2014. március 21. Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest Dr. Bereczki Ibolya A Tájházszövetség – tájházaink közössége a Kárpát-medencében 2014. március 21. Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest

Tájházak Magyarországon Több mint 300 tájház Előzmények – az igazi első egy irodalmi emlékház Kiskőrösön

Tájház hálózat Magyarországon és a Kárpát-medencében Mit is jelent ma Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok lakta területein? Tájház – fogalom meghatározás Mit jelent a tájházak hálózata? Mit jelent a tájház hálózat Magyarországon?

Tájház – amikor még nem hálózat Lehet, hogy csak egy épület? Milyen? - Népi műemlék? Mióta és meddig? Gyűjtemény? Tárgyak halmaza? Múlt? – Volt egyszer egy ház… Volt egyszer berendezés… Volt egyszer egy család, amelynek tagjai a házban éltek… Volt egyszer egy közösség… Lesz-e ebből történelem? Jelen? Jövő?

Épület/épületegyüttes– amikor még nem tájház Megőrzött múlt, vagy annak pusztán egy darabkája? Mi lesz vele? Van-e jövője? Ha igen, milyen? 1960. A nagyvázsonyi Schumacher-ház felújítása. Népi műemléknél ekkor alkalmazták először a korszerű, teljes értékű műemlék-helyreállítás módszerét, az első, eredeti helyszínen megőrzött, in situ tájházat berendezve nyithatták meg a nagyközönség előtt.

Épület/épületegyüttes– amikor még nem tájház A kulcskérdés: egy (nem újonnan felhúzott) épület, a mely magán hordozza a helyi építőhagyomány jellegzetességeit, egy bizonyos időmetszetben, egy bizonyos társadalmi rétegre, foglalkozásra vonatkozóan ekkor még csak ház, ami lehet helyi védettség alatt, lehet műemléki védettségű, vagy nem védett

Építészeti értékű épületből tájház Gyűjtemény nélkül nem megy… Milyen is az a gyűjtemény? Helyi, hiteles, adatolt, gondozott, leltározott, karbantartott Enteriőrbe rendezett Látogatható – de nem mindegy, hogy miként…

A tájháztól – a közösségig Az 1970-80-as évek tájházai: 1974-1984 között – 200 tájház Döntően a megyei múzeumi rendszer végvárai Pusztán múzeumi kiállítás, jobb, rosszabb működési feltételek között De: Kialakult a hálózat

A tájháztól – a közösségig Változások az 1990-es években, majd az ezredforduló után Tulajdonos, fenntartó változások 2002 – a Magyarországi Tájházak Szövetségének megszületése, a működés kibontakozása 2013. január 1-től – a megyei múzeumi hálózat megszűnésével már csak 7 tájház tulajdonosa lesz új, a települési önkormányzat

A Magyarországi Tájházak Szövetsége A működés formái: évente regionális találkozók különböző tájházi helyszíneken egy napos program keretében egy téma – épületvédelem, kiállítás, hasznosítás a középpontban A helyszínt biztosító tájház és környezete megismerése

A Magyarországi Tájházak Szövetsége A működési formái Országos találkozók 2001 óta minden évben, különböző helyszíneken, különböző központi témákkal Éves közgyűlés és szakmai tanácskozás - Szentendre 2013. március 22-23. Szentendre – jubileumi : A tájházak és a helyben őrzött népi műemlékek a vidék fejlesztéséért Év tájháza, Év tájházvezetője elismerések

A tájháztól a közösségig – és ami e mögött van A kultúráért felelős minisztérium szerepe Egy országos közgyűjtemény, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szerepe és hatása A tájházat fenntartó magánszemélyek, önkormányzatok, kulturális intézmények szerepe A Tájházszövetség – mint civil szakmai szervezet szerepe Egyének, a helyi kultúra megőrzéséért felelősséget vállaló szakmabeliek és civilek, közösségek szerepe

Úton a világörökség felé… „A magyarországi tájház hálózat egyedülálló példát mutat egy országnyi terület sokarcú népi építészeti kultúrájának továbbéltetésére, bemutatására és közösségi célú hasznosítására. Különleges értékét az adja – az elemei által megjelenített kulturális sokféleséggel egyidejűleg –, hogy országosan egységes elvek és egységes működési struktúra teszi összetartozó egészet alkotó együttessé. A Tájház Hálózat egyben a 20. századi gondolkodás tipikus terméke is, amely az értékek megőrzését szolgálva teszi fenntarthatóvá a hagyományos tartalmakat.” (Részlet a világörökségi várományosi státusz 2013. évi felülvizsgálati javaslatából)

A magyarországi tájház hálózat „A magyarországi tájház hálózat bemutatja a táji és néprajzi csoportok túlnyomó többségének hagyományos népi kultúráját, amelynek a sokszínűsége különös jelentőségű, hiszen egyszerre tükrözi nemcsak Magyarország, hanem az egész soknemzetiségű és tájilag is tagolt régió kiemelkedő értékeit, valamint az ezen értékek példamutató megőrzésének és továbbörökítésének a meglévő kulturális örökségi értékeken alapuló, hitelességében és hatékonyságában modell-értékű (intézmény)rendszerét”.

A magyarországi tájház hálózat „A hagyományos népi kultúra megőrzése a kulturális sokszínűség megtartása és az örökségvédelem általános igénye mellett a helyi közösség “védelmének” is eszköze. A közösségi célú működés révén a tájházak nemcsak a helyi közösség érdekeit szolgálják, hanem lehetőséget teremtenek arra is, hogy a Kárpát-medencében élő népek, nemzetiségek egymás kulturális hagyományait megismerjék, és ez által kölcsönösen és egyre jobban elfogadják egymást. A tájház-hálózat a 20. századi örökségvédelmi törekvéseknek éppúgy egyedülálló dokumentuma, mint a tartalmát jelentő, évszázadokon átívelő népi civilizációnak és kulturális hagyományoknak.”

A magyarországi tájház hálózat A tájházak hálózata tehát bemutatja az egyes tájegységek (pl. Ormánság, Sárköz, Őrség, Nyírség), néprajzi csoportok (pl. palóc, matyó), nemzetiségek (német, szlovák, román, ruszin, horvát), illetve a különféle népi kismesterségek (pl. fazekas, kovács, kékfestő) épületeit és tárgykultúráját. A világörökségi várományosi sorozat-helyszínben szereplő tájházak különleges értékét az adja, hogy nem szórványosan, esetlegesen helyezkednek el az ország területén, hanem olyan hálózatot alkotnak, amely valamennyi táji és etnikai csoport népi kultúráját bemutatja és őrzi – méghozzá annak eredeti helyén és eredeti összefüggéseiben, az adott táji, természeti és kulturális környezetben.

A magyarországi tájház hálózat világörökségi várományosi jegyzéken A tájház hálózat Magyarországon (K) (2000) Új: Magyarországi tájházak hálózata – A Világörökségről szóló 2011. évi LXVII. Tv. Az UNESCO WH Centre által nyilvántartott megnevezés: The Network of Rural Heritage Buildings in Hungary (28/12/2000) Javasolt angol cím: The Network of Rural Heritage Buildings in Hungary A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (Korm.r.) Lehatárolás: A 109 részhelyszín 106 település területén található.

Tájházaink rendszere a Kárpát-medencében A magyar tájház hálózat és a határon túli tájházak rendszere A tájház módszer és a Tájházszövetség rendszere lehetőség a tartós és egyre szélesedő együttműködésre A kezdetek – Békési Népi Építészeti Tanácskozások 2002 – a Tájházszövetség elnökségi tagja Danter Izabella (Szlovákia)

Tájházaink rendszere a Kárpát-medencében Eltérő sajátosságok Szlovákiában, Szerbiában és Romániában lévő néprajzi gyűjtemények között Változó tulajdonosi viszonyok Hiányzó muzeológiai háttér – a szlovákiai magyar tájházak kivételével A fogalmi meghatározás nehézségei

Tájházaink rendszere a Kárpát-medencében Együttműködés a Vajdasági Magyar Folklór Központtal Együttműködés a Mátyusföldi Muzeológiai Társasággal Együttműködés a Kriza János Néprajzi Társasággal Közös konferenciák , tapasztalatcserék 2013. március 8-9. Kolozsvár – Tájházak határok nélkül Erdélyi tájházak és néprajzi gyűjtemények – közös kiadvány

Miként lesz a tájházból „jó gyakorlat” – tájház-módszer az egész Kárpát-medencében? A hálózati működésben rejlő erő Tudásközvetítés, hagyományőrzés és –megtartás Épített és élő szellemi örökség együtt jelenik meg Műtárgy gyűjtemény, muzeális érték, védett épület, tudás és közösség Magyar specialitás Átlátható, dokumentálható, fenntartható és fejleszthető

Köszönöm a figyelmet! Bereczki.Ibolya@sznm.hu