„Út a munkához” program

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mit lehet tudni a célcsoportról?
Advertisements

1 „Út a munkához” program tapasztalatai Szűcs Erika Balatonvilágos november 10.
A rehabilitációs járadékban részesülő személyek (re)integrációs esélyeinek növelése a munkaügyi központok segítségével Vincze Györgyné Pécs, április.
A kiemelt projekt tapasztalatainak hasznosítása „Tett - Program az áldozatokért és tettesekért” nyitókonferencia december 16. Siófok Lénárd Krisztina.
A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSI RENDSZER MUNKÁRA ÖSZTÖNZŐ ÁTALAKÍTÁSA ÚT A MUNKÁHOZ február.
Polgármesteri Fórumok
MUNKAÜGYI POLITKA  Alkotmányos jogokra épül  Kollektív autonómia  A foglalkozás és a munkahely szabad megválasztása  A munkahely védelme  Az igazságos.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája, kapcsolata a releváns operatív programokkal.
Civil szervezetek részvétele a munkaerőpiaci szolgáltatások ellátásában a Közép-magyarországi régióban.
Az állást kereső kerületi lakosoknak nyújtott szolgáltatások a Baross utcai munkaügyi kirendeltségen és a Kesztyűgyári állásbörzéken Szakmai gyakorlat.
A foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások összekapcsolása
A foglalkozási rehabilitáció helye és szerepe a munka- ügyi szervezetben Harkány, október 16. Szellő János.
Az ÉRÁK felnőttképzési tevékenysége, a fejlesztés főbb irányai.
Segély helyett munkát?! Rendszeres szociális segélyezettek együttműködése – Beilleszkedési program Kovács Ibolya szociálpolitikus
1 „Út a munkához” program tapasztalatai Szűcs Erika Siófok szeptember 17.
Tájékoztató az aktuális foglalkoztatási és képzési programokról.
SZOCIÁLIS MUNKA VI. MUNKANÉLKÜLIEK. ÚT A MUNKÁHOZ Azt a kormányzati szándékot mutatja, hogy a társadalom számára fontos kérdések kerüljenek a középpontba.
„Szociális és Oktatási Önkéntes Tevékenység
Bemutató a NKH Befektetésösztönzési Főosztály munkatársai számára
A szociális segély indokoltsági célzása – önkormányzati esettanulmányok tapasztalatai (vázlat) Bódis Lajos – Nagy Gyula.
„Út a munkához „ program Simon Gábor államtitkár.
Főigazgatói értekezlet november 27–28. Sárvár „Út a munkához” program bemutatása.
Főigazgatói értekezlet A KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVVEL KAPCSOLATOS KIRENDELTSÉGI FELADATOK AZ ÁLLÁSKERESÉSI MEGÁLLAPODÁS LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI november.
Dr. Bálint József JOSZ elnöke
Segélyezési rendszer átalakítása
Együttműködési lehetőségek és megoldások a foglalkoztatási és szociális terület munkájában Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális.
Az Esélyegyenlőség és az ESZA alapelveinek érvényesítése Európai Unió Magyarország -Budapest Európai jogfejlődés Luxemburgi és Lisszaboni folyamat.
Kunszentmártoni kistérség munkaerő-piaci helyzete, támogatási lehetőségek Készítette: Deák István kirendeltség-vezető.
A foglalkoztatási paktumok célja Megismerni a térség foglalkoztatási helyzetét Összehangolni a térség gazdasági és humánerőforrás fejlesztési tevékenységeit.
1 A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium július.
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
Út a munkához program Regionális Államigazgatási Kollégium március 20. Székesfehérvár.
Közfoglalkoztatás Magyarországon
Álláskeresőként történő nyilvántartás
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja TÁMOP /1/KMR
TÁMOP „Út a munka világába” Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ dr. Nyári Tibor projektvezető.
1 „Út a munkához” program Szűcs Erika november 24. Budapest.
Az „Út a munkába program” gyakorlati tapasztalatai 1.
1 A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009 Szűcs Erika július 16. Miskolc.
„Út a munkához” program céljai, végrehajtási feladatai.
A közfoglalkoztatás tervezése és szervezése Kovács Ibolya szociálpolitikus - főosztályvezető Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Az „Út a munkához” program tapasztalatai és eredményei a munkaügyi szervezet tevékenységében Székesfehérvár, július 14.
Szemléletváltás a foglalkoztatáspolitika eszköztárában Előadó: Szabó József főigazgató Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ.
Az ÁFSZ feladatai az „Út a munkához” program végrehajtásában Pirisi Károly főigazgató Foglalkoztatási és Szociális Hivatal.
„A Kirendeltség és az Önkormányzatok közötti információ és adatszolgáltatás gyakorlata a Paksi Kistérségben Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ.
Az aktív korúak ellátásának új rendszerével kapcsolatos önkormányzati igazgatási tapasztalatok Kiskunfélegyházán Szociális Igazgatási Mintahely Ódor László.
„Út a munkához” program „Jó gyakorlatok” 2009
„Út a munkához” program tapasztalatai
Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
A családsegítő szolgálatok beilleszkedési programjai, a RÁT-ban részesülő személyek számára felajánlható szolgáltatásai:
HEFOP /1 „Lépj előre” – Őrségi kistérségi összefogás a szociális szakemberek képzésével a munkanélküliség hatékony kezelése érdekében HEFOP / /4.0.
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása
Polgármesteri Fórumok
A családsegítők megváltozott feladatai a hatályos jogszabályok szerint
A megyei paktum keretében megvalósuló munkaerő-piaci program
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
„Út a munkához”program
Székesfehérvár, július 14.
A közfoglalkoztatás tervezése és szervezése
A családsegítő szolgálatok beilleszkedési programjai, a RÁT-ban részesülő személyek számára felajánlható szolgáltatásai:
„Út a munkához” program „Jó gyakorlatok” 2009
Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PAKTUM KONFERENCIA
A foglalkoztatáspolitika kihívásai Magyarországon 2009
Előadás másolata:

„Út a munkához” program Kovács Ibolya Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális Főosztály

Foglalkoztatási és szociális feladatok összefüggései Foglalkoztatáspolitikai stratégia: a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű emberek bekapcsolása a foglakoztatásba - munkaerő kínálat növelése. Szociálpolitikai stratégia: az esélyek kiegyenlítése, a hátrányos helyzetű rétegek életfeltételeinek javítása. Közös cél: munkavállalásra ösztönzés, munkavállalási hajlandóság javítása, foglalkoztatásra alkalmassá tétel. Foglalkoztatás és szociálpolitika összehangolt működése - szociális és munkaügyi integráció

Előzmények – FSZH szociális feladatok 1.) Segély helyett munkát?! A rendszeres szociális segélyezettek együttműködésének vizsgálata Célok: Hogyan működnek az ellátó rendszerek? Milyen a kapcsolati háló? A munkára való ösztönzés hogyan valósul meg? Mi történik az ügyféllel?

Célvizsgálat megállapításai Jogi szabályozások: követhetetlenek a változások, jogbizonytalanság, családi segélyezés hátrányai, ügyintézési nehézségek, adminisztráció A segély összege: nem ösztönöz a munkára, egyes esetekben túl magas, segély összege és a minimálbér összefüggései, egyéb szociális juttatásokkal elért színvonal

Szociális segítő tevékenység csak az adminisztrációra jut idő, szociális munka szakmai követelményeinek hiánya, nincs egységes eljárás a beilleszkedési programra, nincs valódi követelmény a kliens irányába – megjelenés elegendő, családsegítők személyi, tárgyi feltételeinek hiánya, kevés szakmai segítség a lebonyolításhoz, a segélyezettek többsége nem motivált, kevés az eredmény – de mi is az „eredmény”?

Egyéni együttműködési kötelezettség a segély magas összege pozitív hatású, nem aktív álláskereső, de rutinos, több szervezettel kell kapcsolatot tartani, nem kell mindenkinek tartani a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel, egyéni problémák kezelésére a kirendeltségnek nincs szakmai kompetenciája, modernizált szolgáltatások használata számukra nehéz.

Szervezetek együttműködése és a foglalkoztatás 1.) egymás részére kiállított igazolások, késedelmes információ áramlás, személyes kapcsolatok hiánya, egymás munkájának nem ismerése, nincs szervezeti szintű együttműködés – van megállapodás, ügyintézők leterheltsége mindkét szervezetben. 2.)a segélyezettek 60-90 %-a dolgozik feketén, vagy AM könyvvel, szakképzetlenség hiánya, alacsony iskolai végzettség (51%), közfoglalkoztatás előnyei, hátrányai, az átképzés és a valós igények között nincs megfelelősség

2.) Módszertani segédanyag készítése Gyakorlati kézikönyv (szakmai tanulmányok) a rendszeres szociális segélyezettekkel foglalkozó családsegítők számára, a gyakorlatban dolgozó szociális szakemberek napi munkájának segítése Beilleszkedési programok a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli csoportok számára, iránymutatás a speciális foglalkozások lehetőségeire Helyszíni bemutatók, tapasztalatcsere, közvetlen szakmai beszélgetések, a családsegítők, munkaügyi szervezetek és a segélyezettek között

3.)Felmérés az önkormányzatok ügyviteli rendszeréről Megállapítások az önkormányzati és munkaügyi együttműködésre: Az információáramlás papíralapú, postai továbbítás. Határidők késedelmesek, az ügyfél előbb „odaér”. Ügyintézők nem ismerik egymás munkáját, személyes kapcsolat alig van. Az ügyintézők mindkét szervezetben leterheltek, sokat adminisztrálnak, kevés idő jut az ügyfélre. Sokszor kimarad az információból a családsegítő Eltérő a gyakorlat, nincs egységes eljárásrend = Fontos lenne, hogy az információáramlás és az ügyintézés menete, dokumentációs rendje egyszerűsödjön és korszerűsödjön.

Informatikai felkészültség Önkormányzati szinten(50 önkormányzat): 9 hivatalban nincs szociális ügyviteli program, kézi nyilvántartás Informatikai rendszerük gyenge és közepes közötti Az internet sávszélesség megfelelő, de nem mindenki használhatja 2. Ügyintézői szinten: 56 %-uk nem végzett számítástechnikai tanfolyamot = az infrastruktúra alkalmassá tehető az elektronikus ügyviteli folyamatokra, az ügyintézőket képezni kell. Feladatok: Egységes jogszabály értelmezés és alkalmazás segítése, Egységes ügyviteli folyamatok kiépítése, Eljárási rendek ajánlása Közös érdek: a közös ügyfélkör életútjának követése, a két ellátás összehangolt információs, dokumentációs és ügyviteli rendszerének kialakítása

munkaügyi kutatások – kutatási anyagok; szociális és gyermekvédelem Mindezek elérhetőek: www.afsz.hu munkaügyi kutatások – kutatási anyagok; szociális és gyermekvédelem

II. Út a munkához program céljai Általános cél: mérsékelni a segélyezés körüli társadalmi feszültséget a társadalmi igazságérzet szem előtt tartásával. Konkrét cél: munkára képesek munkát végezzenek ténylegesen rászorulók megfelelő ellátásban részesüljenek A támogatási rendszer átalakításának fő szempontjai: ösztönözzön a munkavállalásra ellenösztönözzön a „segélyezetti” életvitelre szigorúbban szankcionálja a segéllyel való visszaélést szociális szolgáltatásokkal támogassa a munkaerőpiacra való visszatérést (beilleszkedési program)

Jogszabály módosítások Törvénycsomag: Szociális törvény Foglalkoztatási törvény Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény Foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény (START EXTRA kártya) Foglalkoztatás bővítéséről szóló törvény (kis és középvállalkozás) és ezek végrehajtási rendeletei

Szociális törvénymódosítás lényege Rendszeres szociális segélyezettek felülvizsgálata 2009. 01-03. hó között =aktív korúak ellátása Pénzbeli ellátásként 2 típusú támogatás: - rendszeres szociális segély - rendelkezésre állási támogatás. Közfoglalkoztatás szervezése Képzésben való kötelező részvétel (35 év alattiak) Önkormányzat foglalkoztatáspolitikai feladatai jelentősen növekednek.

A rendszeres szociális segély (2007) Az ellátás jogcíme: Ellátásban részesülők havi átlagos létszáma (fő): Kifizetett támogatási összegek (millió Ft): Kifizetett támogatások havi átlagos összege (millió Ft): a) egészségkárosodott: 9 306 2 768 231 b) nem foglalkoztatott: 156 917 52 633 4 386 c) támogatott álláskereső: 2 396 580 48 d) továbbfolyósítva: 16 011 3 412 284 e) közcélúként foglalkoztatva: 178 60 5 Összesen: 184 808 59 453 4 954 Forrás: ÖTM

A rendszeres szociális segély rendszerének átalakítása

Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak az ellátásra való jogosultság feltétele: közfoglalkoztatásban vagy képzésben való részvétel (35. év alatti általános iskolát nem végzettek esetén speciális szabály) együttműködési kötelezettség: állami foglalkoztatási szervvel (nyilvántartásba vétel és álláskeresési megállapodás megkötése) összege: fix, a család létszámától függetlenül a minimálnyugdíj összegével egyezik meg szankció: juttatásra való jogosultság megszüntetése neki felróható okból törlik az álláskeresők nyilvántartásából a felajánlott munka visszautasítása fekete munkavégzés (azonos a segélyével)

Rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettség: az önkormányzat által kijelölt szervvel, jellemzően a családsegítő szolgálatokkal áll fenn együttműködés célja: képességfejlesztés, életmódformálás önként vállalhatják a foglalkoztatásban való részvételt összege: az eddigi szabályokat kell alkalmazni, vagyis továbbra is a család összetételének figyelembevételével a nyugdíjminimum 90%-ig egészíti ki a család jövedelmét (max. a nettó minimálbér) szankció: a segély megszüntetése együttműködés megszegése esetén (2 éven belül ismételten megszegi) fekete munkavégzés (2. alkalommal 3 hónapos szüneteltetés, 3. alkalommal megszüntetés)

A program megvalósítását segítő további intézkedések 1.) Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis létrehozása (Flt. és Korm. rend. szabályozza) 2.) közfoglalkoztatási terv készítése 3.) START EXTRA kártya - járulékmentesség biztosítása 3 éven keresztül azoknak a munkaadóknak, akik hátrányos helyzetű kistérségben lakó segélyezettet foglalkoztatnak 4.) foglalkoztatási paktum kistérségi szinten

Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis létrehozása 1.) ÁFSZ - Integrált Munkaügyi Rendszer (IR) Országos adatbázis, bármelyik kirendeltségről ugyanaz az adatbázis érhető el FSZH központi szerveréről működik Az összes munkaügyi folyamat megjelenik A munkanélküli ügyfél „életútja” nyomon követhető, az ügyfél iratanyag „költöztetése” is elektronikusan történik 2.) Jegyzői feladatok: RSZS-ekről adatközlés, folyamatos adattovábbítás, az informatikai rendszer napi használata

Paksi e-munkaügy modell Az „E-munkaügyi program” megvalósulása (HEFOP 2.2.2. program keretén belül) A program használata a kistérség 14 településére terjed ki. Adattartalom a közös ügyfélkörben: a kirendeltség tölti fel az önkormányzat által nyilvántartott munkanélküliek adatait egy közös adatfelületre, amelyen a munkaügyi központ által kezelt adatok találhatók meg, így igazolás kiadása, ellátottá válás, nyilvántartásból törlés, AM kiskönyv kiadása, képzésbe vonásról és képzési támogatás megállapításáról szóló értesítés. a jegyző által felvitt adatok a döntések rögzítése a rendszerben, a határozatok alapján. A kirendeltség jelzi a közös felületen, hogy az adott ügyfél Alkalmi Munkavállalói kiskönyvvel rendelkezik-e, ennek jelentősége a munkaközvetítés során van. A változást a program pirossal jelzi, így az ügyintézők minden nap látják, hogy mely ügyfél körülményeiben történt változás. A családsegítő központnak azonban nincs hozzáférése a programhoz, ez a rész fejlesztés alatt áll.

A paksi e-munkaügy modell

Az Út a munkához program finanszírozása a meglévő források átcsoportosítása közfoglalkoztatásra: a segélyre rendelkezésre álló forrás közel 40%-a kerül átcsoportosításra az önkormányzatok által felhasználható közhasznú munka forrása pedig beleolvad a közcélú munkavégzésbe 50 %-os járulékkedvezmény eredmény: a források 50%-a foglalkoztatásra kerül betervezésre (közcélú munkára 15 Mrd Ft helyett 50 Mrd Ft jut). az önkormányzatok adminisztrációs terheinek csökkentésére kb. 3 000 fő foglalkoztatás szervező kerül alkalmazásra a munkaerőpiaci program keretből önkormányzati érdekeltség megteremtése az önrészen keresztül: rendszeres szociális segély: 10% vagy 20 % (rendeleti mentesítésnél) közfoglalkoztatást pótló juttatás 20% közcélú foglalkoztatás 5%

A források átrendezése