Az oktatási rendszer hatékonysága és a pedagógusok Kaposi József 2008.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az Országos Kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Advertisements

Az érettségi rendszere
Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
Magyarország Fogyasztóvédelmi Politikája Országos Konferencia Budapest, 2011.június 16. A fogyasztók oktatása Dr. Horváth György Fogyasztóvédők Országos.
A tanári munka értékelése
A regisztrált diplomás munkanélküliek helyzete a fővárosban Előadó: Vass István igazgató
„Ezt egy életen át kell játszani”
VII. NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS augusztus A pedagógus kollektíva az iskolában, az iskolafejlesztés személyi feltételei dr. Várnai Andrásné.
Tehetséges tanulóink szakkörökön, a több éve működő tehetséggondozó műhelyekben (természettudományos, környezetvédelmi), valamint a különböző szintű.
Értékelés a pedagógiában
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
Estefánné Varga Magdolna projektmenedzser, dékán Kutatás-fejlesztés az EKF-en a kompetencia alapú tanárképzés támogatására A HEFOP projekt VII. Nevelésügyi.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Kétszintű érettségi vizsga Magyar nyelv és irodalom Miről? Hogyan? §?! Tájékoztassuk diákjainkat!
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Felnőttképzési Intézet tevékenységéről.
Iskolai Közösségi Szolgálat Definíció Cél Folyamat Példák Demokratikus Ifjúságért Alapítvány.
A közoktatás fejlesztési tervei az Új Széchenyi Terv keretein belül Az Európai Unió 2010 nyarán indította útjára az Európa 2020 Stratégiát, amely.
Karinthy Frigyes Gimnázium
Nyílt napok 2008/2009. szakközépiskolai képzés felvételi eljárás általában felvételi eljárás iskolánkban.
Pedagógusok és tanárjelöltek felkészültsége az integrált nevelésre
ISKOLAI MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
Nyíregyházi Főiskola március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás.
Világ – Nyelv, az idegennyelv-tudás fejlesztésének kormányprogramja. FPN Budapest, 2004.
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
A közoktatás „dobbantási” esélye Dobbantó Programindító Konferencia Setényi János 2008 Budapest.
A feladatok szerepe Kaposi József.
A feladatok és a problémamegoldás
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 1 A KOMPETENCIA ALAPÚ PEDAGÓGUSKÉPZÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK (HEFOP PROJEKT) EREDMÉNYEI.
Az intézményvezetők szerepe az oktatási intézmények fejlesztésében
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Számít, hogy 0,61 m2 ? A pedagógusok élet-, és munkakörülményei, a pedagógus életpálya teljességének tükrében Sági Matild Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Ajánlás-változások Pedagógus-továbbképzés „Kongresszus után - a változások folyamatában” Konferencia Csillag Márta Budapest, május 27.
A közoktatás alapkérdései Radó Péter Oktatáspolitikai Elemzések Központja (2008.)
Oktatási reformok tapasztalatai Pest megyei Tanévnyitó Tanácskozás Augusztus 31. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet.
Az ember futhat, de nem menekülhet a megmérettetés elől. Az egyetlen gyerek se maradjon ki a mérésből jelszavát hangoztató korban az oktatásban dolgozóknak.
ÚJ ISKOLA, ÚJ TUDÁS: JAVASLATAINK ÚJ MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI KONFERENCIA március 4.
ÚJ ISKOLA, ÚJ TUDÁS ÚJ MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI KONFERENCIA március 4.
A szakképzés helyzete Magyarországon
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
1 A Nyelvi Tesztelés és Értékelés Európai Egyesülete (EALTA)
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
A Varga Tamás Általános Iskola és az SZTE Neveléstudományi Intézet együttműködése a TAMOP pályázat keretében Fejes József Balázs
Kompetencia mérés eredményei 2006 Készítette: Mészáros-Vásárhely Katalin.
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
Pedagógusok egy nemzetközi tanárvizsgálat (OECD TALIS) tükrében
ERASMUS + ERDÉSZETI SZAKMAI TANULMÁNYÚT
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
Az országos mérések megújult rendszere
Dr. Schiffer Csilla. Továbbképzés előnyös:  ha általános válaszok adhatók egy problémára,  ha lehetséges a gyakorlaton túli elméletalkotás, amely továbbképzéssel.
A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné október.
Új minőségfogalom a közoktatásban Környei László Budapest, augusztus 22..
Vázlat a faipari szakképzés helyzetéről Koronka Lajos a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola igazgatója.
Pedagógiai hozzáadott érték „Őrült beszéd, de van benne rendszer” Nahalka István
Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
ERASMUS + ERDÉSZETI SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS
A szakiskola jelene és jövője
Mérés-értékelési gyakorlatok tanulmányozása az európai szakképzésben
TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL
Tanítási filozófia Gyetvai Anna.
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról
TÁJÉKOZTATÓ A FAKULTÁCIÓ VÁLASZTÁSHOZ
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Kompetencia alapú szakoktatás
ERASMUS + ERDÉSZETI SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS
1./ A magyar közoktatás rendszere
Előadás másolata:

Az oktatási rendszer hatékonysága és a pedagógusok Kaposi József 2008.

Felhasznált anyagok • McKinsey&Company: Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? (2007. szeptember) • A tanári munka minőségének meghatározó szerepe (Kertesi Gábor – Kézdi Gábor, Közgazdasági Szemle, ápr.) • A közoktatás megújításának kulcsa. Kertesi Gábor előadása. MTA, január 25. • Fókuszban a nyelvtanulás. Szerk. Vágó Irén. OKI, Bp.

Mottó Az iskolareformok olyan hatással vannak a tanítási gyakorlatra, mint vihar az óceánra: „A felszín zavaros és mozgalmas, de a tengerfenéken nyugalom és változatlanság uralkodik. A … látszatintézkedésekkel nagyszabású változások illúzióját keltik … de a felszín alatt a mélyben az élet változatlanul folyik tovább.” (Cuban)

Az előadás fő kérdései •Lehet-e és hogyan mérni az iskolai eredményességet? •Mely tényezők határozzák meg az iskolai eredményességet? •Melyek a minőségi tanári munka összetevői? •Mitől függ a tanárképzés minősége? •Feltételek, lehetőségek, korlátok, kérdőjelek??

Az iskolai eredményesség mérése a nemzetközi gyakorlatban 1. A tanuló teljesítményét valamilyen standardizált teszteredményben kell mérni. 2. A teljesítményt iskolai hozzáadott értékben célszerű mérni. 3. A tanulók adatai évről-évre összeköthetők legyenek a tanáraik adataival (tanári input) 4. A mérés során kontrollálva legyen az, hogy a tanárok és iskolák (tanulók) egymáshoz rendelődése nem véletlenszerű. 5. A tanulói teljesítmény szóródása részben az osztálytermi kortárs csoport teljesítményt fokozó vagy éppen teljesítményromboló hatását tükrözi, ezeket ki kell szűrni.

Iskolai eredményesség összetevői A jól teljesítő (pl.: finn, szingapúri) iskolarendszerek három tevékenységet végeznek hatékonyan: •- a megfelelő embereket alkalmazzák tanárként (az oktatási rendszer csak annyira jó, amennyire azok a tanárok, akik alkotják); •- a leendő tanárokat hatékony pedagógussá képzik (az eredményeken csak a tanítás fejlesztésével lehet javítani); •- olyan rendszereket és célzott támogatást alkalmaznak, amelyek garantálják, hogy minden gyermek kiváló képzésben részesül (a rendszer csak akkor érheti el maximálisan hatásfokát, ha minden diák teljesítménye javul).

Az iskolarendszer fő szakmai feladata az eredményesség érdekében Gondoskodni arról, hogy amikor a tanár belép az osztályterembe, •a rendelkezésére álljanak a szükséges segédanyagok, •meglegyen a tudása, a képessége és az ambíciója ahhoz, hogy ma eggyel több gyereknek segítsen abban, hogy elérje a megfelelő szintet, mint tegnap, •és hogy ugyanezt megtegye holnap is.

A tanárok segítése a minőségi munka érdekében •Gyakorlati képességek fejlesztése az alapképzés során •Iskolákba kihelyezett személyes felkészítés •Az eredményes oktatási vezetők kiválasztása és kiképzése •A tanárok egymás közötti tanulásának lehetővé tétele

A jól működő iskolarendszerek néhány jellemzője •egyértelműek és magasak a tantervi követelmények a diákokkal szemben •kivétel nélkül tisztában vannak azzal, hogy csak azon tudnak javítani, amit mérnek •nem lehet ugyanazokat az embereket megbízni azzal, hogy javítsák az oktatást, és azzal, hogy utána értékeljék a saját eredményeiket •a tananyag is alapvető fontosságú, de hatékony oktatási rendszer nélkül a tanterv megváltoztatása is hatástalan marad

Az eredményes oktatási rendszerek jellemzői A legfontosabb három alapelv: 1.Az oktatási rendszer csak annyira jó, amennyire a tanárok, akik alkotják. 2.Az eredményes tanulás elképzelhetetlen színvonalas tanítás nélkül. 3.A kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükséges.

A tanári munka minőségének mérési összetevői 1.a tanári végzettség szintje, a gyakorlati felkészítés keretei és formái 2.a tanárok körében mért különböző képességtesztek - Tanári praxisvizsga (certification testing) teljesítése Vizsgatípusok: a) valamilyen standardizált verbális képességteszt b) valamilyen szakmai teszt c) pedagógiai készségeket mérő teszt

A hatékony tanítás alapelvei 1. A puszta információ továbbítás (alacsonyabb rendű gondolkodási sémák) helyett inkább az információ-feldolgozó képesség („magasabb rendű gondolkodási sémák”) fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. 2. Uniformizált oktatási gyakorlat helyett jobb eredményeket lehet személyre szabott oktatási gyakorlattal elérni. 3. A diákokat csoportos munkára, együttműködésre kell ösztönözni. 4. Az oktatás folyamatának szerves részét képező, „autentikus” értékelési rendszert kell működtetni.

A tanári munka minősége és az iskola eredményessége Az iskolának a tanuló eredményeihez való hozzájárulást, vagyis a hozzáadott értéket – alapvetően a tanár minőségi teljesítménye határozza meg. (Átlagos diákoknál 3 év alatt 50%-os eredménybeli különbséget mértek!) Természetesen igen sok múlik azon, hogy a tanulók a családjukból milyen hozott humán tőkével érkeznek. A minőségi szolgáltatások – elsősorban a minőségi tanári munka – nagyon sokat tudnak javítani a diákok eredményein. A nemtörődöm tanári munka és az elavult pedagógiai szemlélet pedig sokat tud rontani a tanulók fejlődésén.

Mely további tényezőktől függ a tanári munka minősége? a) a tanári pályára jelentkezők képességeitől, b) a tanárjelöltek kiválasztásától (a szűrés szerepe) c) a tanárképzés minőségétől - az akkreditáció komolysága, az állami szabályozás szerepe - a képzők képzőinek szakmai felkészültsége, színvonala - a modern oktatástudomány eredményeinek beépülése a képzésbe - a gyakorlati képzés (terepmunka) eredményessége

Hazai jellemzők - „rosszabb képességűek” jelentkeznek a főiskolai szintű tanárképzésbe (hozott pontszámmal mérve) - a tanárképzésben végzettek közül a rosszabb képességűek helyezkednek el tanárként - közülük a rosszabb képességűek maradnak később is a tanári pályán - a választásokban meghatározó szerepe van a tanári/nem tanári pályán elérhető keresetek különbségének: mindenekelőtt a pályakezdő béreknek (Varga Júlia: „Kiből lesz ma tanár?” Közgazdasági Szemle aug-szept.)

Hatékonysági, eredményességi problémák •Pl. nyelvoktatás: 9-10 évi nyelvtanulás esetén kb nyelvi óra (évente min.100). •EU standard: B1 szint eléréséhez kb. 600 óra szükséges. •Másfél – kétszer nagyobb óraszám ellenére is a középszintű érettségi az A1 szintről indul.

A helyzet megváltoztatásának néhány lehetséges feltétele •A kezdő tanári bérek nagy arányú emelése (kb. 25%-nyi lemaradás az OECD átlaghoz képest). •A felvételi szűrés erősítése (emelt szintű vizsga + belépő képességteszt az MA szakaszba). •A képzési kínálat és feltételrendszer áttekintése (30-35 képzőhely, 2005-ben: végzett pedagógus, álláslehetőség ). •Egyetemi szintű tanítóképzés bevezetése.

Lehetőségek, korlátok, kérdőjelek?? •Csökkenő létszámú korosztályok, forráskivonás a közoktatásból és a felsőoktatásból. •Romló lakossági életviszonyok és a szociális háló további szakadása. •Az identitásképző kulturális kánon fokozatos kiürülése. •A reformok hitelvesztése és a társadalmi apátia terjedése.

Teendőink röviden •Az eredményes oktatás alapja, hogy a jövendő pedagógusok a módszerek nagyon gazdag repertoárjával rendelkezzenek, amelyből a különböző tanulási helyzetekhez illeszkedve mindig válogatni tudjon. •Ennek feltétele olyan képzés és szakmai fejlesztés, amely a módszerrepertoár gazdagítására és a gyakorlati kipróbálásra helyezi a hangsúlyt.

Emlékeztetőül és tanácsként 1. A puszta információ továbbítás (alacsonyabb rendű gondolkodási sémák) helyett inkább az információ- feldolgozó képesség („magasabb rendű gondolkodási sémák”) fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. 2. Uniformizált oktatási gyakorlat helyett jobb eredményeket lehet személyre szabott oktatási gyakorlattal elérni. 3. A diákokat csoportos munkára, együttműködésre kell ösztönözni. 4. Az oktatás folyamatának szerves részét képező, „autentikus” értékelési rendszert kell működtetni.