Adatgyűjtés beavatkozás nélkül Kutatásmódszertan WJLF SZM Pecze Mariann

Beavatkozás nélküli és beavatkozó vizsgálatok Tekintettel arra, hogy a vizsgálat résztvevői tudatában vannak-e annak, hogy éppen egy kutatás központi szereplői, vagy nincs tudomásuk arról, hogy megfigyelés tárgyai, beszélhetünk beavatkozó és beavatkozás nélküli vizsgálatokról. A fogalom a társadalomtudományi kutatásban Eugene J. Webb és társai 1966-ban angolul (Nonreactive Measures in the Social Sciences), majd 1975-ben német nyelven is publikált (Nichtreaktive Meßverfahren) kötetével vált széleskörűen ismertté. A hazai neveléstudományi kutatások az utóbbi néhány évben – a kvalitatív kutatási módszerek fokozatos térhódításának köszönhetően – fedezték fel a beavatkozás nélküli vizsgálatokban rejlő értékeket.

Beavatkozás mentes vizsgálatok abból dolgozom, amit találok, ami rendelkezésre áll Beavatkozó vizsgálatok azt kérdezem, amire kíváncsi vagyok

A módszer előnyei A jelenségeket, személyeket nem befolyásolja a vizsgálat, így vélhetően nem lesz változás az események lefolyásában, illetve a tevékenységek eredeti formájában. Az adatok elemzésénél egyaránt szerepet kaphat a kvantitatív és a kvalitatív tartalomelemzés. Kvalitatív és kvantitatív adatok is létrehozhatók, amelyek jó lehetőséget adnak arra, hogy az adott személyről, csoportról, társadalomról, korról, jelenségről kialakítsuk álláspontunkat. Alapoznak a kutatói intuícióra, kreativitásra, figyelemre. Az eredmények ötletekkel szolgálnak további kutatásokhoz. Módszerkombinációk alkalmazását teszik lehetővé, így a probléma több oldalról, többféleképpen való vizsgálatát szorgalmazzák.

Hátrányok A megfigyelési, elemzési lehetőségek száma gyakorlatilag határtalan, így sokszor az „útvesztő” érzése lehet úrrá a kutatón (szükséges a megfelelő strukturálás, rendszerezés). Érvényességi és megbízhatósági problémák állnak elő. A szubjektív vonások nem küszöbölhetők ki (bár a kvalitatív vizsgálatok vállaltan értékhordozók, ahol a kutató hangja gyakran megjelenik). A vizsgálatok időbeli lefolyása egzakt módon nem tervezhető. Az általánosítás problémákat okoz. Az események a kutatói kontroll teljes hiányával zajlanak le – nem a kutató akarata szerint (nem tud ált. szűrni – 35 év alatt, ffi-nő…)

adatforrások Statisztikai adatok másodlagos elemzése Szövegelemzés Nem szöveges információk elemzése

Fókuszálás a kódolásban Manifeszt tartalom Látszó, felszíni tartalom – azonosítható jellemzők (pl. könyvben bizonyos szavak, festményen a színek) Látens tartalom A közlésekben rejlő tartalom – rejtett, mögöttes jelentés (nem kizárólag előfordulási gyakoriság alapján A két fókuszpont együttes alkalmazása

1. Statisztikai adatok másodlagos elemzése Primer statisztikai adatgyűjtés Népszámlálás, adatlapok, kötelező adatszolgáltatások, ÁSZ Tudatában vannak az adatszolgáltatásnak Adatgyűjtő tudja, milyen infot akar összegyűjteni Szekunder, utólagos, másodelemzés Már beavatkozás nélkül történik Probléma: hiányos adatok szándékoltan más info adása (kozmetikázás) egyenetlen adatforrások (nem mindig gyűjtik) kifejezések, kategóriák… nevének, tartalmának változása (iskolarendszer, közig….) 1867 – első hivatalos statisztikai szolg.

2. Szövegek elemzése Szakirodalom ismerete Írott szövegek elemzése Nem a kutatás tárgya, csak előkészítő!!! Írott szövegek elemzése Anélkül, hogy létrehozásukat a kutató befolyásolná Búcsúlevelek, naplók, levelezések Parlamenti jegyzőkönyvek (Karsai László (1992) Kirekesztők) Bírósági határozatk, ítéletek Végrendeletek, mesék Újságcikkek (Terestyéni Tamás MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A SAJTÓ TÜKRÉBEN Egy tartalomelemzéses vizsgálat eredményei Szociológiai Szemle 2001/2. 16-34.) Házirendek (Országos Diákjogi Tanács kutatása – Bíró Endre (1998))

Tartalomelemzés Tartalomelemzésnek nevezzük azt a kutatási eljárást, amely segítségével a szövegadatokból, olyan következtetések vonhatók le, amelyek a közleményekben nyíltan nincsenek kimondva, de a szöveg szerkezetéből, az elemek együttes előfordulásából és azok törvényszerűen visszatérő sajátosságaiból kiolvashatók. A tartalomelemzés tudatos, módszeres formája mellett mindenki végez ösztönös tartalomelemzést, amikor újságot olvas, tévét néz, vagy rádiót hallgat, a másik ember közléseit hallgatja, és közben a közlések értelmét kategóriákba rendezi. Az ösztönös tartalomelemzés igazi kvalitatív elemzés, minthogy a közölt tartalmak látens szintjét, mélyrétegét próbálja megragadni.

Terestyéni Tamás MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A SAJTÓ TÜKRÉBEN Egy tartalomelemzéses vizsgálat eredményei (forrás: Szociológiai Szemle 2001/2. 16-34.) 2000-ben a Külügyminisztérium megbízása nyomán a Grey Budapest Reklámügynökség, a GFK Hungária Piackutató Intézet és a CEU között kutatási együttműködés jött létre az EU-csatlakozás magyarországi kommunikációs stratégiájának kidolgozására. Ehhez a munkához kapcsolódva a GFK megbízásából tartalomelemzést végeztünk a hazai sajtóstruktúrában meghatározó helyet elfoglaló országos és lokális lapoknak az Európai Unióval és a magyar csatlakozással kapcsolatos közlésein. A kutatás figyelmének középpontjában az a kérdés állt, hogy miképpen járul hozzá az országos és a regionális sajtó az EU-val kapcsolatos ismeretek terjesztéséhez és ezzel egy olyan reális EU-kép kialakulásához, amely elősegíti, hogy az állampolgárok átérezzék a csatlakozás jelentőségét, átlássák a szükségességét az ország hosszú távú fejlődése szempontjából, felmérjék az Európai Közösséghez való tartozás sokféle előnyét, de tisztában legyenek azzal is, hogy ezeknek az előnyöknek megvan a maguk ára. A vizsgálat egyfelől a klasszikus kvantitatív (statisztikai) tartalomelemzés (content analysis) módszerével dolgozott, azaz a kutatás szempontjából releváns fogalmak, témák, állítások, szimbólumok előfordulási és együtt-előfordulási gyakoriságával jellemezte a sajtószövegek tartalmát, másfelől a modern nyelvészetből, a szövegelméletből, a diszkurzus- és argumentációelemzésből, valamint a szemiotikából és a szociálpszichológiából táplálkozó kvalitatív szövegelemzést alkalmazott, amely az újságcikkek legfontosabb explicit és implicit üzeneteit, az ezek mögött meghúzódó előfeltevéseket, a jellegzetes érvelési módokat, valamint a szövegek által felkínált következtetéseket és sugallatokat vette számba. A vizsgálat a 2000. április 1. és szeptember 30. közötti időszakot fogta át. Az elemzés mintáját a fenti sajtótermékeknek a szóban forgó féléves időszakban megjelent összes olyan közlése képezte, amely érdemi, azaz a puszta említésen túlmenő, legalább egy mondatnyi állítással egyenértékű információt tartalmazott az Európai Unióról vagy valamilyen, az EU-hoz kötődő témakörről.

Sajtószabadság Központ Rádióműsor-vizsgálata Tanulmányunk alapját a Pannon Rádió 2001. 30. heti (július 23-29.), politikai témákat feldolgozó műsoraiban elhangzottak adják. Kisebb mértékben támaszkodtunk a műsorok kvantitatív vizsgálatára, nagyobb teret kapott a műsorfolyamban elhangzottak kvalitatív, leíró-értelmező szövegelemzése. Az adott héten minden olyan műsort vizsgáltunk, amely teljes egészében társadalmi-politikai problémákkal foglalkozott, és amelyben a műsorvezető az általa felvetett kérdéseket a stúdióba meghívott vendéggel vagy a hallgatókkal beszélte meg. A mintába így nem kerültek bele a hírműsorok, a nem politikai témákat bemutató magazinműsorok, illetve a zenei műsorszámok. A vizsgált műsoridő így is meghaladta a 20 órát, tehát kellő alapot képez megalapozott vélemény kialakítására. Forrás: Az érthető frekvencia A Pannon Rádió műsorai letölthető összefoglaló a kutatásról: http://www.sajtoszabadsag.hu/publikaciok/pannonradio/

3. Nem szöveges információk elemzése szemét weboldalak Adott kor zenéje reklámok reklámok Nemzeti jelképek divat tévéműsorok falfirkák fényképek hírek

Nemzeti jelképek elemzése Bélyegek, pénzérmék, bankjegyek szimbólumainak vizsgálata - Pl: OMM – korona többnyelvűsége (német, magyar, ukrán, cseh, román, szerb) Csepeli- Örkény (1996) Jelképek és eszmék az európai nemzeti himnuszokban (In: Regio – Kisebbség, politika, társadalom 1996. 7. évf. 2.sz. letölthető http://epa.oszk.hu/00000/00036/00025/pdf/01.pdf Euro 2002-től Amíg a bankjegyek minden nyomdából azonos kivitelezésben kerülnek ki (méretük, színük, anyaguk, nyomásuk címletenként megegyezik), addig az érmék hátoldalán az előállító ország által önállóan választott (nemzeti) motívumai jelennek meg; ennek megfelelően beszélhetünk egységes írás-, illetve nemzeti fejoldalról. Mivel a fejoldal kialakítása országonként eltérő, 2007 elején 144 különböző érme van forgalomban (16 ország 19 érmesorozata), nem számítva az emlékérméket, amelyek különleges nyomattal készített kéteurósok.