Mesterséges égitestek, űrkutatás, távérzékelés

Hordozórakéta Földi rakományt a világűrbe juttató rakéta 1950-es évektől használják Legtöbbjük csak egyszer használható. egymás után leváló fokozatokból állnak.

Szovjet R-7 hordozórakéta A szovjet űrprogram időtálló hőse mellett nehéz elmenni, főleg mivel egyidős magával a szovjet űrprogrammal. Eredetileg egy nagy hatótávolságú ballisztikus rakétának készült, amely 8000 km feletti távolságra képes eljuttatni a mintegy 3 megatonnás nukleáris robbanófejét. A fő jellemzője a középső, második fokozatot körbevevő négy darab, felfele elkeskenyedő alakú első, gyorsító fokozat, ez a kialakítás a család védjegye lett. A fokozatok rakétahajtóművei négy égőtérrel bírnak, és folyékony oxigént használnak oxidálószerként, üzemanyagként pedig kerozint. Az R-7 volt a világ első interkontinentális ballisztikus rakétája, amely 1957. május 15-én indítottak. Az R-7 egyben az űrkutatás számára is létfontosságú lett, hiszen az addigi legnagyobb teljesítményű ilyen eszközként 1957. október 4-én pályára állították vele a Szputnyik-1-et, az első műholdat. Az R-7 katonai szempontból hamar elavult, körülményes volt és hosszú időbe telt az indításhoz felkészíteni, továbbá igen nagy költségeket emésztett fel, így 1966-ban kivonták a hadrendből. Az R-7 bázisán azonban különféle hordozórakéták jöttek létre a Luna holdszondák, a Vosztok és Voszhod űrhajó részére, illetve a Molnyija kommunikációs műholdak (és később holdszondák, illetve bolygóközi szondák) számára. A hordozórakéták elnevezése az általuk indított űrjárművek nevét követte, de nem jelentette azt, hogy csak erre használták, a Vosztok hordozórakéta egy továbbfejlesztett változata például még 1991-ben is indított műholdat. A Szojuz-1 indításához használt, következetesen Szojuz névvel illetett változat után egyre újabb és újabb Szojuz alváltozatok jöttek ki, sőt, a már eredetileg a tervezőasztalon létező Kliper űrrepülőgépnek szánt verziónak is Szojuz volt a neve. Az összes szovjet illetve orosz emberes űrrepülést az R-7 valamelyik változatával indították.

A valaha épített legnagyobb hordozórakéta a Saturn-V volt (kb A valaha épített legnagyobb hordozórakéta a Saturn-V volt (kb. 110 m magas), ezzel az Apolló űrhajókat lőtték fel, melyek a Holdra szálltak le.

Műhold Mesterséges égitest, ami Föld körül kering Feladata lehet: meteorológiai megfigyelés Tv közvetítés hírszerzés

Az első műhold a szovjet Szputnyik volt (1957)

Műholdak letapogatják a felszínt, s a visszavert sugárzás területi különbségeit figyelik. Földi fogadó állomások számítógépei hamisszínes felvételeket készítenek az adatokból Műholdfelvételek kiértékelésével a távérzékelés foglalkozik

Űrszondák Az űrszondák olyan személyzet nélküli űreszközök, melyek a elhagyják a Föld vonzáskörét. Főleg naprendszerkutatási célokat szolgálnak. Eddig minden bolygót meglátogatott legalább egy űrszonda.

Voyager 1 (külső bolygókhoz) Mars Exploration Rover marsjáró

Űrkutatás 1961. április 12. – Jurij Gagarin az első űrhajós

1969 – Apollo 11 leszállt a Holdon

1981-ben elkészült az első űrrepülőgép, ami többször felhasználható

Repülőgépként száll le

Űrállomások Az űrállomás nagy tömegű, életfenntartó rendszerrel rendelkező űreszköz. Hosszú űrbéli tartózkodásra, kutatásra szolgál

Űrtávcsövek Föld körül keringő távcső Légköri viszonyok nem befolyásolják