6. A szerelés szervezettsége

Tartalom 6. A szerelés szervezettségének kérdései 6.1. A szerelési módszer (rendszer) megválasztása 6.2. A szerelési folyamat szervezettsége 6.3. A szerelés technikai fejlesztése 6.4. A SZTF technikai színvonala 6.5. A szerelőmunkahely szervezettsége 6.6. A szerelő termelési egység szervezettsége 6.7. Mennyiségi összefüggések a SZTF tervezésében

A SZERELÉS SZERVEZETTSÉGE A tervezési dokumentációkban rögzítetteknek megfelelő - időráfordítás, célszerűség, biztonság, ütemesség,stb. – kivitelezéséhez (gyártásához) szükséges a) a szerelési módszer meghatározása Azt jelenti, hogy meg kell teremteni az összhangot a szerelés - mint termelési tevékenység - fő tényezői: a szerelést végző ember, valamint a szerelés tárgya és eszközei között. b) a szerelési folyamat kialakítása ütemesség , folyamatosság, összehangoltság c) technikai feltételek a szerelés technikája, a szerelés technológiai folyamat technikai színvonala segítse a szerelőmunka hatékonyságát, célszerűségét, korszerűségét

A SZERELÉS SZERVEZETTSÉGE d) anyagellátás, anyagkezelés e) minőségellenőrzés biztosítása f) termelésirányítási feladatok Szerelési rendszerek kialakitásának néhány szempontja /empirikus, hasznosítható tapasztalatok alapján/ a kedvezõ szerelési helyzet (hozzáférhetõség) munkahelyek kedvezõ elrendezése az alkatrész ellátási, adagolási elvek kialakítása korszerû szerszámok, gépek, egyetemes készülékek alkalmazása alkatrészgyártás tökéletesítése korszerû programozási és termelésirányítási rendszerek bevezetése

Szerelési rendszerek (módszerek) megválasztása Szerelési rendszerek kialakitásának néhány szempontja /empirikus, hasznosítható tapasztalatok alapján/ - a kedvező szerelési helyzet (hozzáférhetõség) - munkahelyek kedvező elrendezése - az alkatrész ellátási, adagolási elvek kialakítása - korszerû szerszámok, gépek, egyetemes készülékek alkalmazása - alkatrészgyártás tökéletesítése - korszerű programozási és termelésirányítási rendszerek bevezetése A szerelési rendszerek az alábbi szempontok szerint vizsgálhatók: a munkadarabok mozgása alapján a szakosítás mélysége alapján a szerelés üteme szerint a termelési program szempontjából a szerelés térbeli elrendezése szerint az ARGY és a SZER összefüggése alapján

a) A mdb mozgása alapján Annak megfelelően, hogy a bázis -AR, ill. az arra épülő egység az SZTF egyes műveletei között milyen helyzetbe kerül, megkülönböztetünk: álló, mozgó és vegyes szerelést.

a) A mdb mozgása alapján Álló (v. helyhez kötött) szerelés Álló szerelésnél a termék nem változtatja helyét, a soron következő műve- letek, vagy művelet-csoportok elvégzésére érkeznek a feladatot végzők. jellemzői: a munka tárgya a SZER folyamán áll a dolgozó mozog nagyméretű, nehéz egységek szerelésénél költséges, bonyolult anyagmozgató berendezések kiváltására lehet: koncentrált: valamennyi műveletet egy csoport végez osztott: ha több munkacsoport egyik munkahelyről a másikra mozog

a) A mdb mozgása alapján Álló (v. helyhez kötött) szerelés előny: bázisalkatrész helyben marad hátrány: magasan képzett szerelőket igényel nagy alapterület igény szervezési nehézségek alkalmazása: nagy terjedelmű és súlyú, vagy stabil berendezések, továbbá elmozdulásra, rezgésre érzékeny egységek szerelésekor. Használatos gyártmány-család elven sok változatban kis sorozatban készülő precíziós műszerek, eszközök szerelésénél is.

a) A mdb mozgása alapján Mozgó szerelés A mozgó szerelés alapja a műveletek szerinti munkamegosztás. A munka tárgya a munkahelyén célszerűen felszerelt és rendszerezetten elhelyezett szerszámokkal rendelkező dolgozóhoz érkezik adott műveletben. A mozgó szerelés anyagmozgató berendezést igényel, és ez kettős feladatot láthat el: csak továbbit, továbbit és egyben a munkavégzés színhelye is. Az egység mozgatása lehet: folyamatos (ekkor a szerelés mozgás közben végezhető), megszakított (a megszakítás helye a szerelési munkahely), megvalósítási formájában szabad-, vagy kényszermozgású. A mozgó szerelés előnye a nagyobb termelékenység, hátránya a mozgató berendezések beruházási költségtöbblete és a részben összeszerelt egységek relatív instabilitása.

a) A mdb mozgása alapján Mozgó szerelés előny: nagy termelékenység hátrány: mozgatóegységek beruházása többletköltség munkatárgy instabilitása (esetleg) jellemzői: a mdb-ot anyagmozgató berendezés mozgatja a szakosítás nagymértékű betanított munkások végzik műveleti idők kiegyensúlyozottak egyenletes a termelés monoton munka Alkalmazása a gépiparban: Kisebb gyártmányok szerelésekor minden esetben Közepes és nagyobb méretű, tömegű termékek sorozatgyártásakor

a) A mdb mozgása alapján Vegyes szerelés Általában a részszerelést mozgó, a végszerelést álló változattal valósítják meg.

b) A szakosítás mélysége alapján A szerelési folyamat részfeladatokra, műveletekre bontható A szerelés tagolásának mélysége, az egy dolgozóra kiosztható részmunka terjedelmét, a szükséges mozdulatok, műveletelemek számát határozza meg. Megállapításakor legfontosabb objektív tényező: a gyártási program és az ebből következő sorozatnagyság: szubjektív tényezők (a dolgozók minőségi összetétele, az emberi munka humanizálása, monotónia veszély, stb.). A szakosítás lehetséges mélységét a dolgozók szakmai és általános műveltségi színvonala korlátozza és a szerelési rendszer rugalmasságának igénye is befolyásolja. Az alkalmazott tagolási mélységet a szerelés helyszükséglete, ill. a szerelési alapterület szabja meg. Az egymást követő szerelő munkahelyekből adódó sor hossza (L), a munkahelyek számával (n) és egymástól való távolságával (l) adódik: Kisebb tagolási mélység csökkenti az anyagmozgatási utakat, növeli a biztonságot, változatosabbá teszi az egyén munkáját.

c) A szerelés üteme szerint Ütemezett szerelésnél a szerelés elvégzésének ütemideje meghatározott. A kötött ütemű szerelésnél valamennyi művelet kezdési és befejezési ideje megadott, jelzés szerinti időpontra esik. A kötetlen ütemű szerelésnél a meghatározott idő alatt elvégzendő művelet kezdési- és befejezési ideje szabad. A kötött ütemű szerelés előnye az egyenletes termelés, ugyanakkor a begyakorlottság előnyös hatása kevésbé érvényesül, és az ügyesebb, termelékenyebb dolgozót korlátozza az ütemezettség. Alkalmazásának feltétele a fokozott pontosságú és állandó minőséget biztosító alkatrészgyártás. A kötött ütemű szerelés korlátozásainak oldására a szerelősorok munkahelyeinek visszajelzéses rendszere, a közbeeső és ütemraktárból fázisegységek behívása, ill. ütemraktárra történő szerelés a korszerű megoldás. Ennek bevezetését a számítógépes irányítás és raktározás, valamint az adminisztráció terjedő gépesítése jelentősen elősegíti.

c) A szerelés üteme szerint A kötött ütemű szerelés fontosabb jellemzői: egyenletes termelés ütemidő szerinti terhelés nem egyenletes teljesítmény ütemidőn belül ingadozik dolgozók átlagos teljesítménye jóval az ütemidő alatt marad szűk keresztmetszet hatása a szerelősor együttes hosszát a munkahelyek számának és egymáshoz való távolságának szorzata adja a szakosítás mélysége és így a szerelősor hossza hat a szerelés helyszükségletére, az anyagmozgatási út hosszára és az üzem biztonságára a termelés rugalmassága a szalag hosszával csökken, ezért kerülni kell a részletes munkamegosztást és a hosszú szalagkialakítást a munkát adott jelre vagy időpontban kezdik és fejezik be) A kötetlen ütemű szerelőszalag jellemzői: egyidejűleg többféle termék szerelhető rajta gépesíthető az anyagmozgatás műveletközi tárolás lehetősége a rendszer modulelemekből felépíthető, bővíthető jó munkakörülmény

d) A termelési program szempontjából A termelési program homogenitása a gyártási programban rögzített termékek (GYM) számbavételével állapítható meg. Homogén az a gyártási program - a végtermékek különbözősége esetén is - amelyre a SZTF azonosra tervezhető, vagy a csoportképzés elveinek figyelembevételével a szerelési technológia hasonló módon alakítható ki. Homogén a termelési program, ha: A gyártmányok tagozódása hasonló a szerelési műveletek nagy része egyezik a szereléshez ugyanazok a gépek, berendezések és munkaeszközök használhatók, a műveleti sorrend és a az anyagmozgatás iránya egyezik, a műveletek száma közel azonos.

e) A szerelés térbeli elrendezése szerint A szerelés térbeli elrendezése, a munkahelyszervezés, a szerelés alapterület célszerű felhasználásának egyik igen lényeges jellemzője. A szerelő munkahelyek elrendezésének reális alapja a GYM családfa szerinti hierarchikus felépités. Ebből következik az a követelmény, hogy az egyes szerelő munkahelyek elrendezése lehetőleg a részszerelvények, a magasabb szintű egységek, ill. a GYM felépitésének feleljenek meg. Ez a kijelölés értelemszerűen ajánlás jellegű, mert a csatlakozó pontok kiemelésével a variációs lehetőségek elemzésének tág tere adódik. A családfa segítséget nyújt abban is, hogy a mérési helyeket optimálisan lehessen kijelölni. A szerelési elrendezési formáknak sok változata ismeretes; csak néhány - a sorozatgyártásban folyamatos szerelésre kialakított - változat vázlatát ismertetik az ábrák

e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Szerelősor; soros, párhuzamos Szerelősor; tagolt Szerelősor; körvonalas Szerelősor; zárt

e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Szerelősor komplexum

e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Szerelőszigetek Hagyományos szerelőszalag:a szalag melletti dolgozók egymás utáni sorrendben, ütemidőn belül végzik feladatukat. Korszerűsített szerelőszalag:az elvégzendő munka mennyiségét nem személyekre hanem különböző csoportokra bontják.

e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Szerelőszigetek Újszerű munkahely elrendezés: az egymással szemben ülő két dolgozó kapcsolatban van egymással. Hagyományos munkahely-elrendezés szalag:

e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Szerelőszigetek U alakú elrendezések:a dolgozók egymással szemben ülnek, jobban kapcsolatba kerülnek egymással, kisebb területet igényel, könnyebb az ellenőrzés és irányítás.

e) A szerelés térbeli elrendezése szerint Szerelőszigetek h, forgó asztal: a dolgozónak ciklus időre kell elvégeznie a feladatot Forgó asztal:a dolgozóknak ciklusidőre kell a feladatot elvégezniük.

e) A szerelés térbeli elrendezése szerint i) közbenső raktáraknak nagyobb terület, teljesítményingadozás az itt tárolt készletből kiegyenlíthető j) nagyobb önállóság, több művelet, kevesebb kapcsolat a dolgozók között k) azonos elv alapján szervezett csoportok kapcsolata

f) A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata az elhelyezés szerint A nagy termelési egységekben (vállalat, gyár) három fő formáció alakult ki: a hagyományos gyártás, melyben a gyártó alkatrészgyártással és szereléssel is foglalkozik. Ebben az esetben mindkét technológiai ágazat tervezése, irányítása közös - a területi elkülönüléstől függetlenül - az ARMTF és a SZTF összehangolása központosított. Az alkatrészgyártástól különválasztott szerelés megvalósítása magas technikai kultúrájú, valamint nagy minőségi és kooperációs megbízhatóságú, háttéripar megléte esetén lehetséges. Ebben a szervezeti alakzatban a GYF csak AR-t vagy előszerelt egységet használ és igy a SZTF megvalósítására korlátozódik. A rendszer gazdaságos, kisebb eszközlekötést igényel, belső szervezése egyszerűbb, de külső szervezése nagyon igényes és a külső hatásokra fokozottan érzékeny; Integrált gyártó rendszer szervezésénél a megmunkáló gépek, a szerelő munkahelyek, ellenőrző, vizsgáló, beszabályozó állomások, raktárak zárt, a technológiai sorrend által meghatározott folyamatot alkotnak rövid és egyirányú anyagáramoltatással, a technológiai és kezeléstechnológiai műveletek ütemezettek és szinkronizáltak. A szerelés szervezési formái az említett három változaton belül, de kisebb-nagyobb eltérésekkel valósulnak meg.

f) A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata a cserélhetőség szerint A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata a cserélhetőség szerint annak az ismert összefüggésnek alapján értelmezhető, melyet alapvetően a sorozatnagyság befolyásol. a konstrukciós előírások és az AR megmunkálás színvonala meghatározzák a cserélhetőség alkalmazható változatát és ezzel befolyásolják a szerelés szervezési formájának megválasztását, ill. a gazdaságosan tervezhető technikai és technológiai szintet. Ennek gyakorlati megvalósítása olyan méretlánc-mgoldások megválasztása, melyek alkalmazásával a működési feltételek teljesülnek, a GYF mindkét része: az ARMTF- és a SZTF gazdaságosan megvalósítható és biztosítható az egyes AR-ek, SZR-ek, SZE-ek utólagos, az üzemeltetés folyamán szükségessé váló utánállitása, beszabályozása, cseréje.

f) A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata a cserélhetőség szerint

f) A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata az elhelyezés szerint