Motorfűrész-kezelő tanfolyam A motorfűrészek kezelése és karbantartása

Belső égésű motorok, a motorok működési elve Diesel öngyulladású motorok Otto vagy szikragyújtású motorok

Négyütemű otto motorok Kétütemű otto motorok

Négyütemű otto motorok Négyütemben csak egy a munkavégző, minden második= egy munkafolyamat, négy löket, két főtengelyfordulat Ütemek: Szívás, sűrítés, terjeszkedés, kipufogás

Ütemek/1 Szívóütem: A dugattyú a felső holtpontról az alsó holtpont felé halad, a hengertérben és a szívócsőben légritkulás= a karburátoron nagy sebességgel áramló levegő elporlasztja az üzemanyagot. Az elporlasztott tüzelőanyag bejut a hengertérbe és kitölti azt.

Ütemek/2 Sűrítés: a dugattyú az alsó holtpontról a felső holtpont felé halad, közben mindkét szelep zárva=a gázkeveréket maga előtt tolva összesűríti. A felső holtponton (8-12 atm. a kompresszió-végnyomás) véget ér a sűrítés, a gázkeveréket elektromos szikrával meggyújtjuk. Az ütem végére egy teljes főtengelyfordulat

Ütemek/3 Munkaütem: a begyújtott gázkeverék (25-35 atm., 2500˚C gázhőmérséklet) robbanásszerűen elég= a dugattyú a felső holtpontról az alsó holtpont felé indul és munkát végez. Mindkét szelep zárva van. Másfél főtengelyfordulat az ütem végéig. Az ütem végére a nyomás 3-5 atm., a hőmérséklet 250-400˚C

Ütemek/4 Kipufogóütem: a dugattyú az alsó holtpontról a felső holtpont felé indul. A kipufogó szelep kinyitja a kipufogó csatornát, a dugattyú kitolja a hengerből az égésterméket. Az ütem befejezéséig két teljes főtengelyfordulat.

A szelepek vezérlése Külön vezérmű végzi a szelepek nyitását-zárását A szelepek nem a holtpontokon nyitnak-zárnak

Kétütemű otto motorok működése Minden főtengelyfordulatra jut egy munkavégző ütem A dugattyú végzi a vezérlést A forgattyúsház is részt vesz a működési folyamatban

Dugattyúvezérlésű motor A dugattyú mozgása közben a palástjával nyitja-zárja a szívó-átömlő-kipufogó csatornákat

Kétütemű otto motor működése 1. ütem A hengerben: a felfelé mozgó dugattyú elzárja az átömlő majd a kipufogocsatornát, összesűríti a gázkeveréket A forgattyúsházban: szívó hatás következtében friss gázkeveréket szív a forgattyúsházba

Kétütemű otto motor működése 2. ütem A hengerben: a felső holtpont előtt elektromos szikra begyújtja a gázkeveréket (előgyújtás 10-30°), amely robbanásszerűen elég A forgattyúsházban: az alsó holtpont felé haladó dugattyú elzárja a szívócsatornát, így térfogatcsökkenést és nyomásnövekedést okoz, elősűríti a gázkeveréket

Bevezető Mire jogosít fel a végzettség? Ehhez mindenki ért… Munkavégzés motorfűrésszel Védőfelszerelések és alkalmazásuk Miért nem hord a favágó sisakot? 2002-07 között 22 halálos baleset munkavégzés közben Mi a teendő sérülés, baleset esetén?

Benzinmotoros láncfűrészek Az egyik legnehezebb fizikai munkát gépesíti a motorfűrész A fadöntés és a darabolás alapgépei Növekvő műszaki színvonal és egy főre jutó teljesítmény, csökkenő nehézségi fok Már a 19. sz.-ban működtek motorfűrészek

A motorfűrész-kezelés személyi és tárgyi feltételei A gép kezelésére vonatkozó szakképesítés Egészséges, józan, kipihent állapot A szakmai és munkavédelmi ismeretek megléte Érvényes orvosi alkalmassági igazolás Jó műszaki állapotú motorfűrész Védőfelszerelések

Motorfűrészek elterjedése a fakitermelésben 5-6000 kcal a napi energiafogyasztás munkavégzés közben Az első motorfűrész Angliában 1878-ban készítették- gőzhajtású volt Kaliforniában 1905-ben benzinmotoros láncfűrész Az első gépek az emberi kar mozgását utánozták

Az 1950-es évek világszerte hirtelen fejlődés Szovjetunió, Svédország 1948-54 között 21.000 db motorfűrész került használatba Magyarországon ERP, MRP típusú csehszlovák gyártmányú fűrészek Druzsba (már egyszemélyes) később Stihl

Motorfűrészek szerkezeti egységeinek fejlődése Benzinüzemű és villanymotoros fűrészek elterjedése Különleges körülmények között: hidraulikus, pneumatikus (mocsaras területek, víz alatti munka) Kezdetben villanymotoros fűrészek Az első benzinmotoros fűrész az MRP kétszemélyes volt

A motorfűrészek motorjának fejlődése Négyütemű kísérleti jelleggel, egyébként kétütemű motor Kétütemű: azonos hengerűrtartalom mellett 30-40%-al nagyobb LE teljesítm. Kisebb súly Nagyobb üzemanyag-fogyasztás és üzemelési ktsg.

LE teljesítmény növelés a fordulatszám és a sűrítési viszony emelése mellett Kezdetben Druzsba, MRP 3800-4800 ford./perc főtengelyfordulat. A mai gépeknél eléri a 18.000 fordulatot percenként Sűrítési viszonyszám 3.5-5, míg ma 7-8 (a beszívott levegőt hányszorosára sűríti össze, kompresszió) (a beszívott levegő összesűrítése az ütem előtt) Üzemanyag-ellátó berendezés kezdetben úszóházas porlasztók Mai gépek membrános rendszerű Tillotson karburátor tápszivattyúval és szintszabályzóval

Tüzelőanyag ellátó berendezés

A levegő szűrése korábban fémszita-szűrővel, ma műanyag ill. papír A fűrészelést végző vezető formája ma már elliptikus alakú, különleges anyagú így szúróvágásra alkalmas A vezető egy darabból, rugóacélból Az orri rész páncélozott vagy terelőkerekes A lánc kezdetben szakítófogas, ma gyalufogas lánc van használatban A lánc és a vezető olajzása kezdetben kézi-olajzó berendezéssel majd fogaskerekes szivattyúval, ma már automatikus működésű membrános ill. csigakerekes olajszivattyú A szállított olaj mennyisége szabályozható

Lánchajtókerék egybeépítve a kapcsoló dobbal a mai kapcsolódobra fogaskoszorú A fogantyúkar a mai gépeken kényelmes, antivibrációs, káros rezgéseket felfogja A kipufogó dob cserélhető betétes hangtompító Láncsebesség 16m/sec

Motorfűrészek általános szerkezeti felépítése Tüzelőanyag-ellátó rendszer Gyújtóberendezés Indítóberendezés Erőátvitel Munkavégző rész Henger a hengerfejjel Forgattyús-hajtómű Forgattyúház

Henger-hengerfej Hengerben az üzemanyag elégetése, így nyerünk hasznos munkavégzést A henger-fej a forgattyúházra van felerősítve grafitos-azbeszt tömítéssel Henger belső felülete kemény krómmal ellátva (galvanizálással) A hengerben két átömlő csatorna: egy szívó és egy kipufogó A henger-hengerfej égésterében a gyújtógyertya menetes nyílása Hűtőbordázat a hő elvezetésére Dekompresszor furata a hengerfejben

Forgattyú-ház A forgattyú-ház és a főtengely közötti tömítések a csapágyak mellett a főtengelyen (szimering-gyűrű) A ház anyaga könnyűfém ötvözet

Forgattyúshajtómű A dugattyú egyenes vonalú mozgását alakítja át forgó mozgássá Felépítése: dugattyú, dugattyúcsap, hajtórúd, forgattyústengely (főtengely), lendkerék

Dugattyú/1 A munkaütem alatt a gázkeverék nyomását mozgássá alakítja A meddő ütemek munkafeladatát elvégezze A hengertől légmentesen elzárja a forgattyúsházat A sűrítés alatt lévő gázból a meleget elvezeti

Dugattyú/2 Főbb részei: dugattyúfenék, dugattyúpalást, dugattyúgyűrűk a horonyban, dugattyúcsap, hajtórúd Tűgörgős csapágyazás Seeger-gyűrű (oldalirányú elmozdulás ellen)

Forgattústengely vagy főtengely A hajtókartól kapott energiát veszi át és alakítja forgó mozgássá a dugattyú egyenes vonalú mozgását Lendítőkerék ventillátorral: a motor egyenletes járásának biztosítása a forgattyús hajtómű átsegítése a holtpontokon A ventillátor a hűtést segíti elő Forgattyúház: a motor tartó váza, benne van a forgattyúshajtómű, ide szívja be az üzemanyag-levegő keveréket a dugattyú

A motor kenése A kétütemű motorok keverék kenésűek. Az egymáson csúszó alkatrészek súrlódásának csökkentése az üzemanyagba kevert STIHL vagy más olaj biztosítja 1:40= 1 dl olaj: 4l benzin

A motor hűtése A hűtőbordákat mindenféle szennyeződéstől meg kell tisztítani A lendkerékre szerelt ventilátor által termelt levegőáram végzi a hűtést A hűtőbordára került szennyeződés megváltoztatja a könnyűfém bordák hőleadását, a motor túlhevülhet

A motor tüzelőanyag ellátó berendezése A tüzelőanyag-ellátó berendezés feladata az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag tárolása, szállítása és az üzemi viszonyoknak megfelelő üzemanyag-levegő keverék előállítása Részei: tüzelőanyag tartály, tüzelőanyag szűrők, csővezeték, tápszivattyú, karburátor, légszűrő

Tüzelőanyag tartály A ventillátor oldali részen helyezkedik el, az üzemeltetéshez szükséges benzin-olaj keverék tárolására szolgál 1 óra folyamatos munkavégzéshez szükséges tüzelőanyagot képes tárolni A záró fedélen szellőztető nyílás van kiképezve, eltömődése esetén a tartály légmentesen lezárul

Tüzelőanyag szűrők Feladatuk az üzemanyagban lévő víz és szennyeződés leválasztása A motorfűrészeken két fokozatú szűrést alkalmazunk: a tartályban és a tápszivattyúban, ez utóbbi fémszita szűrő Tisztításuk tiszta benzinben 50 üzemóránként

Tápszivattyú A haditechnikából átvett, a repülőgépek üzemanyag-ellátó berendezését használják a motorfűrészekben Tillotson karburátor 3 részből tevődik össze: tápszivattyú, szintszabályzó, porlasztó A tápszivattyú felső részén elhelyezkedő szivattyúmembránt a forgattyúsházban létrejövő nyomásváltozás működteti, amely a tüzelőanyag szállítását végzi Az összeköttetés a forgattyúsház és a tápszivattyú között műanyag vezetékkel ú.n. impulzuscsatornával történik

Porlasztó A folyékony tüzelőanyagot szétporlasztja. A porlasztott tüzelőanyagot megfelelő arányban keveri össze az égéshez szükséges levegővel 1 kg tüzelőanyag elégetéséhez 16 kg levegő szükséges, ellenkező esetben légfeleslegről vagy léghiányról beszélünk amely szegény vagy dús keveréket eredményez

A porlasztó

Szintszabályzó membrán A fúvókákhoz áramló üzemanyag mennyiségét a szintszabályzó membrán végzi A szintszabályzó részei: membrán (gumiszövetű), műanyag tűszelep, tűszelep- emelő rugóval, tüzelőanyag kamra A membránt a fúvókákon keresztül érvényesülő szívás valamint a membránt alulról érő atmoszférikus levegő nyomása a keverőtér felé nyomja

Szintszabályzó membrán nyitó üteme

Szintszabályzó membrán záró üteme

Levegőszűrő A légszennyezést szűri ki Gyakran kell tisztítani Tisztítása tiszta benzinnel vagy nagy nyomású levegővel belülről kifelé történik 1 g por koptató hatására 0.01 mm-el nagyobbodik a hengerátmérő

Fordulatszám határoló A motor túlpörgésénak és az ebből származó meghibásodások megakadályozására szolgál Két típusát ismerjük: indítócsappantyús, golyószelepes

Indítócsappantyús: A ventillátor mögé légcsappantyút szereltek, melyet egy rugó feszített a beáramló levegővel szemben Ha a fordulatszám túllépte a gyári értéket, a megnövekedett levegőnyomás elnyomta a légcsappantyút Egy szabályzó rudazaton keresztül elfordította az indítócsappantyút, a motor lefulladt, s visszaállt az eredeti fordulatszám

Golyószelepes A porlasztóban van elhelyezve az indítócsappantyú alatt Hat rá a szintszabályzóban lévő üzemanyag nyomása Fordulatszám növekedésével nő a tápszivattyú által szállított üzemanyag mennyisége és nyomása Maximális fordulatszám elérésekor ez a nyomás egy rugó ellenében elnyomja a golyószelepet, mely kinyitja a porlasztóba vezető nyílást, így többlet üzemanyag keletkezik a porlasztótérbe Ettől a motor lefullad, visszaáll az eredeti fordulatszám

Indító berendezés Feladata a főtengelyt forgásba hozni, a ventilátor fedélre van szerelve Kallantyús rendszerű Részei: fogantyú, indítókötél, kötélorsó, gyűrű, 2 db indítókallantyú, rugó Az indító kötél kihúzásával a kötélorsó elfordul a kallantyúkkal, amelyek a centrifugális erő hatására fölemelkednek és beleakadnak a lendítő kerékbe

A motorfűrész erőátviteli berendezése Oldható kapcsolatot létesít a főtengely és a lánckerék között Részei a tengelykapcsoló és a lánchajtó kerék vagy csillagkerék, röpsúlyok visszahúzó rugóval Működése a fordulatszámtól függ Hibái: nem kapcsol ki, nem hajt

A motorfűrész lánckenőolaj-ellátó berendezése Csigakerekes olajszivattyú: csak akkor működik amikor a lánc mozgásba jön Részei: szivattyúház, dugattyú, csigakerék,

Erdészeti Biztonsági Szabályzat E.B.SZ. 15/1989 (X.8.) MÉM rend. Előzetes orvosi vizsgálat (a munka megkezdése előtt) Időszakos orvosi vizsgálat (évente) Az EBSZ előírásai az elsősegélynyújtással kapcsolatban (két vagy több fő munkavégzése esetén) Munkaruha, védőruha, EBSZ által előírt védőfölszerelések

Motorfűrészes munka során fellépő foglalkozási ártalmak Helytelen testtartásból származó ártalmak Hő és hideg hatására bekövetkező ártalmak Vibrációs ártalmak Zajártalmak Kullancsveszély Viperamarás

A fakitermelés műveletei, a döntés munkarendje Fakitermelés: döntés, gallyazás, választékolás, darabolás, felkészítés, készletezés Döntés: a döntendő fa felkeresése, a tőátmérő megállapítása, a húzási és a döntési irány megválasztása, munkaakadályok eltávolítása, biztonsági sáv kialakítása, terpeszeltávolítás, hajk elkészítése, döntőfűrészvágás, a dőlő fa irányítása, szakáll levágása

Az erdőben és egyéb lakott területen végzett fakitermelési munkára vonatkozó EBSZ előírások Technológiai utasításban meghatározni Felkészítő és készletező helyek kijelölése 10%-nál nagyobb lejtésű területen az esésvonal irányába dönteni Vágásrend meghatározása a megbontott állomány felé Erősáramú vezeték a famagasság 2x-es famagasságon belül Közút 18. évet betöltött dolgozók fél órát, 21. évet betöltött dolgozók 3 órát dolgozhatnak

A fa döntésére vonatkozó EBSZ A döntésre kerülő fa 2x-es magasságán belül legfeljebb 3 fő munkát végző és 2 fő munkát irányító tartózkodhat Biztonsági terület kialakítása (0.7m 2m r, menekülési út) Amely fák húzási irány nem azonos a döntési iránnyal, irányított döntéssel döntjük Szél: a fa csúcsának kilengése nagyobb mint 50 cm, hőmérséklet -15 C felett, nincs villámlás, látótávolság nem csökken a fa 2x-es hossza alá Fadöntés önállóan legalább két éves tapasztalattal

A döntést befolyásoló tényezők Fafaj A fák mérete, alakja, súlyvonalhelyzete A terep, lejtfok, kitettség Évszak, időjárás, elsősorban szél A fák szövetszerkezete, fahibák, nedvességtartam Az állomány kora, egészségi állapota, Választott munkarendszer A dolgozók szakképzettsége

A hajk fogalma, szerepe és méreti előírásai Hajk: a fának a tervezett döntési irányba való dőlését elősegítő, a fapalást behasadását megakadályozását elősegítő bevágás a fába, részei: hajk alap és hajk tető Méretei: mélysége a tőátmérő 1/10- ¼-e, szöge: 40 fok, Pajeszvágás A törési lépcső az átmérő 1/10-e, A törési léc szélessége 40 cm tőátmérőig az átmérő 1/10-e, 40-80 cm között 4-6 cm, 80 cm átmérő felett 6-10 cm.

Gallyazás és a rá vonatkozó EBSZ előírások Gallyazás: a fakitermelés azon része, amely során a ledöntött fatörzsről a gallyakat és vízhajtásokat, ágcsonkokat, az 5 cm-nél vékonyabb ágrészeket eltávolítjuk A fa töve felöl kezdjük A lábtól elfelé történő mozdulattal A fatörzs elmozdulása ellen meg kell támasztani a fát U.a.-on fán egyszerre csak egy fő végezhet gallyazást Mindkét lábbal biztonságosan állva kell végezni a munkát A fatörzset a láb közé venni tilos Menni csak álló láncú géppel ill. a fa ellentétes oldalán kell tartani ha jár a lánc Fenyők gallyazása a svéd módszer szerint

Álló fa gallyazása Álló fák gallyazás általában vegetációs időn kívül szabad, kivéve zöld nyesés és a nyári viharkárokból eredő sérülések 5 cm vagy az annál vékonyabb átmérőjű ágakat egy vágással a fa palástjának síkjában Az 5 cm-nél vastagabbakat alulról 1/3-g történő elővágással majd fölülről befejező vágással Földről végezve csak a vállmagasságig szabad emelni a gépet Emelőkosárból vagy a fától független létráról motorfűrésszel, a koronában csak kézi fűrész használható

Választékolás A gallyazást követő, darabolást megelőző munkaművelete Meghatározza a ledöntött fa értékét Ismerni kell: a fa méreteit, tulajdonságait, felhasználási körét A fahibákat Az érvényben lévő szabvány méreti és minőségi előírásait Piaci és fafeldolgozói igények Eszközei Alapelvei Főbb erdei választékok: Rönk, kivágás, bányafa, dorongfa, tüzifa

Felkészítés Göcsözés Kapcsozás Hasítás kérgezés

A darabolás végrehajtása feszültségmentes fán A darabolást egy síkban hajtjuk végre Darabolás a fa csúcsa felöl kezdjük U.a-on fán egy fő végezhet darabolást Bizonytalan fekvésű fát meg kell támasztani Mindkét lábbal a földön állva kell darabolni, a fára állni tilos A levágott fát elgurítani csak a fűrész vágásrésből való kiemelése után szabad 2 m r körön belül a gépkezelőn kívül senki nem tartózkodhat 15 cm-nél vékonyabb fát kötegelve is szabad vágni

Darabolás végrehajtása feszültségi állapotban lévő fán Feszültségi állapotok: Hidaló fa: a nyomott rostok felül vannak Egy ponton felfekvő fa: a nyomott rostok alul vannak Befeszülő fa: a nyomott rostok oldalt vannak Mindig a nyomott oldalon kezdjük az előfűrészelést

A motorfűrész napi karbantartása Munkakezdés előtti karbantartás: vezetőlemez, lánc felszerelése feszesség beállítása. Tartályok, olajzás ellenőrzése Munka közben : tartályok utántöltése, levegőszűrő tisztítása (indítócsappantyút elzárni), fűrészlánc feszessége, gyalufogak élezése Munka után: lánc megélezése, külső burkolat, a hűtőbordák és a levegőszűrő tisztítása Fűrészlánc olajfürdőbe helyezése

Heti vagy 50 órás karbantartási feleadatok A napi karbantartás + Vezetőlemez karbantartása (kikopott horony helyreállítása, láncbemenet bővítése, terelőkerék zsírzása, sorják eltávolítása) Fűrészlánc: profilbahozó láncélezés, gyalufogak mélységhatároló beállítás Gyújtógyertya ellenőrzése 200 órás karbantartás szakműhelyben

Egyszerű vagy munkahelyi láncélezés, profilba hozó láncélezés, eszközei Alapelv az élezésben: sűrűn élezzünk keveset reszeljünk (2-3 tolás) Láncélezés történhet műhelyben vagy a vágásban Élezés előtt a szennyeződésektől megtisztítjuk és megfeszítjük a láncot Élezési szög 30-35º (50-55º kiegészítő szög) Homlokszög: 86-90º Mélységhatároló beszabályozása Eszközei: kerek és laposreszelő, sablonok, tolómérő, profilba hozó sablon

Munkaruha, védőruha, EBSZ által előírt védőfelszerelések EBSZ által előírt védőfelszerelések: védősisak, védőszemüveg, fültok v. fülvédő, védőkesztyű, orrmerevítővel ellátott csizma, keresztszálszövésű ruha

A motorfűrész indítására vonatkozó EBSZ A motorfűrészek indítása vagy a hátsó fogantyúba való belelépéssel, (földre történő letaposással) vagy a térdünk közé való szorítással A biztonsági távolsága a fűrész 2x-es hossz v. 3m, a fűrész előtt és mögött sem személy sem értéktárgy nem tartózkodhat Indítás előtt ellenőrizni, hogy a motorfűrész üzemeltetésre alkalmas-e Biztonsági berendezések működésének ellenőrzése

Az EBSZ előírásai az elsősegélynyújtással kapcsolatban Két vagy több fő erdészeti munkavégzése esetén, az egyik személynek rendelkeznie kell elsősegélynyújtási szakképesítéssel. A munkahelyen feltöltött mentődoboznak állandóan rendelkezésre kell állni Biztosítani kell a területet A munkát le kell állítani A sérültet azonnal el kell látni Szükség esetén mentők Terepjáró biztosítása A sérült ellátása után: jegyzőkönyv, szemtanuk, eszközök, törési léc, védőfelszerelések

A fák súlyvonalhelyzete Súlypont a testnek az a mértanilag meghatározott helye, amelyre felfüggesztve vagy alátámasztva a test egyensúlyban van

Központos súlyvonalú fák döntése A központos súlyvonalú fák tetszőleges irányba dönthetők, a törési léccel nem kell a dőlést irányítani, annak oldalai párhuzamosak Az alkalmazott döntési technológiát a vágandó fa átmérője határozza meg

Kishúzású fák döntése A kishúzású fák dönthetők a húzásuk irányába, ilyenkor a törési léc oldalai párhuzamosak egymással Ha a húzási iránnyal hegyes vagy tompa szöget bezáróan döntünk a törési léc alakja szabálytalan trapéz Ha a döntés a húzási iránnyal ellentétes akkor csak vontató segítségével végezhető

Nagyhúzású fák döntése Mindig a húzás irányába kell dönteni A felszakadás elkerülése érdekében vastagabb fák esetén alkalmazzunk éktámaszt

Alapvágás- formák Melléli párhuzamos Hátéli párhuzamos Melléli legyezeő Hátéli legyező Fordított melléli legyező Fordított hátéli legyező Szúróvágás Kombinált vágásformák: a fenti alapvágásformák valamely két tipusának kombinálása pl.: a melléli legyező és a melléli párhuzamos kombinálása a BILLEGŐ vágás