Verbális kommunikáció A kommunikáció Verbális kommunikáció Beszéd és írás

Beszéd és írás A nyelv, mint tudjuk – társadalmi, történeti emlék. A beszéd kialakulása megelőzte az írás kialakulását. Ez utóbbi létrehozásának oka nyilvánvalóan az lehetett, hogy rögzítse, pontosan felidézhetővé tegye a beszédet.

Beszéd és írás E két forma (beszéd és írás) összehasonlításához Deme László gondolatait hívjuk segítségül: „Az írás, a rögzítés csökkenti ugyan a személyiséget, de jelentős mértékben növeli a maradandóságot.”

Beszéd és írás „Aki beszél, valójában fogalmazva gondolkodik.” „Aki ír, az inkább gondolkodva fogalmaz.” Jellemző különbség, hogy az írás olvasható, ellenőrizhető, korrigálható. Az írás másik fontos sajátossága, hogy gondolataink kifejtésében nagyfokú pontosságra, egyfajta logikai szál következetes végigvitelére sarkall.

Írás Az írás kitüntetett jelentőségét az adja, hogy „távhatúsává” teszi a beszédet, azaz térbeli és időbeli különbségeket áthidalja. Ugyanakkor jelentős hátránya, hogy a közlés elveszti személyességét. (Nem véletlen, hogy a „nagy szerelmek” záróakkordjául a kötelékből szabadulni kívánó fél írásban hozza tudomására kedvesének szakítási szándékát.)

Írás Mi az írás a grafológia szempontjából? „Papírra rögzített mozgás, kifejező mozgás éppúgy, mint az arcmimika vagy a gesztikuláció, csak ezeknél bonyolultabb. Nincs két egyforma írás, mert minden ember mozgása egyéni és így az írása is az.”

Írás Illyés Gyula: „…Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni….a jó magyar írás és beszéd tanítását voltaképpen a helyes gondolkodás tanításával kell kezdeni. Ki gondolkodik helyesen? Aki az igazat keresi…”

Írás Mindennapi írásműveink: Levél, fax, e-mail Feljegyzés Jegyzőkönyv Emlékeztető Megállapodások, szerződések

Írás A levélnek van: célja, funkciója tárgya (közlés lényegére utaló egymondatos információ) stílusa (rövid, tömör, logikusan felépített, átgondolt, jól tagolt, világos, egyértelmű) hangvétele (udvarias és tárgyszerű) szerkezete (fejrész, szövegrész, aláírórész)

Írás Fejrész: A feladó adatainak közlése (megnevezés, cím, postacím, telefon) Utasítás az irat kezelésére (bizalmas, titkos) Az irat kezelését megkönnyítő információk (dátum, iktatószám, hivatkozási szám, ügyintéző megnevezése) Címzés (dr. Szakonyi Lajos tanszékvezető úrnak, PTE PMMK, Műszaki Informatika Tanszék)

Írás Szövegrész: A tárgy megjelölése Megszólítás (a címzett vezetéknevét vagy beosztását, rangját nevezzük meg) Bevezetés (a levelünk célját és - ha van – előzményét rögzíti röviden, tömören) Tárgyalás (lényegi mondanivalót hordozza) Befejezés (rövid összefoglalás és utalás arra, ha választ várunk vissza, udvarias fordulatok és búcsúszó) Aláírórész (a leghitelesebb a kézzel aláírt levél)