Attitűd, sztereotípia, előítélet, diszkrimináció

Alapfogalmak Attitűd: főleg érzelmi hozzáállás, viszonyulás csoporthoz, jelképhez. Pozitív – negatív attitűd Sztereotípia: eredetileg: nyomdászati terminus; másolat a nyomdai szedésről vagy kliséről további kiadások céljára Átvitt: állandó, ismétlődő, elkoptatott kifejezés vö. klisé Kommunikáció elmélet terminus: első előfordulása a pszichológiában: Walter Lippman ‘22 - Attitűd: Az idegen szavak a nyelvünkben általában negatív szavak

Alapfogalmak II. Sztereotípia Egy embercsoportra vonatkoztatott általánosított hiedelem, vélekedés. Hasznos és káros is lehet. Jellemzői: Általánosító Leegyszerűsítő (nem veszi figyelembe a körülményeket, hagyományokat) Revíziórezisztencia (Allport) Fajtái: Auto sztereotípia – hetero sztereotípia Pozitív – negatív Sztereotípia - szociotípia Aronson, 1972 az előítéletről

Az előítélet funkciója Hasznossági funkció: elkerülni a csoporttársak általi kiközösítést és elismerést nyerni a saját csoportunktól („együtt üvölt a farkasokkal”) Önbecsülést óvó funkció: az előítéletesség megóv attól, hogy saját hibáimat észrevegyem. Sikertelenségemért a másik lenézett csoport tagjait okolom. Megismerő funkció: segít eligazodni a világban a jól bevált sémák szerint

Előítélet és diszkrimináció Előítéletes megkülönböztetők (aktív bigottak): nyíltan vállalják nézeteiket és cselekedeteiket. Előítéletes nem megkülönböztetők (félénk bigottak): nem merik megszegni a normákat. Nem előítéletes megkülönböztetők (jóidőben liberálisok) Nem előítéletes nem megkülönböztetők

Szociális sztereotípia, szociotípia Vannak sztereotípiák, amelyek egyéni tapasztalaton alapulnak és egy-egy személyre jellemzők csak. Szociotípia: olyan sztereotípia, amelyet egy közösség többsége hirdet.

Arculat és imázs Arculat: a bélyegző mintája; valamely dolog, tárgy, szervezet sikere érdekében történő tervszerű alakítása, tudatos építése. Imázs: a bélyegző lenyomata; az, ami az emberekben objektív vagy szubjektív benyomások alapján kialakul lehet reklám vagy propaganda…

Rákos Péter nyomán: Az országimázs és a sztereotípiák Imago linguae: a nemzeti nyelvről alkotott kép (hogyan vélekednek a magyar, német… nyelvről) Imago loci (regions, urbis): a nemzeti táj (milyennek látja egy német a magyar tájat) Imago historiae: a nemzeti történelem képe Imago professions: mire alkalmas Imago attributorium: a nemzet tulajdonságai jelzőkön keresztül A nyelvről vagy írásáról kialakult kép; „a német nyelv parancsolásra való” Magyar táj; Alföld – tipikus magyar táj „Európa védőbástyája voltunk” Orosz: katona, munkás, muzsik; német: mérnök, üzletember, rendőr 18 legegyetemesebb jelző: babonás, beszédes, családszerető, dolgos, elmélkedő, furfangos, gondtalan, intelligens, kegyetlen, lusta, megbízhatatlan, nacionalista …

A tabu Polinéz szó: ta- „megjelölni”; bu- „nagyon” A tabu az, ami a kommunikáció során tilos. Kultúrafüggő Fajtái: viselkedéses, cselekvési (böfögés, szellentés, csámcsogás, emberevés, kézzel evés, kutyahús evése, kézfogás, érintés, csók, cipő, fejfedő, meztelen fürdés stb.) Pl. Kína: kaja közben a böfögés a finom kaja jele

A tabu II. Kommunikatív tabutémák: életkor, testsúly, kereset, magánélet, halál, szex Mind viselkedési, mind kommunikációs: incesztus, anyagcsere, szex Politikai tabutémák: demokráciában általában nincs  Kádár-kor