Az önkéntes munka típusai, hagyományai Európában Szellő János címzetes egyetemi docens PTE FEEK

Fogalmi megközelítés A munka: A szükségletek kielégítését célzó emberi tevékenység Az ember szabad tevékenységét jelenti, amely által személyisége fejlődik. A teremtő, alkotó munka nélkül elképzel-hetetlen az ember élete, az „önmegva-lósítás kifejezője” (Maslow)

A munkaerő: Közgazdasági fogalom, amely feltétele-zi, magában foglalja a munkavégzéshez szükséges fizikai és szellemi képessé-geket, illetve a munka elvégzéséhez szükséges tudást, jártasságot és a mun-kavégzés készségeit

A munka motivációs tényezői A munka sajátosságai (azonosítása és fontossága) A munka átélt jelentősége A munka hasznosságáért érzett fele-lősség (autonómia) A munkavégzés eredményének isme-rete (visszajelzés)

Az önkéntes munka fogalma Az önkéntes munka, olyan formális és nem formális vagy informális tevékeny-ség, amelyet az emberek szabad akara-tukból, egyéni választásuk és motivá-ciójuk alapján, pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végeznek (Európa Tanács)

Az önkéntes munka jellemzői Anyagi érdekektől mentes Mások javát szolgálja Hozzájárul, hogy az egyének és közös-ségek részesei legyenek saját problé-májuk megoldásában Hozzáadott értéket biztosít a társada-lom számára

Az önkéntes munka motivációi Szabadidő értelmes eltöltése Szociális kompetenciák fejlődése Kapcsolatteremtés, tapasztalatcsere Tanulás, tudástranszfer Interkulturális tanulás, nyelvtanulás Élettapasztalat átadása (Az önkéntes munka a generáció párbeszédét is jelentheti)

Érzékenység a társadalmi és emberi problémák iránt Változás/változtatás igénye, segítés vágya Tisztelet és megbecsülés igénye Közösséghez való tartozás Lelki kompenzációk

Az önkéntes munka társadalmi és gazdaság kapcsolata Az önkéntes munka hozzájárul a szoci-ális biztonság elősegítéséhez, ezáltal a munkavégző képesség fenntartásához Olyan területeken és szükségletek kie-légítésében tud szerepet vállani, ahol az állam vagy a gazdaság nem tud/ nem akar megjelenni

Az önkéntes munka főbb tartalma Kölcsönös segítségnyújtás és önsegítés Jótékonyság, filantrópia, mások segí-tése (döntően civil szervezetek) Közösségi részvétel, állampolgári sze-repvállalás, közérdekű ügyek képvise-lete, aktív állapolgárság Hátránykezelés, mentorálás

Az önkéntes munka funkciói Hozzájárul a személyes fejlődéshez Fejleszti a kulcskompetenciákat, a szociális érzékenységet Növeli a foglalkoztathatóságot Hozzájárul a közösség formálásához Társadalmi hálózatokat és kötelékeket hozhat létre

Az önkéntes munka megjelenésnek példái Gazdasági szervezetek által szervezett kampányok, saját dolgozók életminő-ságének javítása Döntően civil szervezetek által végzett szociális, munkaerő-piaci, egészségvé-delmi, gondozási, kísérési, kulturális tevékenység

Környezetvédelem, kulturált lakókör-nyezet kialakítása, fejlesztése Egy-egy alkalomra szóló akciók Rendszeres, folyamatos munkát végző karitatív segítők hálózatai Katasztrófa elhárítás, helyreállítási munkák

Az önkéntes munka feltételei, keretei Jogi szabályozás: az önkéntes munka feltételeinek, eljárásainak, a legitimá-ciónak a biztosítása) Gazdasági feltételek: a felmerülő költségek fedezetének biztosítása Az infrastrukturális háttér és az önkéntes munka szervezése

Az önkéntes munka történetisége Európában Európában – a katolikus egyház (szer-zetesrendek) által már a középkorban megjelenik az önkéntes munka A későbbiekben szerepet vállalnak az akkori iparosok szervezetei, a céhek Megjelenik a városi, lakókörnyezeti önkéntes munka

A Nemzetközi Vöröskereszt megala-kulása és funkciói napjainkban Solferinói csata (1859) hatására Jean Henri Dunant javaslatára és aktív közre-működésével jön létre 1863-ban (Ötök Bizottsága) Genfi Egyezmények: 1864-ben a háborús sebesültek megkülönböztetés nélküli védelme 1889-ben a hadseregek sebesültjeinek tengereken való védelme 1929-ben a hadifoglyokkal való bánásról 1949-ben a polgári lakosság védelme

Funkciói napjainkban: Segítségnyújtás háborús övezetben Részvétel a katasztrófa-elhárításban Keresőszolgálat működtetése Egészségvédelem (prevenció) Elsősegély nyújtása, véradó mozgalmak Szociális, oktatási programok stb.

Az önkéntes munka szerveződései Európában Az Európai Unió célja az aktív állampol-gárság által a társadalmi problémák célzott megoldása, a társadalmi szerep-vállalás növelése Az önkéntes munka segítésére külön-böző, döntően civil szerveztek alakultak szerte Európában szinte azonos elvek alapján

Európai Önkéntes Központ (Centre European Volunteer CEV) 80 nemzeti, és helyi önkéntes szerve-zetet tömörít, támogatását az Európai Unió biztosítja Víziója egy olyan Európa, ahol az ön-kéntességnek meghatározó szerepe van, ahol megvalósul az összetartó, befogadó, szolidáris és aktív közösség

A CEV stratégiai céljai: A tudásmegosztás, tudástranszfer A folyamatosan megosztott partnerség Politikai és érdekképviseleti hídszerep biztosítása Az innováció elősegítése, a jó gyakor-latok kölcsönös átadása

Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service EVS) Az EVS önkéntes munkát közvetít 18-30 év közötti fiatalok számára Európában és a kontinensen kívül AZ EVS céljai: Informális interkulturális tanulási lehetőségek biztosítása Szociális érzékenységük támogatása Munkavállalási esélyeik növelése A helyi közösségek fejlődésének támogatása Új partnerkapcsolatok kialakítása

GLEN Szövetség (Global Education Network of Young Europeans) 12 partnerszervezetből álló civil szövet-ség, alapja a globális nevelés, céljai: A szemléletformálás, érzékenyítés globális problémák felismerésére A környezet iránti felelősségtudat erősítése Békére és az emberi jogok betartására történő nevelés Interkulturális tanulás Empátia, tolerancia Tagok: Ausztria, Csehország, Észtország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Németország, Szlovákia, Szlovénia

Az NCVO 1919-ben alakult, több mint 10 ezer tagja van Önkéntes Szervezetek Nemzeti Ta-nácsa az Egyesült Királyságban (National Council for Voluntary Organisations NCVO) Az NCVO 1919-ben alakult, több mint 10 ezer tagja van Tevékenységi köre : Információs rendszert működtet Önkéntes munka közvetítését végzi Oktatási, támogatási programokat szervez Munkavállalási tanácsadást folytat Családsegítési feladatokat lát el

Német Karitász Szövetség (Deutsche Caritasverband DCV) A DCV 1897-óta működik, jelenleg 24 ezer létesítménye van és több mint 500 ezer önkéntes segíti a munkáját Tevékenységi köre: Szociális infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése, biztosítása Szegénység felszámolás, adósságkezelés, lakhatás Oktatás, képzés A foglalkoztatás elősegítése Egészségvédelem, prevenciós programok

Szlovén Jótékonysági Egyesület (Slovenska Filantropija) 1992-óta működő szervezet célja az életminőség, az érdekképviselet és a szociális biztonság javítása Szlovéniában Főbb funkciói: Az önkéntes munka szervezése nemzeti és nemzetközi szinten Migrációs, szegregációs problémák kezelése Generációk közötti együttműködés Egészségvédelem, szociális segítés

Önkéntes tűzoltók Ausztriában Ausztriában a tűzoltóság 95 százalékban önkéntesekből áll, mindössze hat város rendelkezik hivatásos állománnyal Az önkéntes tűzoltók felnőtt és ifjúsági csoportokból áll, létszámuk megközelíti a 300 ezer főt Minden tartomány képző központtal rendelkezik

Önkéntes munka Magyarországon A 19. század közepéig az önkéntes munka döntően egyházi karitatív tevékenységből állt 1867-től életbe lépő szegénygondozást is az egyházak és a megjelenő civil szervezetek végezték A két világháború között is inkább a karitatív tevékenység volt a jellemző

A II. világháború után az államszoci-alista rendszer átvállalja a szociális funkciókat, előtérbe kerül a „társadalmi munka” A rendszerváltás után – elsősorban a civil mozgalom erősödésével megnő a tényleges önkéntes munka szerepe

Forrás: KSH

A KSH adatai szerint 2012-ben mintegy 65,3 ezer civil és egyéb nonprofit szervezet működött Magyarországon, közülük 23 ezer alapítványi formában Az alapítványok 62 százaléka továbbra is három tevékenységi területhez: az oktatáshoz (32%), a szociális ellátáshoz (16%) és a kultúrához (14%) köthető

2012-ben a szektorban tevékenykedő önkéntes segítők becsült száma 504 ezer fő volt. Az általuk teljesített közel 50 millió munkaóra több mint 24 ezer főállású foglalkoztatott munkaidejének felelt meg,4 munkájuk becsült értéke megközelítette az 54 milliárd forintot Forrás: KSH

Az önkéntes munka szabályozása Magyarországon 2005. évi LXXXVIII törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről A törvény meghatározza a közérdekű önkéntes munka alapvető szabályait, az ösztönző kedvezményeket és garanciákat. A tör-vény alapján önkéntes lehet minden, 10. életévét betöltött sze-mély, amennyiben korának, fizikai-lelki szellemi állapotának, képzettségének megfelelő munkát végezhet. Önkéntes tevé-kenységnek csak az számít, amit valaki a köz javára, tehát nem saját maga vagy családja érdekében, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül végez.

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A közösségi szolgálat feladatai: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet és természet-védelmi, katasztrófavédelmi, valamint óvodáskorú, SNI fiatal, idős emberek segítése, szabadidő és sport szervezésének területén végzett tevékenység

Önkéntes munka szervezését végző alapítványok Magyarországon Önkéntes Központ Alapítvány célja a magyarországi önkéntesek és az őket foglalkoztató szervezetek segítése in-formációval, tanácsadással, képzéssel Magyar Önkéntesküldő Alapítvány a különböző nemzetközi és nemzeti pro-jektek szervezését, lebonyolítását végzi (pl.: GLEN)

Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020 SWOT elemzése Erősségek: Megyei Önkéntes Centrumok Pályázati források Általános és növekvő szándék Szeniorok, mint jelentős potenciális erőforrás A horizontális viszonyok felerősödése

Társadalmi, vállalati felelősségvállalás Az önkéntesek felhalmozott tudása Az önkéntes munka társadalmi elismert-sége Erőteljes szakpolitikai igények (szociális terület, oktatás, foglalkoztatás) és támogatások

Gyengeségek: Az önkéntesség soka számára ingyen munkát jelent A társadalom számára kevés az infor-máció az önkéntes munka előnyeiről A forprofit szféra szerepvállalása ala-csony

Kevés a komplex önkéntes program Hiányoznak azok a szakmai protokollok, amelyek katasztrófahelyzetben az ön-kéntesekre vonatkoznának Az önkéntesek specifikus képzése sok hiányossággal küzd Szakmai bizalmatlanság

Lehetőségek: Az önkéntességről szóló tudás kiszélesí-tése, képzésekkel, kutatásokkal A szociális dimenziók szolgáltatásainak erősítése A munkaerő-piaci reintegráció elősegí-tése

Veszélyek: Szemléletbeli változások nélkül az ön-kéntesek száma csökkenni fog A támogatási finanszírozási lehetőségek hiányában, beszűkülésével a támogató infrastruktúra elhal

Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020 általános célkitűzései Az önkéntesség kultúrájának fejlesztése és attitűdfejlesztés Speciális célcsoportok bevonásának támogatása Hátrányos helyzetű csoportok integrá-ciójának elősegítése az önkéntesség fejlesztésével

Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020 horizontális célkitűzései Az önkéntességre nevelő, ösztönző rendszer kialakítása Az önkéntesek felkészültségének fejlesztése Fogadó szervezetek és intézmények bekapcsolása Jogszabályi környezet felülvizsgálata

Támogató infrastruktúra fejlesztése Szektorok, szakpolitikák együttműködé-sének támogatása Adatok gyűjtése, kutatás Önkéntesség presztízsének emelése Jó gyakorlatok elemzése és beépítése a programokba

Irodalom Fényes Hajnalka – Kiss Gabriella: Az önkéntesség szociológiája. Letöltve 2014. 02. 07. Liling-Péterfi Tamás – Péterfi Ferenc: Az önkéntes munka a társadalmi környezet gyümölcse. Parola 2001/1. sz. Public Policy and Management Institute: Fiatal önkéntesek mobilitása Európában. Letöltve 2014. 02. 07. Dr. Vehrer Adél : Az önkéntesség, mint lehetséges szervezeti erőforrás. Letöltve 2014. 02. 06.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! szelloj@vipmail.hu