SZEF DECENT elnevezésű projektje keretében megrendezett képzéssorozat

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Működhet-e hatékonyan a társadalmi ügyek piaca? Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár Budapest, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért.
Advertisements

A időszak végrehajtási intézményrendszere
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Fiatalok Lendületben Program •Időtartam: •Célja: –Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási.
«Szociális partnerek részvétele az európai szociális párbeszédben: melyek a szociális partnerek igényei?» Európai szociális partnerek közös projektje Záró.
Magyar Kerékpárosklub Hungarian Cyclists’ Club (HCC)‏ László János, elnök.
A JOGHARMONIZÁCIÓ. Az államok konszenzusa alapján elfogadott, szerződéses és szokásjogi magatartási normák összessége, amelyek a nemzetközi jogalanyok:
A nők érdekvédelme a BDSZ-ben - a fúzió előtt és után - Varga Éva BDSZ alelnök, Ruhaipari tagozatvezető.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
A kollektív munkajogi szabályozás az új munka törvénykönyvében
Az atipikus munkavégzés és társadalmi megítélése
Az EGSZB a térképen Az EGSZB helye az intézmények között EGSZB EURÓPAI BIZOTTSÁG EURÓPAI PARLAMENT TANÁCS.
Szakszervezet és az Üzemi Tanács
általános főig. helyettes
A határon átnyúló együttműködési programok a as időszakban Hende Csaba Körmend, november 7.
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Fiatalok Lendületben Program számokban Időtartam: Költségvetés: € – Ft/év Magyarországon.
VI. Országos Távmunka Konferencia december 6. Az OTP Csoport távmunka tapasztalatai Magyarországon és Romániában.
Fiatalok Lendületben Program Előzmények: Fiatalok Európáért, Ifjúság Program Időtartam: Költségvetés: € – 2,5.
Szociális párbeszéd az EU-ban BDSZ-konferencia a szociális párbeszédről Budapest november 27.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
A magyar munkajogi szabályok harmonizációja az EU-ban
Az Európai Unió intézményrendszere Unger Anna december 1.
Munkajogi alapismeretek
A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI
A Duna földrajzi kapocs, közös identitástudat képező elem települések, régiók és országok közötti többszintű és sokrétű kapcsolatrendszer alapvető eszköze,
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület
Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon(2) november 28.
1 szociális párbeszléd magyarországon © kurtán sándor 2010 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban
Simon Gábor a Fogyasztóvédelmi Bizottság elnöke Budapest, június 16. Fogyasztóvédelem és jogalkotás napjainkban.
Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia január 26.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Munkaügyi kapcsolatok rendszere Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia április 7.
A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség november 11.
AZ EU SZOCIÁLPOLITIKÁJA Gyulavári Tamás
A Strukturális Alapok tervezési folyamata és a partnerség Részvételi demokrácia, társadalmi párbeszéd: avagy hogyan tudnak a civil szervezetek élni részvételi.
1 GÁZIPARI SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG Budapest,
Balatonszemes Június A villamos energia közszolgáltatási helyzete és szerepe Magyarországon Fő kérdések, aktualitások 2.
Nemzeti Területfejlesztési Hivatal A RÉGIÓÉPÍTÉS ÉVE ,3 MILLIÁRD FORINT ÁTADOTT FORRÁS A RÉGIÓKNAK március 17. Kormányszóvivői sajtótájékoztató.
Feladataink az új Mt. és a vízi-közmű törvény tükrében Halasy Károly titkár.
Strukturális és Kohéziós Alapok
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Európai Vegyipari Szociális Párbeszéd Bizottság Balatonszemes.
Kordás László december Társadalmi Párbeszéd Központ.
1 Az Európai Unió gazdasági fellendítési terve Winkler Gyula európai parlamenti képviselő (RMDSZ, EPP-ED) Brassó, január 29.
TERÜLETI PAKTUM. A PAKTUM BEMUTATÁSA szeptember 25-én aláírták a Területi Foglalkoztatási és a Társadalmi Integráció a Központi Régióban Paktumot.
A szociális biztonság koordinációja az Európai Unióban
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács sajátos szerepe az Európai Uniós szabályozások érvényesítésében hazai nemzeti és helyi szintű szabályozásokban Horváth.
EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
Balatonszemes Az Európai Unió szintű szociális párbeszédben való részvétel tapasztalatai.
Ágazati kapcsolatok és szociális párbeszéd az EMCEF-ben Balatongyörök, április 29.
Tisztességes munka és európai szociális párbeszéd Kihasználatlan jelen?
A Nemzeti Fejlesztési Terv és a partnerség Civil részvétel és EU források – december 3. Európai Ifjúsági Központ Dr. Arató Krisztina ELTE.
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
Megpályázható tevékenységek BM/9674-2/2011. sz. nyílt pályázati felhívás alapján Európai Integrációs Alap dr. Gyöngy Anna BM EUEFO.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI Zalai Mihály elnök Békés Megyei Önkormányzat Települési Önkormányzatok.
RWE Power AG Lorsee/TR BudapestSEITE 1 „Szociális párbeszéd“ RWE Power AG Wolfgang Lorsee A Központi Üzemi Tanács elnökhelyettese.
A társadalmi részvétel elve és az NGO-k jogai dr. Pánovics Attila március 5.
Az EU katonai szervezetei (EUMC, EUMS, Rapid Reaction Forse) Persa Virág Földrajz BSc
EVDSZ Budapest, A vizsgálat célja annak feltérképezése, hogy a magyar gyakorlatban hogyan érkeznek el a hazai ágazati vállalati dolgozókhoz.
BEVEZETÉS A KOLLEKTÍV MUNKAJOGBA
Munkavédelmi érdekképviselet és érdekegyeztetés Összeállította: dr. Váró György.
Magyarország az EU egyik soros elnöke 2011-ben Oktatás és munkavédelem a bútor- és faiparban március 11. Tihany Kónya Márton ELTE ÁJK Politikatudományi.
M UNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd Székesfehérvár, május 17.
A szociális partnerek és az EU elnökség Magyarország az EU egyik soros elnöke ben TPK Konferencia, május 28. Dr. Arató Krisztina ELTE ÁJK Politikatudományi.
Szociális párbeszéd az EU-ban
Az új rendeletek hatálya az uniós tagállamokra
Tágabb, mint a kereskedelmi szerződések köre
Európai Uniós ismeretek
Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)
Az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítása az Európai Unióban
Előadás másolata:

SZEF DECENT elnevezésű projektje keretében megrendezett képzéssorozat Tisztességes munka (ILO) - az európai szociális párbeszéd (EU) rendszere dr. Ladó Mária SZEF DECENT elnevezésű projektje keretében megrendezett képzéssorozat 2013. április-június

- az ILO Tisztességes munka Menetrendje és az európai válasz

Tisztességes munka értelmezése „A világ munkavállalóinak fele napi két dollárnál kevesebbet keres, és ugyanilyen arányt képviselnek azok, akikre nem terjednek ki az alapvető társadalombiztosítási szolgáltatások. A tisztességes munka koncepciójával ezeket az egyenlőtlenségeket próbáljuk meg kezelni” (Vladimír Spidla, korábbi szociális és foglalkoztatásügyi biztos)

Tisztességes munka értelmezése Embereknek a munkával kapcsolatos elvárásait foglalja össze Konkrétabban: lehetőség produktív (értelmes) és tisztességes jövedelmet biztosító munkára biztonság a munkahelyen és szociális védelem a munkavállaló és családja részére esély a személyes fejlődésre és a társadalmi integrálódásra lehetőség arra, hogy az emberek részt vehessenek a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában, hogy kifejezhessék véleményüket, és szabadon szerveződhessenek

Tisztességes munka Menetrendje Iránymutatások összessége, annak érdekében, hogy minden nő és férfi számára biztosított legyen a munkalehetőség, mégpedig a szabadság, az igazságosság, a biztonság és a méltóság feltételei között

Tisztességes munka Menetrendje Négy pillérre épül (ILO stratégiai céljai): munkahelyteremtés munkával összefüggő jogok garantálása minden munkavállalónak szociális védelem kiszélesítése szociális párbeszéd előmozdítása valamint a nemek közötti egyenlőség biztosítása mind a négy pillér esetében Nem csupán minimális alapjogok

Tisztességes munka Menetrendje Tisztességes munka országprogramok: ILO szakmai/pénzügyi és politikai segítséget nyújt a legkomolyabb hiátusok felszámolása, csökkentése érdekében integrált megközelítés Vita: monitorozás: lehet, kell-e mérni az előrehaladást?

EU álláspontja Támogató Érdekeltség kettős: Kereskedelempolitika része öszhangban van saját értékeivel és elveivel fókuszban a fejlődő és feltörekvő országok Érdekeltség kettős: biztosítani lehet a verseny tisztességes voltát hozzájárul a feltörekvő országok felzárkózásához Kereskedelempolitika része harmadik országokkal kötendő kereskedelmi egyezmények része

Európai szociális párbeszéd - különös tekintettel a közszférára

Gyökerek: Európai Gazdasági Közösség Benelux államok, Nyugat-Németország, Franciaország, Olaszország gazdaság és társadalom megszervezésének módja, tradíciói szociális partnerek tagállami (meghatározó, nélkülözhetetlen) szerepe  munkaügyi kapcsolatok (alapvetően bipartit) tagállami rendszere

Párhuzamos folyamatok: mélyítés és szélesítés Mélyítés: szorosabb kapcsolat a tagállamok között; egyre több hatáskör nemzetek fölötti szintre kerül „hozott” értékek beépítése, érvényesítése közösségi szinten európai szociális párbeszéd

Párhuzamos folyamatok: mélyítés és szélesítés Szélesítés: 6 tagállam – 27 tagállam igen jelentős differenciálódás közös értékek egyre részletesebb rögzítése az egymást követő Szerződésekben

EUSz – demokratikus elvekre vonatkozó rendelkezések 11. cikk: (1) Az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák. (2) Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn. ...

EUMSz – szociális partnerek és szerepük elismerése 152 cikk: Az Unió - az egyes nemzeti rendszerek különbözőségeinek figyelembevételével - elismeri és támogatja a szociális partnerek uniós szintű szerepvállalását. Az Unió - önállóságuk tiszteletben tartása mellett - elősegíti a szociális partnerek közötti párbeszédet.

Európai szociális párbeszéd – fogalom értelmezése ESZP azokat az intézményi formációkat és eljárásokat foglalja magába, amelyek keretében az európai szintű szociális partnerek megbeszéléseket folytatnak, vitáznak, illetve tárgyalásokat folytatnak, együtt dolgoznak valamely konkrét feladat elvégzése érdekében, részt vesznek az EU döntéshozatalában és politika formálásában

ESZP színtjei, résztvevők köre és formái Színtek: közösségi színt/ágazatközi ágazati Résztvevők köre: bipartit tripartit Formák: konzultáció concertation tárgyalás (szociális párbeszéd)

I. Szociálpolitikai jogalkotáshoz kötődő eljárás: konzultáció + a szociális partnerek tárgyalása, „kvázi” jogalkotóvá válása II. Szociális Párbeszéd Bizottságok – közösségi szinten, ágazati szinten

I. Szociálpolitikai jogalkotáshoz kötődő eljárás (EUMSz 154 és 155 cikkek) Európai Bizottság köteles (két szakaszban) konzultálni a szociális partnerekkel közösségi szinten/ágazati szinten Amennyiben a szociális partnerek vállalják, a tárgyalást maguk folytathatják le Közösségi normaalkotás kétféle egyenrangú módja: Az EiB a szabályozó, konzultálva a szociális partnerekkel A szociális partnerek átveszik a szabályozást, tárgyalnak és megállapodnak – megállapodásuk teremti meg a szabályozást

I. Szociálpolitikai jogalkotáshoz kötődő eljárás (EUMSz 154 és 155 cikkek) Irányelvek (példák): A Tanács 96/34/EK irányelve az UNICE, a CEEP és az ETUC által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról A Tanács 2010/18/EU irányelve a BusinessEurope, az UEAPME, a CEEP és az ETUC által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodásról végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről A Tanács 2010/32/EU irányelve a HOSPEEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések megelőzéséről szóló keret megállapodás végrehajtásáról

I. Szociálpolitikai jogalkotáshoz kötődő eljárás (EUMSz 154 és 155 cikkek) Autonóm megállapodások (példák): Az UNICE, CEEP és az ETUC megállapodása a távmunkáról (2002) Az UNICE/UEAPME, CEEP és az ETUC megállapodása a munkahelyi stresszről (2004) Az UNICE, CEEP és az ETUC megállapodása a munkahelyi zaklatásról és erőszakról (2007)

I. Szociálpolitikai jogalkotáshoz kötődő eljárás (EUMSz 154 és 155 cikkek) Magyar érdekek képviselete: legerőteljesebb, ha a tárgyaló delegáció tagja a magyar szociális partner szervezet tagszervezeteknek jóvá kell hagyniuk a megállapodást Végrehajtás, érvényesítés irányelv esetében a kormányok felelőssége megállapodások esetében elsősorban az aláíró szociális partnerek és tagszervezeteik kötelessége

II. Szociális Párbeszéd Bizottságok – közösségi szinten, ágazati szinten ágazatonként Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól)

Közösségi szintű Szociális Párbeszéd Bizottság (1992) Bipartit struktúra (32 fős delegációk) Magyar szakszervezeti részvétel: személyesen: ETUC döntése, kíválasztása alapján ETUC/Eurocadres/CEC tagszervezeteként – képviseleti demokrácia szabályai szerint ETUC A delegáció tagjaként vesz részt a Eurocadres és a CEC BusinessEurope CEEP UEAPME

Közösségi szintű Szociális Párbeszéd Bizottság (1992) Alapvetően bipartit együttműködés saját kezdeményezésük alapján bármely olyan témát megvitathatnak, amely a közös hatáskörükbe, kompetenciájukba tartozik (közös állásfoglalás, közös vélemény) ezekben a témákban, saját kezdeményezésük alapján tárgyal(hat)nak és megállapodhatnak, nyomonkövetik a megállapodásaik tagállami érvényesülését közösen végez(het)nek el feladatokat (pl. projektek kezdeményezése és végrehajtása)

Közösségi szintű Szociális Párbeszéd Bizottság (1992) Tripartit konzultáció – másodlagos funkció Évente 3-4 ülés, munkacsoportok Legutolsó tárgyalás: fiatalok foglalkoztatásáról szóló ún. cselekvési-keret

Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól) Érintett szociális partnerek kezdeményezésére jönnek létre – ahol egyaránt kompetensek, szerveződési területük közös („ágazat”) Jelenleg 41 ÁPB

Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól) Közszféra Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságai Helyi és regionális kormányzatok (2004) Kórházak és egészségügyi ellátás (2006) Központi közigazgatás (2010) Oktatás (2010)

Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól) Bipartit struktúra (32 fős delegációk) Közszféra ÁPB-k esetében Adott ágazat európai ágazati szakszervezeti szövetsége Adott ágazat európai ágazati munkáltatói szövetsége(i) Szaksz. Sz. Munkált. Sz. Helyi és regionális kormányzatok EPSU CEMR Kórházak és egészségügy i ellátás HOSPEEM Központi közigazgatás TUNED EUPAE Oktatás ETUCE EFEE

Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól) Magyar szakszervezeti részvétel: személyesen: európai ágazati szakszervezeti szövetség döntése, kíválasztása alapján európai ágazati szakszervezeti szövetség tagszervezeteként – képviseleti demokrácia szabályai szerint Magyar érdekek képviselete: legerőteljesebb, ha a tárgyaló delegáció tagja a magyar szociális partner szervezet tagszervezeteknek jóvá kell hagyniuk a megállapodást, közös állásfoglalásokat

Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól) Közszféra ÁPB-k legfontosabb témaköre: megszorítások és struktúrális átalakítások a válság következtében Helyi és regionális kormányzatok ÁPB: A gazdasági válság hatása – közös értékelés és állásfoglalások az Európai Tanács számára (2010 dec., 2011 okt.) Közös válasz vélemény az EiB Zöld Könyvéről: Sturktúrális átalakítások és a változások előrejelzése (2012 márc.) Cselekvési keret a struktúrális átalakításokhoz (2012 dec.)

Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól) Központi kormányzati adminisztrációk ÁPB: Közös állásfoglalás a válság hatásairól (2011 dec.) Közös válasz vélemény az EiB Zöld Könyvéről: Sturktúrális átalakítások és a változások előrejelzése (2012 márc.) Közös projekt a központi kormányzati adminisztrációk imázsának javítása érdekében (2012) Keret megállapodás a minőségi szolgáltatás érdekében (2012 dec.)

Ágazati (Szociális) Párbeszéd Bizottságok (1998-tól) Kórházak és egészségügyi ellátás ÁPB: Cselekvési keret a munkaerőutánpótlásról és a munkaerő megtartásáról (2010 dec.) Közös vélemény az EU egészségügyi munkavállalókról szóló akció tervéről (2012 szept.) Oktatás ÁPB: Közös vélemény az oktatástól, képzésről és kutatásról: Beruházás a jövőbe (2011 jan.) Közös projekt a tanárok utánpótlása és megtartása érdekében (2011), ajánlások (2012 nov.) Több ÁPB közösen: Ajánlások a harmadik fél általi munkahelyi erőszak és zaklatás témában (2010 szept.)

Közösségi szintű és ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságok Dilemmák: megállapodások végrehajtása, érvényesítése az aláíró szociális partnerek és tagszervezeteik kötelessége erőteljesebb (konzultatív) hatás európai szinten, mint a tagállamokban jelentős különbségek tagállamok között kapcsolódás az európai szociális partnerekhez felkészültség és kapacitás válság kedvezőtlen hatása a tagállami munkaügyi kapcsolatokra

„Azok az országok, ahol erős a munkaügyi kapcsolatok rendszere, általában jobb a gazdasági és szociális helyzet, és jobban ellenállnak a megrázkódtatásoknak, és ezek a leginkább versenyképesek. ... A válságból több – és nem kevesebb – szociális párbeszéddel kell kilábalnunk” Andor László, biztos