Dél- és Kelet-Európa állam- és jogfejlődése a kezdetektől a középkor végéig

Alapvető hatások, minták 1.) Frank-minta: - Nyugati-szlávok (csehek, lengyelek) - magyarok 2.) Bizánci-minta: - Délszlávok (bolgárok, szerbek, kiv. Horvátok) -Keleti-szlávok (oroszok)

Délszlávok I. - Bulgária - Honfoglalás: 679-ben Aszparuh kán vezetésével - Első bolgár állam (681-1018): 717-718: Tervel kán a bizáciakkal szövetségben megállítja az arabok előrenyomulását - Kereszténység: Borisz kán (852-889) alatt 864-ben veszik fel a bizánci rítusú formát -autokefál egyház: A.) saját egyházfővel rendelkezik (rendszerint az uralkodó) B.) hierarchiája független minden más egyház hierarchiájától (pl. Bulgária nem függ a konstantinápolyi pátriárkától) C.) független egyházi bíráskodás és törvényhozás D.) külön helyi szokások és szertartások

Simeon (893-927) uralkodása a az első bolgár állam csúcsidőszaka, - 919-ben felvette a „bolgárok és a rómaiak császára” címet – a „császár/caesar/cár” cím = a római „imperator”-ral, a bizánci „baszileosz”-szal -Bulgária bizánci uralom alatt (1018-1186) - Második Bolgár cárság (1186-1395)- Aszenida-dinasztia 1243-1300: mongol betörések– a ”tatár hegemónia” időszaka – 1330: a szerbek legyőzik a bolgárokat – szerb befolyás - oszmán hódítás 1371-től – 1395-1878: Bulgária oszmán uralom alatt

Délszlávok II. - Szerbia - a szerb államiság két „bölcsője”: Raska és Zéta fejedelemsége István (1196-1228) 1217-ben királlyá koronáztatja magát -1219: létrejön a raskai érsekség –szerb autokefál egyház - XIII. szd.: anarchia, trónviszályok- a XIV. szd. elején erősödik meg az önálló szerb állam - Dusán István cár(1331-1355) uralkodása a középkori szerb állam aranykora; nagy hódítások - 1346: a „szerbek és a rómaiak császára ” -1389: a rigómezei (koszovo polje-i) vereség az oszmánoktól -1459: Szendrő eleste, a maradék szerb területeket megszállják az oszmánok az 1800-as évek elejéig

Délszlávok III. – Horvátok, Szlovénok - a horvátok a XI. szd. elején, a római rítusú kereszténységet vették fel, uralkodóik rokonságba kerültek Szent István magyar királlyal - 1089: Zvoinimir király halálával kihal a horvát uralkodóház –Könyves Kálmánt 1102-ben horvát királlyá koronázzák – perszonálunió, de jelentős horvát autonómia a bán vezetése alatt 1918-ig - a vend etnikumú szlovénok a középkorban nem tudtak szert tenni önálló államiságra, az önálló Szlovénia csak 1991-ben jön létre

Románok - Eredet: 1.) Dákó-román kontinuitási elmélet 2.) Bevándorlási elmélet - a bizánci krónikákban a X-XI. szd. fordulóján tűnik fel először a Balkán déli részein élő vlach elnevezésű pásztornép, amely későbbi vándorlása során jutott el a Kárpátok dél-keleti vidékére - az első állam Basarab vajda (1324-1352) vezetésével alakul meg Havasalföldön, ahol 1359-ben ortodox érsekség jön létre (a másik román fejedelemségben, Moldvában 1401-ben) - az oszmánokkal korán felveszik a harcot, de a XV. szd. második felére a két fejedelemség az oszmánok vazallus állama lesz

„Zakon” vagy „Bírósági törvény az emberek számára - Keletkezési ideje: Borisz kán (852-889) uralkodásának időszaka - Összetétele: a bolgár szokásjog, a bizánci jog és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása - Minta: a bizánci „Eklogé” -Szerkezete: eredeti szövege nem maradt fenn, másolatai egy rövidebb és egy bővített változatban ismeretesek , 32 fejezetből áll -Tartalma: az egyház védelme, büntető- és magánjogi, valamint család- és örökjogi normák, akuzatórikus eljárás

„Az igazhitű István cár törvénykönyve” Keletkezési ideje: 1349 - Összetétele: a szerb szokásjog, a bizánci joganyag és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása - Minta: a bizánci „Szüntagma” -Szerkezete: eredeti szövege nem maradt fenn, másolatai számos töredékes változatban ismeretesek , több mint 200 szakaszt tartalmaz -Tartalma: az egyház védelme, büntető- és magánjogi, valamint család- és örökjogi normák, megjelenik az inkvizitórikus eljárás

A délszláv állam és jogfejlődés közös vonásai 1.) Nem alakul ki az egész Balkánt magába ölelő egységes délszláv állam - széttagolt , töredékes államiság - okai: a.) mostoha földrajzi körülmények b.) állandó harcok 2.) Az ortodox kereszténység hegemóniája (kiv. Horvátok), de autokefál egyházszervezettel!! 3.) Az államszervezetben és a jogrendszerben erőteljes a bizánci minta átvétele

Nyugati-szlávok I. - Csehország - eredet: a cseh (vezetője a Premysl nemzetség) és a zlicsan (vezetője a Slavnik nemzetség) törzsek - Vencel (921-935) az első uralkodó alatt folyik a keresztény térítés–– „Szent Vencel koronája” - 973: a prágai püspökség alapítása a mainzi érseknek alárendelve -1212: a szicíliai aranybullában a császár elismeri, hogy A.) örökölhető a cseh királyi cím B.) elismeri a csehek szabad királyválasztó jogát C.) elismeri a cseh király invesztitúrajogát D.) a cseh király német birodalmi fejedelem, részt vehet a birodalmi gyűlésen és szavaz a császárválasztáson

- II. Ottokár (1253-1278) K-Eu-i nagyhatalom – 1278: morvamezei csata- 1306: a Premysl-ház kihalása- A Luxemburg-ház szerzi meg a trónt –- 1311: a „nagy kiváltságlevél”- a király megígéri a rendeknek: 1.) megtartja őket szabadságaiban 2.) nem kötelezi őket katonáskodásra az országhatárokon kívül 3.) adót tőlük csak kivételesen szed (koronázás, királyi esküvő) 4.) tisztségeket nem juttat idegeneknek - Luxemburgi Károly (1346-1378) – 1356: német aranybulla a cseh király a hét választófejedelem egyike

Nyugati-szlávok II. - Lengyelország - eredet: névadó törzs: polján , de a magyar elnevezés a ledzjanin-ból származik – 966: kereszténység felvétele - Vitéz Boleszláv (992-1025) uralkodása alatt megszilárdul az állam – 1000: a gnieznói önálló érsekség alapítása – 1025: Boleszláv királlyá koronázaása - 1138: Ferdeszájú Boleszláv felosztja államát fiai közt - a XIV. szd. közepéig: részfejedelemségek kora

- III. Kázmér (1333-1370) erős központi hatalmat épít ki - 1320: Lokietek Ulászlót királlyá koronázzák - III. Kázmér (1333-1370) erős központi hatalmat épít ki - Nagy Lajos (1370-1382) alatt lengyel-magyar perszonálunió - 1385: krewói egyezmény – lengyel-litván perszonálunió -1410: a grünwaldi csatában súlyos csapást mérnek a német lovagrendre - 1569: lublini unió – lengyel-litván reálunió

„Majestas Carolina” - Keletkezési ideje: 1355 - Összetétele: a cseh szokásjog, a szokásjogon alapuló bírói döntések és a fejedelmi törvényhozás összefoglalása -Szerkezete: latinul írták, római jogi műveltséggel rendelkező jogászok szerkesztették, de nem recepció és nem hatott rá a német jog sem -Tartalma: a korona jogainak megerősítése a fő cél, jogegységesítési törekvés, büntetőjogi és perjogi normák, az akkuzatórikus eljárás háttérbe szorítása - Sorsa: az országgyűlés a tervezet egészét elvetette, de egyes szakaszait önálló törvényekkel bevezették (büntetőjog, perjog, a parasztok szabad költözködésének korlátozása)

A lengyel nemesség privilégiumait megerősítő statútumok - Kassai privilégiumlevél (1374): a király A.) adómentességet ad a nemességnek B.) kötelezi magát az ország megvédésére C.) a nemesek csak külső támadás esetén, az országon belül kötelesek saját költségen katonáskodni D.) csak lengyel nemeseknek ad tisztségeket - Nieszawai statútum (1454): cél: az egységes nemesi rend védelme A.) tiltja a hivatalok halmozását, a mágnások kezén való egyesítését B.) az adókivetés és a nemesi felkelés hadbahívása a szejmikek előzetes jóváhagyásától függ

- Piotrkowói statútum (1496): A.) megerősíti az addigi nemesi jogokat B.) létrehozza a két házból álló szejmet C.) a szejm egyedüli joga háború indítása és a nemesség hadbahívása D.) korlátozza a parasztok szabad költözködését és megtiltja a polgárok földvásárlását - az 1505-ös radomi szejm döntése (Nihil novi): semmiféle újítást nem lehet bevezetni az egész nemesség együttes beleegyezése nélkül („nihil novi sine communi consensu”)

A nyugati-szláv állam és jogfejlődés közös vonásai 1.) Az államszervezetben erőteljes a frank minta átvétele 2.) küzdelem a német hegemonikus törekvésekkel szemben, gyakori széttagoltság 3.) német jogú telepítések (iure teutonico): földközösség helyett telekrendszer, robot helyett termény- majd pénzszolgáltatás, szabad költözködési jog 4.) a nemesi rend erőteljes jogszerzése az uralkodóval szemben (nincs hűbéri lánc, csak főnemes-köznemes felosztás) 5.) a rendek összessége a királlyal együtt egy testületet képez – corona regni 6.) időszakos nagyhatalmi szerep Európában

Keleti-szlávok - Oroszok Mintaadó hatások az államszervezetben: 1.) Bizánci-minta: A.) az uralkodó isteni eredetű, hatalmát sem területi, sem testületi immunitások nem korlátozzák B.) az ortodox vallás és egyházszervezet – 1448-tól autokefál egyház C.) Bizánc elfoglalása után a moszkvai Oroszország használni kezdi a bizánci hatalmi jelvényeket (pl. kétfejű sas), az uralkodóját cárnak kezdi nevezni – a XVI. szd.-ra kialakul az ún. „Harmadik Róma” elmélete D.) nagyszámú, katonáskodásra kötelezett állami paraszt E.) a próniához hasonló a pomesztye-birtok,

2.)Mongol-minta): A.) a hatalomfelfogás és gyakorlás módja – ulusz: a meghódított népek és területek elnevezése, amit az uralkodó sajátjának tekint B.) az adószedés (előtte népességösszeírás!), adónemek C.) a hadsereg szervezeti felépítése, fegyverzete, öltözéke D.) az igazságszolgáltatásban alkalmazott szigorú büntetések (halál, testi fenyítés, kínvallatás) E.) az igazgatásban a területeket kormányzó megbízottak rendszere (helytartói jogkörök)

A KÖZÉPKORI OROSZ JOGFEJLŐDÉS DOKUMENTUMAI 1.) Russzkaja Pravda: A.) Rövid: a XI. szd. végéig terjedő fejedelmi jogalkotás B.) Bővitett: a teljes Rövid Pravda + a XII. szd. elejének fejedelmi törvényei – keletkezése: XII-XIII. szd. fordulója C.) Rövidített: kivonatolt jogkönyv a XIV-XV. szd. fordulójáról 2.) Kormcsája Knyigák (Útmutató könyvek): a bizánci jogkönyvek, nomokánonok + világi törvények összefoglalása a bíróságok számára 3.) I. Szugyebnyik (1497): magán- és büntetőjogi normák

4.) II. Szugyebnyik(1550): átfogóan szabályozza a bíráskodás rendszerét 5.) Szobornoje Ulozsenyije (1649): - alapvetően büntetőjogi jellegű (széleskörűen alkalmazza a halálbüntetést - új büntetési nemek: határozatlan idejű börtön, száműzetés, kényszermunka, nyilvános korbácsolás - Bíráskodás: állami, egyházi, földesúri bíróságok, a csúcson a cár áll - eljárás: kisebb ügyekben vádelvű, egyebekben inkvizitórikus + alkalmazzák a kínvallatást