A településfejlesztés és dokumentumai (vö. Jószai I. 164-183. o.) Busko.Tibor@uni-nke.hu

Mi a településfejlesztés? Fogalmi zűrzavar oka (i) Elmúlt rendszer szemléletének beidegződése (ii) Szabályozatlan területek a rendszerváltás után

A tanácsi fejlesztési alapok forrásai az 1971-75 közötti időszakban, egy lakosra vetítve (forint), egy meg nem nevezett megye példáján, 1971-75 Megnevezés Saját bevételek Meg-osztott be-vételek Felsőbb tanácsi hozzá-járulás Állami hozzá-járulás Együtt Bank-hitel + amorti-záció Fejlesztési alap össze-sen Községek 528 23 551 Nagyközségek 602 41 31 17 691 Járásközpont nagyközségek 712 219 423 869 2223 Városok 790 486 445 2357 4078 6 4084 Megyeközpont 874 1390 939 6931 10134 2401 12535 Megyei átlag 660 292 249 1359 2560 299 2859

(i) Az elmúlt rendszer öröksége A fejlesztési források egyenlőtlen elosztása 1950. évi I. tv. I-III. osztálya Az egyenlőtlen elosztás még az 1970-es évek végén is érzékelhető (b) Fejlesztés és rendezés elkülönítése a társadalmi-gazdasági szemléletű tervezés (a településfejlesztés) országos szintre A műszaki-fizikai kereteket meghatározó tervezés (a településrendezés) helyi szintre Az építészet mindenhatósága 1964. évi III. törvény a városrendezést az építésügyi ágazat kereteibe integrálta

(ii) Szabályozatlan területek a rendszerváltás után A településfejlesztésre vonatkozó törvény hiánya miatt sincs de iure elfogadott meghatározása 1990. évi LXV. tv.: egy öük-i feladatként értelmezi a sok közül 1996. évi XXI. tv: gyakorlatilag nem beszél róla 1997. évi LXXVIII. tv: hibásan (az építésügynek/településrendezésnek alárendelve) közelíti meg 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről a „településfejlesztési döntés” kapcsán: - célja: a települési érdekek érvényre juttatása - tartalma: a településfejlődés alapvető lehetőségeinek/irányainak meghatározása - a településfejlesztés során figyelemmel kell lenni: a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira

Alapfogalmak stratégiai operatív oldal oldal Települési tervezés TELEPÜLÉSI ÜGYEK (a településsel való foglalkozás, törődés tevékenységei, illetve az ezekkel kapcsolatos szervezeti viszonyok és szabályok)  megvalósítja: a mindenkori településpolitika a településirányítás részeként stratégiai oldal operatív oldal Települési tervezés Településfejlesztés a „szoftver” Településrendezés a „hardver”

Településüzemeltetés Alapfogalmak TELEPÜLÉSI ÜGYEK (a településsel való foglalkozás, törődés tevékenységei, illetve az ezekkel kapcsolatos szervezeti viszonyok és szabályok)  megvalósítja: a mindenkori településpolitika a településirányítás részeként stratégiai oldal operatív oldal Településüzemeltetés ≈ települési közszolgáltatás-szervezés infrastruktúra-gazdálkodás Települési tervezés Településfejlesztés a „szoftver” Településrendezés a „hardver”

A településpolitika feladatai: Helyi településpolitika kialakítása, fejlesztési, rendezési, üzemelte-tési feladatok összehangolása Településfejlesztési kon-cepciók, programok, tervek kidolgozása, megvalósítása Település-rendezés Település-üzemeltetés. Ezen belül: Oktatás- és egészségügy, szociális ellátás (humán infrastruktúra) biztosítása; közlekedés és közüzem (műszaki infrastruktúra) biztosítása; kulturális ellátás; lakásgazdálkodás; stb., azaz gyűjtőnéven: a települési infrastruktúra-gazdálkodás Településirányítás annyival több, amennyiben a településpolitika kialakítását is magában foglalja.

A településirányítás típusai partneri/ kooperatív/ érdekegyeztető innovatív/ cselekvésorientált adminisztratív/ ügyintéző technokrata/ szakértői bezárkózó

A településfejlesztés elemei és céljai elemek/cselekvési területek specifikus célok: települési társadalom gazdaság helyzetelemzés / értékelés infrastruktúra természeti/művi környezet tervezés általános célok megvalósítás magas szintű életszínvonal fenntart- hatóság értékelés / helyzetelemzés

Az általános/specifikus célokhoz kapcsolódó legfontosabb feladatok fejlesztési koncepciók, tervek kidolgozása és megvalósítása, társadalmi – természeti települési környezet fenntartható fejlődésének biztosítása, vonzó vállalkozási környezet megteremtése, a helyi innováció feltételeinek javítása a megfelelő helyi adó-, és támogatási-, valamint területgazdálkodási, humán és anyagi infrastruktúrafejlesztési gyakorlat kialakításával; természeti, műemléki, kulturális értékek települési szintű kezelésének fejlesztése, a közszolgáltatások mennyiségének és minőségének a szükségletekhez és a lehetőségekhez igazodó kielégítését szolgáló feltételek megteremtése.

A településfejlesztési tervezés Helyzetértékelés Kik? Hogyan? jövőkép külső szakértők hozzá vezető út érdek- képviseletek tervezési dokumentumok önkormányzat feladatok civil szféra (lakosság) eszközök

A településfejlesztés dokumentumai Településfejlesztési koncepció (12-20 év) - település hosszú távú fejlesztési stratégiája (2) Településfejlesztési program (4-5 év) - általában egy választási ciklusra tervezett fejlesztések időterve és költségei (3) Településfejlesztési terv (1-2 év) programban leírtak operatív megvalósítása a mindenkori költségvetés figyelembevételével (+1) Településfejlesztési projekt - egy-egy konkrét beruházásra vonatkozik

A településfejlesztési koncepció A „honnan – hová?” kérdésre keresi a választ A „honnan” kérdésének fontossága (helyzetelemzés figyelembevétele) A „hová” kérdés jelentése (itt még az iránymutatás az elsődleges) A külső szakértők által elkészített koncepciók veszélye (ne feledkezzünk meg róla)

Kell(ene) hozzá: komparatív településfejlettség-vizsgálat Fejlettségi mutatók Célszerű: az elmúlt három-négy év adatait kigyűjteni , hogy a fejlődés iránya Is láthatóvá váljék Részmutató-csoportok (struktúravektor) képzése Az egyes településfejlettségi változók bemutatása és a település komplex pozicionálása egyaránt fontos Komplex fejlettségi mutató képzése Alkalmas lehet: Összefüggések kimutatására, progrnosztizálásra stb. De arra, hogy egy irányított beavatkozás Milyen eredményeket hozhat, csak a településfejlesztési koncepció adhat választ! Összehasonlítás más hasonló adottságú településekkel

demográfiai fejlettséget jellemző változók lakás-ellátottsági változók kommunális fejlettséget jellemző változók szociális fejlettséget jellemző változók az oktatási helyzetet jellemző változók a kereskedelmi ellátottságot jellemző változók a vállalkozási hajlandóság változói a lakosság társadalmi státuszát jellemző változók X1 népsűrűség (1 km2-re jutó lakosok száma) X2 születési ráta (1000 lakosra jutó élve születések száma) X3 halálozási ráta (1000 lakosra jutó halálozások száma) X4 bevándorlási/elvándorlási ráta (1000 lakosra jutó bevándorlás, vagy elvándorlás) Pl. demográfiai változók:

A településfejlesztési koncepció készítésének módszertana 4 részből áll: (1) adat- és információgyűjtés (2) kommunikációs rész (3) prioritási lista összeállítása (4) településfejlesztési célok és eszközök összefoglalása

(1) adat- és információgyűjtés településfejlesztés elemeire vonatkozó fontosabb adatok összegyűjtése értékelés SWOT-analízis település erősségei, gyengeségei, lehetőségei, veszélyei - strengths, weaknesses, opportunities, threats - (stratégiaalkotás)

Néhány jellegzetes adatcsoport: A település társadalmára, humán erőforrásaira vonatkozó adatok: A település gazda-ságának adatai: A települési természeti és művi környezet adatai: 1. Demográfia, iskolázottsági szint, a településen élők képzettsége, oktatási, kulturális, művelődési viszonyok vizsgálata. 2. Szociális ellátás, egészségügyi helyzet, lakáshelyzet, életszínvonal, települési foglalkoztatási helyzet feltárása, munkaerőpiac vizsgálata 3. A lakosság részvételének és döntéshozási mechanizmusban való szerepének a feltárása, a település társadalmán belül húzódó törésvonalak feltárása, a lakosság település fejlődésével és fejlesztésével kapcsolatos véleményének és vágyainak felmérése, elemzése. 1. A település gazdaságának vizsgálata. 2. A település önkormányzati gazdálkodásának vizsgálata. 1. Környezetgazdálkodás, környezetvédelem szerepe a településen, a környezeti ál-lapot feltárása, a környezet javítását szolgáló fela-datok számbavétele. 2. Településtörténet, terület-felhasználás, településarculat, és az épített értékek kezelésének vizsgálata. 3. Infrastruktúraellátás.

A SWOT-analízis

SWOT-analízis egy meg nem nevezett település példáján

(2) Kommunikációs rész A szakértők / ök., ill. az egyéb szereplők közötti kommunikáció terei: koncepció tervezésének előkészítése információáramlás biztosítása koncepció megismertetése/elfogadtatása kérdőívezés Közvélemény-kutatás Fókuszcsoportos megbeszélés

(3) Prioritási lista összeállítása előnyök erősítése előnyökből származó lehetőségek megvalósítása társadalom vágyai/kívánságai megvalósítása hátrányok csökkentése kockázatok csökkentése ill. az ezek eléréséhez szükséges javaslatok Fontos: maga a prioritási lista még ≠ fontossági sorrend (ezt politikai felelősségének tudatában a képviselőtestület alakítja ki)

(4) Településfejlesztési célok/eszközök összefoglalása ágazati bontás A lehető legszélesebb körű konszenzus fontossága gazdaság Humán erőforrások terület- felhasználás környezet- gazdálkodás

(4) Településfejlesztési célok/eszközök összefoglalása ágazati bontás A lehető legszélesebb körű konszenzus fontossága gazdaság infrastruktúra Humán erőforrások terület- felhasználás környezet- gazdálkodás

A településfejlesztési koncepció felépítése (a) jövőkép - hová akarunk eljutni - (b) célok, illetve az ezekhez rendelt feladatok alapvető értékek / megvalósítási szempontrendszer kijelölése (c) akcióterv szakmai tervek/koncepciók alapja tartalmazza: időtartam, becsült költség- és forráselemezés, megvalósítási háttér a közép- és rövidtávú megvalósítási tervek alapjai elfogadás módja: határozat (településfejlesztési programok és tervek)