Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Budapest 2012. október 29.
A Nat, mint jogszabály
Alapelvek Az oktatás közfeladat: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.
A NAT törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot , meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.
A tantervi szabályozás szintjei Tantestület Miniszteri rendelet Kormányrendelet NAT Kerettanterv Helyi tanterv
A NAT helye a tantervi szabályozásban a minimális tartalmi követelmények is meghatározó központi alaptanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Helyi tantervek: a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv
A NAT és a tartalom kiterjedtsége Tartalomra és terjedelemre tekintettel egyaránt Tankönyvek szintje Kerettanterv: NAT: Részletezettebb témák Pl.: fogalmak, nevek, időpontok Követelmények magas elvonatkoztatási szinten („kapuk”)
Példák az eltérő szintekre Történelem 1. Az ókori Kelet témáján belül (5-8. évfolyamon) NAT szint Az ókori Egyiptom anyagi és szellemi kultúrája. Kerettantervi szint Öntözéses földművelés a Nílus mentén. A piramisok. Tudomány és művészet Kiegészülve a szükséges fogalmakkal, nevekkel és helyekkel. Tankönyvek szintje Egyiptom, a Nílus ajándéka A piramisok istenei A piramisok népe Mumifikálás, csillagászát, orvoslás. Az egyiptomi képek
A Nat szerkezete, alapelvei
A NAT struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei A köznevelés feladata és értékei Fejlesztési területek – nevelési célok Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon
A köznevelés feladata és értékei Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi- érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá: a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.
Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság
A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás
A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei
Műveltségi területek a Nat-ban Példák
A műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Földünk – környezetünk Idegen nyelvek Művészetek Matematika Informatika Ember és társadalom Életvitel és gyakorlat Ember és természet Testnevelés és sport
Műveltségi területek közös kiemelt céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata;
Műveltségi területek általános jellemzői kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;
Magyar nyelv és irodalom Közműveltségi tartalom 5-8. évf. Epika: magyar népmesék, népballadák, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső egy novellája; Mikszáth Kálmán egy novellája; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond egy műve, Petőfi Sándor: János vitéz; továbbá egy-két XX. századi ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (pl.: Fekete István, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből); kortárs szépprózai alkotások és részletek a magyar és a világirodalomból.
Magyar nyelv és irodalom Közműveltségi tartalom 5-8. évf. Líra: Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, József Attila, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből; kortárs magyar lírai alkotások. A dráma és a színház világa: egy dráma.
Ember és társadalom Közműveltségi tartalmak (történelem) 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén); az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba; a 9-12. évfolyamon a forrásfeldolgozás, a tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll a fókuszban;
Ismétlődő/visszatérő hosszmetszeti témák Történelem 5–8. évfolyam 9–12. évfolyam Társadalmi helyzet, életmód, életviszonyok Gyermekek nevelése, oktatása Család, lakóhely Falvak és városok, urbanizáció Hétköznapok és ünnepek Öltözködés, divat Betegségek, járványok►► Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák Szegények és gazdagok világa Egyenlőség, emancipáció Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda Népesség, demográfia (vándorlás, migráció) Társadalom és állam Uralkodók és államférfiak Birodalmak Kisebbség, többség, nemzetiségek►► Államformák, államszervezet A hatalommegosztás formái, szintjei Forradalom, reform és kompromisszum Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok Békék, háborúk, hadviselés Egyezmények, szövetségek►► Függetlenség és alávetettség Kisállamok, nagyhatalmak Természet és technika kölcsönhatása A földrajzi környezet A természetformálás és -átalakítás hatásai Közlekedés, úthálózat, hírközlés Felfedezők, feltalálók ►► Erőforrások és termelési kultúrák A technikai fejlődés feltételei és következményei Fölzárkózás, lemaradás Kultúrák, vallások és eszmék Hasonlóságok és különbségek Népek és vallások egymásra hatása, együttélése A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók Történelemformáló eszmék►► Korok, korstílusok Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika A fanatizmus jellemzői és formái
Témakörök - Történelem Az őskor és az ókori Kelet Az antikvitás A középkori Európa A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a XVI-XVIII. században A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon A nemzetállamok kora Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében A globalizálódó világ és Magyarország
6. téma felosztása - Történelem 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 6. Magyarország a XVI-XVIII. században A három részre szakadt ország, végvári küzdelmek. Vallási megosztottság és függetlenségi törekvések. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején. Zrínyi Miklós, a hadvezér. A Rákóczi-szabadságharc hősei. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Az ország új etnikai térképe, nemzetiségi viszonyok Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások. Nemzetiségek az újjászerveződő államban. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban.
Nemzetközi kitekintés - tendenciák Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban) A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések) Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap
Összegzés A kompetenciafejlesztési elvárások összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal. A fejlesztés és az ismeretátadás komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg. Hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek). A bevezetés tervezett időpontja: 2013. szeptember - 1., 5. és 9. évfolyamon.
A kerettantervek törvényi háttere
A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT) „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.” Forrás: Nemzeti alaptanterv
Az egyes kerettantervi mappák felépítése Célok, feladatok Fejlesztési területek – nevelési célok Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Egységesség és differenciálás Műveltségterületek és óraszámok A tantárgyi kerettantervek értelmezése
A kerettantervek szerkezete
A tantárgyi kerettantervek felépítése A TANTÁRGY NEVE Tantárgyi célok, feladatok A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben és a kulcskompetenciákban A tantárgy sajátos fejlesztési céljai
Kerettantervi szerkezet Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Órakeret A javasolt óraszám Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján. Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.
Tantárgyi kerettantervek Példák
Magyar nyelv és irodalom 1-4. Bevezető Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. (…)
Magyar nyelv és irodalom 1-4. Tematikai egységek 1-2. évfolyamon: Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése 2. ‑ az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3. ‑ a szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi k Az írástanítás előkészítése ‑ az írás megtanulásának technikai alapozása kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az írott betűalakok tanítása ‑ írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése ‑ az eszközszintű írás előkészítése Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése
Magyar nyelv és irodalom 1-4. Tematikai egységek 3-4. évfolyamon: Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése
Magyar nyelv és irodalom 1-4. Táblázatrészlet Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése Órakeret 25 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. A témakör nevelési- fejlesztési céljai Az olvasástanulás előkészítése. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése. Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság). A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában; rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően; részképességei elérték a szükséges szintet. Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció. Ének-zene: ritmus, tempó, dallam. Matematika: irányok. Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.
Erkölcstan 1-4. Bevezető Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó erőivé váljanak.
Erkölcstan 1-4. Tematikai egységek 1-2. évfolyamon: Az én világom Társaim – Ők és én Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség A környező világ 3-4. évfolyamon: Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? Közösségben és egyedül ̶ a társaim és én Az osztály és az iskola Kulturális-nemzeti közösség A környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ A mindenség és én – Születés és elmúlás
Erkölcstan 1-4. Táblázatrészlet Tematikai egység Az én világom Órakeret 11 óra Előzetes tudás, tapasztalat A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése. A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ki vagyok én? Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Mit jelent a nevem? Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim? Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban? Miben változtam? Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik és megkülönböztetik őket a másokéitól? Ilyen vagyok Milyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban? Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért? Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések? Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre? Miben kell erősödnöm? Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeim Hol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem őket? (…) Vizuális kultúra: személyes élmények megjelentetése sík vagy plasztikus alkotásokban. Kulcsfogalmak/ fogalmak Lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság.
A kerettantervi csomagok és az iskolák
Kerettantervi mappák Egységes struktúrájú kerettantervi mappakialakítása történt meg: Alsó tagozat Felső tagozat Négy évfolyamos gimnázium Hat évfolyamos gimnázium Nyolc évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (külön projektben) Speciális területek: Nyelvi előkészítő Arany János Programok (Kollégiumi és Tehetséggondozó Programok) Sportiskolák További fejlesztések, készülő tantervek: Nemzetiségi iskolák Nemzetiségi nyelv és irodalom Nemzetiségi népismeret SNI kerettantervek Enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára 1-8. évfolyamon Enyhén értelmi fogyatékosoknak speciális sakiskolára Máshol megjelenő kerettantervek: Két tanítási nyelvű oktatás Célnyelv Célnyelvi civilizáció
Az iskolák körvonalazódó feladatai (2012/13-as tanév) A kerettanterv adaptációja 2012. szeptember –december között a helyi tanterv átalakításával: Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása; döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; az értékelési rendszer kialakítása; a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele 2013. szeptemberétől felmenő rendszerben 1., 5., 9. osztályban az új tartalmi szabályozásnak megfelelően az átdolgozott helyi tantervek érvényesítése
A tantervkészítés egyensúlykeresés: a szaktudományok és az iskolai tanítás a pedagógia elmélete és az iskolák gyakorlata a modern tantárgy-pedagógia lehetőségei és az elérhető feltételek a tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmak az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok a szülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei …és még számos más tényező között.