Iskola és a család együttműködése az igehirdetésben Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet

A katolikus iskola működésének törvényi alapja, finanszírozása, szakmai-pedagógiai támogatása

Az egyházi közoktatási rendszer kiépülésének feltételei 1.Az egyházi közoktatási tevékenységet megalapozó jogszabályok 2.A működés finanszírozása 3.A szakmai háttér megteremtése, elismerése (

Az egyházi közoktatási tevékenységet megalapozó jogszabályok  évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról  évi CXXIV. törvény az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről  évi XXXII. törvény a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről  évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya

Az Intézet alapítója és fenntartója: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1071 Budapest, Városligeti fasor 45. Az alapítás dátuma: június 11. Az intézmény típusa: Pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény OM azonosító: Az Intézet hatásköre: országos Az Intézet jogállása: önálló egyházi jogi személy

Fenntartók és intézmények száma, növekedése 2011-ben

A Magyar Katolikus Egyház fenntartásában működő közoktatási intézmények adatai augusztus 29-én Intézmények számának változása 2010/11-es tanév 2011/12-es tanév Növekedés (új intézmény) Intézmények és többcélú intézmények száma Óvoda Általános iskola Gimnázium59645 Szakiskola16171 Szakközépiskola23285 Alapfokú művészetoktatás14184 Kollégium50512 Alapfeladatonként összesen

A Magyar Katolikus Egyház fenntartásában működő közoktatási intézmények adatai augusztus 29-én Tanulói létszámok alakulása 2010/11-es tanév (fő) 2011/12-es tanév (fő) Növekedés (fő) Óvodai nevelésben Általános iskolában (1-8. évf.) Gimnáziumban (9-13. évf.) Szakközépiskolában (elmélet) Szakiskolában (elmélet) Kollégiumi nevelésben Alapfokú művészetoktatásban Teljes létszám

A Magyar Katolikus Egyház fenntartásában működő közoktatási intézmények adatai augusztus 29-én Pedagógusok létszáma 2010/11-es tanév (fő) Teljes létszám 6309 Ebből szerzetes, pap 202 Az új intézmények pedagógusainak létszámáról nincs adatunk.

A rendszerváltozás utáni katolikus iskolarendszer a.40 év kommunizmus, szekularizációs törekvések Európában, pluralista, gyakran ellenséges, jobb esetben közömbös környezet b.Az alapított és átvett iskolák helyzete, fejlődése c.Szülők világa, iskolaválasztási motivációja: jó nevelés, színvonalas oktatás d.A vallásukat gyakorló családok igénylik a családban megkezdett vallásos nevelés folyatatását a katolikus intézményben e.Azok is igénybe veszik a katolikus iskolát, akik nem vallásosak, de nyitottak a hit irányában f.Az egyházi oktatás iránt a nem hívők között is van bizalom, elismerés

A rendszerváltozás utáni katolikus iskolarendszer a.40 év kommunizmus, szekularizációs törekvések Európában, pluralista, gyakran ellenséges, jobb esetben közömbös környezet b.Az alapított és átvett iskolák helyzete, fejlődése c.Szülők világa, iskolaválasztási motivációja: jó nevelés, színvonalas oktatás d.A vallásukat gyakorló családok igénylik a családban megkezdett vallásos nevelés folyatatását a katolikus intézményben e.Azok is igénybe veszik a katolikus iskolát, akik nem vallásosak, de nyitottak a hit irányában f.Az egyházi oktatás iránt a nem hívők között is van bizalom, elismerés

A rendszerváltozás utáni katolikus iskolarendszer g.Iskoláink többet adnak, mint az államiak, jobban törődnek a diákokkal h.Diákok: szétesett családok, szeretethiány vagy „majomszeretet”, nincs személyes foglalkozás, beszélgetés, de mindenük megvan, internet-, számítógép- és facebook-függők, meghatározó a kortárscsoport trendje i.Pedagógusok kiképzéséből hiányzik az értékorientáció, különösen a keresztény értékrend, mint az oktatást megalapozó elvrendszer, a hitbeli, teológiai, erkölcsi képzés

– a Katolikus Nevelés Kongregációjának dokumentuma alapján Az iskola hely:  ahol az ember – a műveltség rendszeres és kritikus elsajátítása közben – emberré válik  oktatás és nevelés egysége!

– a Katolikus Nevelés Kongregációjának dokumentuma alapján A katolikus iskola sajátos jellege: a.A katolikus iskola része az egyház üdvösséget szolgáló küldetésének b.Nevelési tervének alapja Krisztus, az evangélium c.Szintézis a hit és műveltség között d.Szintézis a hit és az élet között – az iskola feladata, mivel a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll e.Hitoktatás: tantervbe illesztve módszeresen kell felépíteni, hogy megteremtődjön a diákokban az egyetemes emberi kultúra és a vallási kultúra egyensúlya f.A katolikus iskola a keresztény nevelő közösség találkozásának helye g.A katolikus iskola felelőssége: katolikus identitás tudatosítása, vállalása (pedagógusok személyes életpéldája)

Iskola és család együttműködése az igehirdetésben a.Pedagógusok hittani ismereteinek és keresztény életgyakorlatának elmélyítése – hitbeli tudással, többlettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a keresztény értékrendet átadhassák a gyermekeknek; pedagógusok személyes tanúságtétele, szentségekhez járulás, ima b.Keresztény értékek megjelenítése tantárgyi tananyagokban, a tanított igazságok keresztény oldalának megvilágítása c.Szülők hittani képzése, gyermeknevelési, életvezetési tanácsadás – az iskola, a plébánia és fenntartó feladata d.Szülők bevonása a katolikus iskola életébe, programjaiba, vallásgyakorlatába e.Diákok számára életkoruknak megfelelő tartalmas iskolai programok, vallási prog- ramok, táborok szervezése, de legfontosabb a személyes odafordulás, törődés; a diákok bevonása karitatív, szociális érzékenységet fejlesztő tevékenységekbe, értelmes tevékenységek, elfoglaltságok (testnevelés, művészetek) szervezése

Krisztusnak nincs más keze, csak a miénk, hogy művét végrehajtsa. Krisztusnak nincs más lába, csak a miénk, hogy az embereket Isten útján vezesse. Krisztusnak nincs más ajka, csak a miénk, hogy az embereknek Istenről beszéljen. Nincs más segítsége, csak a miénk, mely az embereket Istenhez segíti. Mi vagyunk az egyetlen Biblia, melyet az emberiség még olvas. Mi vagyunk Isten végső üzente, szóval és tettekkel írva.