében mindig a térkép céljának legjobban megfelelő vetületet választják - ez lehet szögtartó (pl. tengeri és légi /~ navigációs/ térképek) - vagy területtartó (pl. világrészekről, országokról)

- a domborzat és a vizek, a települések neveit és adatait tartalmazza A térkép jelrendszere síkrajz: - a földfelszín természetes és mesterséges elemeit ábrázolja alaprajz-, vagy képszerű, vagy magyarázó jelekkel ellátott formában névrajz: - a domborzat és a vizek, a települések neveit és adatait tartalmazza - az eltérő elemeket külön betűtípussal írják

domborzatrajz: - beszélhetünk szintvonalas, vagy színfokozatos, vagy domborzat-árnyékolásos ábrázolásról, vagy ezek együttes alkalmazásáról

- egy-egy pont magasságát a magassági számok jelzik - a szintvonal az azonos abszolút tengerszintfeletti magasságú pontokat összekötő szabálytalan görbe vonal - egy-egy pont magasságát a magassági számok jelzik - Magyarország kiinduló magassági fő alappontja a Velencei- hegységben, Nadapnál van (173,1638 m-en van) - hazánkban régen a trieszti (Adria) mérték, ma a kronstadti (Balti) közepes tengerszinthez mérik az abszolút tengerszint feletti magasságot - Balti-tenger szintje = Adria + 0,675 m (így minden ~1 méterrel „alacsonyabb”, mint a Monarchia idején) - két abszolút tengerszint feletti magasságú közötti magasságkülönbség a relatív magasság

- a színfokozatos ábrázolás során a minél magasabb, ill - a színfokozatos ábrázolás során a minél magasabb, ill. mélyebb területeket egyre sötétebb színnel ábrázoljuk (kivétel az örök hó birodalmát, ami fehér) - a domborzatárnyékolásos ábrázolás a legszemléletesebb, mivel a színezést domborzatárnyékolás egészíti ki (azonban általa nem állapítható meg a magasság, vagy a lejtés mértéke, ezért általában az előzőekkel együtt alkalmazzák)

● földrajzi fokhálózat - a szélességi és hosszúsági körök alkotta koordináta-rendszer

a szélességi körök - kiindulópontja az Egyenlítő (0o) - mely az Északi- és a Déli-sarktól egyenlő távolságra van - a Földet északi és déli félgömbre osztja - 0→90o terjed (é.sz. / d.sz.) - az Egyenlítő a leghosszabb szélességi kör (40 076 km) - a többi, vele párhuzamos szélességi körök a sarkok felé egyre kisebbednek, és a sarkokon ponttá zsugorodnak

- a nevezetes szélességi körök

- Egyenlítő: - a forgástengelyre merőleges sík a Föld középpontján keresztül - egy évben kétszer delel felette merőlegesen a Nap - III.21-én a tavaszi és - IX.23-án az őszi napéjegyenlőség idején

a térítők: - Ráktérítő az é.sz. 23,5o-án - egy évben egyszer, VI.22-én delel felette merőlegesen a Nap - ez az északi félgömbön a nyári napforduló ( a leghosszabb nappal) - Baktérítő a d.sz. 23,5o-án - egy évben egyszer, XII.22-én delel felette merőlegesen a Nap - ez az északi félgömbön a téli napforduló ( a legrövidebb nappal)

- a sarkkörök: - északi sarkkör az é.sz. 66,5o-án - egyszer egy évben (XII.22-én) nem kel fel - s egyszer (VI.22-én) nem nyug- szik itt le a Nap („éjféli Nap”) - déli sarkkör a d.sz. 66,5o-án - egyszer egy évben (VI.22-én) nem kel fel - s egyszer (XII.22-én) nem nyug- szik itt le a Nap („éjféli Nap”)

Az „éjféli Nap”

??? Hány fokos szögben érik a napsugarak a nevezetes dátumokon Szegedet (é.sz. 46o)? Hány fokos szögben érik a napsugarak a nevezetes dátumokon Mekkát (é.sz. 21o)? Hány fokos szögben érik a napsugarak a a Norvégiához tartozó Spitzbergák fővárosát, Longyearbyen-t (é.sz. 71o)?

- a hosszúsági körök (~délkörök, vagy meridián) - a két sarkot kötik össze - ezért egyforma hosszúak (40 008 km) - keleti és nyugati félgömbre osztják a Földet - 0→180o terjed (k.h. / ny.h.)

A térkép fajtái: - méretarányuk szerint: - nagy méretarányú  részletes - kis területet nagy részletességgel ábrázol - 1:10 000-nél nagyobb méretarányú térképek ezek - pl. városi, katonai, építési térképek - közepes méretarányú - 1:10 000 - 1:200 000-es méretarány között - pl. közigazgatási- és turistatérképek - kis méretarányú  áttekintő - nagy területet ábrázol kis részletességgel - 1:200 000-nél kisebb méretarányú térképek ezek - pl. kontinensek, nagyobb országok ábrázolása

- tartalmuk szerint: - topográfiai térképek (amelyek a terület legpontosabb, legrészletesebb ábrázolásai ~ a köznyelvben „katonai térképek” / leegyszerűsített és kiegészített változatai a turistatérképek/) - földrajzi térképek (amelyek nagy kiterjedésű területeket, országokat, kontinenseket ábrázolnak) - tematikus (szak-)térképek (amelyek a természeti, társadalmi vagy gazdasági jelenségek szemléltetésére /pl. földtani, éghajlati, időjárási, bányászati, ipari termelést jellemző, mezőgazdasági/ szolgálnak) - atlaszok (amelyek valamilyen egységes elv alapján készült térképgyűjtemények) - speciális fajtái a földgömbök, éggömbök - és a domborművű térképek (amelyek a domborzatot térben ábrázolják)

5. A tájékozódás: = az égtájak megállapítása - elég az északi irányt megállapítani, hiszen ennek ismeretében a fővilágtájak (É, D, K, Ny) könnyen kijelölhetők - ezek alapján pedig ismerjük a mellékvilágtájakat (DK, ÉK, DNy, ÉNy) is

Az északi irány meghatározása: gnomonnal - délelőtt a földbe szúrunk egy pálcát, majd spárgával és egy másik bottal olyan kört karcolunk a pálca köré a talajra, amelynek sugara valamivel rövidebb a pálca árnyékánál; - hamarosan rövidül a bot árnyéka /mivel a Nap látszólagos útja során egyre magasabbra emelkedik/; - amikor a pálca árnyéka érinti a kört, megjelöljük e pontot; - délután a pálca árnyéka fokozatosan hosszabb lesz, s így egy másik ponton is érinti a kört; - ezt is megjelöljük, majd a két pontot összekötjük, s a távolságot megfelezzük; - a felezőpontot és a kör középpontját összekötve megkapjuk az északi irányt

órával - az órát vízszintesen tartjuk úgy, hogy a kismutató a Nap irányába mutasson; - a kismutató iránya és a számlap 12- es száma által bezárt szög felezőegyenese adja meg az észak-déli irányt

- iránytűvel - ami egy tengely körül forgó egyszerű mágnestű - hegye a mágneses északi irányt jelöli - ez, a mágneses északi pólus (azaz a mágneses tengely felszíni döféspontja) felé mutató irány azonban nem egyezik meg a földrajzi északi iránnyal (ami a Föld forgástengely felszíni döféspontja) - az eltérést mágneses deklinációnak ~ elhajlásnak nevezik - ha ez a földrajzi észak-dél iránytól keletre mutat, értéke pozitív, ha nyugatra, negatív

- délben az árnyékunk megközelítően észak felé vetődik - derült éjjel a Sarkcsillag mutatja az északi irányt (ezt a Nagy Göncöl hátsó két csillagának ötszörös meghosszabbításával találjuk meg) - az északi félgömbön a fák északi oldala mohás…

Álláspontunk meghatározása

hátrametszéssel: - két, három, az álláspontunkból látható tárgy segítségével végezhető el a hátrametszés - a valódi objektumokat és azok térképi jelét egy-egy képzeletbeli vonal mentén összekötjük - s ahol azok metszik egymást, ott van az álláspontunk oldalmetszéssel: - ha egy, a térképen is jelölt terepvonalon (pl. út, erdő határa) állunk, egy onnan jól látható tárgyat (pl. fa, ház, kút) és annak térképen azonosított jelét egy képzeletbeli vonallal összekötjük - ahol e vonal metszi a terepvonalat, ott állunk

Metszetszerkesztés

6. Az űrtérképezés: - a Föld körül keringő mesterséges holdak (~ műholdak) az 1970-es évektől folyamatosan készítenek egyre részletesebb felvételeket bolygónk felszínéről az űrfelvételek hatalmas mennyiségű információval szolgálnak az ezek kiértékelésén alapuló tudomány a távérzékelés

- ezek lehetnek a látható fény tartományában készült hagyományos felvételek (fényképek) - ezeket repülőgépekről, vagy az űrhajók ablakából készítik ~ kézikamerás felvételek - DE a földfelszínt ferdén, torzítva ábrázolják - a több száz kilométeres távolságból már csak nehezen különíthetőek el a földfelszín egyes elemei

- a műholdak a felszínről érkező sugárzást rögzítik - nem hagyományos felvételek, melyek az emberi szem számára nem érzékelhető sugarakat is felfogják - a műholdak a felszínről érkező sugárzást rögzítik - minden felületnek meghatározott tulajdonsága van - ennek alapján lehet következtetni az adott terület anyagára, sűrűségére, szerkezetére, nedvességtartalmára… - majd ezeket a jeleket a Földre továbbítják számítógépes feldolgozásra

- a különböző sugarakat színes szűrőkön keresztül filmre is másolhatják - ekkor a szűrők kiválasztásától függően hamis színes felvételeket kapnak (tehát a képek színei eltérnek a természetben megszokottól, azért, hogy a szabad szemmel nem látható képződmények is láthatóvá váljanak) - a legelterjedtebb az infravörös technika alkalmazása - ilyenek pl. az amerikai Landsat és a francia Spot műholdak - a növényzet az infravörös sugarakat jól visszaveri  élénkvörös lesz a felvételeken - a víz viszont a sugárzást elnyeli  sötét színű lesz

http://earthasart.gsfc.nasa.gov/index.htm