II.Andrástól az Árpád-ház kihalásáig (összefoglalás) Esszékérdések: II. András –az új berendezkedés az Aranybulla a tatárjárás IV. Béla politikája a tatárjárást megelőzően és utána Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században a tartományúri hatalom kibontakozása IV. (Kun) László és III. András idején

Kronológia 1213. Gertrúd halála 1222. Aranybulla 1224. II. András kiváltságlevele az erdélyi szászoknak 1232. Zala megyei serviensek kehidai oklevele (4 szolgabíró, nemesi vármegye) 1233. Beregi egyezmény (az AB megújítása) 1237. Julianus barát visszatérése – Magna Hungária megtalálása, tatárok 1241-42. tatárjárás 1241. ápr. 11. Muhi csata 1267. törvények – nemesség megyénként követeket küldhet a székesfehérvári törvénynapokra 1278. morvamezei csata (H. Rudolffal szöv. II. Ottokár legyőzése 1301. Az Árpád-ház kihalása

Személyek II. András, Gertrúd, Bánk bán Julianus barát IV. Béla, Kötöny, kun fejedelem, Batu kán, Rogerius V. István, kun Erzsébet, Anjouk IV. (Kun) László, III. András

Fogalmak várnépek, várjobbágyok, várispánság, nemesi vármegye, szász és székely székek bán, vajda, nádor, tárnokmester, szebeni ispán, szolgabíró Szent Korona, regálé, báró, kiskirály, tartományúr, bandérium, serviens, Aranybulla, ellenállási jog, Jobbágy, tized, szabad költözés, nemes, familiaritás, székelyek, szászok, kunok, kollektív szabadságjogok kancellária, kamara haszna, hospes,, migráció, bulla, ellenállási záradék, fehérvári-jog, istenítélet, vlach, vallon, etnikum

Topográfia Fehérvár, Pozsony, Buda, Székesfehérvár, Visegrád, Horvátország, Dalmácia, Szerémség, Erdély, Muhi, Halics, Bizánc,

A magyar államszervezet

II. András –az új berendezkedés- tudatos reformpolitika eladományozta a királyi birtokok nagy részét - "legjobb mérték a mértéktelenség" /örökjogon, feltétel nélkül- nincs hűbériség, nincs szolgálathoz kötve / →a várbirtokok eladományozásával a királyi hatalom meggyengült: királyi jövedelmek, katonaság csökkenése regáléjövedelmek növelése - pénzgazdálkodásra való áttérés /korai!/ arra számíthatott, hogy a megnövekedett termelés, áruforgalom nyomán a királyi jövedelmeket pótolja új tisztség - tárnokmester /Apodfia Dénes/ reformokat = bérbeadta a pénzverést, adószedést, sókereskedelmet - zsidó és izmaelita /mohamedán/ vámok emelése (nyolcvanad vám) adóemelés (rendkívüli hadiadó 1217. /állandósult/, pénzrontás tudatos városfejlesztő politika kezdete, Pest kiváltságlevele

Aranybulla, 1222 - bulla: függőpecsétes oklevél A birtokadományok miatt veszélybe került réteg éri el - serviensek:”király szolgái”, Főbb jogaik: Adómentesség Hadmentesség Ítélkezés Ellenállás - 1231 Az Aranybulla megújítása » bővült az egyház bírói szerepe és ellenállási joga /csak a mindenkori esztergomi érsek léphet fel (+tized)/

IV. Béla politikája a tatárjárás előtt célja: III. Béla korának állapotát visszaállítsa a királyi tekintély visszaállítása (székégetés) az ellenszegülő főurakkal leszámolt újravizsgálta apja birtokadományait a vármegyerendszer bomlásának megáll 1235 Julianus barát (domonkos szerzetes) útja „Magna Hungária”-ba, 1237. tatárok híre 1239 Kötöny kun fejedelem befogadása - kereszténység felvétele - katonai segítség a támadás ellen

Tatárjárás

Tatárjárás 1241 április 11-12. Muhi csata → vereség Okai: sikeres tatár harcmodor rossz harcászati taktika (szekértábor) kunok pusztítása – kivonulása főnemesi segítség hiánya külföldi segítség hiánya Következményei: - Béla menekülése (Trau vára = ma Trogir) - A magyar vezérkar (nádor, érsek, ország-bíró) pusztulása - Óriási a tatár pusztítás

IV. Béla politikája a tatárjárás után (az ország újjáépítése, modernizáció) Az ország védelmének növelése - kővárak építése (Visegrád, Buda) - kunok-jászok befogadása és letelepítése - birtokadományokat várépítéshez és páncélos lovas haderő kiállításához köti Az elnéptelenedett területek újranépesítése - betelepítések (A királyság etnikai összetétele változott: kunok, jászok, besenyők, vlachok, szlávok) - migráció: belső vándorlás Tudatos várospolitika - Városalapítások kiváltságokkal (fehérvári jog) (cserébe kőfalak) 1267 – megerősíti a serviensek jogait →nemesek (a nagybirtokos neve báró lesz) - Nyugati terjeszkedés terve - sikertelen. (II. Ottokár kezébe az osztrák területek) ↔ V. István (1270-1272) - ellenségeskedés, önálló országrész

- kiskorúan kerül trónra, bárói hatalom - 1277 „országlakosok” gyűlése A tartományúri hatalom kibontakozása IV. (Kun) László és III. András idején IV. (Kun) László (1272-1290) - kiskorúan kerül trónra, bárói hatalom - 1277 „országlakosok” gyűlése - 1278. morvamezei csata - II. Ottokár ellen harcol Habsburg Rudolf oldalán, győzelem Anarchikus állapot → pápai legátus az országban - Kun probléma kirobbanása Minden érdekcsoportnak terhére van - meggyilkolják. III. András (1290-1301) az utolsó Árpád-házi - Hatalma a szövetséges bárói klikktől függött - 1298-as törvények (jobbágyi költözés, nemesek védelme) 1301 III. András halálával férfiágon kihalt az Árpád-ház

Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században - kb. 2 millió lakos- tatárjárás /2o-5o%-os pusztulás/ - mégis növekvő népesség - magas természetes szaporulat, betelepedők, folytatódik a lakatlan területek benépesítése - kunok, jászok, románok 7o-8o%-a magyar   - árutermelés és pénzgazdálkodás mezőgazdaság: két- néhol már háromnyomásos gazdálkodás, - falusi háziipar, - városi kézműipar kibontakozása, - belső kereskedelem virágzása – országos vásárok kialakulása, vámok jelentősége nő - tudatos városfejlesztő politika : bíró és esküdtek választása, a tárnokmesterhez fellebbezhetnek, városi pecsét,vámmentesség, árumegállító jog, egy összegben az adót, papválasztás joga,

1. előkelők, zászlósurak: - főpapság, - nagybirtokosok - bárók: birtokegyesítések,telepítések, királyi jogok megszerzése, magánhadsereg- tartományúri hatalom kialakulása 2. középrétegek - nemesek: szerviensek, várjobbágyok felemelkedő része. nemesi vármegye kialakulása - 1232. Zala megyei serviensek oklevele - 1267-es törvényekben a nemesek jogai: adómentesség, bírói ítélet nélkül nem foghatók le, a királyhoz fellebbezhet, csak az ország védelmére kötelezhetők, birtokaikat örökíthetik, választó és választható a fehérvári törvénynapokon megyénként kötelesek képviseltetni magukat Familiaritás: a bárók szolgálatába került a nemesek egy része (magánhadseregben,birtokigazgatásban). 3. Parasztság jogi egységesülése: jobbágyság - szolgák földre ültetése, elszegényedő katonaelem lesüllyedése, hospesek szabad költözési jogának megszerzése. 4. városi polgárság megnövekedése

A kollektív szabadságjogok birtokosai: Nemesek (bárók, serviensek) Egyházi rend tagjai (püspökök, papok) Polgárok (városok lakói) + erdélyi szászok kun és jász székek székely székek (határvédelem)