1) A munka fogalma. Lehetséges definíciók 1) A munka fogalma. Lehetséges definíciók. A munka értelmezésének változásai a nyugati gondolkodásban.

Munka: fogalomtisztázás „Valamilyen cél elérése érdekében kifejtett fizikai vagy mentális erőfeszítés.” (Oxford English Dictionary) „Az embernek − szükségletei kielégítésére irányuló − tudatos, célszerű (termelő)tevékenysége; …; valamire fordított erőkifejtés; tennivaló, feladat; kenyérkereset, állás (Magyar Értelmező Kéziszótár) „Az ember … által energia (erőfeszítés) kifejtése révén hasznos, rendszerint ellenszolgáltatásért elvégzett különböző tartalmú tevékenységek. A munka célirányos tevékenység: valaminek a létrehozására, átalakítására, megváltoztatására szolgál azért, hogy a keletkező javakat az ember használni, hasznosítani, elfogyasztani tudja.” (Wikipédia) „Az ember anyagcseréje a természettel.” (Marx) „Az a tevékenység, amelynek során az ember a természeti világból termékeket állít elő saját megélhetése érdekében.” (Giddens: Bevezetés a szociológiába) „A munkát szociológiailag általánosan az emberek célirányos, tudatos tevékenységeként definiálhatjuk, amelyet fizikai erő és pszicho-fizikai képességek és készségek bevetésével végeznek.” (G.G.Voß, in Schäfer: Grundbegriffe der Soziologie)

Munka: fogalomtisztázás 2. Cselekvéselméleti megközelítés: Arisztotelész: poészisz - praxisz Habermas: munka - interakció (célracionális - kommunikatív cselekvés) Hannah Arendt: munka-készítés-cselekvés Hétköznapi értelmezés: munka ↔ szabadidő, hobbi A munka kulturális alapértelmezése a modern társadalmakban: ‘job’, állás: foglalkozásszerűen, rendszeres bérért / fizetésért végzett munka Alapvető funkció: megélhetés biztosítása

A munkaerőpiac A munkaerőpiac - a munkaerő mint termelési tényező keresletének és kínálatának megjelenési, találkozási helye; munkaadók és munkavállalók közötti cserék összessége. - a dolgozókat allokálja a munkahelyek között, összehangolja a foglalkoztatási döntéseket. ! munkaerőpiac gazdasági és társadalmi jelenségek színtere egyszerre: a gazdasági hatékonyság eszköze és a társadalmi integráció médiuma Munkaerőpiac: amióta meghatározó a bérmunka (szabad munkaerő) léteznek ennek az intézményei, van információcsere és létrejön szerződés mindkét fél részéről feltételezhető racionális, haszonmaximalizáló viselkedés (Kuczi 2011) → vagyis: csak a ‘bérmunka társadalmában’

A munka története Ókor – görög polisz: szabadság ↔ szükségszerűség „… a legtökéletesebb városállam nem csinál a kézművesből polgárt. … a polgári erényt, amelyről szóltunk, nem tulajdoníthatjuk mindenkinek, még a szabadoknak sem, hanem csak azoknak, akik a kényszerű munkától mentesek”. (Arisztotelész, i.e. 4.sz.) Kereszténység: a munka felértékelődése? „… a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat … Arcod verítékével eszed kenyeredet …” (Ter 3,17-19.) „aki tehát más módon nem tudja a megélhetését biztosítani, annak kétkezi munkát kell végeznie” (Acquinói Szent Tamás, 13.sz.)

A munka története 2. Újkor: a munka „felemelkedése” 1/ Reformáció: az ember evilági kötelessége „Mert bizony az Isten fáradozik majd általad minden dologban; ő feji meg általad a kecskét, és a legszolgaibb teendő is az ő javára van, s egyaránt kedves neki a legnagyobb és a legkisebb szolgálat.” (Martin Luther, 16.sz.) 2/ A polgárság felemelkedése: státusz a munka által 3/ Újkori természettudományos fejlődés: a világ megismerhető és meghódítható munka és tudás „Egyes állatokat természetes nagyságuknál nagyobbá teszünk, másokat viszont törpékké, megfosztva őket normális nagyságuktól; egyeseket termékenyebbé és szaporábbakká, mint amilyenné a természet tette őket, másokat ellenben terméketlenekké és szaporodásra alkalmatlanokká.” (Bacon: Új Atlantisz 1624)

A munka története 3. A munka előtérbe kerülése az elméletben (de: elmélet ↔ gyakorlat) - A munka mint az érték forrása: Locke, Smith, Marx „… azoknál a dolgoknál, amelyeket ezen a világon élvezünk, az érték messze legnagyobb részét a munka teszi ki” (John Locke 1690) - Az embert emberré tevő tevékenység: Hegel, Marx, Lukács „(az emberek) akkor kezdik magukat az állatoktól megkülönböztetni, amikor termelni kezdik a létfenntartási eszközeiket … magát az anyagi életüket …” (Karl Marx 1846) A modernitás: a világ meghódítása a munka útján

2) A „bérmunka társadalma” 2) A „bérmunka társadalma”. A pénzkereső munka szerepe és funkciói a modern társadalomban. Munkaattitűdök.

A bérmunka társadalma A modern ipari társadalmak  munka és háztartás szétválása (munka megjelenése “tiszta” formájában és mennyiségének növekedése)  a társadalom minden rétegére kiterjed és az egyénen belül szerepként különül el  differenciálódik - munkamegosztás  ipari termelés és munkaszervezet: hatások az időstruktúrára, életmódra  bérmunkán alapuló tömegtermelés – bérmunkaviszony lesz a modern gazdaság alapja  hosszú út a korai ingatag bérmunkaviszonytól az erős kollektív szabályozásig, kapcsolódó ellátások és jogosultságok rendszeréig – a modern bérmunkás társadalomig

A bérmunka társadalma 2. Középpontban a munka … munkatevékenység meghatározó jelentősége - az egyes ember életében: a munka mint  életút-strukturáló tényező  megélhetés elsődleges forrása  az identitás alapja  az önmegvalósítás fő terepe  a társadalmi részvétel elsődleges formája  társadalmi helyzet legfontosabb meghatározója  „megélhetés, státusz, identitás” (ezenkívül: időstruktúra, kapcsolatok, aktivitás …)

A bérmunka társadalma 3. munkatevékenység meghatározó jelentősége - a társadalom intézményeiben:  többi differenciált tevékenységszféra és intézmény a munkához képest határozódik meg  társadalom szerkezetét, konfliktusait a munkamegosztás belső viszonyaiból magyarázzák biztosítja a társadalom integrációját jellemző: határozatlan idejű szerződés, teljes munkaidő, alkalmazotti viszony, kollektív védelmek és biztosítékok rendszere → változások …

A munka mint a modern társadalom elemzésének kulcsfogalma Marx: a munka minden érték forrása, termelőerők fejlődése, munka-tőke ellentét, elidegenedés, kikényszerített munkamegosztás társadalomtudományi evolucionizmus: fejlődés = strukturális és funkcionális differenciálódás → növekvő munkamegosztás Weber: racionalizálódás, munkaetika, célracionális cselekvés Durkheim: munkamegosztáson alapuló integráció, organikus szolidaritás, korporációk modern szociológia: társadalom leírása a kereső munka felől (rétegződés, politikai preferenciák, értékrend, orientációk, konfliktusok) funkcionalista rétegződéselmélet (Davis-Moore): munkamegosztásban elfoglalt hely alapján kialakult rétegződés és az ebből következő egyenlőtlenség funkcionális és igazságos → vita konfliktuselmélet: szűkösen rendelkezésre álló javakért folyó vetélkedés, hatalom, kényszer

A munka „terepe”: a gazdaság alapvető működési mechanizmusok: piac, reciprocitás, redisztribúció modern gazdaság = piacgazdaság felépítése: primer, szekunder, tercier szektor  posztindusztrializálódás: foglalkoztatott munkaerő arányának változása mint a “fejlettség” mutatója

3) A munkaerőpiac fogalma, jellemzői, szereplői 3) A munkaerőpiac fogalma, jellemzői, szereplői. A keresletet és kínálatot befolyásoló társadalmi folyamatok. A munkaerőpiac szegmentáltsága.

Munkaerőpiac A munkaerőpiac: - a munkaerő mint termelési tényező keresletének és kínálatának megjelenési, találkozási helye; munkaadók és munkavállalók közötti cserék összessége - a dolgozókat allokálja a munkahelyek között, összehangolja a foglalkoztatási döntéseket Szereplői: - munkaadók, foglalkoztatók (kereslet) - gazdaságilag aktív népesség / munkaerő-forrás (kínálat) - fentiek érdekvédelmi szervezetei - állam

A kereslet és kínálat a munkaerőpiacon A munkaerőkínálatot befolyásoló tényezők demográfiai tényezők termékenység halandóság nemzetközi vándorlás munkaképesség munkaképes kor alsó és felső határa munkaképes koron túli munkavállalás egészségi állapot munkavállalási hajlandóság a társadalom időfelhasználása dilemmák - választási lehetőségek: munka / szabadidő, pénzkereső munka / háztartási munka, legális / rejtett gazdaság

A kereslet és kínálat a munkaerőpiacon A munkaerő iránti keresletet befolyásoló tényezők pótlási szükséglet (demográfiai csere) bővítő szükséglet (konjunktúrától függően) egyensúlyi bérszint és reálbérszint viszonya politikai döntések, állami beavatkozás A „normális” állapot: az egyensúly hiánya munkahelyhiány (munkanélküliség) munkaerőhiány

Formális és informális munka Formális: szervezett gazdaságban foglalkozásszerűen, pénzért végzett munka, dokumentáltan elszámolt jövedelmek, jogszabályok szerinti működés (→ munkaerőpiac) Informális: informális gazdaságban végzett tevékenység (nincs nemzeti jövedelem számításban, hivatalos foglalkoztatási statisztikákban  értéktermelő, jólétnövelő)  háztáji mezőgazdaság  önellátó munka, “csináld magad”  háztartási munka  kölcsönös segítség  pénzért végzett munka formális munkakapcsolat nélkül – rejtett gazdaság: adó és statisztika alól kivont termelés (GDP 5-15%-a)

Munkaerőpiac Egy piac mint a többi? Két nézet: nem különbözik alapvetően a termék- vagy pénzpiacoktól → liberalizáció, dereguláció lényegileg eltérő jellegzetességekkel bír → sajátos (alkalmazkodási merevséget okozó) intézmények működtetésének szükségessége mert: - nem tökéletes versenyzői piacok információs aszimmetria piaci erőfölény munkavállaló kiszolgáltatottsága munkaerőállomány heterogenitása korlátozott átláthatóság, rugalmasság és mobilitás sajátos partneri viszonyok (érdekegyeztetés) állami beavatkozás - társadalmi értékválasztásból adódó kötelezettségek

Munkaerőpiac sajátos jellemzői munkaerő az emberhez kötődik → munkaerőpiac gazdasági és társadalmi jelenségek színtere egyszerre: a gazdasági hatékonyság eszköze és a társadalmi integráció médiuma (! normatív szempontok, morális igények: „tisztesség”, „igazságosság”, „értelmes munka”) differenciált érdekek, szubjektív, összetett döntések → a munkaerőpiac nehezen kiszámítható és tervezhető szereplők egyenlőtlen hozzáférési esélyei (diszkrimináció, hátrányos helyzetek) külső szabályozás szükségessége (társadalmi és gazdasági elvárások) - törvényhozás, kormányzat: közvetlen (törvényalkotás, foglalkoztatáspolitika) vagy közvetett (elosztás-, népesedés-, oktatás- és szociálpolitika, gazdaságélénkítés) - szociális partnerek, érdekegyeztetés

Munkaerőpiaci beavatkozások állami eszközrendszere Passzív: kialakult problémák enyhítése átmeneti szükségmunkahelyek létesítése („munkaközelben” tartás) munkaközvetítés intézményrendszere, tanácsadás (pénzbeni) munkanélküli ellátás rendszere speciális csoportok számára védett munkahelyek kialakítása Aktív: munkaerőpiaci kereslet-kínálat változásainak befolyásolása munkaidő szabályozása nyugdíjkorhatár meghatározása képzés / szakképzés szerkezetének és létszámának alakítása átképzés / továbbképzés (kínálat átstrukturálása) állami alkalmazottak számának változtatása húzóágazatok támogatása (munkaerőkereslet struktúrája) törekvés a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére demográfiai jellemzők befolyásolására való törekvés konjunktúrapolitika, gazdaságélénkítés

A munkaerőpiac szegmentáltsága Belső és külső munkaerőpiac belső ↔ külső adminisztratív, belső közvetlen piaci befolyásolás szabályozás, jogok, privilégiumok, védelem, rangidősség, munkáltató által finanszírozott képzés Belső munkaerőpiac típusai vállalati munkaerőpiac szakmai / foglalkozási piac (‘craft market’) kompetitív (pl. szezonális munkaerő, belső hierarchia hiánya)

A munkaerőpiac szegmentáltsága Duális munkaerőpiac Primer ↔ Szekunder - magasabb fizetés - alacsonyabb fizetés - jobb munkakörülmények - kedvezőtlen munkakörülmények - állásbiztonság, érdekérvényesítés - bizonytalanság, érdekérvényesítés hiánya, kiszolgáltatottság - előrejutás, karrierpálya, strukturált belső - szerény előrejutási lehetőségek, gyengén munkaerőpiac kiépített, strukturálatlan belső piac - erős kapcsolat a munkaadó és - munkaadó és munkavállaló közötti munkavállaló között laza kötődés, magas fluktuáció - vállalatspecifikus ismeretek, - hagyományos, könnyen pótolható szakmai tapasztalat fontossága, képzés ismeretek pl. nagyvállalatok, szervezett munkavállalók

Szegmentáltság okai: - munkaerőpiaci kereslet-kínálat - állami gazdaságpolitika preferenciái - árupiaci monopolhelyzet vagy versenyhelyzet - urbanizáció, hagyományos ágazatok, földrajzi fekvés - munkavállalók szervezettsége, érdekérvényesítő képessége - diszkrimináció

Részpiacok a munkaerőpiacon Tagolódás a kereslet és a kínálat összekapcsolódásának módja szerint: Foglalkozási / szakmai részpiac meghatározott végzettséggel, általános tudással rendelkező, kicserélhető munkavállaló, konvertálható ismeretek, kötődés inkább a szakmához, kevésbé munkaadó és munkavállaló között Szervezeti / vállalati részpiac (vagy szétbontva: vállalati + bürokratikus részpiac) vállalatspecifikus ismeretek, nehezen pótolható, költségesen betanítható munkavállaló, a két oldal erős kölcsönös függősége Marginális részpiac alacsonyan képzett, rossz érdekérvényesítő képességű munkavállalók, kevés kötődés, nagy fluktuáció

Helyi - országos - nemzetközi munkaerőpiac Helyi munkaerőpiac: az a földrajzilag elhatárolható terület, ahol a munkáltatók és a munkavállalók választásai közvetlenül hatnak egymásra, és ahol a belső és külső munkaerőpiacok közvetlenül érintkeznek egymással Lehet: - álláskeresés szempontjából strukturálatlan, erősen strukturált vagy monopolizált - térbelileg zárt vagy nyitott Helyi munkaerőpiacról biztosítható: képzetlen vagy hagyományos képzettségű munkaerő Országos / nemzetközi munkaerőpiacról: magas vagy speciális képzettségű, főleg vezető állásokat betöltő munkaerő

Munkaattitűdök Miért dolgozunk? Miért lépünk be a munkaerőpiacra? Kötelesség? Kényszer? Önmegvalósítás? motivációk:  normatívan előírt kötelesség  anyagi kényszer (instrumentális viszonyulás)  személyesen fontos tevékenység (tartalmi viszonyulás)

A munka motivációi A „túlélés” kényszerétől a folyamatosan növekvő fogyasztás kényszere felé? Vagy: a munka szubjektivizálódása? „[a szubjektivizálódás]…eltolódást jelent abban, ahogyan a menedzsment elképzeli a munkaerő és a személy közötti kapcsolatot: (…) napjainkban a menedzserek gyakran arra törekszenek, hogy teljesen kihasználják az ‘egész személyt’ azzal, hogy megkövetelik, hogy a dolgozók a maguk szubjektivitását, azaz a találékonyságukat, ítélőerejüket, megbúvó készségeiket stb. is nagyobb mértékben beleadják a munkafolyamatba. Egyre inkább azt is elvárják a dolgozóktól, hogy motiválják saját magukat, és találjanak értelmet a munkájukban.” (www.worksproject.be) „a munkavállalók jelentős csoportjai körében terjedőben van az a törekvés, hogy belsőleg részt vegyenek a munkájukban, belevihessék személyiségüket, és a munkán keresztül saját kompetenciáik megerősítését tapasztalják meg, (…) és lehetőségük legyen tevékenységüket a személyes kibontakozás és önmegvalósítás dimenziójában értelmezni.” (Baethge 1994)

Változó értékrend Értékváltozás: materiális → posztmateriális értékek felé (jól-lét és életminőség szubjektív oldalai) tradicionális értékek → szekuláris-racionális értékek túlélés-érték → önkifejezéshez kapcsolódó értékek elmozdulás a ’kényszer’ felől a ’választás’ irányába (World Values Survey)

4) Fordizmus-posztfordizmus összehasonlítása 4) Fordizmus-posztfordizmus összehasonlítása. Posztfordista átmenet hatása a munkavállalókra.

Fordizmus kb: 1920-as – 1970-es évek vállalatvezetési-termelési rendszer társadalmi-gazdasági „Autót fogok gyártani, nagy tömegekben, mindenki számára (…) A legjobb anyagokból készítik majd a legjobb emberek, akiket csak alkalmazni tudok, a lehető legegyszerűbb terv szerint, amilyet a modern mérnöki tudomány csak kifejleszteni képes (…) Ára pedig olyan alacsony lesz, hogy mindenki, aki rendszeres jövedelemmel rendelkezik, vehet egyet magának, és családjával boldog órákat tölthet el Isten szabad ege alatt”.

Fordizmus 2. fordista termelési rendszer: a standardizált tömegtermelés alapmodellje futószalagra épülő sorozatgyártás (munkaintenzitás szabályozása) (T-modell összeszerelése: 728 → 93 perc) nagy tömegben gyártott termékek (T-modell:19 év – 17 millió db) alacsony ár (T-modell: 950 → 290 $) taylorista munkaszervezés F.W.Taylor (1856-1915) tudományos munkaszervezési elvei: összetett munkafolyamatok feldarabolása elemi egységekre időelemzés, mozdulatelemzés, optimalizálás, standardizálás tervezett termelési folyamat, vezetés és végrehajtás szétválasztása → szakképzetlen munkaerő tömeges bevonása szigorúan kötött munkaidő tisztességesen megfizetett munkások

Fordizmus 3. tágabb értelemben mint társadalmi-gazdasági rendszer: nagyüzemi tömegtermelés diadala (tömegigények kielégítése) bérmunka általánossá válása → bérmunka társadalma tömeges fogyasztás keynesiánus gazdaságpolitika, J.M.Keynes (1883-1946): foglalkoztatásbővítés (piaci egyensúly nem feltétlenül teremt teljes foglalkoztatottságok), mesterséges keresletösztönzés, állami beavatkozás → középosztályosodás a fejlett ipari társadalmak „jóléti” modellje

A fordizmus válsága 1970-es évek közepétől tömegtermékek piaca telítődik, a jólét növekedésével a fogyasztói igények változatosabbá válnak, elfordulás a tömegtermékektől → új iránti igény, termékek rövidülő életciklusa globalizáció kihívásai, növekvő konkurencia első olajválság (1973) nyomán fellépő gazdasági nehézségek, jóléti államok válsága, keynesi gazdaságpolitika kudarca

Posztfordizmus rugalmas termelési rendszer ↑ változatos fogyasztói igényekhez, élesedő versenyhez és változó gazdasági körülményekhez való alkalmazkodás: változó gyártási igények, változó szervezési- és munkafeladatok ehhez: termelési technológiák, munkaszervezés átalakulása: team-munka, lean-production, „toyotizmus” flexibilis foglalkoztatás, atipikus munkaformák sokoldalúan képzett munkaerő munkavállaló teljes személyiségének bevonása, rugalmasság, élethosszig tartó tanulás, innováció, kreativitás Cél: széles termékskála kis sorozatok magas minőség, minőség-ellenőrzés alacsony hibaszázalék a lehető legkisebb ráfordítás → hatékonyság, gyors alkalmazkodás

Posztfordizmus 2. Termelés átalakulása: rugalmas termelés vertikálisan szervezett nagyvállalatok helyett horizontális integráció, vállalatközi hálózatok decentralizált struktúrák innováció, tudás, kompetenciák előtérbe kerülése Tendenciák: állami szerepvállalás változása: neoliberális gazdaságpolitika jóléti állam ‘leépítése’ nemzetközi szabályozás változása, dereguláció közlekedés, infokommunikáció fejlődése gazdaság globalizálódása gazdaság / termelés átalakulásának szélesebb körű társadalmi hatásai: rétegződés, életmód, mentalitás, időbeosztás … regionális, ágazati különbségek: posztfordizmus / neofordizmus → periféria országai: „kevert” modellek, ebből adódó problémák

5) A munkaerőpiaci folyamatok leírásának alapfogalmai: foglalkoztatottság, aktivitás, munkanélküliség. Definíciók, mutatók, adatforrások. 6) A munkanélküliség. Története és lehetséges definíciói. A munkanélküliség mint integrációs probléma, kirekesztés és szegénység kapcsolata a munkanélküliséggel.

A munkaerőpiacra ható folyamatok (fordizmus-posztfordizmus átmenet) Makroszintű gazdasági változások: nagyipari tömegtermelés visszaszorulása piaci igények megváltozása szolgáltatási szektor növekedése verseny kiéleződése a globális piacon gazdaságpolitika fő irányának megváltozása alacsonyabb gazdasági növekedés / válságok A munka világának válasza: alkalmazkodás a változó feltételekhez  dereguláció flexibilizálás individualizálódás munkanélküliség atipikus munkaformák (részmunkaidő, határozott idejű szerződés, önfoglalkoztatás stb.)  a munkavállalókkal szembeni elvárások radikális átalakulása!

A munkaerőpiacot leíró főbb fogalmak, mutatók Gazdaságilag aktív népesség Foglalkoztatási korú népesség Foglalkoztatott Munkanélküli Passzív munkanélküli („reményvesztett”) Regisztrált munkanélküli (álláskereső) Aktivitási arány Foglalkoztatási arány Munkanélküliségi ráta

A munkanélküliség Lehetséges definíciók Munkanélküli az, akinek nincs munkája … Munkanélküli az, aki annak érzi magát ...  „A munkanélküli … olyan bérmunkás, aki szándéka és szükségletei ellenére nem dolgozhat.” (Bánfalvy) Munkanélküli, aki az adott munkaerő-piaci feltételek mellett, az adott bérszinteken elhelyezkedne, de aktuálisan még sincs fizetett munkája (egyáltalán nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő után talál elfogadható munkát). ILO /KSH: Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. NFSZ: Álláskereső az a személy, aki munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, nem nappali tagozatos tanuló, aktív foglalkoztatási eszközben (átképzés, közhasznú foglalkoztatás stb.) nem vesz részt, munkát akar és tud vállalni, a mielőbbi elhelyezkedés érdekében a munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásba veteti magát és a kirendeltséggel együttműködik.

A munkanélküliség definíciójából adódó különbségek – 15-61 éves, nem nappali tagozaton tanulók (Köllő, 2010)

Munkanélküliség történeti szempontból Kapitalizmus kialakulása: ‘munkátlanokból’→ ‘munkanélküliek’ Korai kapitalizmus: önhiba, reziduum-elméletek, „laissez-faire”, szociáldarwinizmus, dologházak … 19/20. század fordulójától: empirikus vizsgálatok, állami szerepvállalás szükségessége, érdemesek-érdemtelenek megkülönböztetése A „nagy válság” 1929-1933: ‘keleti’ (totalitárius) és ‘nyugati’ válaszok, erőteljes állami beavatkozás, munkanélküliség és az arra adott reakciók vizsgálata (pl. Marienthal) → szakaszmodellek (sokk /optimizmus /pesszimizmus /fatalizmus) → következmények (időérzékelés zavara /társadalmi kapcsolatok beszűkülése /kollektív tevékenységektől való visszahúzódás /státusz megrendülés és identitás elbizonytalanodása /rendszeres tevékenységek hiánya) 2. vh. után: jóléti állam kiépülése, közmegítélés változása (‘áldozat’), állami felelősségvállalás A bérmunka társadalmának válsága, mai problémák … →

Fogalmak Gazdaságilag aktív népesség: akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek („munkaerőállomány”) Foglalkoztatási korú népesség: nemzetközi összehasonlításban általában a 15-64 vagy 15-74 év közötti népesség, az aktivitási és a foglalkoztatási arányok viszonyítási alapja Foglalkoztatott: akinek van fizetett munkája, akkor is, ha betegség vagy szabadság miatt éppen nem dolgozik Munkanélküli: akinek nincs fizetett munkája, aktívan állást keres és készen áll az elhelyezkedésre Passzív munkanélküli („reményvesztett”): a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, munkába is tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja Regisztrált munkanélküli (álláskereső): aki a munkaközvetítést végző állami szervezetnél regisztráltatta magát

Legfontosabb mutatók Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában

Adatforrások KSH Munkaerő Felmérés Statisztikai adatgyűjtés a lakosság gazdasági aktivitásának mérésére 1992-től. A ‘MEF’ a magánháztartásokra kiterjedő, reprezentatív, nagymintás (kb. 38000 cím) felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai (a ‘regisztráltak’) a munkaügyi központokban nyilvántartásba vett álláskeresők adatai

A munkanélküliség típusai abszolút (recessziós) munkanélküliség összességében kevesebb állást kínálnak a munkaerőpiacon, mint ahányan állást keresnek strukturális munkanélküliség kereslet és kínálat nem illeszkedik össze (pl. átalakulás idején) súrlódásos (frikcionális) munkanélküliség munkahelyváltoztatáshoz, -kereséshez kötődő átmeneti munkanélküliség

Foglalkoztatottság Magyarországon és az EU-ban - általános helyzetkép a világ más fejlett térségeihez képest alacsonyabb foglalkoztatottság és magasabb munkanélküliség 2008-ig pozitív tendenciák: növekvő foglalkoztatási és csökkenő munkanélküliségi arány szolgáltatási szektor meghatározó a foglalkoztatásban nők alacsonyabb foglalkoztatási aránya atipikus munkaformák terjedése Magyarország 2004-ig alacsony foglalkoztatás, alacsony munkanélküliség → fő probléma az inaktivitás ezt követően növekvő, EU-átlagot meghaladó munkanélküliség fiatalok és alacsony iskolai végzettségűek kirívóan alacsony részvétele a foglalkoztatásban

7) Az „atipikus” munkaformák jellemzői, típusai és elterjedése, ennek okai és következményei.

Atipikus munkaformák Eltérés a munka … - időtartamában - helyében - időbeosztásában - munkaadó – munkavállaló viszonyában Formái: részmunkaidő határozott idejű szerződés önfoglalkoztatás szezonális munka alkalmi munka bedolgozás alvállalkozás távmunka kölcsönmunka munkakörmegosztás

Foglalkoztatási stratégia az EU-ban foglalkoztatáspolitika nemzeti hatáskörben integráció elmélyülése, globalizáció kihívásai: igény az összehangolásra 1997-től: Európai Foglalkoztatási Stratégia foglalkoztatási irányvonalak nyitott koordinációs mechanizmus nemzeti foglalkoztatási akciótervek, véleményezés, ajánlások, szankciók nélkül Lisszaboni (2000) célkitűzések 2010-re: 70%-os foglalkoztatási arány és 60%-os női foglalkoztatási arány Göteborg (2001): 50%-os foglalkoztatási arány a 55-64 éves népesség körében 2010-re alapvető cél: több és jobb minőségű munkahely − teljes foglalkoztatás, − a munka minőségének javítása és a produktivitás növelése, − a társadalmi kohézió erősítése és a befogadás elősegítése 2005: „újraindítás”, középpontban a növekedés fokozása és a foglalkoztatás bővítése, integrált iránymutatások

Foglalkoztatási stratégia az EU-ban eredmények: 2008-ig emelkedő foglalkoztatottság, 25 millió új munkahely, minőségi javulás, javuló női foglalkoztatottság lisszaboni célokat nem sikerült elérni: foglalkoztatottság: 70% (64,6%) nők: 60% (58,5%), idősebbek: 50% (46,6%) aggodalmak: a termelékenység növekedése, a munka minősége, bizonytalanság a változásokra adott válasz: „flexicurity” munkaerőpiac rugalmasságának és a foglalkoztatás- és jövedelem biztonságának növelése egyszerre munkahelyek biztonsága helyett a foglalkoztatás biztonsága munkavállalók támogatása, élethosszig tartó tanulás, esélyegyenlőség, munkaerőpiac szegmentáltságának csökkentése, férfiak és nők azonos kezelése Magyarország: vállalások és a tények 2010-re: az összes foglalkoztatottra vonatkozóan 63% (56%) a nők esetében 57% (51%) férfiak esetében 69% (61,2%) az 55-64 évesek esetében 37% (34,9%) …

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia új kerete: az Európa 2020 stratégia cél: a munkahelyek számának és a foglalkoztatás színvonalának uniós szintű növelése 3 kiemelt cél: a 20 és 64 év közötti lakosság 75%-a rendelkezzen munkahellyel az iskolából kimaradók aránya 10% alá csökkenjen, és a 30–34 év közötti lakosságnak legalább 40%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel a szegények és a társadalmilag kirekesztettek, illetve az ilyen veszélyeknek kitett személyek száma legalább 20 millióval csökkenjen Integrált iránymutatások a foglalkoztatás területén: 7. iránymutatás: A munkaerő-piaci részvétel növelése és a strukturális munkanélküliség csökkentése, a munkaminőség fokozása 8. iránymutatás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő, és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése 9. iránymutatás: Az oktatási és képzési rendszerek teljesítményének javítása minden szinten, valamint a felsőoktatásban részt vevők számának növelése 10. iránymutatás: A társadalmi összetartozás erősítése és a szegénység elleni küzdelem Koordináció, nyomonkövetés: tagállami jelentéstétel: a minden év áprilisában közzétett nemzeti reformprogramok az országjelentésekre válaszul minden év júniusában országspecifikus ajánlások / vélemények

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia új kerete: az Európa 2020 stratégia A teljes foglalkoztatottság elérése: 7. iránymutatás a munkaerőpiacról történő korai kivonulás megakadályozása adókedvezmény-rendszereknek, rugalmas munkavégzés és gyermekgondozási lehetőségek a második keresők munkaerő-piaci részvételének elősegítésére fiatalok sikeres belépésének támogatása foglalkoztatásvédelmi szabályok jobb érvényesítése a szegmentáció csökkentésére belső rugalmasság javítása a munka(idő)-megállapodások merevségének csökkentésével munkaerő földrajzi mobilitásának támogatása be nem jelentett munkavégzés csökkentése szociális párbeszéd javítása nem bérjellegű munkaköltségek csökkentése, a munka megadóztatásától való elmozdulás a tartós munkanélküliekre, a sérülékeny és a hátrányos helyzetű csoportokra irányuló célirányos aktív munkaerőpiac-politikai intézkedések munkanélküli ellátások ösztönözzék a munkavállalást: időben korlátozott támogatás, a juttatásoknak a képzéseken való részvétel és az álláskeresés feltételéhez kötése foglalkoztatási szolgálatok hatékonyságának növelése

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia új kerete: az Európa 2020 stratégia A humán tőke fejlesztése: 8. és 9. iránymutatás rugalmasabb képzési rendszerek, álláskeresők ellátása a megfelelő készségekkel és kulcskompetenciákkal felnőttek magasabb részvétele az egész életen át tartó tanulásban, vállalatok ösztönzése, kínálat javítása az alapvető készségek és kulcskompetenciák szintjének javítása a korai iskolaelhagyás elleni intézkedések révén, innovatív tanulási és tanítási módszerek, veszélyeztettek célirányos elérése több embernek kell megszereznie a legmagasabb szintű képzettséget, felsőoktatás modernizációja, nyitottabbá tenni a felsőoktatási intézményeket a társadalmi igények és az alulreprezentált csoportok irányában, irányítás és finanszírozás javítása szakoktatás, szakképzés minőségének javítása haladéktalanul figyelmet kell fordítani az oktatási és a képzési ágazatba irányuló beruházások szintjének fenntartására vagy növelésére, valamint az ágazatot érintő reformintézkedésekre, elkerülendő a strukturális munkanélküliség kockázatát: hogy a válság után átrendeződött és megváltozott követelményeket támasztó munkaerőpiacon a fiatalok és az alacsony képzettségűek jelentős része ne tudjon élni a munkalehetőségekkel

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia új kerete: az Európa 2020 stratégia Szegénység és kirekesztés elleni küzdelem: 10. iránymutatás a munka a legjobb biztosíték a szegénység ellen a munkaerő-piaci politikák biztosítsák a megélhetést biztosító béreket a dolgozók számára a munkaerőpiac szegmentációja, az alacsony szintű készségek, az alacsony fizetések és az alulfoglalkoztatottság problémáinak megoldásával megfelelő és fenntartható szociális biztonsági rendszerek és a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, szociális kiadások hatékonyságának növelése aktív befogadási stratégiák: megfelelő jövedelemtámogatás, a munkaerőpiachoz való hozzáférés és a szociális szolgáltatásokat kombinálása a tartós kirekesztődés megelőzés érdekében (pl. szociális segély és az aktiváló intézkedések összekapcsolása, támogató és személyre szabott szolgáltatások) gyermekszegénység elleni küzdelem, átörökítés megtörése: szülők munkaerőpiaci részvételének támogatása, a gyermekeket és a családokat támogató átfogóbb stratégiák keretében, melyek kiterjednek a gyermekgondozás minőségét javító befektetésekre (minőségi szabványok, hivatásos gondozók, stb.), a kisgyermekeket érintő intézkedésekre az olyan területeken, mint az egészség és oktatás, valamint a családoknak nyújtott jövedelemtámogatás fenntartására vagy javítására, az ellátások célirányosabbá tételére

8) Foglalkoztatottság és munkanélküliség alakulása Magyarországon a rendszerváltás után. Különbségek és hasonlóságok Magyarország és az Európai Unió fő trendjei között.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó fő problémák Magyarországon alacsony aktivitás alacsony foglalkoztatottság magas munkanélküliség alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága sajátos helyzetű demográfiai csoportok: fiatalok idősek nők (kisgyermekes nők) nagy regionális és települési különbségek cigány kisebbség rossz munkaerőpiaci helyzete

9) Marginális helyzetek a munkaerőpiacon 9) Marginális helyzetek a munkaerőpiacon. Életkor, iskolai végzettség, etnikum, lakóhely, egészségi állapot, fogyatékosság mentén keletkező hátrányok okai és következményei. 10) Nők a munkaerőpiacon. A női munkavállalás a nemi szerepek változása, a nemek közötti munkamegosztás, a családok átalakulása és a termékenységi trendek összefüggésében.

Hátrányos helyzetű csoportok a munkaerőpiacon sajátos demográfiai csoportok nők fiatalok idősek alacsony iskolai végzettségűek kistelepülésen élők keleti / déli országrészben élők megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők cigány kisebbség

Nők helyzete a munkaerőpiacon alacsonyabb foglalkoztatottság Mo.: 2011: 50,6% (férfiak 61,2%) különösen a kisgyermekesek (0-3) esetében (15%) magasabb munkanélküliség „kettős terhelés”: munka és család összeegyeztetésének problémái diszkrimináció üvegplafon bérhátrány (10-15%)

Bérszakadék (‘gender gap’) Magyarország: 1997: 24% 2007: 14,6% ezen belül legkisebb: bányászat, szállítmányozás, posta, távközlés (1,9-4,3%) legmagasabb: pénzügyi ágazat (41,7%) nő a bérkülönbség: életkorral, házas állapottal, jövedelmi kategóriák mentén fölfelé, iskolai végzettséggel (8 ált:12,8%, főiskola: 30,5%) 2008: 17,5% (= EU átlag) 2010: 17,6% (16,4%) Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2008 egy felmérés szerint 2010-ben (Workania/ Merces.hu): pályakezdők: 8% 6 év után: 16% top menedzserek: 27%

Alacsony női foglalkoztatottság lehetséges okai konzervatív értékrend, tradicionális nemi szerepek és feladatmegosztás családtámogatási rendszer készpénzes támogatások nagy súlya kisgyermekek otthoni gondozásának ösztönzése bölcsődei férőhelyek hiánya (korosztály 8%-a) család és munkavállalás összeegyeztethetőségének nehézségei részmunkaidős foglalkoztatás alacsony aránya 2010:foglalkoztatott nők 7,6%-a, ffiak 3,6%-a EU foglalkoztatott nők harmada kevés lehetőség a munkaidő igény szerinti alakítására

Női foglalkoztatottság további jellemzői vertikális szegregáció nők alacsony aránya a vezetők között (felsővezetők 10%-a) „üvegplafon” horizontális szegregáció nők 79, férfiak 77%-a nemspecifikus szektorban dolgozik „női szakmák”: alacsony presztízs, alacsony jövedelem diszkriminációs jelenségek

A legkeresettebb és a legkevésbé keresett szakmák az NFSZ Munkaerőpiaci barométer 2011 szerint … Romló pozíciójú foglalkozások, szakmák a 2011 év végéig tervezett létszámcsökkentés szerint: Keresett foglalkozások, szakmák a 2011 év végéig tervezett létszámnövelés szerint:

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek jellemzői teljes lakosság kb. 10%-a roma lakosság kb. 30%-a az egy főre jutó jövedelem és az érettségivel rendelkezők aránya 55-60%-a, munkanélküliség és a tartós munkanélküliség 2,5-3-szorosa az országos átlagnak jellemzően vidéki térségek egy főre jutó átlagos EU támogatás az országos átlag alatt a 33 LHH kistérségen belül 20-szoros különbség az egy főre jutó támogatásokban

A cigányok munkaerőpiaci helyzete Rendszerváltás: foglalkoztatási helyzet radikális romlása cigány foglalkoztatottak száma: 1985:126 ezer, 1989:109 ezer, 1993: 56 ezer munkanélküliség a cigányok körében 1993 végén: 38% (nem cigányok: 11%) nagyon instabil, alacsony szintű foglalkoztatottság Okai: alacsony iskolai végzettség, szakképzetlenség lakóhely (halmozódás a hátrányos helyzetű régiókban és kistelepüléseken) kedvezőtlen ágazati megoszlás (építőipar, nagyipar) diszkrimináció

Roma népesség foglalkoztatási helyzete 2003-ban, 15-74 évesek, nappali tagozaton tanulók nélkül (Kertesi 2009)

A foglalkoztatás instabilitásának egyik oka: a végzett munka jellege a munkával rendelkező 15-49 éves romák körében (Kertesi 2009, 2003-as adatok)

Fogyatékossággal élők, megváltozott munkaképességűek fogyatékos személy: az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (1998. évi XXVI. törvény) megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a négy órát eléri, ha a munkaképesség-csökkenésének mértéke – orvosszakértői igazolás szerint - legalább a 40 százalékot eléri, vagy üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében munkaképesség-változás miatt baleseti járadékban vagy baleseti nyugdíjban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál rehabilitációs intézkedés nélkül teljes munkavégzésre tartósan alkalmatlanná vált, vagy a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. §-a szerint fogyatékossági támogatásra jogosult

Hányan vannak? 2001-es népszámlálás: 577 ezer fogyatékos MEF 2008/IV: 938 ezer 18-64 éves megváltozott munkaképességű MEF 2009: 495 ezer önbesorolásos 15-64 éves munkaképtelen / rokkant ONYF 2010/12: 724 ezer rokkantsági nyugdíjas ebből: 340 ezer korhatár alatti rokkantsági nyugdíjas + rehabilitációs járadék közel 24 ezer + más jogcímen egészségi állapottal összefüggő járadékok kb. 200 ezer fő  hozzávetőlegesen 500 ezer nyugdíjkorhatár alatti

Megváltozott munkaképességűek jellemzői alacsony iskolai végzettség magasabb átlagos életkor nagyobb arányban élnek hátrányos helyzetű régiókban, kistelepüléseken alacsony foglalkoztatottság magasabb munkanélküliség inaktívok magas aránya, rendszeres pénzbeni ellátások nagy szerepe

A megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci helyzete MEF 2008/IV.,18-64 évesek (938 ezer fő) Megváltozott munkaképes-ségű Változatlan munkaképes-ségű Aktivitás 27,4% 72,7% Foglalkoz-tatottság 23,0% 67,3% Munka- nélküliség 16,3% 7,4% Foglalkoz-tatottság Megváltozott munkaképes-ségű Változatlan munkaképes-ségű 8 általános 14,1% 44,2% Érettségi 29,6% 65,3% Felsőfokú 35% 82,2%

Megváltozott munkaképességűek korlátozó tényezők: munka mennyisége, jellege munkábajárás lehetőségek: személyre szabott rehabilitáció atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése közlekedés megszervezése cél: integráció minél teljesebb körű megvalósítása számítások szerint (MEF 2008) mintegy 150 ezer megváltozott munkaképességű jelenleg nem foglalkoztatott férfit és nőt lehetne integrálni a munkaerőpiacra

Migráció az OECD országokban forrás:Nemzetközi migrációs kilátások: SOPEMI - 2010. évi kiadás a válság hatására 2008-ban 6%-kal csökkent a külföldi állampolgárok tartós, legális bevándorlása (mintegy 4,4 millió fő) az OECD országokban (előző öt évben évi 11% növekedés), a csökkenés 2009-ben is folytatódott a szabad mozgást lehetővé tévő területeken belüli migráció 2008-ban a teljes migráció mintegy 25%-át tette ki az OECD-ben és 44%-át Európában 2008-ban az európai országok közül Portugália, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Olaszország voltak a munkavállalási migráció jelentős célországai, ezekbe a tartós bevándorlók mintegy 20-30%-a munkával kapcsolatos céllal érkezett az ideiglenes migráció is csökkent (2008:2,3 millió) 2006 óta ismét emelkedik az OECD országokban menedéket kérők száma. 2008-ban az Egyesült Államok volt a legnagyobb befogadó ország 39 400 fővel, továbbá Franciaország, Kanada, az Egyesült Királyság és Olaszország növekszik a nemzetközi diákok beáramlása, 2000-2007 között 2 millió fő, átlagosan 21% telepszik le Kína adja a beáramlás csaknem 10 %-át, Lengyelország, India és Mexikó ennek kevesebb, mint a felét 2003 és 2007 között a népességnövekedés 59%-át a migráció adta, a bevándorlók a munkaképes korú lakosság bővülésének mintegy egyharmadát adják. ha a migrációs ráták nagyjából a jelenlegi szinteken maradnak, az OECD tagországok munkaképes korú lakosságának száma 2010 és 2020 között 1,9%-kal fog nőni, a foglalkoztatottság növekedését mégis inkább a belföldi lakosok növekvő foglalkoztatottsága, mint a nemzetközi migráció okozta, a foglalkoztatottság növekedését 51%-ban a belföldi lakosok növekvő foglalkoztatottsága, 39%-ban pedig a nemzetközi migráció adta; az egyes OECD országok közötti nagyfokú eltérések mellett

Migránsok a munkaerőpiacon Migrációs politikák: jellemzően a magasabban képzett munkavállalók bevándorlásának támogatása Válság: korlátozások Válság jobban sújtotta a migránsokat: 2008 és 2009 között a külföldi születésűek körében szinte minden OECD tagországban nagyobb arányban nőtt a munkanélküliség, mint a bennszülöttek esetében, fiatal bevándorlók fokozottan érintettek Ennek okai: túlreprezentáltak a gazdasági fluktuációkra érzékeny ágazatokban, rendszerint kevésbé biztonságos szerződésekkel rendelkeznek, gyakrabban végeznek időszakos munkát, rövidebb szolgálati időt töltenek egy adott állásban, és elbocsátásuk gyakorta diszkriminatív módon történik, az aktív munkaerőpiaci-politikák is nehezebben érik el őket

Migráció Magyarországon (forrás: KSH) 2010: pozitív nemzetközi vándorlási egyenleg 12100 fővel csökkentette a természetes fogyást Belföldi vándorlás 2010-ben az előző évek tapasztalatainak megfelelően tovább mérséklődött a lakosság országon belüli területi mobilitása, az állandó belföldi vándorlások száma 4,6 százalékkal csökkent Településtípusok közötti vándorlás: Budapest +13000 más városok +2200 községek mintegy - 15000 Régiók közötti vándorlás: Közép-Magyarország +21 600 fő Nyugat-Dunántúl + 1200 fő a többi régió egyenlege negatív

Migráció Magyarországon érvényes engedéllyel rendelkező, huzamosan itt tartózkodó külföldiek száma 2011. január 1-jén 207 ezer fő volt, (4,5 % növekedés) a külföldi állampolgárok az ország népességének 2,1 százalékát teszik ki túlnyomó többségük Európából, ezen belül Romániából, Ukrajnából, Szerbiából és Németországból érkezett a külföldiek 42,5 százaléka Budapesten, 37,2 százaléka a fővároson kívüli városokban, 20,4 százaléka pedig községekben él a bevándorlók korösszetétele fiatalabb, mint a honos népességé, a 20–39 éves korosztályok létszáma a meghatározó, arányuk 50 százalék fölött volt a Magyarországon tartózkodó külföldiek körében

11) A munkanélküliség kezelése. Az állami beavatkozás lehetőségei 11) A munkanélküliség kezelése. Az állami beavatkozás lehetőségei. Aktív és passzív eszközök, hatékonyságuk. 12) Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó legfontosabb problémák és európai kezelésük fő irányai.

Munkaerőpiaci beavatkozások állami eszközrendszere Passzív: kialakult problémák enyhítése átmeneti szükségmunkahelyek létesítése („munkaközelben” tartás) munkaközvetítés intézményrendszere, tanácsadás (pénzbeni) munkanélküli ellátás rendszere speciális csoportok számára védett munkahelyek Aktív: munkaerőpiaci kereslet-kínálat változásainak befolyásolása munkaidő szabályozása nyugdíjkorhatár meghatározása képzés / szakképzés szerkezetének és létszámának alakítása átképzés / továbbképzés (kínálat átstrukturálása) állami alkalmazottak számának változtatása húzóágazatok támogatása (munkaerőkereslet struktúrája) törekvés a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére demográfiai jellemzők befolyásolására való törekvés konjunktúrapolitika, gazdaságélénkítés

A munkanélküliek pénzbeni ellátásának rendszere / Minimumjövedelem (aktív korúak) Álláskeresők járadéka (270 nap, 5 nap jogosultság = 1 nap járadékfolyósítás, feltétel: 365 nap jogosultsági idő / 4 év) Állás-keresők segélye (ÁJ-t kimerítette, vagy 200 nap jogosultsági idő / 4 év) Rendszeres szociális segély Bérpótló juttatás 1. szakasz 2. szakasz (55 év feletti, egészségkároso-dott v. 14 év alatti gyermeket nevelő részére) önym 90%/ fogy.egység és a családi jöv. különbsége max. 60.600 Ft (30 nap munkaviszony / év, együttműködés a munkaügyi központtal, felajánlott munka elfogadása, rendezett környezet) max. 91 nap max. 179 nap max. 90 nap 46.800-93.600 Ft 46.800 Ft 31.200 Ft 28.500 Ft

EU ajánlások, célkitűzések, változási szükségletek Magyarország esetében Foglalkoztatáspolitikát érintő ajánlások 2004 csökkenteni kell a munkabért terhelő járulékokat, regionális mobilitást korlátozó tényezők kiküszöbölése (lakáspolitika, közlekedés) ösztönzőket kell biztosítani a munkavállalásra és a munkában maradásra (adó- és járulékrendszer valamint az ellátórendszer reformja) bérnövekedés jobban igazodjon a gazdasági teljesítmény növekedéséhez (bérpolitika) egészségi állapot javítása érdekében egyrészt elő kell segíteni a munkakörülmények javítását, javítani kell az egészségügyi ellátást és a megelőzést a szociális ellátások reformja (hogy megérje munkát vállalni) rugalmasabb munkavégzési feltételek (pl. részmunkaidő) Foglalkoztatáspolitikát érintő ajánlások 2008 aktív munkaerő-piaci politikák megerősítése tartós regionális egyenlőtlenségek csökkentése hozzáférés biztosítása mindenki számára a magas színvonalú oktatáshoz és képzéshez, a készségszintek emelése, oktatás és képzés munkaerőpiaci igényekhez való jobb igazítása A foglalkoztatás számottevő bővítéséhez feltétlenül szükséges (Munkaerőpiaci Tükör 2008): emberi tőke fejlesztése, az oktatási rendszer megújítása az ingázási feltételek javítása a vállalkozások munkaerő-keresletének élénkítése a munkát terhelő elvonások csökkentése

Munkaerőpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások – aktív eszközök Munkaközvetítés, információ, tanácsadás Képzés Közfoglalkoztatás Vállalkozóvá válás támogatása Munkahelyteremtés, foglalkoztatásbővítés, munkahelymegtartás támogatása Munkaerőpiaci programok

Közfoglalkoztatási formák 2011. január 1-től (NFSZ) Önkormányzat által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás. Napi 4 órás foglalkoztatás, 2-4 hónapos időtartamban, a munkabér a minimálbér, illetve a garantált bérminimum (szakmunka esetén) fele és csak bérpótló juttatásban részesülőket lehet foglalkoztatni ebben a közfoglalkoztatási formában. Önkormányzat által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás. Napi 6-8 órás foglalkoztatás, 2-12 hónapos időtartamban, a munkabér a minimálbér, illetve a garantált bérminimum (szakmunka esetén) időarányos része, és minden álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatható ebben a közfoglalkoztatási formában. Országos közfoglalkoztatási programok. A foglalkoztatás legfeljebb 12 hónap időtartamban és teljes munkaidőben történhet, a munkabér minden egyes programban külön kerül meghatározásra. Ebben a közfoglalkoztatásban minden nyilvántartott álláskereső foglalkoztatható.

Az aktív eszközökben részesülők száma, 2009 (Munkaerőpiaci Tükör)

Aktív eszközök hatékonysága Nyilvántartott álláskeresők 40% támogatott munkahelyeken helyezkedik el Elhelyezkedés 3 hónappal a program befejezése után Ajánlott képzés 40,4% Elfogadott képzés 41,9% Támogatott vállalkozók 73,1% Bértámogatással foglalkoztatottak 72,4% Képzések megoszlása: 64% OKJ-s, 26% nem OKJ-s, 10% nyelvi képzés (2009: kb.75 000 fő) Közfoglalkoztatás: 2009: kb. 120 000 fő, nem segíti a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedést

Köszönöm a figyelmet!  …  Bemutatott adatok forrásai: EUROSTAT (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/employment_unemployment_lfs/data/database) KSH MEF (http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,447530&_dad=portal&_schema=PORTAL) Fazekas K.-Kézdi G.: Munkaerőpiaci Tükör 2011, MTA Közgazdaságtudományi Intézet - Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 2011 Fazekas K.-Molnár Gy.: Munkaerőpiaci Tükör 2010, MTA Közgazdaságtudományi Intézet - Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 2010 Kemény I.-Janky B.-Lengyel G.: A magyarországi cigányság 1971-2003, Budapest, Gondolat - MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2004 Társadalmi jellemzők és ellátórendszerek 2008, KSH Budapest 2009 http://mek.oszk.hu/08000/08041/08041.pdf Demográfiai portré 2009, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest 2009 http://www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/portre/honlap_teljes.pdf Köszönöm a figyelmet!  … 