Szabadidős szokások és annak változásai, a szabadidő szociológiája BGF Fejes Adrienn (adrienn.fejes@freemail.hu) 2009.02.23.

Szabadidő szociológiai értelmezése SZOCIOLÓGIA fogalma: A szociológia a társadalom törvényszerűségeit kutató tudomány (Andorka Rudolf) A szociológia az ember társas életével, a csoportokkal és társadalmakkal foglalkozó tudomány (A. Giddens) A szociológia a társadalmi struktúra és fejlődés törvényeinek megismerésére törekvő tudomány (Sztyepanszkij) A szociológia az emberek közötti kapcsolatokkal, az interakciókat meghatározó és befolyásoló tényezőkkel, az interakciók során kialakuló csoportokkal, az intézményekkel és szervezetekkel, az átfogó intézményi és csoportstruktúrákkal foglalkozó társadalomtudomány (Magyar Nagylexikon) Szociológia egyik ágazata a szabadidő-szociológia.

Szabadidő A szociológiai megközelítítésekben többféle társadalmi időt különítenek el (munka, iskola, vallási kötelezettségek, stb), de közülük csak egyetlen idősávot neveznek szabadnak, azt, amelyik a különféle kötelezettségeken kívül megmarad, rendelkezésre áll. A szabadidő állandó módosuláson megy keresztül. Történetileg a szabadidő a munkán nyert idő, amely iránti igény folyamatosan növekszik. Szabadidő mindazon foglalatosságok összessége, amelyekben az egyén önként vesz részt, akár azért, hogy kipihenje magát, vagy szórakozzék, vagy társadalmi kapcsolatait ápolja, estleg tovább képezze magát. A szabadidős tevékenységeket társadalmi jelenségként kell kezelni, amelyek szoros összefüggésben vannak a nem szabadidős aktivitásokkal, de nincsenek annak alárendelve.

A szociológusok két típusra bontják a szabadidőt. 1. „Free time”: a hagyományos értelemben vett, nem munkával eltöltött idő 2. „Leisure”: az önmegvalósítás, a szabadság gyakorlásának időtartamát jelenti Ezen megkülönböztetések figyelembevételével mind az amerikai kutatók (Vitányi Iván Richard A. Peterson kutatásaira hivatkozik), mind a magyarok négy fő társadalmi csoportot különböztettek meg:

Szociokultúrális csoportok Passzívak: akik szabadidejükben szinte semmit nem csinálnak, kocsma, televíziózás (legnagyobb arányban ők) 2. Rekreatív: stabil életforma, szabadidő = felüdülés (tömegkultúra) 3. Akkumulatív (‘mindenevő’): általában szellemi munkát végzők, minden iránt érdeklődők, felszínes tudás 4. Inspiratív: értelmiségiek, önképzés, önművelés, magas kultúra fogyasztása jellemzi

Szociokultúrális csoportok megoszlása 80-as évek Passzív: semmilyen kulturális tevékenység iránt sem érdeklődik. Legfeljebb TV-t néznek. 35% Kapaszkodó rekreációs típus: elfogadják a kultúrát, de nincsenek különösebb igényeik. 24% Nyitott felhalmozó típus: igénylik a kultúrát, de nem az értékei szerint. (Akkumulatív) 25% Minőségi kultúrára nyitott. Tudatosan választó. (Inspiratív) 15% Összesen, az egész lakosság 100%

Életmód Az időfelhasználás és annak szerkezete tükrözi, hogy milyen mértékű anyagi és kulturális tőkével rendelkeznek a társadalom különböző csoportjai. Az életmód empirikus kutatásának kezdetei „a szabadidő szociológiájához” nyúlnak vissza. Életmód: a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere. (munka, művelődés, társas együttlét) Életforma: Az az életvezetés, ahogy az egyén megvalósítja életmódját. Két eleme van: - az életstílus – az életforma mindennapokban is megjelenő sajátságos kifejezési módja - az életvitel – életforma gyakorlati megvalósulása. (Pl.sportolói életforma, menedzser életforma, diák életforma, stb.)

Az életmód és életforma meghatározó elemei: Történelmi kor Társadalmi viszonyok Gazdasági viszonyok Kulturális környezet, és normarendszer Település Hagyományok Technikai fejlettség Tömegkommunikáció, divatirányzatok Család és kortárscsoport Életkor Nem Maga az egyén

Az időfelhasználás szerkezeti elemzése 3 nagy egysége van:a biológiai létfenntartásból adódó fiziológiai szükségletek (alvás, étkezés, egészségügy) társadalmi létünkből levezethető kötöttségek (munkával töltött idő, tanulás, kötelezettségek ) a fennmaradó idő elvileg a szabadon felhasználható idő A három elem, egység között meghatározó elem a társadalmilag kötött idő. (lehetőségek ehhez mérten)

Időmérleg Az időmérleg felvételek – melyek a népesség napi időfelhasználásból gyűjtenek adatokat – fogalma és módszerei: az 1960-as évek óta standardizálódtak, és egy-egy országon belül több adatfelvételt is lebonyolítottak. Az elmúlt 40 évben a KSH által 5 adatfelvétel készült, melyek a társadalom és gazdaság öt eltérő jellegű periódusát reprezentálják. Az időmérleg felvételének ideje: 1963, 1976/77, 1986/87, 1999 – minta:16-80 év közöttiek

Változások a szabadidő felhasználásában 1960-2000 között 1968-ig a hatnapos, 48 órás munkarend (a rekreációra fennmaradó idő a vasárnap, és a hétköznapok esti időpontjai voltak). A felnőttek tevékenységére elsődlegesen az olvasás, tanulás volt jellemző, másodsorban a társas időtöltés (társas játékok, közös programok, illetve táncos estek (a nagyvárosokban a mozi, színház is), illetve a rádiózás és televíziózás. A gyerekek, fiatalok szokása a közösségi és iskolai programokon való részvétel, a játszóterek, a társasjátékok, az egyéni kézi- és készségfejlesztő játékok csoportja. Illetve a tanulás. a nők munkaideje 204 percől 245 percre nőtt, ami a nők növekvő munkába állásának az eredménye, viszont a háztartási munkára fordított idejük csökkent a gépesítés és a közműellátás miatt

1968-1981 között kéthetenként egy szabad szombat, 44 órás munkahét. 1982-től szabad szombat és vasárnap, illetve 40 órás munkaidő 1987-1993: - tovább csökken a munkaidő, mert állami nagyüzemek szűnnek meg, csökken a reálkereset, nő a munkanélküliség 1993-2001: kis mértékben csökken a munkanélküliség A fizetett szabadság is emelkedett 1960-as évekhez képest, hiszen átlagos öt hétre emelkedett a 2000-es évekre. Azaz a szabadidő megnövekedése látszik ezen időszak alatt. 2000-től a munkaidő ismételt átalakulása (több idő a munkahelyeken), kevesebb a regenerálódásra szánt idő.

A szabadidőben végzett tevékenységekről Különbséget kell tenni: 1. Lakhely szerint (vidék-város/nagyváros) 2. Társas – egyéni szabadidős foglalkozások 3. Korcsoportok, nemek között (korosztályok) 4. Egészségi állapot 5.Iskolai végzettség szerint

A szabadidőben végzett tevékenységekről 1960-1980 között Férfiak: - sportrendezvények (saját vagy csak néző) vasárnap, délelőtt, vagy délután /foci, kocsma, sakk, kártya/ - olvasás, tanulás – az évek multával csökken - táncos est, rendezvények /fiatal korosztály/ - másodállás, plusz jövedelem - televíziózás, rádiózás

A szabadidőben végzett tevékenységekről 1960-1980 között: Nők : olvasás, tanulás – az évek multával csökken táncos est, rendezvények /fiatal korosztály/és hétvégén - gyereknevelés, gondozás, háztartás - televíziózás, rádiózás - kulturális rendezvényeken való részvétel - önkéntes munka a munkaközösségekben (pl. teremdíszítés, farsangi ruhakészítés, a gyerekekkel való foglalkozás)

A szabadidőben végzett tevékenységekről 1960-1980 között: Gyerekek: Tanulás - olvasás -iskolai közösségek, játszótér, társasjáték, intézményekben szervezett programokon való részvétel (csoportos). Közös: megindulnak a hétvégi nyaralások, turizmus terjedése - kirándulások, túrák, közös sportolások - iskolai szervezés keretében a közösségi munkák (gyűjtés, szociális jellegű munkák, sportolások) - a szervezettség volt jellemző ( a különböző fiatal, vagy felnőtt csoportokban (klubok, mozgalmak)

A szabadidőben végzett tevékenységekről 1980-1990 között - Az olvasásra fordított idő jelentősen csökken, a televízió, majd a videó válik gyakorivá. Folyamatosan emelkedik a napi és hetilapok olvasottsága, az igazi kérdés (különbség) viszont a tartalomban és érdeklődésben rejlik. A szabadidő eltöltésének több mint 2/3-ad részét tévénézésre fordítják. Az intézmények látogatottsága szintén csökken, a programokon való részvétellel együtt. Továbbra is gyakoriak a munkahelyi, vagy egyéb szervezésben eltöltött órák. (sport, táncestek, közös kirándulások)

Az 1990-es évek utáni helyzet Otthoni szabadidő eltöltése még nagyobb mértékűvé vált (technikai fejlődés). A könyv, az újság, a színház és a mozi helyébe a többcsatornás kábel-TV és video Egyre több a munkahelyen töltött idő. Napi 10-12 óra. A gyerekek szabadidejére hasonló tendencia mutatkozik. A vidék – város/nagyváros különbség megmaradt. A korcsoportos megoszlás megmaradt.

Forrás: a KSH időmérleg-vizsgálatai 2000. 18,6 16,1 1,2 1,0 9,1 8,2 A 15-74 évesek szabadidejének szerkezete egy átlagos napon (a különböző tevékenységekre fordított idő aránya, %) Forrás: a KSH időmérleg-vizsgálatai 2000.   Férfi Nő Társas szabadidő 18,6 16,1 Kultúra, szórakozás 1,2 1,0 Olvasás 9,1 8,2 Televíziózás, videózás 59,1 64,6 Testmozgás, sport 6,0 4,3 Hobbik 3,5 3,8 Egyéb szabadidős tevékenység 2,4 2,0 Összesen : 100,0

Tv, internet, napjaink Először a városi családokban jelent meg, és gyorsan népszerű lett a „számítógépezés” – azaz játékprogramok használata, - majd ezt követte az internet rohamos elterjedése. Napjainkban a háztartások 95%-ában van televízió, mintegy 10-13% rendelkezik otthoni Internet eléréssel (2002 végén), kábeles szolgáltatás mintegy a települések 40%-án érhető el TV: kábeltelevíziós szolgáltatás aránya 2003-ra elérte a lakások felét, az internettel ellátott háztartások száma is rohamosan nő

Tv előfizetők száma

Korcsoportok szabadidős szokásai napjainkban 7-12/13 évesek: iskolai rendszer (tanulás), kevés szabadidő, tanulás és iskolán kívüli tevékenységek (zeneóra, torna, sport)Társasjátékok és az olvasás kevésbé jellemző. 14-17/18 évesek: elsősorban tanulás, bulik, éjszakai élet, televízió, számítógép. Olvasás és a sport kevésbé jellemző (nem strukturált, nem felépített a szabadidő, és sokszor szinte alig van ilyen idő) Igazi pihenés nem jellemzi a szabadidejüket. 19-26 évesek: tanulás és buli, számítógépezés. Olvasás és az ún. értelmes szabadidő eltöltés nem jellemző.

Korcsoportok szabadidős szokásai napjainkban 26/27-40 évesek: kevés a szabadidő, munkával töltött szabadidő. Kevés mozgás, kevés szórakozás jellemzi e csoportot. Társasági élet (buli, éjszakai élet). 40-60 évesek. nagyon kevés szabadidő, plusz keresetek, életfeltételek további alakítása. Egy-egy közösségi program, televízió nézés, háztartási munka (itt főként a nőkre jellemző). A gyerekek életfeltételeinek megteremtése. 60 év és azon túl: vagy a nagy magány, televízió, otthoni lehetőségek, férfiak sakk, beszélgetés, klubok.

Irodalom: Tibori Tímea: A szabadidő szociológiája Androka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Vitányi Iván: Társadalom, kultúra, szociológia Lukács György Róbert: Társadalmi idő – szabadidő KSH adatok