A közigazgatás

A közigazgatás szervezete Központi feladatok: minisztériumok és országos hatáskörű szervek Helyi feladatok: önkormányzati hivatalok Országos feladatok – egyes szakágazatokért felelős minisztériumok, pl.:oktatás, kultúra, egészségügy, Szervezetek irányítás – rendőrség, honvédség, vámőrség stb.

Országos hatáskörű szervek Ksh Apeh Ántsz Földhivatal – regionális szervek, ún. dekoncentrált szervezetek Oh – ennek is regionális hivatalai

Az állami feladatrendszer Államhatalmi funkciók Mezőgazdaság, bányászat, ipar Hálózatfüggő szolgáltatások Gazdasági funkciók Egészségügy Tömeg-közlekedés Honvédelem Alap-infrastruktúra TB-, jóléti szolgáltatások Kutatás, fejlesztés Végre-hajtás Törvény-alkotás Jóléti funkciók Pénzügyi, üzleti szolgáltatások Lakás-, települési infrastruktúra Igazság-szolgáltatás Környezet-védelem Monetáris rendszer Nagy gazdaság világválság után kezdődött az átértékelés A korszellemnek megfelelően nagy mértékben terjeszkedni kezdett az állam: infrastruktúra-, iparfejlesztés, jóléti állam, teljes foglalkoztatottság Az élet minden területén megvetette a lábát A gond: úgy terjeszkedett, hogy nem gondolta át, hol is indokolt a szerepvállalása. Pénze volt, ideje volt… hát miért ne terjeszkedjen? Rendvédelem Kulturális szolgáltatások Párt-, hitéleti- és civil tevékenységek Képzés, oktatás Információ-szolgáltatás Kulturális funkciók Védelmi funkciók

Közigazgatási szervezetrendszer Államigazgatás Önkormányzati igazgatás Terület-fejlesztés OTF Rft Mft Kistérségi ft /többcélú kistérségi társulás K Ö Z P O N T I Kormány (+segítő és hivatali szervek) minisztériumok, korm./kp. hivatalok - Autonóm áll.ig. szervek T E R Ü L I Területi államigazgatási szervek Helyi (területi és települési) önkormányzatok

A kistérségek 2007. évi CVII. Törvény – 174 kistérség Névadó: a székhelytelepülés (pl. bajai, pásztói, sásdi stb kistérség) A közigazgatás átalakítása minősített többségű törvényt igényelt, ez nem volt meg Ezért: többcélú kistérségi társulások jöttek létre- anyagi ösztönzés

Régiók Az EU csatlakozással összefüggésben szükség volt ún. „statisztikai-tervezési” közigazgatási egységek létrehozására Így alakultak ki a régiók, ezekből 7 van Az EU adatszolgáltatás ezek alapján történik, ezek alapján mérik pl. a GDP-t+más mutatókat Nem közigazgatási egységek, nincs önkormányzatuk

Vezetésüket Regionális Tanácsok látják el Ezekbe a kormány nevezi ki a tisztségviselőket Több országos hivatal regionális alapon szerveződik, például az Oktatási Hivatalok

Feladatrendszer I. Két alapvető feladattípus: Közszolgáltató (saját megoldásban, vagy kiszerződéssel) Közhatalmi (hatósági jogalkalmazás és jogalkotás) Strukturálisan tagozódó feladat- és hatáskörök Gazdasági (helyi térségfejlesztés, munkahelyteremtés, helyi infrastruktúra – ivóvíz, szennyvíz, hulladék, telefon, gáz, út, köztisztaság, környezet) Humán szolgáltatások (óvoda, alsó- és középfokú oktatás, helyi kulturális szolgáltatások, szociális és egészségügyi szolg.) Rendvédelem, tűzoltóság

Feladatrendszer II. Kötelező feladatok – csak törvény írhat elő. Alapfeladatok az Ötv-ből (8.§ (1)bek.), továbbiak a szakmai törvényekből Környezetvédelem Lakásgazdálkodás Vízrendezés és elvezetés Csatornázás Településfejlesztés és –rendezés Köztemetők fenntartása Helyi közutak és közterületek fenntartása Helyi tömegközlekedés Köztisztaság és településtisztaság Óvoda, alapfokú nevelés, oktatás, szociális és egészségügyi ellátás Közművelődés, sport Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása Egészséges életmód feltételeinek biztosítása

Az intézmenyrendszer 3600 óvoda 3300 általános iskola, közel 800 ezer tanuló 302 gimnázium 340 szakközépiskola 100 sportlétesítmény 60 ezer kórházi ágy 3700 köztemető 600 ezer km. belterületi út Napi 1,6-2,0 millió köbméter vízmennyiség szolgáltatása

Feladatrendszer III. Önként vállalt feladatok – és vállalkozási tevékenység Államigazgatási Jogalkalmazás (engedélyek, adatközlés, szankciók stb.) Katasztrófa-elhárítás Kiszolgáló jellegű (pl. választások

Szervezetrendszer Rendszerváltás előtt kétszintű Alapszint (1500) község-város Járások (1983-ig) Körzetközpontok (1984-től) Megyék (19) Hierarchikus kapcsolatok

Új önkormányzati rendszer Kb. 3100 helyi önkormányzat Gyenge megyei szint 22 megyei jogú város Községek – körjegyzőségek, társulások főváros Decentralizáció sajátos megvalósítása: Gyenge megye Dekoncentrált szervezetek Regionalizáció?

Kiadások az összes önk. kiadás %-ában Darabszám Lakosságszám megoszlása(%) Kiadások az összes önk. kiadás %-ában Főváros 1 - 19,9 Fővárosi kerületek 23 18 11,3 Megyei önkormányzat 19 10,9 Megyei jogú város 22 20 18,4 Egyéb város 195 25 22,9 Nagyközség 222 11 5,6 Község 2691 26 11,0 Összesen 3173 100

Az önkormányzatok koncentrációja(1994) Egy települési önkormányzatra jutó népesség (fő) Magyarország 3322 Franciaország (36 664 önkorm.) 1584 Ausztria 3000 Dánia 18412 Írország (84 önkormányzat) 41667

Gazdasági jellemzők I Az önkormányzati rendszer létrejöttével nemcsak a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos döntési funkció decentralizálódott, hanem átalakult az állmháztartás rendszere)

Privatizációs bevételből való részesedés A költségvetési szektor differenciálódása, az államháztartási alrendszerek önállósodtak. Átláthatóbb pénzáramlás, összehangoltabb feladatellátás - decentralizáció Egyik változás: az állami tulajdon lebontása . Versenyszférában privatizáció, önállósult államháztartási rendszerek részére történő vagyonátadás (tb. tulajdon, önkormányzatoknál korábbi kezelői jogból tulajdonosi jog)

Gazdasági jellemzők II. Gazdasági alapokat az Alkotmány rögzíti három tételben: Saját bevételek Állami támogatás Önkormányzati vagyon

Keretszabályok az Ötv.ben: Bevételeivel önállóan gazdálkodik Tulajdonával önállóan rendelkezik Feladatai ellátásáról egységes költségvetésből gondoskodik Hitelt vehet fel, kötvényt bocsáthat ki Gazdálkodását az ÁSZ ellenőrzi Keretszabályok az Áht.-ben: Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás helyi szintje Gazdálkodás éves költségvetés alapján történik

Központi költségvetés ÁLLAMHÁZTARTÁS Központi költségvetés Társadalombiztosítási Alapok Egészségbiztosítás Nyugdíjbiztosítás Önkormányzati Rendszer Decentralizált Pénzalapok

2007 mrd Ft % kiadás/GDP (%) Központi költségvetés 8340 51 33 Egészségbiztosítási Alap Nyugdíjbiztosítási Alap 1669 2562 11 16 7 10 Helyi önkormányzatok 3176 19 13 Elkülönített Alapok 413 3 0,2 Összesen: 16 159 100,0 63,9 GDP: 25 280 mrd Ft

Az önkormányzatok kiadásai (1993-2000évek átlaga) A GDP %-ában ÁHT összkiadás % Magyarország 11-13 23-26 Franciaország 9-11 18-20 Ausztria 8-10 15-18 Dánia 30-32 43-45 Finnország 20-22 38-40 Szlovákia 3-5 6-8

A feladatmegoldás alternatív módjai: A közszolgáltatások szerződésbe adása (pl. hulladékkezelés) Koncesszió Nonprofit szervezetek bevonása Privatizáció

Közigazgatási feladatok csoportjai I. Központi feladatok Területi feladatok Önkormányzati igazgatási feladatok Szűkebb közösségi érdek helyi (települési, megyei, fővárosi) önkormányzati feladatok köztestületi feladatok II. Államigazgatási feladatok Általános közérdek helyi-területi viszonyokhoz nem kötődő feladatok vagy helyi érdekkel szemben érvényesítendő feladatok (országos, területi/helyi)