Az egészséget támogató kommunikáció lehetőségei és eszközei dr. Molnár Márk Péter

Az egészségügy legtöbb problémája visszavezethető a társadalom attitűdjére Szükségszerűségként fogadjuk el az egészségügy problémáit, az orvos utasításaira várunk, azokat gyakran nem tartjuk be, egészségünket nem értékeljük olyan erőforrásként, amit folyamatosan és tudatosan fejleszteni kell ahelyett, hogy… … tudatos fogyasztói volnánk az egészségügyi szolgáltatásoknak, aktívan belefolynánk a gyógyulásunkkal kapcsolatos folyamatot, folyamatosan és tudatosan fejlesztenénk egészségünket, bővítenénk a tudásunkat az egészségmegőrzésről. Egészségközpontú egészségügy 2011. október 21. 2

Ha egészségről van szó, betegek vagyunk és nem tudatos fogyasztók Az egészségtudatosság szintje alacsony, kevés olyan törekvés azonosítható, ami javítaná ezt (bár vannak ellenpéldák) A betegségmegelőzés jelentőségéről nem rendelkezünk széleskörű információval, nincs olyan szereplő – vagy csak igen kevés – az egészségügyben, aki ennek érdekében tenni akarna és tudna Az orvos-beteg viszony paternalisztikus, ami jelentősen rontja az információátadás hatékonyságát, és ennek változásáért a képzési rendszer igen keveset tesz Nehezen találunk hiteles információkat az egészségmegőrzésről és a betegségekről, egyre inkább előtérbe kerül a kontrollálatlan információforrás, az internet A fentiek eredményeként kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, ha az egészségünkről vagy épp a betegségeinkről esik szó, melynek legfőbb oka az információs akadályok sora Egészségközpontú egészségügy 2011. október 21. 3

Az egészségkommunikációs eszközök támogathatnák az attitűdünk változását Egészségkommunikációról az alábbi fontosabb viszonylatokban beszélhetünk: Az egészségügyi szakemberek és a páciensek közötti személyes, írott vagy elektronikus kommunikáció Az egészségügyi szakemberek és a páciensek egymás közötti személyes, írott vagy elektronikus kommunikációja A tömegkommunikáció csatornáin keresztül történő kommunikáció a lakosság és az egészségügyi szakemberek irányába Az egészségügyi kormányzat felől érkező kommunikáció a lakosság és az egészségügyi szakemberek irányába Az egészségpiaci szolgáltatók és gyártók felől érkező kommunikáció a lakosság és az egészségügyi szakemberek irányába Egészségközpontú egészségügy 2011. október 21. 4

Azonban az egészségkommunikáció eszközeit nem megfelelően használjuk Az Internet és a Közösségi média kihívásai Adatvédelmi ellentmondások Hiányzó érdemi párbeszéd Felemás jogi szabályozás A szakképzés hiányosságai Időhiány, forráshiány, priorizálási probléma Kudarcba fulladt népegészségügyi programok Bővülő e-Health lehetőségek Közös nyelv hiánya Kiaknázatlan modern kommunikációs lehetőségek Hiányos betegedukáció Ritka a civil kezdeményezés Bezárkózó szakmák Pazarló információgazdálkodás Egészségközpontú egészségügy 2011. október 21. 5

A MEKE célja a hatékony egészségkommunikáció Közhasznú civil kezdeményezés, amely az egészségkommunikáció iránt érdeklődő, a hazai tágan értelmezett egészségügyben dolgozó szakemberek közös gondolkodásuknak színterévé és katalizátorává kíván válni Egy érthetőbb, átláthatóbb és nyílt kommunikációs modell meghonosítása a gyakorlatban A társadalom egészségtudatosságának, attitűdjének javítása Rendszeres szakmai műhelymunka Az új és régi betegkommunikációs eszközök hazai alkalmazhatóságának kutatása Új kommunikációs stratégiák és eszközök kifejlesztése Térítésmentes szakmai továbbképzések Egészségközpontú egészségügy 2011. október 21. 6

A MEKE felépítése és tevékenysége S z a k b i z o t t s á g o k Terápiás együttműködés szekció Rendszeres szekcióülések Konferenciák Infokommunikációs szekció Publikációk Folyamatos szakmai együtt-működés Egészségügyi szakújságírói szekció Tréningek, szakmai workshopok Zárt és nyílt háttér-beszélgetések Egészségközpontú egészségügy 2011. október 21. 7