A felnőttképzési tevékenység, és annak az alakulása egy Kulturális és Szabadidő Központban Konzulens tanár:Készítette: Simándi SzilviaPalla Melinda TanársegédIII.andragógia

A prezentációm vázlatpontjai:  A felnőttképzés funkcióinak változása Magyarországon  A kutatás behatárolása  Az intézmény vizsgálatának szempontjai ─ A vizsgálat kiterjedése ─ Eredmények, részeredmények  Hivatkozások

A felnőttképzés funkcióinak változása Magyarországon  Kialakulása: nem köthető konkrét időhöz  18. sz.-ig: kisebb mozgalmak  19.sz.-ban: szervezettebb népművelés  20.sz.-ban: intézményesített közösségi nevelés  Napjainkban: sok új szereplő a felnőttoktatás piacán; uniós támogatások  A jövőben: átfogó szemléletváltás szükségessége

Kutatás behatárolása:  Országos: A magyarországi felnőttképzés alakulásának története  Lokális: Miskolci Kulturális és Szabadidő Központ vizsgálata  Kutatás módszerei: - szakirodalom elemzése - dokumentumelemzés - empirikus kutatás →(interjú és kérdőív segítségével)

Az intézmény vizsgálatának szempontjai

A vizsgálat kiterjed:  Az intézményre (története, tevékenységi körei, tevékenységének változásai→ főként a felnőttképzés vonatkozásában)  Az intézmény közművelődési szakmai csoportjára (szakmai végzettség, hozzáállás, tájékozottság)  Az intézmény rendszeres látogatóira (intézményhez való viszonyulás, felnőttképzéssel, dolgozókkal, intézménnyel kapcsolatos elégedettség)

Hivatkozások  Zrinszky László (1995): A felnőttképzés tudománya. Bevezetés az andragógiába. Budapest, OKKER Oktatási Iroda, p.  Sári Mihály (2001): A művelődési otthonok négy generációja. In: Tudásmenedzsment, 1. szám, p.  Sári Mihály (2006): A képző intézményrendszer változásai. In: Lada László (szerk.): Az andragógia korszerű eszközeiről és módszereiről. Budapest, NFI, p.  Varga A. Tamás (1983):A művelődési otthon funkcionális rendszere. In: Vercseg Ilona (szerk.): Tallózó. Alapvetés. Szöveggyűjtemény a „nyitott” művelődési otthoni tevékenységhez. Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó, p.  Varga A. Tamás (1983): A művelődési otthon alaptevékenységének rendszere. In: Vercseg Ilona (szerk.): Tallózó. Alapvetés. Szöveggyűjtemény a „nyitott” művelődési otthoni tevékenységhez. Budapest, Múzsák Közművelődési Kiadó, p.  Harangi László (2000): A non-formális felnőttoktatás helyszínei és aktorai. In: Harangi László ─ Pordány Sarolta (szerk.): Felnőttképzés a közművelődésben. Budapest, MMI, 9-34.p.

Hivatkozások  Pordány Sarolta (2000): Fejlesztési irányok és szükségletek az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben. In: Harangi László ─ Pordány Sarolta (szerk.): Felnőttképzés a közművelődésben. Budapest, MMI, p.  Kormos Sándor (1999): Közművelődési intézmények és szervezetek. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 8-49.p.  Orbán Hedvig (2006): A felnőttoktatás helyzete Szeged közművelődési intézményeiben In: Kultúra és Közösség, 1. szám, 7-13.p.  Mayer József (2003): A tanulási környezet (meg)változása az iskolarendszerű felnőttoktatásban. In: Mayer József ─ Singer Péter: A tanulás kora. Felnőttoktatási Akadémia. Gyula Budapest, Országos Közoktatási Intézet, p.  Bordás István (2007): Szemléletváltás szüksége a felnőttképzésben. In: Keresztmetszetek. Felnőttképzés és közösségfejlesztés Borsod –Abaúj-Zemplén megye négy kistérségében. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet, p.  Peter Faulstich (1997): A felnőttoktatás mint szakma. In: Peter Faulstich ─ Rudi Rohlmann (szerk.): Felnőttoktatás, továbbképzés és élethosszig tartó tanulás. Budapest, Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete, 7-12.p., p

Köszönöm a figyelmet!