Debrecen A KÁLVINISTA RÓMA

1450 és 1507 között a Hunyadi család birtoka volt. 1901 A több falu egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek. A mezővárosi kiváltságokat Nagy Lajos adományozta Debrecennek 1361-ben. 1450 és 1507 között a Hunyadi család birtoka volt. 1693-ban – sok-sok szolgálat, adomány elismeréseképpen – Magyarország szabad királyi városai közé emelte Debrecent I. Lipót

A Pest–Debrecen vasút a merész ötletek körét gazdagította a reformkorban, ha még Deák Ferenc, a nagy magyar államférfi is így vélekedett. „Én azt hiszem – mondta 1839-ben –, hogy a Debrecen–Pest közötti vonalra nézve alig van valaki a rendek között, aki velem együtt álomnak ne tartaná, hogy itt valaha létezhessen.”

A második vasúti vállalkozás Debrecen felé vezetett, 1847-ben megindult a forgalom Pest és Szolnok között. 1849 januárjában, amikor a kormánynak menekülniük kellett, csak kelet felé, Debrecennek vehették útjukat, Szolnokig már vasúton jutottak el. 1857-ben megépült a vonal. 1961-ben új épületet építettek Kelemen László tervei alapján. Központi csarnoka két falát Domanovszky Endre freskói díszítik.

A város főutcája 1916-ban, mai néven Piac utca. A történelmi belváros, itt volt a Nagytemplomtól induló 670 méter hosszú fahíd, amelyen száraz lábbal járhattak a cívisek, ha a sár mindent elborított. A faépítmény 1824-ig állt fenn, akkor csatornázták a főutcát.

A tér vízszintje - ami eredetileg egy természetes vízfolyás volt - 100-150 évvel ezelőtt kb. 1,5-2 méterrel lejjebb volt. Kocsik és gyalogosok közlekedtek e természetes vízfolyás felett vagy mellett. Az idő tájt, derékig ért itt a sár. Ez az egyetlen híd a városban, ami alatt nem keresztbe ment a vízfolyás, hanem hosszában.

Építészeti arculata csak a 19 Építészeti arculata csak a 19. század elején, a klasszicizmus hatására kezdett formálódni, s a 20. század elején alakult ki véglegesen a szecesszió és az eklektika stílusában.

A Piac u. 54. szám alatt az egyik legszebb magyar szecessziós épülete egykori Hajdú vármegye háza található. Ezen a telken sokáig Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt.

Homlokzatán a Zsolnai-gyár pirogránit díszítőelemei a virágfüzérek, s a négy fegyveres hajdú szobra. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címere látható. Dísztermének ablakai a hét vezért ábrázolják üvegmozaikból.

1916 A Piac u.24 sz. alatt, 1912-re készült el a város legrégibb pénzintézete, a Debreceni Első Takarékpénztár palotája – az uralkodó divatnak megfelelően szecessziós stílusban.

A 17. században a főbíró rezidenciája lett. 1916 Mellette a Piac utca 26–28. sz. alatti ház, szintén a szecesszió jegyeit viseli magán melyet Pavlovits Károly tervei alapján építettek 1913–ban. Az egykori Szikszay- vagy Dobozi-ház helyén állt, Török Bálint egykori udvarházából alakult ki. Itt várta 9 évig hiába a Hét toronyból Török Bálintot felesége. A 17. században a főbíró rezidenciája lett.

A Piac utca és Széchenyi utca sarkán a Révésztéren áll Debrecen legrégibb temploma a kistemplom. 1909-ben egy szélvihar letépte tornyáról a hagyma alakú sisakot, a bástya szerű kiképzést nyert tornyáról azóta Csonka-templomnak is nevezik.

1951 A Városháza nyugodt klasszicista épülettömbjének kulcsát 1843-ban vehette át a város. A Povolny készítette a homlokzati terveket, melyeken jól látszik a copfstílusú egri líceum hatása. A főbejárat öt, félköríves, előreugró portikuszát enyheszögű timpanonnal zárták le

A jobb szárnyban a szent koronát őrizték. 1963 1849-ben a városháza emeleti balszárnya volt Kossuth Lajos otthona, majd hivatala volt, egyetemben a Honvédelmi Bizottmányéval. A jobb szárnyban a szent koronát őrizték.

A klasszicizmus puritán ízlésének megfelelően egyetlen dísz ékesíti a timpanont, a város címere. A diákok az épület árkádos részét szekunda barlangnak nevezték. Aki átment alatta az, biztos egyest kapott aznap.

A Simonffy utca mindkét oldalán századfordulón épült eklektikus lakóházak állnak. A második világháborúban elpusztult saroktornyaikat 2004-ben állították helyre.

A Piac utca 18. szám alatt működik a MÁV Rt A Piac utca 18. szám alatt működik a MÁV Rt. Igazgatósága, mely palota Povolny Ferenc tervei szerint épült az 1820–1830-as években klasszicizáló modern stílusban. Az egyemeletes épületet Tisza Kálmán miniszterelnök neje, az akkori tulajdonos kétemeletesre építtette át eklektikus stílusban. Ekkor kapta a Tisza-palota nevet.

1919 A Kossuth tér egykor Piac tér volt, ezért hívták a főutcát is Piac utcának. Az 1914-ben a Margó Ede és Pongrácz Szigfrid által tervezett szoborcsoport leleplezésének idején még itt volt a város piaca, azt csak a 20-as években helyezték át.

1910-es évek Az 1536 óta a Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben megvásárolta a város, és fogadónak alakították ki az épületet, majd emeletet építettek rá. 1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló.

1936 1936 A mai épület Hajós Alfréd, első magyar olimpiai bajnok tervei alapján épült 1915-ben, szecessziós stílusban. Homlokzatára olasz kőfaragók készítették a szecessziós plasztikákat.

1965 1963 A szálloda legnevezetesebb vendége a 30-as években Móricz Zsigmond volt. „ Úgy lett magától a város, mint a mezők füve, s úgy fejlődik gazda nélkül, mint, az erdők koszorúi… Mennyi ég, mennyi levegő, mennyi tágasság: az egész város egy nagy piac és ahány ház, annyiféle, mind a maga feje után építve.” Írta a városról a „Légy jó mindhalálig” szerzője.

A Piac utca a Nagytemplomtól a Kis Templomig sétáló övezetté alakult. Az Aranybika Hotel mellett az ország egyik legnagyobb zenélő szökőkútja látható, Pázmándy Antal alkotása.

1913 1960 A Kossuth tér Nagytemplom melletti részét a Hatvan utca és annak sarkán álló Püspöki palota zárja, mely nevében őrzi, hogy helyén korábban a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöki székháza állott. Debrecenben a század elején megépült emeletes házakat palotának nevezték.

1910 Debrecen jelképe a református Nagytemplom. Móricz Zsigmond szavaival élve: „…két tömör tornyával mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel…” Itt már a 12. században is templom állt, mely leégett. Évszázadokon keresztül pusztultak el az újjá épített templomok, míg a jelenlegi Péchy Mihály keze nyomát magán viselő falai között 1819 ősze óta tartanak istentiszteletet.

1931 A katedrális orgonáját, amely Deutschmann Jakab bécsi mühelyében készűlt, 1838-ban helyezték el. A hárommanuálos, pedálos, 43 regiszteres, 3096 síppal ellátott orgona fújtató-berendezését ma már motor hajtja, miként a nyugati toronyban elhelyezett Rákóczi harangot is, melynek mélyzengésű hangja tiszta időkben a Hortobágyig elhallik.

„Nem gyóntatóhely, inkább büszkevár. 1941 „Nem gyóntatóhely, inkább büszkevár. Itt zengett vétót bősz Ausztriának Kossuth angyal-szava, s megállt a nap” Oláh Gábor Az alig 30 esztendőt megélt templom 1849. április 14-én bevonult hazánk történelmébe. Itt olvasta fel Kossuth a Függetlenségi Nyilatkozatot.

2003 A város szíve madártávlatból: előtérben a Nagytemplom, mögötte a Református Kollégium kettő közt az intim hangulatú Emlékkert. Balszélen a neobarokk Déri Múzeum, fölötte a már lebontott Kölcsey Művelődési Központ.

A Nagytemplom mellett áll a történelmi nevezetességű líciumfa A Nagytemplom mellett áll a történelmi nevezetességű líciumfa. Az ördögcérnabokor se nem fű, se nem fa, országszerte nő. A „fává” nőtt lícium botanikai ritkaság. Az anekdota szerint itt vitatkozott Bálint pap Ambrosius mesterrel, kezében líciumágat tartva. A katolikus Ambrosius azt hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem lesz vallás. „Abból akkor lesz vallás, amikor a lícium fává nő.” „Hát akkor fa lesz belőle” válaszolta Bálint pap és a földbe szúrta a líciumágat. A líciumfa kora mintegy 200 év,

1538 óta áll a mai helyén a Református Kollégium 1538 óta áll a mai helyén a Református Kollégium. Debrecen életével több mint 4 és fél évszázadon át összefonódott a reformáció, falai között kezdettől fogva a legmagasabb foktól a legalacsonyabbig folyt az oktató és a nevelőmunka. Diákjai a köznép fiaiból - a parasztok, kézművesek, polgárok, kisnemesek soraiból kerültek ki.

E falak között tanult többek között : Csokonai, Fazekas, Kölcsey, Arany, Ady, Móricz. A "szegények iskolája" olyan növendékeket is magának tudhat, mint Horthy kormányzó vagy gróf Tisza István miniszterelnök. A klasszicista stílusú kollégium mely, 1804-1816-ban Péchy Mihály tervei szerint épült a Kálvinról elnevezett téren emelkedik .  

Kossuth széke, jelenleg a Nagytemplomban látható. A Kollégium imatermében, az Oratóriumban - tartotta a magyar ország-gyűlés képviselőháza üléseit 1849. január 9-étől 1849. május 31-éig. Amikor másodszor is az ország fővárosa lett Debrecen, itt - szintén az Oratórium falai közt - alakult meg 1944. december 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés, de arra a székre amelyik egykor Kossuth helye volt nem ült senki. A székre egy hatalmas virágcsokrot helyeztek égő vörös rózsákból és fehér krizantémokból . Kossuth széke, jelenleg a Nagytemplomban látható.

1929 Izsó Miklós bronzba öntött Csokonai –szobrát a Kollégium mellet, a Kálvin téren avatták fel 1871. októberében. Eredeti helyéről kissé arrább helyezték de itt maradt a téren. A Költő baljában lanttal, zsinórdíszes magyar ruhában, dús redőzött köpenyben áll, egy szőlőfürtökkel teli tőke előtt.

Ma Tanítóképző Főiskola otthona, mely Kölcsey Ferenc nevét viseli. 1918 A Kálvin tér folytatásában a Péterfia utca 1-7 számú ház Debrecen egyik legszebb nyerstégla épülete. Nagy Károly tervei szerint 1912-1913-ban Református gimnáziumnak épült. Ma Tanítóképző Főiskola otthona, mely Kölcsey Ferenc nevét viseli.

1932 A Déri Múzeum az egykori Paptava mocsaras talajára telepített Füvészkert helyén épült, neobarokk stílusban mely Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján készült és 1930-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

Tudomány Régészet Művészet Néprajz 1941 Tudomány Régészet Művészet Néprajz A Déri Múzeum épülete előtt lévő négy, életnagyságúnál nagyobb, heverő alak, Medgyessy munkái. Balról jobbra haladva elsőként a Régészet, Tudomány, Művészet, a negyedik szobor, - modelljéül önmagát választotta Medgyessy,- a Néprajz. A tér jobb oldalán, Debreczeny Tivadar „Merengő” bájos nőalakja látható.

Homlokzatán arany betűkkel hirdetik: A város legintimebb hangulatú, süllyesztett tere, a diákok és szerelmesek kedvenc találka helye volt. Homlokzatán arany betűkkel hirdetik: ARS LONGA VITA BREVIS EST (az élet véges, a művészet örök).

1935 Az 1538-ben alapított Debreceni Református Kollégium a Magyar Királyi Tudományegyetem 1912-es megalapításakor három akadémiai szakát átadta az egyetemnek. Az egyetem 1921-ben felvette Tisza István nevét.

1966 2005 1932-ben avatták fel a Korb Flóris tervezte neobarokk stíluselemekkel gazdag ötszintes eklektikus épületet. Főfrontja 108 méter, alapterülete 6200 négyzetméter. 29 méter magas, 700 négyzetméter nagyságú üvegtetős díszudvarát árkádos folyosórendszerek kerekítik.

1949-ben és 1950-ben a név elvételével együtt Tisza István szobrát ledöntötték, széttagolták bölcsészettudományi és természettudományi kart, megszüntették a jogi kart, a hittudományi kar és az orvostudományi kar kivált. 1952-től Kossuth Lajos Tudományegyetem néven működött tovább.

1923 1912-ben Ferenc József törvénycikkelyben rendelkezett a debreceni egyetem felállításáról, valamint egy oktatási célnak megfelelő közkórház felállításáról. Az egyetemi épületek Korb Flóris tervei alapján a Nagyerdő 116 hektárnyi területén épűltek.

1820-as évek elején folytatott kísérleti fúrások az erdő bejáratánál bővizű kútra bukkanva elhatározták, egy fürdő létesítését. 1826-ban felépítették a Povolny Ferenc által kiigazított udvari kamara tervei alapján a fürdőházat. Simonyi Óbester a huszárjaival kiegyenesíti a városból a fürdőházhoz vezetőhomok utat és saját költségén 2-2 sor jegenye, juhar és nyárfával ültette be annak szélét. Ez az út máig is az ő nevét viseli /Simonyi út/.

Mára már mediterrán élményfürdővel is bővült a komplexum 1938 1920 1942 A fürdőt olyan helyre telepítették, amelynél jobbat másfél évszázad után sem találhatnánk. Miután az eredményes kutatófúrások hévízre bukkannak, 1932-ben elkezdődik a fürdőtelep kiépítése. A két forrásból származó, ásványi sókban bővelkedő gyógyvíz 67 celsius-fokos.

1976 A szabadtéri strand egykori bejárata,a Pallagi úton, mellette, lejjebb a fedett uszodába épületének előcsarnokába lehet bejutni. Háttérben, a volt Kohász üdülő.

A bejárattal szemben a Csónakázótó található. 1937 A bejárattal szemben a Csónakázótó található. Az 1932. évi uszodabővítés építkezésével megkezdett nagyerdei parkképzésnél további jelentős lépést tett a város a Csónakázó-korcsolyázó tó, és környékének rendezésére.

1941 A terepszint alacsonyabb a fürdő medencéinek szintjénél, minek folytán a medencék fölös vizéből a lefolyó csatorna bekötésével kínálkozott a tó vízellátásának kézenfekvő megoldása.

1940 Maga a klasszicista stílusú Vigadó épület az egykori Fürdőház, mely a Nagyerdő szívében található, és a város egyik legszebb épülete. A kialakítás során a belső udvarban fürdőszobákat építettek. Az épület központi részében hatalmas táncterem volt, melyet márványkemencék fűtöttek a hideg napokon.

Az első fürdőház régi külsejét mindmáig megőrizte Az első fürdőház régi külsejét mindmáig megőrizte. Alacsony, természetes teraszon álló, zömök, négyszögű pillérekkel és timpanonnal tagolt épület. Az 1800-as évek végétől az 1970-es évekig üzemelt a Vigadó terasza is, melyet 2003-ban nyitottak meg újból.

A Csónakázótó mellett az Ady E. útra érünk melyet a Köztemető zár le A Csónakázótó mellett az Ady E. útra érünk melyet a Köztemető zár le. Hazánkban párját ritkító összhangban tervezett krematórium, ravatalozó és temetőkert Borsos József munkáját dicséri. Az ünnepélyes mély lilásbarna bronzcsillogású épület a magyaros szecesszió stílusában, a városban készült klinkertéglából épült.

Hiú látványnak nem: - csak szellemünknek 1915 A romantikus stílusú színházépületet 1865 októberében nyitották meg a Bánk Bánnal, melyben Gertrudisz szerepét Laborfalvy Róza játszotta. Ő mondta el férje, Jókai Mór prológját is, mely így végződött „A puritán hitnek ősi városában  Hiú látványnak nem: - csak szellemünknek Épülhetett e ház: - „ezért az oltár.” 

2004 Egy történet szerint, úgy lett a városnak kő színháza, hogy miután a városi közgyűlés ellenezte annak megépítését, az akkori főbíró közölte,”Uraim! Nem kell a színház, de telik rá!” Erre a főurak megszavazták.

A színházzal szembelévő Batthyány utcában a 16 szám alatt született Petőfi Sándor fia 1948 decemberében. Fia születésének beszámolójában így ír a városról: „…, hogyha a magyar függetlenség balul üt ki, azt nem másnak köszönhetjük, hanem annak, hogy Debrecenben kiáltották ki. Micsoda gondolat volt ez, egy nemzet függetlenségét egy olyan városban proklamálni, ahol a házak kapujára ez van felírva: Aki bejön az udvarra, tegye be az ajtót, mert kimegy a disznó.”

A város történetéből nem lehet kihagyni a debreceni talyiga és a vele való anyagszállítást. Az elmúlt századokban ez más városban is ismert volt, de a legjellegzetesebb formája és a vele való szállítástechnika sokféle módja ma már csak Debrecenből ismert.

Mái napig fenn maradt híre és csiklandós históriái a leghíresebb debreceni talyigásnak: Bugyi Sándornak

Vége Rya