Kaposi József október

Alapelvek A közoktatás feladata:  a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni. A NAT szimbolikus dokumentum:  üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából,  a laikusokhoz is szól,  alapja az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.

NAT meghatározása az új törvény tervezetében „Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.”

A kerettanterv és az új köznevelési törvény „A Nat-ban foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által rendeletben kiadott kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti vagy kétévfolyamonkénti követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

A tantervi szabályozás szintjei Kormányrendelet Min.rend. Helyi NATKTHT KTHT

A NAT-munkálatok főbb elemei  A NAT küldetésének újradefiniálása  A nevelés és az értékek hangsúlyozása  A kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési területek integrálása, kiegészítése  A társadalmi szolidaritás megerősítése  Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése  A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése  A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése  Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

A NAT bevezető szerkezete  Köznevelési feladatok, tartalmak és szabályozási szintek  A közoktatás feladata  A nevelés-oktatás közös értékei  Közműveltség  Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai  Kiemelt fejlesztési területek (kulcskompetenciák)  Egységes alapokra épülő differenciálás  A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei  A NAT, a kerettanterv és a helyi szintű szabályozás

Kiemelt fejlesztési területekről Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek  Természettudományos és technikai  Fenntarthatóságra nevelés  Családi életre nevelés  Munkára nevelés  Közösségi életre és közösségi tevékenységekre nevelés

Hangsúlyos tantárgyközi elemek (jellemző műveltségi területi megjelenésük)  Egészségtudatosság (Testnevelés és sport, Életvitel és gyakorlat, Ember és természet)  Környezettudatosság (Ember és természet, Földünk – környezetünk, Életvitel és gyakorlat)  Erkölcsi, morális tudatosság (Ember és társadalom)  Jogi és állampolgári tudatosság (Ember és társadalom)  Gazdasági és pénzügyi tudatosság (Ember és társadalom, Földünk – környezetünk, Életvitel és gyakorlat, Matematika)  Média és médiumtudatosság (Művészetek, Informatika, Magyar nyelv és irodalom)  Önismeret, szereptudatosság (Testnevelés és sport, Életvitel és gyakorlat)  Fogyasztóvédelem (Életvitel és gyakorlat, Informatika)

Műveltségterületek felépítése  Egyszerűsödnek a fejlesztési feladatokban rögzített kompetenciaértelmezések.  Megjelennek a közműveltségi tartalmak os NAT felépítéseAz új NAT felépítése 1. Alapelvek, célok 2. Fejlesztési feladatok szerkezete2. A fejlesztési feladatok 3. A fejlesztési feladatok3. A közműveltségi tartalmak Műveltségi területenként vagy tantárgyanként (1-4., 5-8., 9-12.)

Régi és új tartalmak MűveltségterületekBeépítendő tartalmak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Élő idegen nyelvek, klasszikus nyelvek Matematika Ember és társadalom Etika, Hon- és népismeret, Pszichológia, Filozófia,Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, Honvédelmi ismeretek Ember a természetben Környezetismeret, Természetismeret, Fizika, Biológia, Kémia, Egészségtan (Elsősegély) Földünk és környezetünk Társadalmi, gazdasági ismeretek, Művészetek Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra, Dráma, Tánc (Néptánc), Mozgókép- és médiaismeret. Informatika Életvitel és gyakorlat Technika, Családi életre nevelés, Pályaorientáció, Gazdálkodási kultúra, Közlekedési ismeretek, Testnevelés és sport Egészséges életmódra nevelés

 Három iskolai szakaszban:  évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg)  Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása  „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája”  Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában  Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz) Közműveltségi tartalmak

 meghatározó szempont legyen az életkori sajátosságok figyelembe vétele,  legyen életszerű, differenciált felépítésű az elméleti tudás megszerzése,  integráltan jelenjenek meg a kereszttantervi elemek (kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek),  legyen utalás a műveltségterület belső- külső kapcsolódásaira,  hangsúlyos legyen a tehetséggondozás  jelenjen meg minden műveltségterületben az informatika használata Általános műveltségterületi elvárások

Magyar nyelv és irodalom Kiemelten érvényesíti:  a műveltségterület kapcsolódását a kultúra állandó és változó elemeihez,  a magyar és az európai közös kulturális szimbólumok használatához,  a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez,  a médiumok alkotó használatához,  az emberismeret és a közösségi élet etikai kérdéseihez.

Beszédkészség:  hallás utáni értés  érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd  megfelelő beszédlégzés, helyes hangképzés  mindennapi beszédhelyzetek nyelvi mintái  nyelvi és nem nyelvi kódok, mindennapi közlési helyzetek, meggyőző kommunikáció  memoriterek értelmező tolmácsolása Magyar nyelv és irodalom: közműveltségi elemek (példa – 5-8. évfolyam)

Idegen nyelv Kiemelten kezeli:  a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi standardokhoz igazított meghatározását,  a több tanult nyelvre tekintettel a fejlesztési célok, kompetenciák rendszerszintű (nem nyelvenkénti) kezelését,  a kiemelt fejlesztési területek, a tématerületek és a tantárgyközi elemek jelzését  a kapcsolati kultúra – interkulturális készségek fejlesztését.

Idegen nyelv: alapelvek és célok korcsoportonként (példák) 1-4. évfolyam  az idegen nyelvvel való ismerkedés elsősorban játékos, tevékenységközpontú formában történjen,  az oktatás elsősorban hallott szövegre és beszédre épüljön, az írás szerepe ebben a szakaszban másodlagos, 5-8. évfolyam  fokozatosan fejleszteni kell a célnyelvi olvasás és írás készségét is;  idegen nyelvből minden diáknak el kell jutnia az európai hatfokú skála első, „minimumszintjére” (A2).

Matematika Kiemelten kezeli:  a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztését;  a problémafelvetés, pontos megfogalmazását és a modellalkotás folyamatát,  a műveltségterület összehangolását más tudományterületekkel,  a tanulást, mint szellemi munkát, illetve a kreativitás fejlesztésének eszközét;  az informatika alkalmazását.

1-4. évfolyam  kialakuljanak és megerősödjenek a szám- és műveletfogalmak, százas számkörben a biztos fejszámolási készség, a becslés, a mértékegységek tudatos használata, egyszerű átváltások elvégzése; 5-8. évfolyam  a diákok tudjanak racionális számokkal műveleteket végezni, zsebszámológéppel számolni, sajátítsák el egyszerű szöveges feladatok megoldásának néhány stratégiáját, tájékozódjanak síkban és térben, ismerjék az egyszerű síkbeli és térbeli alakzatokat, tudják a tanult mértékegységeket átváltani; Matematika: alapelvek és célok korcsoportonként (példák)

Statisztika, valószínűség: Statisztika  Diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.  Számtani közép kiszámítása. A valószínűség-számítás elemei  Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése.  Gyakoriság. Relatív gyakoriság kiszámítása. Matematika: közműveltségi elemek (példa – 5-8. évfolyam)

Ember és társadalom Kiemelten kezeli:  a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolatokat,  a narratív megismerési mód alkalmazását,  a történeti gondolkodásmód kialakítását,  a kulturális kódrendszer megismerését  és a kollektív identitásképzést,  a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését.

1-4. évfolyam  a tanulók a történelmi látásmód alapelemeit (időbeliség, helyszín, szereplők) sajátíthatják el a személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén keresztül; 5-8. évfolyam  a történelem tananyag feldolgozásának alapelve a történetek elbeszélésén, megjelenítésén alapuló és tevékenységközpontú történelemtanítás, amelynek egyik eszköze a jelentős történelmi személyiségek bemutatása; Ember és társadalom: alapelvek és célok korcsoportonként (példák)

A globalizálódó világ és Magyarország:  Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai.  A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban.  Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus, migráció.  Az alaptörvény, a jogállamiság intézményei a mai Magyarországon.  A gazdasági élet területei és a munka világa.  A Kárpát-medencei magyarság helyzete.  A magyarországi romák kultúrája, helyzetének változásai. Ember és társadalom [Történelem]: közműveltségi elemek (példa – 5-8. évfolyam)

Ember a természetben Kiemelten kezeli:  a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések (integrált szemlélet) érvényesítését,  a műveltségterület kapcsolódását a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz,  a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását.

1-4. évfolyam  természettudományok tanulása iránti érdeklődés felkeltése, pozitív attitűdök kialakítása;  a tanulás tartalmi elemei ebben az időszakban részben a tapasztalati világ leírását szolgálják; 5-8. évfolyam  teret kapnak a tudományos kísérletek, melyeket a tanulók részben tanári irányítással, részben önállóan végezhetnek, az eredményeket pedig egymással megbeszélve értékelhetik; Ember és természet: alapelvek és célok korcsoportonként (példák)

Anyag, kölcsönhatások, erő: Anyag  Anyagfajták a mindennapi környezetben, megmunkálás, használat összefüggése.  Minőségi és mennyiségi tulajdonságok. Halmazállapotok (anyagfajtától függetlenül). Oldatok, keverékek, a víz a természetben. Kölcsönhatások, erők  A kölcsönhatások a mindennapi környezetben  Mozgásjelenségek a mindennapi környezetben. Ember és természet [Természetismeret]: közműveltségi elemek (példa – 5-6. évfolyam)

Anyag, kölcsönhatások, erő: Anyagok  A sűrűség fogalma és mértékegysége.  Halmazállapotok, halmazállapot-változások.  Elektromos vezetők és szigetelők, mágnesezhető és nem mágnesezhető anyagok. Kölcsönhatások, erők  Az erő fogalma, jellege (nagysága és iránya)  Az erő mértékegysége. Ember és természet [Fizika]: közműveltségi elemek (példa – 7-8. évfolyam)

Földünk és környezetünk Kiemelten törekszik:  A természetföldrajzi-ökológiai és a társadalomföldrajzi elemek egyensúlyára,  az Ember a természetben és az Ember és társadalom műveltségterülethez kapcsolódásra, - a kulturális földrajz elemeinek megjelenítésére.

5-8. évfolyam  a tanulók ismerjék az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket;  ismerjék fel a kontinensek, a tipikus tájak, a tanult országok regionális sajátosságait, a hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataikat; évfolyam  megértsék a természeti folyamatok törvényszerűségeit, összefüggéseit, társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait;  legyenek képesek regionális és általános természet-, illetve társadalomföldrajzi ismereteik összekapcsolására; Földünk – környezetünk: alapelvek és célok korcsoportonként (példák)

A társadalmi-gazdasági élet térszerveződése:  A népesség területi eloszlása, a népességszám és befolyásoló tényezői, regionális különbségek;  A kulturális élet földrajzi alapjai (nyelvek, vallások);  A termelés természeti feltételei, a természeti erőforrások felhasználása; Földünk - környezetünk: közműveltségi elemek (példa – 5-8. évfolyam)

Művészetek Kiemelten kezeli:  az önkifejezést, tehetséggondozást és közösségépítést,  az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást,  a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait,  a dráma és média integratív elemeit,  a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését,  a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülését,  a műveltségterület-közi jelleg érvényesülését pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel.

1-4. évfolyam  elsődleges a tantárgyköziség;  cél az örömszerzés és a játékos tevékenység, mely a képességek és a személyiség fokozatos fejlesztésében játszik szerepet; 5-8. évfolyam  figyelemösszpontosítás, különféle művészi kifejezőeszközök tudatos használata, ötletesség, hitelesség, kreativitás, humorérzék;  a műalkotással való találkozás élményének megélése, az alkotó és befogadó tevékenység tudatosítása és folyamatos gyakorlása; Művészetek: alapelvek és célok korcsoportonként (példák)

Befogadás, értelmezés Dráma:  különböző kultúrák mítoszai, mondák, egyes klasszikus irodalmi alkotások; színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése; színházi előadás megtekintése, és beszélgetés a látottakról. Mozgás és tánc:  alapvető tánctípusok illetve kísérő zenéjük azonosítása, a megismert táncstílusok, táncrendek és mozgás- vagy mozgásszínházi formák megkülönböztetése; ismerkedés a táncillemmel, a naptári ünnepekhez kapcsolódó (helyi) népszokásokkal; hagyományismeret. Művészetek [Dráma és tánc]: közműveltségi elemek (példa – 5-8. évfolyam)

Informatika Kiemelten fontosnak tartja, hogy:  az informatikai műveltségi tartalmak ne korlátozódjanak csak az informatika tantárgyra,  a tantárgyi keretben elsajátított kompetenciák felhasználhatók legyenek valamennyi műveltségterületen,  kapcsolatot létesítsen a nem-konvencionális tanulási technikákkal és a médiaismerettel,  foglalja magába az informatika műveltségterület a könyvtár- és könyvtárhasználati ismereteket is.

1-4. évfolyam  alapvető fontosságú a tapasztalatszerzéssel, a megfigyeléssel megérlelt fogalmak rendszerezése, a hétköznapokban és az iskolában használt informatikai eszközök és az azokkal megoldható feladatok megismerése; 5-8. évfolyam  az alkalmazói ismeretek, dokumentumszerkesztési készségek fejlesztése;  belső igényt és ehhez tartozó készséget kell kialakítani a számítógépes produktumok esztétikus és etikus megalkotására; Informatika: alapelvek és célok korcsoportonként (példák)

Információkeresés, információközlési rendszerek:  Az információhiány és a keresőkérdés, a keresés folyamata.  Helyi könyvtári és a korosztálynak szóló elterjedt adatbázisok.  Közlésre szánt szöveges és képi információval kapcsolatos elvárások, kiválasztási szempontok.  Nyomtatásra és webes publikálásra szánt dokumentumok, rendszerek. Informatika: közműveltségi elemek (példa – 5-8. évfolyam)

Életvitel és gyakorlati ismeretek Kiemelten kezeli:  az életben való gyakorlati boldoguláshoz szükséges elemek (pl. a gyakorlati, műszaki, háztartási, gazdálkodási, közlekedési ismeretek) feldolgozását,  az életvezetési elemek (pl. továbbtanulás, pályaválasztás, munkába állás) gyakorlati megismertetését,  a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztését.

Közösségépítés, ünnepek, szokások, hagyományok:  A családi és közösségi ünnepek szerepe, kultúrája, a helyi hagyományokat ápoló, valamint a magyar nép életét megjelenítő rendezvények.  A jeles napokhoz kapcsolódó hazai hagyományok, népszokások.  A szabadidő tervezése és igényes eltöltése.  A közösségi viselkedés kultúrája. Életvitel és gyakorlat: közműveltségi elemek (példa – 5-8. évfolyam)

Testnevelés és sport Kiemelten figyelemmel van:  a testi, lelki, szellemi képességek és készségek egymásra hatására, a tehetséggondozásra,  az állóképesség, a csapatjátékokban erősödő együttműködési képesség (fair play szellem) fejlesztésére,  a szocializáció és a szabálykövető magatartás alkalmazására,  az egészséges életmód kialakítására;  a cselekvő, mozgásos életvitel megismertetésére,  a saját felelősség felismerésére az egészség életmód kialakításában és megerősítésében.

1-4. évfolyam  a természetes mozgáskészségek játékos fejlesztésére, illetve azok változatos és tudatos alkalmazása;  kitüntetett szerepet kap a biomechanikailag helyes testtartás; 5-8.évfolyam  fejleszti a funkcionális mozgásokat és a sportágspecikfikus mozdulatokat;  a nevelés során kialakul a tanulóban a teljes körű személyes önismeret, a testi, lelki és szellemi képességek és lehetőségek reális meghatározása; Testnevelés: alapelvek és célok korcsoportonként (példák)

Sportágspecifikus elemek:  Torna jellegű feladatmegoldások  például gimnasztikai mozgássorok, talaj- és szertorna, RG, aerobik, gúla, gumiasztal  Atlétikai jellegű feladatmegoldások: gyaloglás, futások, ugrások, dobások.  Sportjáték-előkészítő technikai-taktikai feladatmegoldások  például asztalitenisz, floorball, kézilabda, korfball, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, tenisz, tollaslabda Testnevelés és sport: közműveltségi elemek (példa – 5-8. évfolyam)

Összegzés  Létezik egy közösnek tekinthető műveltség, mely az iskolai tudás tartószerkezete.  A tantárgyakon belüli és közötti tartalmi összefüggések is mintázatba rendeződhetnek.  Az ismeretközvetítés és a képesség- tehetségfejlesztés feladatát nem lehet kettéválasztani.  A műveltségtartalmak szimbolikus és nemegyszer átélhető üzeneteket tartalmaznak.

A készítés további ütemezése október  szerkesztés, korrekció  társadalmi vitára bocsátás, észrevételek beépítése november  korrekció,véglegesítés,  legitimálás, a kerettantervi munkák megkezdése  jogszabályi előkészítés, beterjesztés december  az új NAT végleges formájának elfogadása szeptember  az új NAT szerinti tanítás 1; 5; 9. évfolyamokon