Fenntartható fejlődés Készítette: Nagy Mariann és Lannert Eszter

Történeti áttekintés 1980- as évek→ fenntarthatóság, fenntartható fejlődés 1983 ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság →1987 „Közös Jövőnk” című jelentés 1992 Rio de Janeiro ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia → Föld Charta dokumentumot nem fogadják el 1997 Amszterdami Csúcstalálkozó „ A közösség feladata a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének előmozdítása” 2000 EU Bizottság fenntartható fejlődést megalapozó stratégia elkészítése 2006 Unió Megújult Fenntartható Fejlődés stratégiája

Fogalmi meghatározások Tágan értelmezett életminőség javulása →környezet minősége, demokratikus jogok érvényesülése, természeti erőforrásokhoz valamint a társadalom nyújtotta szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférés, egészség, szabadidő, biztonság Természeti erőforrások→ erőforrások fenntartható használata → környezet tudatos, környezet etikus magatartás „A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől” (ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága) Szociális igazságosság érvényesülése→ az életminőség folytonos javítására való törekvés

Alapelvek Holisztikus megközelítés elve: a dolgokat egymás összefüggésében kell vizsgálni Nemzedékeken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás elve Társadalmi igazságosság elve Integráció elve Helyi erőforrások hasznosításának elve Társadalmi részvétel elve Elővigyázatosság és megelőzés elve

Kettősség A felhasznált termékek csökkentésére és a fogyasztói szokások változtatására irányuló törekvések tartós, új fogyasztói értékrend és jólét felfogás kialakítására való törekvés → fenntarthatóság mindhárom pillérének (ökológiai, ökonómiai, szociális) dimenziójának (globális, regionális, lokális) figyelembe vétele

Fenntartható fogyasztás

Mit jelent a fenntartható fogyasztás? „Az alapvető szükségletek kielégítésére és az életminőség javítására irányuló szolgáltatások és termékek használata, miközben a természeti erőforrások és mérgező anyagok használata, ezzel együtt a hulladék és mérgezőanyag kibocsátása minimálisra csökken azzal a céllal, hogy a jövő generációinak szükségleteit ne veszélyeztesse.” Emberi fogyasztás célzott befolyásolása→ termelés folyamatainak jobb és felelősebb megszervezése

Problémák, akadályok Különbséget kell tenni fogyasztók gazdaságilag kívánatos viselkedése és azoknak az erőforrásoknak a ’fogyasztása között, melyek ennek az igénynek tesznek eleget. Nem csak a fogyasztói oldalon jelenik meg a kedvezőtlen fogadtatás→ fejlődő országok és az ipar is szkeptikus a fenntartható fogyasztás programjával Behatárolt megfogalmazás→ a definíciók alkalmatlannak tűnnek hogy lefedjék a szükséges a végeredményben szükséges szempontokat és tennivalókat

Problémák, javaslatok Fenntartható fogyasztás, fenntartható fejlődés kapcsolatának rosszul értelmezése Meg kell különböztetni egymástól a fenntartható fejlődést és a fenntartható fogyasztást Koncepciók, politikák, eszközök sokfélesége Egymástól eltérő politikák összefogása Anyagi és erkölcsi kérdések terén kényes politikai egyensúly Át kell hidalni a szakadékokat A fenntartható fogyasztás elképzelése, előnytelen gyakorlat, gazdasági kockázattal Lehetőségként, NEM kényszerként kell körvonalazni Hiányoznak olyan stratégiák amik az egyént nem csak fogyasztóként hanem állampolgárként kezeli. A gazdasági távlatokon kívül a fenntartható fogyasztás más távlatait is fel kell tárni

Stratégiák Dematerializáció Megnövelt hatékonyság használjunk kevesebbet (Termék hatékonyság) Csináljunk kevesebbet ( folyamat hatékonyság) Erőforrás termelékenység maximalizálása Optimalizáció Eltérő fogyasztás Tudatos fogyasztás Megfelelő fogyasztás

Fenntartható fogyasztás eredményei Nyersanyag felhalmozás radikális csökkenése a fejlett országokban Szükségletekre irányuló fenntartható gazdasági fejlődés a fejlett országokban A fogyasztás globális mintáinak a megváltozása→ Nyugati országokban a kulturális gyakorlat átgondolása, Déli országokban megközelíthetőség és újra elosztás

A nem fenntartható fogyasztás következményei I. Környezeti hatások Erőforrások felélése Szennyezés Biológiai sokszínűség csökkenése Társadalmi hatások Szegénység Gazdasági ártalmak Kulturális és közösségi ártalmak A jólét marginális növekedésének csökkenése

A nem fenntartható fogyasztás következményei II. Gazdasági hatások Előre nem látható Nem tervezett infrastruktúra Gazdasági sokk/ csökkenő tendencia

Ökológiai lábnyom kifejezi, hogy az adott technológiai fejlettség mellett az emberi társadalomnak mekkora méretű területre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Mértékegysége a globális hektár. a termékeny földterületet és vízi ökoszisztémát foglalja magában, amely szükséges egy adott népesség által igényelt erőforrások előállításához, és elnyeli a népesség által termelt hulladékot, bárhol is legyen a Földön az a föld- és vízterület.

Nemzetközi kezdeményezések

1.ENSZ Fogyasztóvédelmi Irányelvei és kapcsolata a fenntartható fogyasztással 1985 39/85 számú határozat ENSZ Fogyasztóvédelmi Irányelvei→ állami fogyasztóvédelmi feladatok, civil mozgalmak támogatása 1999 elfogadják az új írányelveket Fő céljuk: Közreműködni a népesség, mint fogyasztók védelmének fenntartásában. Elősegíteni a termelés és az elosztás rendszerének megfeleltetését a fogyasztói igényeknek Fenntartható fogyasztás elősegítése →ENSZ Fenntartható Fogyasztás Programja

2. EU Fogyasztóvédelmi Világnap (2002. március 15.) 3. „Zöld Hét” (2002. április 15-20.) EU Bizottság szekciók: A fenntartható fogyasztás politikája; fogyasztói magazinok; Az öko-termékek árképzése; a fenntartható fogyasztás, mint nemek kérdése; a környezetbarát technológiák elterjedésének ösztönzése; környezetmenedzsment az iskolában.

Felhasznált irodalmak Fenntartható fogyasztási lehetőségek. Stratégiák a változáshoz. Beszámoló döntéshozók számára. Szerk. John Manoochehri, Unep, Gennf, 2001. http://www.rec.hu/hftf/doc/SCOPEhu.pdf Valkó László (2003) Fenntartható/környezetbarát fogyasztás és a magyar lakosság környezeti tudata. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/139/1/18_szam.pdf Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia 2007 Készítette: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervezői munkacsoportja http://www.nfft.hu/dynamic/nemzeti_fenntarthato_fejlodesi_strategia.pdf Szlávik János ( 2005) : Fenntartható fejlődés vagy növekedés. Gazdasági növekedés Magyarországon konferencia 2005. szeptember 1-2. http://www.gupt.bme.hu/pdfs/szlavik.pdf Csutora Mária: Fenntartható – e a fogyasztás Magyarországon című előadás