AZ EVEZŐS SPORT FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010-2016
Kitekintés, előzmények Az evezés a világ egyik legelterjedtebb sportága. 131 ország tagja a Nemzetközi Evezős Szövetségnek, a nyári olimpiai játékok 3. legnépesebb mezőnyét alkotja. Hazánkban 1827-ben Gróf Széchenyi István Bécsből Pozsonyba való evezésével indította útjára a sportágat. 1893-ban alakult meg a Magyar Evezős Szövetség .
A közelmúlt eredményei 2001-ben Haller Ákos és Pető Tibor szerezte meg a magyar evezés első világbajnoki címét, amit a következő évben megvédtek. 2005-ben Varga Tamás és Hirling Zsolt könnyűsúlyú egységben állt a világ élén.
Regisztrált versenyzők 2009-ben Evezés: 1880 fő (26. sportág a 74 közül)
Tagegyesületek száma 2009-ben Evezés: 32 egyesület (46. a 74 szövetség közül)
KÜLDETÉS Szabadidősport Minél szélesebb társadalmi körben ismerjék meg az evezést, a sportág nyújtotta előnyöket és lehetőségeket, hogy minél többen evezzenek rendszeresen, illetve vegyenek részt az evezős klubok életében! Élsport Versenysport Szabadidősport
JÖVŐKÉP: 2016. Magyarország 8 000 regisztrált verseny és túra evezős, 50 egyesületben sportol rendszeresen. 4 egységünk kvalifikálja magát a Rio de Janeiro-i olimpiára. A vízparti városokban az iskoláskorú gyermekek 50 %-a legalább egyszer kipróbálja az evezést, vagy az ergométerezést. 12 csapat vesz részt az egyetemek közötti versenyen. A Dunán és a Tiszán rendszeresen indulnak evezős túrák. A balatoni, velencei és Tisza-tavi strandokon hobbievezős hajókat lehet bérelni. A menedzser rétegből sokan az evezést választják rekreációs céllal, illetve munkatársaikat evezős csapatépítő programokra fizetik be. A vízparti városok lakosságának 80 %-a ismeri az evezős sportot.
A kitűzött célok csökkentése CÉLKITŰZÉS Új stratégia Cél Eredmények VAGY Stratégiai rés Előrejelzés A kitűzött célok csökkentése Idő
A fő problémák Finanszírozás A sportág egésze jelentős forráshiánnyal küzd. Sokszor az alapvető működési költségeket is nehezen teremtik elő a klubok, fejlesztésre általában nem jut pénz. Létesítmények A csónakházak nagy része nem az egyesületek tulajdonában van, így fennmaradásuk bizonytalan. Többségük nem megfelelő állapotú. Eszközök Az eszközpark jelentős fejlesztésre szorul, mind a versenyhajók, mind a túra és hobbi hajók, hajószállítók, vontatók, kísérő motorcsónakok, ergométerek tekintetében. Humán erőforrás Kevés az edző, sportvezető; jellemzően e két funkciót egyszemélyben látják el, általában társadalmi munkában, vagy alacsony fizetésért. Vízfelület A jelentős mértékben megnőtt motoros-hajó forgalom a vízfelszínt az evezésre alkalmatlanná teszi, sőt sokszor még az evezősök testi épségét is veszélyezteti. Sportolók A versenyzők száma kis mértékben növekedett az utóbbi években, azonban a túraevezősök száma jelentősen csökkent. Ismertség Objektív felmérés nem készült, de a mindennapok tapasztalatai szerint, az evezés ismertsége nem megfelelő: jellemző, hogy összekeverik más sportágakkal.
Gyengeségek: Lehetőségek Veszélyek Erősségek A sportág erős nemzetközi érdekérvényesítési potenciálja Nemzetközi szinten elterjedt Elkötelezett vezetők Legnépesebb olimpiai mezőny Minden korosztály űzheti Egészség megőrző hatású Rekreációs hatású Gyengeségek: Szakemberképzés Nemzetközi eredményesség Finanszírozási problémák Rossz belső kommunikáció Idősödő edzői gárda Hiányzó edzői életpálya modell Eszköz és pénzigényes Létesítmény-helyzet Lehetőségek Pályázatok Kapcsolatépítés Létesítmények fejlesztése Fizető-szolgáltatások kialakítása Adaptív evezés Iskolai, egyetemi evezés Sok természetes vízfelület Internet, média Veszélyek Hazai ismertség, elterjedtség Fizetőképes réteg szűkülése Szabadidő csökkenése Állami támogatások csökkenése Bürokrácia növekedése Kajak-kenu dominancia
A Negatív folyamat Megszűnés Gazdasági világválság Ha nincs eredmény A rendszerváltáskor az állami cégek kiszálltak a sport finanszírozásból Jelentősen nehezebb anyagi helyzetbe kerültek/kerülnek az egyesületek Az evezős eszközök ára jelentősen megnőtt. (új technológiák, a hazai gyártás leállt) A megmaradt állami, önkormányzati támogatások megszerzése érdekében eredményeket kell produkálni. Megszűnés Az infrastruktúra fejlesztésére, az utánpótlás-nevelésre, túraevezésre nem maradt elegendő forrás. Az evezés tömegbázisa drasztikusan csökken. Csökken a színvonal. Csökken az evezés ismertsége. Csökkennek a támogatások Gazdasági világválság A Negatív folyamat
MESZ költségvetésének átstruktúrálása, működésének átszervezése A pozitív folyamat Utánpótlás-nevelés Sportág-fejlesztés A VERSENYEK NÉZETTSÉGE NÖVEKSZIK Tömegbázis nő MARKETING Népszerűsítő rendezvények Versenyek színesítése Támogatások növekednek (Szponzori, önkormányzati, pályázati) Eredményesség nő Az evezés ismertsége növekszik
SZEMLÉLETVÁLTÁS Stratégiai vezetés: ki kell tűzni a céljainkat, majd ezeket folyamatosan szem előtt tartva kell meghozni a döntéseket. Marketing szemlélet: a sportolók, a finanszírozók szemével kell nézni: mit tud nyújtani a sportág: miért érdemes evezni, és miért érdemes az evezésre költeni. Szolgáltató attitűd: a szövetség elsődleges feladata a tagegyesületek segítése, munkájuk koordinálása. PR és marketing: a média és az internet nyújtotta lehetőségeket sokkal jobban ki kell használni az evezés ismertségének növelése, és így annak finanszírozásához szükséges források megszerzése érdekében. Átláthatóság és transzparencia: a szövetség működése áttekinthető és mindenki által megismerhető legyen, a szervezeti modelltől, a válogatási rendszeren keresztül a finanszírozásig. Tömegbázis-szélesítése: a hagyományos „elit” versenyevezés mellett a rekreációs (túra, hobbi, fixüléses, tengeri) evezés nyújtotta lehetőségeket kihasználva sokkal szélesebb réteg számára kell megfelelő evezős élményt biztosítani minden korosztályban.
ÉRDEKELTEK ELEMZÉSE 1. Érdekeltek Igényeik Elsődleges célcsoport Evezős klubok Koordinálás, érdekképviselet, hasznos tanácsok, a válogatott felkészítésének, versenyzésének szervezése, sportágfejlesztési támogatások Sportolók Versenyzők Objektív válogatási elvek, következetesség, hazai és nemzetközi versenyzési lehetőség, egzisztencia megalapozása Veterán evezősök Versenyzési lehetőség, társasági élet Túraevezősök Túrák szervezése, társasági élet Hobbi-evezősök Evezési lehetőség, társasági élet Szélesebb Szülők Gyermekeik biztonságban tudása. (Nem csak élettani, de nevelési területen is.) Egészséges életmódra nevelés. Edzők objektív válogatási elvek, következetesség, anyagi motiváció, szakképzés szervezése, életpálya modell Sportvezetők Siker
ÉRDEKELTEK ELEMZÉSE 2. Érdekeltek Igényeik Támogatók Önkormányzati Minisztérium Minél több állami feladat átvállalása, minél kevesebb támogatásból. NUSI-UPI Az evezős utánpótlás tömegesítése, minél jobb eredmények a sport általi nevelés MOB, MPB, NSSZ Minél több olimpiai érem Önkormányzatok Iskolai testnevelés kiegészítése, Lakossági rendezvények, Eredmények Szponzorok Média megjelenések, Közönség a versenyeken Elismerés, eredmények ESUA támogatható utánpótlás programok, adminisztráció elvégzése
ÉRDEKELTEK ELEMZÉSE 3. Érdekeltek Igényeik Munkatársak MESZ elnökségi tagok Társadalmi elismerés Fizetett alkalmazottak Versenyképes jövedelem, jó munkafeltételek, tervezhetőség Bizottságvezetők Együttműködés, a döntés előkészítésbe való bevonás Önkéntesek Elismerés, költségtérítés Média Újságírók, TV-sek Hírek, elkészített anyagok, pénz Partnerek Iskolák Széles körű látásmód biztosítása a gyerekeknek, levegyék a terhet a vállukról; anyagi, erkölcsi elismerés Sportközpontok Széles körű kihasználtság Sportszer forgalmazók Minél több adott sportszer használó – reklámfelület Orvosok Egészség megőrzés FISA: az evezés minél szélesebb körben való elterjesztése, evezős versenyek szervezése
A KONKURENCIA ELEMZÉSE Miben nyújtanak mást? Elsődleges ellenérdekelt csoport Más sportágak Kajak-kenu Olcsóbb eszközök, egyszerűbb kezelhetőség, ismertebb Rafting Izgalmasabb Sárkányhajó Több embert mozgat meg. … Másodlagos Egyéb Szabadidős elfoglaltságok Számítógépes játékok …. „kényelemesebb”, függőséget okoz
CÉLTERÜLETEK SZAKMAI Utánpótlás-nevelés Szabadidő sport Verseny- és élsport Fogyatékosok sportja MŰKÖDÉSI Szervezeti, irányítási rendszer Humán erőforrás Kommunikáció PR és Marketing Létesítmények Eszközök Gazdálkodás Versenyek, rendezvények Kapcsolatok Sportegészségügy
Utánpótlás-nevelés Cél: Jelentős létszámnövekedés, a verseny és szabadidősport terén egyaránt. Stratégia: Iskolai kapcsolatrendszer kiépítése, fejlesztése Fiatalabb korosztályok bevonása Új események, programok szervezése
Szabadidő sport Cél: Az evezés tömegbázisának szélesítése. Stratégia: 1. Egyetemi kapcsolatrendszer kiépítése 2. Vízitúrák szervezése 3. Hobbievezés népszerűsítése, szervezése 4. Veterán evezés népszerűsítése 21
Verseny és élsport Cél: A nemzetközi eredményesség növelése. Stratégia: 1. Egyértelmű válogatási rendszer 2. Egyértelmű felkészítési rendszer 3. Megfelelő eszközök biztosítása 4. Korszerű sportegészségügyi háttér 22
Adaptív evezés Cél: Sportolási, versenyzési lehetőség biztosítása. Stratégia: 1. Megfelelő eszközök és bázis biztosítása 2. Versenyek szervezése 3. Kapcsolatfelvétel más szervezetekkel 23
Szervezeti, irányítási rendszer Hatékony működés, és együttműködés 1. A szervezeti struktúra áttekintése 2. Területi szövetségi rendszer átalakítása
Humán erőforrás 1. Szakemberek, cégek megbízása 2. Több szövetségi alkalmazott 3. Edzők, sportvezetők, versenybírók képzésének és továbbképzésének szervezése, támogatása 4. Az evezős edzőképzés szakmai irányítása 5. Edzők, sportvezetők nagyobb anyagi, és társadalmi elismerése 6. Önkéntesek „toborzása” 1. Több szövetségi munkaerő 2. Több jól képzett edző, sportvezető, versenybíró 3. Önkéntesek bevonása 25
Kommunikáció A szövetség és a klubok között folyamatos, kétirányú kapcsolat révén minden információ időben eljusson az érintettekhez 2. Eredmények, események hatékony publikálása 1. Belső kommunikációs terv kidolgozása 2. Naprakész elérhető adatbázis 3. Rendszeres sportvezetői fórum 4. Hírlevél 5. Külső kommunikációs terv 6. Kommunikációs szakember megbízása
PR és Marketing Az evezés ismertségének növelése 1. Marketing terv készítése 2. Népszerűsítő versenyek, rendezvények 3. Népszerűsítő kiadványok 4. Újságírók, riporterek megnyerése 5. Bekapcsolódás más társadalmi programokba 6. Egységes arculat 7. Internetes megjelenés fejlesztése
Gazdálkodás 1. Átlátható, ösztönző, gazdaságos finanszírozás 2. Bevételek növelése 1. Állami támogatások elosztásának objektív rendszere 2. A válogatott sportolók felkészítésének és versenyeztetésének átlátható finanszírozási rendszere 3. Sportágfejlesztési pályázatok 4. Reklámszabályzat aktualizálása 5. Működési költségek racionalizálása
Gazdálkodás 6. Kapcsolatépítés 3. Ösztönző befizetési rendszer 7. Szponzori bevételek növelése 8. Pályázatok 9. 1%-os kampány, mecenatúra 10. Vállalkozási tevékenységek 11. Tagdíjrendszer átalakítása 12. Regisztrációs díj minimalizálása 13 Nevezési díj-rendszer áttekintése 14. Önfenntartó működési-modell a kluboknak, szövetségnek 3. Ösztönző befizetési rendszer 4. Önfenntartás
Létesítmények 1. Központi Szövetségi Bázis 2. Meglevő klub-ingatlanok megőrzése 3. Új evezősbázisok létesítése 1. Új vízitelep megszerzése, kiépítése 2. Döntéshozók meggyőzése 3. Új evezős klubok létrehozásának segítése, szakmai támogatása.
Eszközök 1. Megfelelő méretű eszközök tervezése, a nemzetközi piac felmérése 2. Gyártó keresése 3. Meglevő eszközök hatékonyabb használata 4. Fisa szabvány méretű 4X-/- beszerzése 5. GIG, kielboot, 10 evezős, szörf-, tengeri evezős, hobbi-hajók beszerzésének koordinálása, támogatása 6. Megfelelő irodai eszközök beszerzése 7. Versenyekhez eszközök beszerzése 1. A 9-10 éves korosztálynak is megfelelő méretű eszközök 2. Versenyzéshez megfelelő hajók 3. Oktató és rekreációs hajók 4. Működéshez megfelelő eszközök
Versenyek, rendezvények 1. Az evezős versenyek programjának színesítése 2. Népszerűsítő rendezvények 3. Nemzetközi versenyek 1. Verseny-koordinátor megbízása 2. Elektronikus Verseny adminisztrációs rendszer kialakítása 3. Népszerűsítő rendezvények szervezése, támogatása 4. Nemzetközi versenyek szervezése
Kapcsolatok 1. Hazai szervezetekben befolyásunk növelése 2. Nemzetközi Szervezetekben pozíciónk fenntartása 3. Külföldi klubokkal, egyetemekkel kapcsolok kialakítása 1. Kapcsolatépítés, pozíciók betöltése 2. Döntéshozók, fizetőképes menedzser réteg, újságírók bevonása 3. Részvétel, pozícióink fenntartása 4. Kapcsolatfelvétel, közös programok, pályázatok, diákcsere-program
Sportegészségügy Korszerű sportegészségügyi háttér 1. Sportegészségügyi vizsgálatok 2. Tanácsadás a sportolók részére 3. Doppingellenes tevékenység 4. Étkezés kiegészítők, vitaminok 5. Egészségmegőrző hatás elemzése
A stratégiai terv megvalósításának lépései A stratégiai terv megvitatása, szükség esetén átdolgozása és elfogadása – (közgyűlés) Projektek kijelölése – (elnökség) Részletes tervek kidolgozása (feladatok, források, felelősök, ütemezés), és lebonyolítása – (bizottságok, főtitkár) A projektek összehangolása, és ellenőrzése – (elnökség) A stratégiai célok megvalósulásának ellenőrzése – (közgyűlés) Szükség esetén a stratégiai terv módosítása – (közgyűlés) Budapest, 2010. május 6. Tarján Tamás