Készítette: Molnár Fruzsina 7.a Edelény Készítette: Molnár Fruzsina 7.a

Edelény története. Edelény a Bódva-völgy kapuja, a térség gazdasági és kulturális központja. A 11 ezer körüli lakost számláló kisváros mai közigazgatási területét három település alkotja: a névadó Edelény, az 1950-ben hozzácsatolt Borsod és az 1963-ban csatlakozott Finke. Kőkori leletek bizonyítják, hogy a város területe ősidők óta lakott. A honfoglalás és az államalapítás legreprezentánsabb leletei a borsodi földváron kerültek elő, de több helyen is találtak szórványleleteket a város területéről.

Az akkori fő megélhetési formák. Edelény és a hozzácsatolt települések fő megélhetési forrása a mezőgazdaság volt a középkorban és a feudalizmus időszakában. A mezőgazdasági munkásság különböző rétegei (cselédség, idénymunkásság) és rétegeinek egyes csoportjai (béresek, kocsisok, szolgák, pásztorok, uradalmi iparosok stb.) már a feudalizmus korában jelen vannak Edelényben, s az úrbéres jobbágyokkal és zsellérekkel párhuzamosan kiveszik részüket a termelésből. A mezőgazdaságán kívül gazdaságában jelentős szerepet játszott a hídvám és az első ízben 1564-ben említett, az uradalomhoz tartozó öt kerékre járó vízimalom, melyet sajnos az 1970-es években lebontottak. Borsodon is működött vízimalom.

Edelény címere. Álló, háromszögletű, zöld színű katonai pajzs, amelyet arany kereszt oszt négy mezőre; az első mezőben arany szőlőfürt és hegyével lefelé forduló szőlőmetsző kés, a második mezőben arany F betű, a harmadik mezőben élével kifelé és hegyével lefelé fordított arany ekevas, a negyedik mezőben pedig arany ék és kalapács lebeg. A pajzs közepén vörös szívpajzs, amelynek mezejében kékkel fegyverzett arany sólyom lebeg. A pajzstartó az egyik oldalon arany cserfaág, a másik oldalon arany olajág. A pajzs alatt szalag lebeg EDELÉNY felirattal.

L'Huillier-Coburg kastély Az edelényi L’Huillier–Coburg- kastély Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke. 1716-1730 között épült, építtetője báró L'Huillier Ferenc János. Jelenleg az épület a Magyar Állam tulajdonában áll. A Lieb Ferenc által készített freskók és a kastély is jelenleg felújítás alatt áll.

A Római katolikus templom. 1898-ban Magyarország Erzsébet királynét gyászolta, az edelényi hívek pedig plébánosuk, Nagy Géza vezetésével megkezdték a templom építését a királyné emlékére. 1904. november 15-én elkészült a templom a plébános, a hívek, a külföldön élő edelényiek és Fülöp, szász Coburg-Gothai fejedelmi herceg adományaiból. A templomot 1905. július 2-án ünnepélyesen áldotta meg Blaszejovszky Ferenc, miskolci apátplébános. A II. világháború után Ast Ferenc esperes- plébános vezetésével a hívek áldozatos adományaiból és óriási társadalmi munkával a templom kerítése elkészült, kő alapon idomacélból.

A Görög katolikus templom. Az egyházközség szervezése közel 50 éves múltra tekint vissza és dr. Gulovics Andor múcsonyi parókus (1910 - 1980) nevéhez fűződik. A nagy formátumú egyházi vezető (kancellár, konzultor, főesperes, bírósági helynök, püspöki tanácsos), látva az apró csereháti falvak görög katolikusainak Edelénybe vándorlását, káplánjaival (Szabados János, Kisfalusi János, Füzesdi Mihály) megkezdte a szervezést. 1964-ben Obbágy Miklós Edelénybe kihelyezett múcsonyi segédlelkészként folytatta a gyülekezetépítést. 1970-től önálló egyházközség Edelény, paróchusa továbbra is Obbágy Miklós . A kápolnában lévő oltárt, a nagy oltárkeresztet és két nagyméretű ikont Bélavári Aliz művésznő festette - ezek a ma is a templomot ékesítik. A kápolna egyre kissebnek bizonyult ezért szükségessé vált egy templom építése.

A Református templom. Műemlék református templom, 1330 körül épült. A nyolcszög három oldalával záruló, támpilléres sugárboltozatos záródású szentélyének mérműves kétorrtagos ablakai a környék legszebb gót stílusú műemlékei közé tartoznak. 1696-ban kibővítették, ekkor készült tornácos toronysisakja. Az újabb rész hajójában festett famennyezet, díszes szószékkorona (1705), gótikus ablakok. A jobb oldal homlokzatának faragott fa kapuja 1785-ból való, bevésett latinnyelvű bibliai felirattal, amelynek fordítása: "Óh, Jehova! Add, amit elrendelsz, és rendeld el, amit akarsz!" 1930-ban neogótikus bejárati kaput nyitottak rajta Schulek János tervei alapján. Átalakították. Tornyát újjáépítették, hogy elnyerje jelenlegi beosztását és formáját.

Szent Miklós Görögkatolikus Kéttannyelvű Általános Iskola Fenntartó neve: Miskolci Apostoli Exarchátus Intézményvezető: Barta József István igazgató Intézmény székhelye: 3780 Edelény, Borsodi út 36/b Telefon: 48/525-134 E-mail: szentmiklos.edeleny@gmail.com

Szent János Görögkatolikus Gimnázium és Szakképző Iskola Fenntartó neve: Miskolci Apostoli Exarchátus Intézményvezető: Flaskó Attiláné igazgató Intézmény székhelye: 3780 Edelény, Borsodi út 34. Telefon: 48/525-028 E-mail: szentjanos.gimnazium@gmail.com