„Békés Megyei Modell” A Békés Megyei Önkormányzat intézményrendszere

2006-tól forráselvonás •Nominálértéken számolva, - az infláció mértékét, valamint az ellátotti létszám növekedését figyelmen kívül hagyva – éves szinten 5 milliárd forinttal, 26 %-kal kevesebb központi forrás állt önkormányzatunk rendelkezésére évben a évhez képest. 2

2006-tól forráselvonás - intézményrendszer 32 önálló intézményből állt •Ahány intézmény, annyi autonóm gazdálkodó egység! (32 igazgató, ig.helyettes, titkárnő stb.) •A kötelező feladatokat sok párhuzamossággal, gyakran egymással rivalizálva végezték….! (A fenntartónak ez nagyon sokba került) •Szakértői csoportok alakultak, az intézményi struktúra vizsgálatára és alternatívákat dolgoztak ki a méretgazdaságosabb, hatékonyabb működési formára. •Alap! megállapítás volt, hogy az egyszerű „fűnyíró elv”, csak rövid távon hozott volna kevés(!) megtakarítást, hosszútávon viszont károkat okozott volna! •Gyökeres változásra volt szükség 3

Intézményi integrációk Különös figyelemmel: •Földrajzi alapon történő feladatellátási lefedettség a megye területén •Szakmai munka minőségének megőrzése •Vannak-e bevonható partnerek •Az ellátottak érdekei •A megye lakosságának érdekei 4

Megkülönböztettünk két hatékonyságfogalmat: 1.Az egyik: amikor a szakmai szempontok által kitűzött célokat, vetjük össze a kiadásokkal 2.A másik: amikor a kimenet társadalomra gyakorolt hatását, elégedettségét vizsgáljuk 5

Átszervezés a feladatellátás minden területén •Kultúra, (közművelődés, közgyűjtemény) •Gyermekvédelmi szakellátás •Szociális ellátás, gondoskodás •Oktatás •Egészségügy •Alapfeladat ellátását TÁMOGATÓ feladatok 6

Kultúra, ifjúság, sport, civil kapcsolatok 7

5 intézmény : közművelődési, közgyűjteményi és művészeti feladatok •Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Békéscsaba, Gyula •Békés Megyei Levéltár Gyula, Békés •Békés Megyei Tudásház és Könyvtár •Békés Megyei Jókai Színház •Napsugár Bábszínház •(IBSEN-ház) 8

Adatok (2010) •Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága (A Munkácsy 2007-ben és 2008-ban „AZ ÉV MÚZEUMA” ) •2010-ben:közel fő látogató –Munkácsy Mihály Múzeum, Vésztő-Mágor Történelmi Emlékpark, Gabonamúzeum, Szabó Pál Irodalmi Emlékház •Régészeti szerződések száma: 71, régészeti feltárások száma: 30 •Kiállítások száma: Munkácsy M. M. 19, külső helyszínen: 5 •Békés Megyei Levéltár •Kutatók száma: ~ 350 (Gyulán, Békésen) •Kutatási esetek száma: ~ •Tárolt iratok iratfolyómétere: •2006-ban: ~7.900 ifm 2010-ben: ~ ifm maradandó értékű irat •Rendezvények száma össz.: ~

Adatok (2010) •Békés Megyei Tudásház és Könyvtár •Könyvtári beiratkozottak száma: fő •Személyes (helyben) használat:~ alkalom •Távhasználat és honlap látogató: –2006-ban alkalom, 2010-ben alkalom •Pedagógiai Szakszolgálat esetforgalma: 2000 fölötti vizsgálat, SNI-s ügyintézés ~1000 alkalom •Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás és TAMOP projekt •Békés Megyei Jókai Színház •Nézőszám: 2006-ban: fő, 2010-ben: ~ fő •Előadások száma: 260 –Székhelyen: ~ 200 –Székhelyen kívül: 70-nél több •Színházi darabok száma: 50 10

Feladatellátás együttműködési megállapodások keretében: -Békés Megyei IBSEN Oktatási, Művészeti és Közművelődési Nonprofit Kft. • Kulturális Iroda • Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Békés Megyei Népművészeti Egyesület - Békés Megyei Néptáncosok Szövetsége - Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete - Békés Megyei Szimfonikus Zenekar 11

Megyei ifjúsági kapcsolatháló Mobilitás Budapest Szeged Oktatási intézmények ifjúságfelelősei Települési Ifjúsági referensek Megyei ifjúsági referens Megyei fenntartású Kulturális Intézmények Békés Megyei Ifjúsági Önkormányzat Külföldi kapcsolatok 12

Sport és civil szervezetek •36 megyei sportszövetség van jelenleg •Legkisebb szövetség a rádióamatőrök 30 fős tagsággal •Legnagyobb a labdarúgó szövetség fős (1700 fő a 6-8 éves gyermek) (Összesen: ~2000 megyei sportrendezvény) •2154 bejegyzett civil szervezet van a megyében (440 szervezet aktív) •Civil pályázatok 2007; 2008, 2009; 2010;

Szociális ellátás, gyermekvédelem Egészségügy 14

Szociális és gyermekvédelmi intézmények ( 9 intézményből 3 szolgáltató központ) 1.Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ 2.Békés Megyei Hajnal István Szociális Szolgáltató Centrum 3.Békés Megyei Körös-menti Szociális Centrum 15

Szociális ellátás és gyermekvédelmi ellátás •Idős ellátás •Pszichiátriai betegek ellátása •Szenvedélybetegek ellátása •Hajléktalanok ellátása (12 férőhelyen) •Fogyatékos ellátás •Gyermekvédelemi gondoskodás 2006-ban: ~ ben: ~ 2500 férőhelyen 16

Szociális és gyermekvédelmi intézmények telephelyei (13 településen) •Békéscsaba •Békés •Tarhos •Dévaványa •Füzesgyarmat •Vésztő •Okány •Gyula •Elek •Magyarbánhegyes •Mezőkovácsháza •Nagyszénás •Szarvas 17

Egészségügyi szakellátás: Pándy Kálmán Megyei Kórház A évi CXXXII. törvény értelmében április 1. óta súlyponti kórházként működik április 1. – Struktúramódosítás •Kiemelt kórházként 230 aktív ágycsökkentést (1045 – 815) szenvedett el az intézmény. •A felosztható aktív fekvőbeteg szakellátási normatívából intézményünk nem részesült annak ellenére sem, hogy súlyponti kórházként többletfeladatok ellátására kötelezett. 18

Egészségügyi szakellátás: Pándy Kálmán Megyei Kórház •Legnagyobb veszteséget a Gyermekgyógyászat szenvedte el dacára annak, hogy kiemelt szakterület. A csökkentés mértéke 31 ágy (40%) •Az Onkológia ágyszáma – mindamellett, hogy Onkológiai és Sugárterápiás „kijelölt centrumként” működik – változatlan maradt. •A Belgyógyászati ágyak száma Békés megyében a „kiemelt kórházban” a legkevesebb •A Békés Megyei Tüdőkórház aktív ágyainak száma 76-tal lett kevesebb. 19

A tulajdonos Békés Megyei Önkormányzat április 13-i ülésén döntött két egészségügyi intézményének, a Pándy Kálmán Megyei Kórháznak és a Békés Megyei Tüdőkórháznak teljes körű szakmai és gazdasági integrációjáról. 20

Pándy Kálmán Megyei Kórház 2006-ban2010-ben Dolgozói létszám:2270~2000 Gyula: székhely Gyula: tüdőkórház, gyermekkórház Szeghalom: járóbeteg és krónikus fekvőbeteg ellátás Mezőhegyes: krónikus fekvőbeteg ellátás 21

Pándy Kálmán Megyei Kórház ban2010-ben Fekvőbeteg: ~ Járó beteg: ~ több mint Ellátotti létszám(esetszám) :

Közoktatási intézmények Békés TISZK 23

Középfokú oktatás a megyében A teljes tanulólétszám közel 80%-a a megyei önkormányzat és Bcs. MJ város fenntartásában működő intézményrendszerben Továbbá •a megye egyéb települési önkormányzatainál •5 történelmi egyházak fenntartásában •17 egyéb fenntartású 24

(2006-ban:14; 2007-ben: 16 ; 2011 végéig további +4) intézményből Három összetett intézmény BÉKÉS TISZK •Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény Orosháza, Békés, Dévaványa, Gyomaendrőd •Békés Megyei Harruckern János Közoktatási Intézmény Gyula, Elek, Szabadkígyós, Mezőhegyes, Békéscsaba, Kétegyháza •Békés Megyei Hunyadi János Közoktatási Intézmény Mezőkovácsháza, Magyarbánhegyes, Orosháza 25

Adatok 2006-ban és 2011-ben 2006-ban2011-ben Teljes tanulói létszám: Művészet-oktatás: Dolgozói létszám:

Képzési típusok a három összetett intézményben •Gimnázium •Szakközép és Szakképző Iskola •Készségfejlesztő Spec. Szakiskola •Gyógypedagógiai okt. •Alapfokú Művészetoktatás •Kollégium 27 Szakképzésben a 21 szakmacsoportból: 14 a nappali képzésben és 19 a felnőttképzéssel együtt

A tanulók érdekében…. •Átjárhatóság a képzési rendszerben (belső „valós” pályaorientáció, kudarc kizárása) •Kollégiumi ellátás (esély a hátrányos helyzetűeknek nevelési program, szervezett programok •Szociális védőháló (ifj.felelős; gondoskodás; ügyintézés-tanácsadás; Ebigél) •Művészeti oktatás („embernevelés” a pedagógusok speciális tudása mint hatástöbbszöröző; a siker! a pozitív példa!; a szabadidő hasznos eltöltése) •Kézműves mesterségek (szakkörök) Többet nyújt mint egy átlagos iskola 28

A tanulók érdekében…. •Sok szakmából lehet választani a piac igényeinek megfelelve, a kínálatból lehet „parkoló pályán” tartani, majd újra elindítani („kis iskola-nagy iskola”) •Az indított képzések igazodnak a munkaerő-piac igényeihez a bőséges kínálatból adódóan rugalmasan tud igazodni, akár nappali, akár felnőttképzésben egyaránt •Életszerű helyzetben lehet a szakmát megtanulni vállalkozásokkal való együttműködés, életszerű helyzetben történő alapozó gyakorlati oktatás (támogató feladatok) •Kiemelt cél, a vállalkozóvá válás segítése vállalkozás jellegű gyakorlati tevékenység, vállalkozásismeret tantárgy Többet nyújt mint egy átlagos iskola 29

Az intézményrendszer átszervezésével egyidőben kialakításra került az Egységes hivatal „ minden ügynek több lába van ” •Szakmai tartalom •Szükséges fejlesztés(ek) •Jogi keretek •Források (pályázati lehetőség, saját forrás) •Erősebb hangsúly a tervezésnek 30

Tervezés Fejlesztési tervek, programok, koncepciók 1.Társadalmi-gazdasági program ( ig) 2.Növekedésorientált Gazdaságfejlesztési Program (2009. január) 3.Közoktatási fejlesztési terv 4.Civil stratégia 5.Közművelődési koncepció 6.Kulturális koncepció 7.Szociális szolg. koncepció 8.Egészségfejlesztési stratégia 9.Ifjúsági stratégia 10.Drogstratégia 11.Gyermek és ifjúságvédelmi koncepció 12.Esélyegyenlőségi terv 13.Fogyatékosügyi program 14.Sportkoncepció 15.Környezetvédelmi program 16.Minőségirányítási program 17.Területrendezési terv 31

A „rendszerszerű” működéshez szükséges volt az alapfeladat ellátását segítő, támogató feladatok átszervezése 32

A támogató feladatok vizsgálata •Kinek mi a legnagyobb tehertétel a működésében? •Ki miben a legjobb, mert azt szélesebb körben is könnyen végezné? •Milyen feladatok kapcsolódnak egymáshoz, különösen, ha erősítik is egymást? •Hogyan lehet ezen a területen is mélyíteni az intézmények közötti együttműködést? •Hogyan lehet ezt hatékonyabban működtetni? 33 Szem előtt tartva a két hatékonyságfogalmat: 1.Az egyik: amikor a szakmai szempontok által kitűzött célokat, vetjük össze a kiadásokkal 2.A másik: amikor a kimenet társadalomra gyakorolt hatását, elégedettségét vizsgáljuk

Támogató feladatok 1.könyvelés, adminisztrációs feladatok ellátása, (3) 2.élelmezési feladatok, (3) 3.szállítási feladatok, (2) 4.karbantartás, (2) 5.mosási feladatok, (2) 6.takarítás, (3) 7.szakkönyvtári feladatok, (1) 8.program és rendezvényszervezés, (1) 9.ingatlan-üzemeltetés, őrzés (1) 10.informatika (1) 11.raktározás (1) 12.irattárazás (1) 13.Kommunikáció (1) 34

Közös beszerzések különösen •Konyhai alapanyagok, élelmiszerek •Tisztítószerek •Karbantartási anyagok •Szervízszolgáltatás •Üzemanyag •Egyéb eszközök 35

A támogató feladatok átszervezésének eredménye •A feladatellátás fenntartása mellett, a korábbi év költségeinek ~70%-a elegendő •Intézmények együttműködése erősödött •Kapacitások teljes lekötése •Tárgyi eszközök, erőforrások teljes kihasználása •Szakképzés bevonása a feladatellátásba •„Szolgáltatás” jelleg erősítése •Közös beszerzések 36

A teljes intézményrendszerben végbement változások végeredménye Megszorításokra, válságra adott válaszok olyan struktúrát (rendszert) hoztak eredményül, amely a mindenkori fenntarthatóságot, megújulási képességet, átvevő-befogadó képességet tudja biztosítani 37

A teljes intézményrendszerben végbement változások végeredménye •egy letisztultabb szervezeti rendszer, nagyobb vezetői, döntési hatáskörök •egy új, hatékonyabb vezetői struktúra •hatékonyabb humánerőforrás gazdálkodás •költségtakarékosabb gazdálkodás •a feladatellátáshoz szükséges ingatlanok racionalizálása, működési költségek csökkentése •szakmai kapcsolatok elmélyülése •intézmények közötti együttműködés fokozása. 38

A teljes intézményrendszerben végbement változások végeredménye •32 intézmény helyett 13 intézmény •2007. évben már 4,9 %-kal csökkent az intézményeknek nyújtott felügyeleti szervi támogatás nagysága úgy, hogy csak félévétől történtek az összevonások. Emellett az ellátotti létszám növekedett. •A dolgozói létszám 21 %-kal, fővel csökkent. •A felügyeleti szervi támogatás 13 %-kal, 870 millió Ft-tal csökkent. •Ezen belül a normatív állami hozzájárulás összege 770 millió Ft- tal, 15 %-kal csökkent, •Az intézményeknek nyújtott fenntartói kiegészítés pedig 5 %-kal, 100 millió Ft-tal csökkent. •Mindezen eredményeket úgy tudtuk elérni, hogy közben az intézményekben végzett feladatok teljesítményéhez kapcsolódó mutatók emelkedtek. ( Pl.: létszám, infrastruktúra, szakmai színvonal, elégedettség) 39

Vagyongazdálkodásról, kötvényről 40

Kötvény •2007. évben kötvénykibocsátás 8 milliárd Ft, illetve 1,4 milliárd Ft értékben. Fejlesztési forrás a hazai források beszűkülése miatt. Felhasználása megtérülő beruházásokra történhet. A kötvényhozamból fedezeti kockázati tartalék képzése történt meg. 41

Önkormányzati vagyongazdálkodás Az új szemléletű vagyongazdálkodás célja: •az önkormányzati feladatellátás folyamatos működési feltételeinek biztosítása, •a költségvetési egyensúly feltételeinek megteremtése, •a beruházási célkitűzések megvalósítása érdekében kibocsátott 9,4 milliárd forint összegű, 20 éves futamidejű kötvény visszafizetési feltételeinek biztosítása. 42

Önkormányzati vagyongazdálkodás •Megalkotta a vagyongazdálkodás egyes kérdéseiről szóló 9/2010. (IV.30.) KT. számú rendeletét, melynek célja egy zárt és integrált gazdálkodást biztosító vagyongazdálkodási és monitoring rendszer létrehozása, amely –igazodik a megváltozott gazdasági körülményekhez, –biztosítja a megtérülések, és a visszafizetések pénzügyi szabályozását. •Kijelölte a Fedezeti Tartalék Vagyon körébe tartozó vagyonelemeket, melynek elsődleges célja a kibocsátott kötvények visszafizetésének fedezetére bevonható ingatlanok meghatározása. 43

Önkormányzati vagyongazdálkodás ( ingatlanok besorolása) 1.azonnal hasznosítható: éven túli kötelezettség vállalással nem terhelt, üres, piacképes 2.átalakítást igénylő: fizikai átalakításra szorul, jogi helyzet rendezése szükséges 3.átszervezendő: komplex szakmai programmal alátámasztott átszervezési feladatot igényel 4.részben fedezeti tartalékba sorolt: egy része az átszervezendő kategória, másik része nem ide sorolt 44

Új beruházás-politikai szempontok •a feladatellátás előírt tárgyi feltételeinek biztosítása, •a költséghatékonyság javítása, •a vagyongyarapítás (beruházás csak saját ingatlanon!) •A beruházások tervezése esetében minden esetben együttesen elvárt hármas követelmény : –a pénzügyi megtérülés, –a szakmai szükséglet, –a társadalmi hasznosság. 45

A fenntarthatóság és minőség érdekében Racionalizálta az intézményi vagyongazdálkodást: •új struktúra az optimális üzemméret kialakítása céljából  támogató feladatok, •motiváció a ki nem használt ingatlanok feladására  amortizáció, használati díj bevezetése, •feladatellátáshoz illeszkedő, bevételt hozó hasznosítási gyakorlat tudatosítása, kiterjesztése  nyitás a piac felé •önköltség meghatározásának kiterjesztése minden szolgáltatási területre  cél a megtérülés •állagmegóvás, felújítás minél nagyobb arányú pályázati forrás bevonásával  önrész minimalizálása. •Amortizáció képzés a használatban lévő teljes ingatlanállományra és eszközökre 2010-ben ~700 MFt 46

Köszönöm a figyelmet! 47