Logisztikai rendszerek I. Sasvári János

Anyagi folyamatok a logisztikai rendszerekben 1. A termelési rendszerek és kapcsolataik 2. Az ellátási -elosztási hálózat, az integrált ellátási lánc 3. Anyagáramlási folyamatok a logisztikai rendszerekben Irgum-burgum Hhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh hhhhhhhhhhhhhhhhh

1.A termelési rendszerek és kapcsolataik A termelési rendszerek, mint kiinduló bázisok • Belső erőforrásaik a rendszer kapacitása • Külső erőforrásaik anyag, energia, munkaerő, információ • Működésük összetett mozgásrendszer • Input-output kapcsolataik

Ugrásszerű fejlődés a termelési rendszerekben •Technikai, technológiai megújulás –Automatizálás, rugalmas gyártórendszerek –Számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek (Computer Integrated Manufacturing) •Korszerű szervezési módszerek alkalmazása –JIT -elv, Kanban -módszer, szinkrongyártás –MRP I,II. (Material Requirement Planning) –Számítógépes termeléstervezés és irányítás • Az ellátás- elosztás (input-output folyamatok) szerepének változása

Az ellátás termelés elosztás (ETE) kapcsolatrendszere • Az ETE együttes átfutási idejének szerepe - az életcikluson belül - a piaci versenyben • A termelési átfutási idő csökkentése (technológia, szervezés)

A diszharmónia kialakulása

A diszharmónia oldása • A korszerű technikai-technológiai módszerek kiterjesztése az ellátás -elosztás területére • A korszerű szervezési módszerek, eljárások (elsősorban JIT -elv) kiterjesztése az ellátás -elosztás területére • Érintett felek: ellátó (beszállító), felhasználó, fuvarozó (közlekedés)

Az ellátási idő csökkentésének feltételei • A beszállítások gyártási ütemtervhez igazítása • A távolsági áruszállítás technikai -technológiai fejlesztése • Az egységrakomány képzés, rakodási technikák, technológiák korszerűsítése • A korszerű információs kialakítása

Az elosztási idő csökkentése • A rendelésre való gyártás megvalósítása (Pull típusú gyártás) • Korszerű elosztási technikák megvalósítása (pl. logisztikai elosztó központok létesítése)

Az ellátási elosztási rendszerek fejlesztésének visszahatásai (szinergikus hatások) • Rugalmas gyártórendszerek további kialakulása • A szerelési tevékenység szerepének növekedése • A beszállítások mennyiségének növekedése - a gyártási mélység csökkentése - „Make or Buy” dilemma

• Bonyolult ellátási-elosztási hálózatok kialakulása • Az áruszállítással szembeni további szigorú követelmények (pontosság, megbízhatóság, rugalmasság, gyorsaság) –téráthidalás mozgótárolás –időáthidalás

2. Az ellátási-elosztási hálózat, az integrált ellátási lánc Az ellátási-elosztási rendszer kitüntetett szerepe • A kapcsolatrendszer megteremtése a beszállítókkal • A kapcsolatrendszer megteremtése a felhasználókkal

Az ellátási-elosztási hálózat Az ellátási hálózat - a megrendelők és a beszállítók kapcsolatára épül - az ellátási lánc egy kiragadott szál, a hálózat egy hosszmetszete, ahol a szál végén egy konkrét késztermék áll - gyakran 20-30 első vonalbeli és 100-200 második vonalbeli beszállító, további harmad -, negyedrendű beszállító Az elosztási hálózat - a végtermék térben kiterjedt fogyasztói környezetbe való eljuttatásának csatornái - közvetlen és közvetett csatornák a felhasználó helyekre, illetve a fogyasztói végpontokra

Az integrált ellátási lánc Az ellátás-elosztás egységes rendszerben való kezelése – a lánc közepén a végterméket előállító hely, előtte a beszállítók, a végén az értékesítési végpontok

Az integrált ellátási lánc menedzselése Cél: az ellátási lánc termelékenységének növelése, a kiszolgálási színvonal javítása Résztvevők: termelő vállalatok, szolgáltató vállalatok, kereskedők, felhasználók- fogyasztók, közlekedés (áruszállítás) Működés: a vállalatok hosszú ellátási láncok tagjaként működnek A piaci verseny: nem önálló vállalatok, hanem ellátási láncok közötti verseny (A lánc köztes tagjainak sikerét nagy mértékben befolyásolja, hogy a lánc többi tagjai hogyan teljesítenek)

Az ellátási lánc menedzsment főbb tennivalói • A fogyasztói, felhasználói kiszolgálási szint meghatározása. • A készletezési-raktározási csomópontok meghatározása a lánc mentén. • Mechanizmusok és eljárások kialakítása az ellátási lánc optimális működtetésére. • A készletezés és a szállítás gyakorisága összhangjának megteremtése. • A kiszolgálás minősége (a vevői megelégedettség) és a logisztikai költségek összhangjának megteremtése. • Az ellátási láncban közreműködő szervezetek tevékenységének értékelése.

3. Anyagáramlási folyamatok a logisztikai rendszerekben Az integrált ellátási lánc, mint logisztikai rendszer • Az integrált ellátási láncban, az ellátás- termelés-elosztás bonyolult hálózatában, anyagok, félkész és késztermékek áramlanak. • A logisztikai rendszerek több –szervezési, technológiai vagy egyéb szempontból különálló – rész - illetve alrendszert kapcsolnak össze az integrált anyagáramlás megvalósítása céljából.

• Integrált ellátási lánc – logisztikai rendszerek kapcsolata: A logisztika különböző anyagok, tárgyak, információk több rész - illetve alrendszeren optimalizált áramlatai tervezésének tana.

Az anyagáramlást megvalósító fizikai alapfolyamatok • Külső szállítás (áruszállítás) - Viszonylag nagy tömeg, nagy távolság - Közlekedési alágazatok • Belső szállítás (üzemi anyagmozgatás) - Viszonylag rövid (5…200m) szállítási távolság - Anyagmozgató gépek és berendezések • Rakodás - Be - ki - és átrakás - Rakodógépek és eszközök •Tárolás - Az áruk átmenetileg nyugalmi állapotban vannak - Raktárak, raktározás • RST folyamatok és rendszerek

Az anyagáramlást megvalósító fizikai alapfolyamatok kapcsolata, a teljes folyamatrendszer

Az anyagáramlást elősegítő, kiegészítő folyamatok A csomagolás Az egységrakomány képzés A komissiózás Az információs folyamatok: - Az anyagáramlást indukáló (primér) információk - Az anyagáramlást kísérő (szekunder) információk - A visszacsatolt (tercier) információk

A folyamat-és rendszertervezés főbb feladatai A csomagoló és egységrakomány -képző eszközök megválasztása A szállítási egységek és gyakoriságok, a szállítási mód megválasztása A külső és belső szállítási kapcsolatok célszerű kialakítása Az ellátó raktárak, központok telephelye megválasztása Az informatikai rendszer kialakítása

Raktározás, raktározási rendszerek 1. A raktározás szerepe a termelési, az ellátási -elosztási folyamatokban 2. A raktározási folyamatok rendszerszemléletű értelmezése, a raktározás eszköz - és létesítményrendszere 3. A hagyományos darabáru-raktározási rendszerek

4. A tárolóterületek elrendezése, áru -elhelyezési stratégiák 5. Komissiózási rendszerek és stratégiák 6. A raktári folyamatok irányítása 7. A magasraktározási rendszerek áttekintése 8. A raktárak alapterülete meghatározásának elve

1. A raktározás szerepe a termelési, az ellátási- elosztási folyamatokban A raktározás általános szerepe • A termelés és a felhasználás/ fogyasztás térben és időben való elkülönülése, az ebből adódó készletezési-raktározási igények

• A nemzetgazdasági tartalékok, készletek képzésének igénye és az ebből adódó raktározási feladatok • A készletek mennyiségi és minőségi védelme • A raktározás értéknövelő szerepe

A raktározás szerepe a termelési folyamatokban • A termelési (gyártási) folyamat műveletcsoportjainak értelmezése - alakítási fázis - mozgási fázis - nyugvási fázis

• Termelési anyagok, alkatrészek, részegységek raktározása • Félkész és késztermékek raktározása • A termelési folyamathoz közvetlen kapcsolódó és kihelyezve működő raktárak – példák bemutatása

A raktározás szerepe az elosztási folyamatokban A térbeli elosztás (a disztribúció) értelmezése Az elosztó raktárak, mint a szállítási lánc részei

Az elosztó raktárak jelentőségének növekedése - példák bemutatása

A raktározás szerepe a teljes logisztikai folyamatban Az alapanyag kitermeléstől a felhasználóig/fogyasztóig terjedő anyagáramlási folyamat felépítése a raktárak kapcsolata alapján

A készletezés-raktározás jellegének változása a logisztikai rendszerekben a JIT - elv alkalmazásával összefüggésben A készletezés-raktározás-szállítás egységes rendszerként való kezelése

A raktározási szolgáltatások minőségi mutatói • A megrendelési átfutási idő • A betárolási átfutási idő • A kitárolási átfutási idő • A visszaigazolások átfutási ideje • A szállítási megbízhatóság • A szállítási pontosság • A visszaküldött áruk aránya • A rendelésfelvétel pontossága

2. A raktározási folyamatok rendszer szemléletű értelmezése, a raktározás eszköz- és létesítményrendszere A raktározási folyamatok modellje

A raktározási rendszerek fontosabb sajátosságai A raktározási rendszerek struktúrája A raktárak befogadóképessége A raktárak átbocsátóképessége A raktárak alapfolyamata, az RST folyamatok A raktárak kiegészítő folyamatai (raktározási szolgáltatások) - Csomagolás - Egységrakomány -képzés - Címkézés - Küldeményrendezés - Egyéb logisztikai szolgáltatások

A készletváltozások alapesetei

A készletmozgások szabályozása

A raktározás eszköz és létesítményrendszere • Az alapfolyamatokat megvalósító eszköz és berendezésrendszer • Az alapfolyamatokat megvalósító létesítményrendszer

3. A hagyományos darabáru raktározási rendszerek A darabáru-raktározási rendszerek áttekintése

A tárolási rendszerek • A tárolási rendszer megválasztását befolyásoló tényezők – a tárolt árukkal kapcsolatos jellemzők alak, méret, saját tömeg , csomagolás; kémiai, fizikai, l biológiai sajátosság, készletnagyság, az árufajták száma – a tárolási feladat jellege az áru cserélődésének mutatószáma a raktár funkciója a fi-fo elv iránti fokozott igény – eszköz- és objektum adottságok a meglevő épület jellemzői a meglevő vagy beszerezhető eszközök, berendezések

• Állvány nélküli statikus tárolási rendszerek – közvetlen halmazolás – síkrakodólapos tárolás

• Állvány nélküli statikus tárolási rendszerek oldalfalas, keretes rakodólapos tárolás előnyök, hátrányok, problémák alkalmazási terület

• Állványos statikus tárolási rendszerek az állványok kialakítása polcos állványos tárolás

• Állványos statikus tárolási rendszerek - tárolóládás állványos tárolás - rekeszes állványos tárolás - átjárható állványos tárolás - különleges állványos tárolás

– követelmény minden tárolási egységhez a hozzáférés • Az állványos statikus tárolási rendszerek rendszerek megvalósításának kritériumai: – követelmény minden tárolási egységhez a hozzáférés – az áru csomagolásának nyomószilárdsága nem teszi lehetővé az egymásra helyezést – nagy tárolási magasságot kell biztosítani

előnyei: – a tárolási magasság tetszés szerint növelhető – az áru nyilvántartási rendszer egyszerűbb –optimális be- és kitárolási stratégiák valósíthatók meg (pl. (pl. fi fi-fo fo elv)

hátrányai: –nehézkes átállás más jellemzőjű áruk tárolására –jelentős beszerzési, beruházási költségtöbblet

• Állványos dinamikus tárolási rendszerek – utántöltős állványos tárolás (csúsztatópályás, görgőpályás, vezetősínes) – gördíthető állványos tárolás – körforgó állványos tárolás

Az anyagmozgató rendszerek • A raktárak anyagmozgatási folyamatának összetevői - a beszállítással kapcsolatos tevékenységek kirakás, átvétel, betárolás - a tárolással kapcsolatos tevékenységek - a kiszállítással kapcsolatos tevékenységek egység összeállítása, rakodás

• Az anyagmozgató rendszer megválasztását befolyásoló tényezők – a mozgatandó árukkal kapcsolatos jellemzők – a forgalmi jellemzők – az építészeti adottságok – a tárolóterület és a tárolótér jó kihasználásának igénye – halmazolási tényező: h=he/B

• Kézi vagy kézieszközös anyagmozgató rendszer

• Targoncás anyagmozgató rendszer

–a targoncák megválasztásának szempontjai: kis saját tömeg (a kerekek közötti egyenletes eloszlás) keskeny közlekedőút igény szükség szerint vasúti kocsiba való bejárás lehetősége

a számításba vehető targoncafajták: normál homlokvillás emelőtargoncák tolóoszlopos emelőtargoncák emelőkocsik /a halmazolási tényezők összehasonlítása (1,0… 2,3)/

•Darus anyagmozgató rendszer - alkalmazási terület nagy saját tömegű, vagy terjedelmes árukat tároló földszintes raktárak - számításba vehető darufajták futódaruk felrakódaruk

4. A tárolóterületek elrendezése, áruelhelyezési stratégiák A tárolóterület elrendezése • Az elrendezés alapelvei a tárolótéren belüli anyagmozgatási munka minimális legyen a tárolóterület jól kihasználható legyen az egyes árufajtákhoz szükség szerint hozzá lehessen férni a tárolóterület két részre osztásának elve tartalékraktár (háttérraktár) élőraktár (komissiózó raktár)

• A tárolómezők és a és a közlekedőutak célszerű elrendezésének alapformái

• Az egyes elrendezési változatok főbb jellemzői –tömbtárolás a tárolóterület belső részén lévő rakományokhoz csak az előttük lévő tárolási egységek eltávolítása esetén lehet hozzáférni homogén készlet esetén alkalmazható területkihasználás 70-80% – soros tárolás a tárolási egységek a közlekedő utak mentén jobbra és balra, általában egy-egy sorban helyezkednek el, a tárolóterület kihasználása 35-50% – vegyes tárolás különböző árufajták, eltérő tárolási feladatok esetén valósítható meg

Áruelhelyezési (terület kijelölési) stratégiák • Alapelv – az anyagmozgatási munka csökkentése –a nagy gyakorisággal igényelt áruk a manipulációs területhez közel legyenek –a kötött és a szabad helyfoglalás rendszere • ABC elemzéssel támogatott áruelhelyezési stratégiák – az ABC elemzés

– sávos és körkörös területkijelölés, áruelhelyezés

5. Komissiózási rendszerek és stratégiák A komissiózási rendszerek • A komissiózás értelmezése –az áruk megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat –az elosztóraktárak sajátos folyamata – két alapeset: a tárolási egységet meg kell bontani a megrendelések a tárolási egységek egész számú többszörösei

•A komissiózási folyamat összetevői –az áruelőkészítés statikus dinamikus –az áru kivétel kézi gépi (automatizált) –az árumozgatás (kigyűjtés közben) egydimenziós kétdimenziós –az áruleadás centralizált decentralizált

Komissiózási stratégiák(statikus áruelőkészítés esetén) • Megrendelésenkénti soros, egylépcsős árugyűjtés

• Megrendelésenként párhuzamos árugyűjtés

• Zónánkénti (osztályonkénti) kétlépcsős árugyűjtés

Komissiózó eszközök • Kézi komissiózó eszközök –sajátos kialakítású kézikocsik –statikus statikus áruelőkészítés, viszonylag kis forgalom

• Komissiózó emelőtargoncák – a targoncavezető felemelésével 3-4 m magasban is lehetővé teszi a komissiózást – statikus áruelőkészítés és nagy forgalom esetében

A raktározás szerepe a termelési, az ellátási -elosztási folyamatokban A raktározás általános szerepe • A termelés és a felhasználás/ fogyasztás térben és időben való elkülönülése, az ebből adódó készletezési-raktározási igények • A nemzetgazdasági tartalékok, készletek képzésének igénye és az ebből adódó raktározási feladatok • A készletek mennyiségi és minőségi védelme • A raktározás értéknövelő szerepe

A raktározás szerepe a termelési folyamatokban • A termelési (gyártási) folyamat műveletcsoportjainak értelmezése – alakítási fázis – mozgási fázis – nyugvási fázis • Termelési anyagok, alkatrészek, részegységek raktározása • Félkész - és késztermékek és késztermékek raktározása • A termelési folyamathoz közvetlen kapcsolódó és kihelyezve működő raktárak működő raktárak

A raktározás szerepe az elosztási folyamatokban • A térbeli elosztás (a disztribúció) értelmezése • Az elosztó raktárak, mint a szállítási lánc részei • Az elosztó raktárak jelentőségének növekedése

• Komissiózó raktárrész

• A tartalékraktár (háttérraktár) és (a komissiózó raktárrész kapcsolatának egy lehetséges módja

Folyamatos működésű szállítógépek alkalmazása • Valamilyen állványos dinamikus tárolási rendszer és valamilyen folyamatos működésű anyagmozgató gép együttműködése • Polistruktúrájú, , apró alkatrészeket, cikkeket tároló raktárak (komissiózó raktárterek esetén) • Rendszerint tárolóládákból, vagy rakodólapos lapos egységrakományokból komissióznak –gravitációs görgős utántöltős állvány –hajtott görgős, ill. vízszintes görgős gyűjtőpályák

Az irányító központ és a komissiózást végző dolgozó közötti információs kapcsolat • Hagyományos információs kapcsolat –gyűjtő jegyzékek –megrendelőlapok • Papír nélküli információs kapcsolat –számítógépes hálózati kapcsolat a komissiózó munkahellyel dinamikus áruelőkészítés esetében; információ megjelenítés a számítógép monitorján –a tárolóállványra szerelt hírjelzők (Pick to Light) –mobil terminál, amely infravörös, vagy rádiófrekvenciás átviteli kapcsolatban van a folyamatirányító számítógéppel

• Példa számítógépes hálózati kapcsolatra

6. A raktári folyamatok irányítása A raktári folyamatok irányításának összetevői • Papír nélküli kapcsolat – az árukra vonatkozó főbb adatok megnevezés, mennyiségi egység, tárolásra vonatkozó különleges igény –a kiadásra vonatkozó főbb adatok a megrendelő megnevezése, a kiszállított mennyiség, a kiszállítás dátuma, a kivételi bizonylat száma

–a beérkezésre vonatkozó főbb adatok a beszállító megnevezése, a beérkezés dátuma, a beérkezett mennyiség, a bevételi bizonylat száma – a tárolóhelyre helyre vonatkozó főbb adatok

• A tárolóhelyek helyek térbeli meghatározásának és a tárolt áru helymegjelölésének egy általában használt változata

• Irányítási információk –a megrendelésekkel kapcsolatos információk –a beérkezéssel kapcsolatos információk –a tárolással kapcsolatos információk –a kiszállítással kapcsolatos információk –a be- és kitárolással, a készletezéssel kapcsolatos információk betárolási utasítás kitárolási utasítás –a be- és kitárolással kapcsolatos információáramlás hagyományos (kartotékrendszer) számítógépes rendszer

• A kartotékrendszerű adatnyilvántartás és információáramlás folyamata

• A számítógépes adatnyilvántartás és információáramlás folyamata

A számítógépes irányítási rendszerben rendszerben megoldandó feladatok •A be- és kitárolással, a komissiózással kapcsolatos anyagmozgatási feladatok diszponálása off-line adathordozókon, vagy közvetlen (on-line) irányítással •A be- és kitárolási folyamat (az anyagmozgató gépek működésének) optimalizálása •A be- és kitárolási műveletek regisztrálása (készlet, tárolóhely, pénzügyi adatok kezelése) •Az optimális tárolóhely kijelölése (tárolóhely elérési idő, fifo elv, árucserélődési mutatók stb.) •Az optimális készletgazdálkodási stratégiák megvalósítása •Készletutánpótlások és a kiszállítási igények aktualizálása •Forgalmi statisztikák készítése, ABC elemzés

• Az infravörös adatátviteli rendszer-kapcsolat kapcsolat alapfolyamatok irányítására –a gépekre (pl. targoncákra) szerelhető adatkezelő terminálok – kézi adatgyűjtő terminálok

A számítógép és az alapfolyamatot végző munkahelyek, anyagmozgató gépek közötti információátvitel • Nyomtatványok alkalmazása – pl.: betárolási utasítások kiíratása, átadása a targoncavezetőnek • Vezetékes kapcsolat – pl.: az irányító számítógép és a kihelyezett terminál közötti kapcsolat • Vezeték nélküli kapcsolat – pl.: rádiófrekvenciás kapcsolat infravörös adatátviteli kapcsolat kézi adatfelvevők, időszakonkénti betöltéssel