Digitális korlátok Mátrai Gábor elnökhelyettes INFOTÉR PARLAMENT június 2.

2 • Az IKT-szakemberek és – felhasználók számára szükséges kompetenciák azonosításához és elismertetéséhez eszközök kifejlesztése • Átfogó uniós mutatók kidolgozása a digitális kompetenciák és a médiaműveltség méréséhez • E-személyazonosítás és e-hitelesítés kölcsönös elismerése • Javaslat a kicserélhető beteg-adatok minimális köréről • Javaslat az EU digitális közkönyvtárának finanszírozási modelljére Élénk egységes digitális piac Bizalom és biztonság Interoperabilitás és közös szabványok Nagy sebességű és szupergyors hozzáférés Kutatás és innováció Digitális jártasság, digitális készségek, digitális inklúzió Társadalmi előnyök biztosítása A menetrend hét pillére Uniós szintű intézkedések • Európai Szociális Alapról szóló rendeletben ( ) kiemelten kell foglalkozni a területtel • Zászlóshajó kezdeményezés: „Új munkahelyekhez szükséges új készségek” – az IKT*- készségek és IKT- foglalkoztatás ágazati tanácsának felállítása • A fiatal és visszatérő női munkaerő nagyobb arányának előmozdítása az IKT- munkaerőpiacon • Online képzési eszköz kidolgozása pl. online fogyasztói jogok, E- kereskedelem, adatvé- delem, médiaműveltség szociális hálózatok témákban • Közhivatalok webes elérhetőségének biztosítása 2015-ig • IKT-ágazat energia- hatékonysága közös módszerei kidolgozása • A környezeti információk irányelv felülvizsgálata • Fehér Könyv az elektronikus közbeszerzésben rendelkezésre álló kapacitások összekapcsolására *Információs és Kommunikációs Technológiák Az európai digitális menetrend ( )

3 Új vagy módosított eljárások Funkcionális szétválasztás Megerősített tájékoztatás és védelem Hatékonyabb spektrumgazdálkodás BEREC, NRA és egyéb hatóságok Másodlagos spektrumkereskedelem NGN beruházások ösztönzése Szolgáltatóváltás Szerződések NRA függetlenség Technológia- és szolgáltatás- semlegesség Átláthatóság USO Hálózatok biztonsága/ integritása Digitális jártasság / digitális készségek Szélessávot mindenkinek Fogyatékkal élők Adatfeldolgozás biztonsága A szélessávú internet egyre szélesebb körben történő elterjedése, az új típusú hozzáférési módok, valamint az új típusú médiatartalmak megjelenése újfajta (digitális) jártasságot és (digitális) készségeket igényelnek. A 2009 novemberében elfogadott EU szabályozási csomag négy fő területen jelent változást: Különösen a fogyasztói jogokat érintő új területeken a legtöbb szabály még kidolgozatlan, vagy éppen megújításra szorul. • Piacszabályozás • Spektrum • Intézmények A hagyományos hatósági munkában eddig is ismert folyamatokat és feladatokat ölelnek fel. • Fogyasztók Az EU szabályozási keretrendszere

4 Pillanatkép az internet penetrációról EU 265% HU 430% Növekedés Forrás: Broadband access in the EU: situation at 1 July, 2010.Forrás: KSH tájékoztató Penetráció alakulása az EU-ban és Magyarországon,

5 BB lefedett- ség a vidéki terüle- teken platform- verseny országos lefedett- ség BB hf*-i díjak / 512 kb/s- 1 Mb/s átlagos díja hf-i díjak / 1-2 Mb/s átlagos díja a normál ár mediánja Átlagos sebesség 2 Mb/s feletti szolgáltat ások előfizetői (%-ban) üzleti előfizetők által használt internet szolgálta- tások szoftverek, zene, játékok, e-Gov egyéni letöltései bizalom az e- bankolás- ban és online vásárlások ban e- jártasság állandó Internet- haszná- lat PC és 3G penet- ráció ICT kiadások / fő Vidéki lefedettség VersenyÁrMinőség Fejlett szolgáltatások igénybevétele Társadalmi- gazdasági kontextus KínálatKereslet * hf: hozzáférés „Szélessávú teljesítmény index” 20. hely Fejlett szolgáltatások igénybe vétele 21. hely Társadalmi-gazdasági kontextus Forrás: „Indexing Broadband Performance”(DG INFSO)

6 Internetező generációk* Internethasználók száma és aránya a éves lakosságban 35% 60% 76% 90% A kommunikációs technológiák magyarországi elterjedésének megfelelően az elemzésben négy generációt különböztetünk meg, melyeket a népességstatisztikában szokásos elnevezésekkel illetünk. Ezek a generációk eltérő kommunikációs környezethez szocializálódtak, ily módon a jelenleg használatos kommunikációs eszközökhöz, és különösen az internethez való viszonyuk is más. Gen BB A II. világháború és a „baby boom” idején ( ) születettek, akik ma évesek. Születésük idején a magyar lakosság körében a rádió volt az egyetlen elterjedt kommunikációs technológia. Gen X Az között születettek, akik ma évesek. Születésük idején a fekete-fehér tévé és a hordozható rádió már elterjedt kommunikációs technológia volt. Gen Y Az között születettek, akik ma évesek. Tipikusan a Gen BB gyerekei. Születésük idején a színes tévé és a vezetékes telefon már elterjedt kommunikációs technológia volt. Gen Z Az 1991 óta születettek, akik ma évesek. Tipikusan a Gen X gyerekei. E generáció feltöltődése folyamatban van. Egyelőre csak kis értékű javakról hoznak önálló vásárlói döntést, mert még nem keresők, a szüleikkel élnek, de a szülőkön keresztül a nagyobb értékű javak vásárlását is befolyásolják. Születésük idején az internet és a mobil telefon már elterjedt kommunikációs technológia volt. Az előző generációknak adaptálódniuk kell(ett) az új technológiákhoz. Ez az első generáció, amely beleszületett a modern médiakörnyezetbe, ezért őket internet generációnak vagy digitális bennszülötteknek is nevezik. E generáció preferenciái befolyásolják a leginkább, hogy a közeljövőben mely technológiák fognak fejlődni, elterjedni és melyek fognak visszaszorulni, illetve hogy a médiakonvergencia milyen irányban halad tovább. Jelenleg az általuk preferált meghatározó médiatechnológiák a következők: world wide web, instant messaging, YouTube, Facebook, mp3 lejátszó, mobil telefon, sms, okostelefon Forrás: Ariosz/NRC: NMHH - Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében c. kutatás 2010 (személyek n=4435) *A 70 évesek és idősebbek között csak szórványosan akad internetező, de a 14 évesnél fiatalabbak körében nem elhanyagolható a számuk. Sokan az általános iskolában, sokan otthon interneteznek. A Gen Z-ben vannak már olyanok is, akik 3 éves korukban kezdtek internetezni. A tizenévesek beleszülettek az internet és a mobil telefon által uralt kommunikációs környezetbe, ezen eszközök használata számukra magától értetődő, probléma nélküli.

7 Internetezés és nyelvtudás Az internetezők 70%-a tud valamilyen fokon angolul és a 66%-a tud más idegen nyelven. Az idősebb generációk felé haladva drámaian csökken a nyelvtudás, különösen az internetezésben legfontosabb angol nyelv ismerete. A legidősebb generációban relatíve tízszer annyian vannak, akik nem tudnak angolul, mint a legifjabb generációban. Használat céljából 68%, olvasás céljából 45% szokott idegen nyelvű web site-okat látogatni. Napi vagy heti többszöri rendszerességgel használat céljából 35%, olvasás céljából 17% teszi ezt. Az idegen nyelvű site-ok látogatása - mind használat, mind olvasás céljából - a két ifjabb generáció többségénél, a két idősebb generáció kisebbségénél fordul elő. Az állandó (napi vagy heti többszöri) használat a Gen Z-ben már a többségre jellemző. Az idegen nyelvű site-ok látogatása a nyelvtudást is fejleszti, és vannak olyan internetezők, akik az internet révén tanultak meg minimális fokon angolul, vagy ennek hatására kezdték meg a nyelvtanulást. Forrás: Ariosz/NRC: NMHH - Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében c. kutatás 2010 (személyek n=3389) Idegen nyelvű web site-ok látogatásaNyelvtudás foka angolmás idegen nyelv A magyar lakosság elenyésző hányada olvas külföldi újságot, hallgat, néz idegen nyelvű rádió-, tévéadást. Az internet révén azonban tömegek kerülnek kapcsolatba más kultúrákkal, különösen a fiatalok közül.

8 Internethasználati jártasság Szubjektív mutató 1-5 skála Objektív mutató 0-8 skála A fiatalok kifejlettebb internethasználati jártasságának több oka van: - gyerekként tanulták, amikor a tanulási képesség jobb, mint később - iskolában (is), azaz módszeresen tanulták, nem autodidakta módon, ahogyan az idősebbek zöme - internethasználati múltjuk azonos hosszúságú vagy nem sokkal rövidebb, mint az idősebbeké - generációjukban "kötelező" az internetezés, míg az idősebbek esetében nem érvényesül ilyen erővel a kortárscsoport nyomása - ahhoz, hogy valaki jól megtanuljon internetezni, sokat kell interneteznie, és az embereknek diákkorukban sokkal több a szabadidejük, mint keresőként - a diákok információk, tapasztalatok átadásával segítik egymást az internetezés megtanulásában, míg sok felnőttnek nincs kitől tanulnia, ha a munkájához nem kell internet - a web sokkal inkább a fiatalok, mint az idősek ízlésének, igényeinek igyekszik megfelelni - tudnak idegen nyelveket, így nemcsak a sok tekintetben szegényes magyar webet látogatják, hanem a jóval vonzóbb nemzetközi élvonal kínálatát is használják, így gazdagabb a tapasztalatuk és a tanulást, megszokást igénylő újdonságok előbb érnek el hozzájuk A fiatalok sokkal jártasabbak az internetezésben az idősebbeknél. Döntő tényező, hogy ki hány évesen kezd internetezni. Aki 30 éves koráig nem rendszeres internetező, az általában nem jut el az átlagos szintre. Forrás: Ariosz/NRC: NMHH - Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében c. kutatás 2010 (személyek n=3389)

9 A digitális önbizalom hiánya, mint korlát A digitális szolgáltatások további terjedésének egyik alapvető korlátja: az egyéni motiváció, az önbizalom hiánya, az ebből is táplálkozó általános tájékozatlanság, alacsony „tudás és készség” szint, mind az egyének, mind a vállalkozások szintjén  ez igaz a szolgáltatásokat már használókra és az azt még nem használókra is  bizonyos társadalmi rétegek (pl. nyugdíjasok, falvakban élők, alacsony végzettségűek) alig vagy egyáltalán nem használják a netet ► digitális írástudatlanság  a korábban (pl. iskolában) netet használók közül sokan nem folytatják azt, illetve akik használják, azok is csak egyoldalúan, az opciók egy szűk, behatárolt körére szorítkozva, ill. nem megfelelően használják a digitális írástudás kínálta lehetőségeket ► digitális diszgráfia  az oktatási rendszer (alap-, közép-, felsőfokú és felnőtt képzés) nem koherens, minőségében igen eltérő, nem biztosítja az alapképességek, illetve speciális digitális ismeretek megszilárdítását és kibontakozását, magabiztos használatát, egyáltalán a használatot

10  a szélesebb értelemben vett oktatási rendszer célirányos átalakítása: a digitális szolgáltatások használatát, a digitális írástudást az iskolai alapképzés meghatározó részévé kell tenni és a közép- és felsőfokú képzésben a speciális és differenciált ismeretekre való törekvést kell előtérbe helyezni  a kötelező iskolai oktatás keretein túl is szervezni kell az edukáció intézményi rendszerét (az oktatási rendszerből frissen kikerültekre, ill. az azt már régen elhagyókra kiemelten koncentrálva  a munkaerő-piaci versenyképesség és mobilitás folyamatos (strukturált alapokon történő) képzésen keresztüli erősítése  a kevés, fregmentált és nem jelentős motivációs programok helyett motiváló, bőséges és színes programválasztékot  a civil és a piaci szereplők elkülönülten kezdeményezett programjainak összehangolása  az állami, kormányzati szerepvállalás erősítése (pl. az időben és térben eltérő programok koordinálásával, a pénzügyi források hatékonyabb allokációjával)  megfelelő szabályozási környezet és keretek megteremtése, hatékony működtetése  a digitális önbizalom „soft” eszközökkel történő megteremtése és erősítése iparági kezdeményezések katalizálásával  az ön- és társszabályozás ösztönzése  a kulturális és oktatási közjavak digitalizálása és az azokhoz való hozzáférés állampolgári jogon történő biztosítása  a nyilvános adatbázisok katalogizálása, az azokhoz való hozzáférések biztosítása A digitális önbizalom megteremtésének lehetséges eszközei

11  az államnak példát kell mutatnia a digitális technológia alkalmazása, költséghatékony és megbízható használata terén (e-kormányzat)  az államnak élen kell járnia a biztonságosan és hatékonyan működő digitális közigazgatási szolgáltatások bevezetésében, egyszerű és felhasználóbarát, a mindennapi életet megkönnyítő és így a társadalmi költségeket csökkentő működtetésében (e-közigazgatás), amely lehetővé teszi pl. az állampolgárok és a vállalkozások ügyintézési idejének lerövidítését  körvonalazni kell a digitális magánszféra és közszféra határait  biztosítani kell a digitális személyes és magán (jogi személyeké is) adatok védelme és az adatkezelés átláthatóságát  lehetővé kell tenni a digitális közszolgáltatásokhoz való diszkriminációmentes hozzáférést (nem feltétlenül az infrastruktúra kiépítésével)  érvényesíteni és betartatni kell az egyenlő elbánás elvét– különös tekintettel az egyre szélesebb körben terjedő digitális technológiákban rejlő, korábban ismeretlen lehetőségekre (hatalmas adatbázisok, speciális keresési lehetőségek …) Az internet penetráció növelésének, széleskörű használatának, elterjesztésének meghatározó szereplője: az állam (annak törvényhozói és végrehajtói hatalmi ágai) Digitális közbiztonság – Digitális értékeink megóvása

12 Digitális közbizalom – Digitális Társadalmi Szerződés  a korábban megrendült közbizalom helyreállítása mellett a társadalmi és a gazdasági fejlődéshez kiemelten járulhat hozzá a digitális közbizalom megteremtése, fenntartása és folyamatos erősítése  a digitális közbizalom – politikai nyomás nélkül – a civil társadalom aktív részvételével és alapjainak hosszú távra konszenzussal történő meghatározásával alakítható ki (Digitális Társadalmi Szerződés)  a digitális közbiztonság tekintetében a hírközlési és virtuális hálózatok integritása, a nyújtott szolgáltatások állandó minősége, a felhasználók személyes adatai és „titkai” védelme, kiemelt társadalmi csoportok (különösen a kiskorúak) védelme és a digitális kalózkodás és digitális adat- és információ-lopás elleni védelem együttes kezelése szükséges, mivel ezen területek külön-külön és összességükben is alapvetően meghatározzák a felhasználók (és a felhasználásról döntők) digitális biztonságérzetét  a digitális közbiztonság biztosítása érdekében több szereplő összehangolt munkájára van szükség a hálózat üzemeltető/szolgáltató központi szerepe mellett ► tanárok: felhívni a figyelmet a veszélyekre és azok következményeire ► szülők, nevelők: szerepük hasonló a tanárokéhoz, de bizonyos tartalmak felhasználását proaktívan is meggátolhatják (szerzői joggal védett tartalmakhoz való hozzáférés kiszűrése) ► szolgáltatói és/vagy iparági „döntnökök”: előzetesen beépített, konkrét tartalmakhoz való hozzáférés tiltása (pl. a német ISP-k a pedofil tartalmú honlapokhoz való hozzáférést egységesen korlátozták) ► hatóságok: illegális tevékenységek üldözése, jogi eszközökkel történő fellépés  naprakész, átlátható, jól és érthetően kommunikált felhasználói szabályzatok és protokollok alkalmazása  a szolgáltatók szintjén is alkalmazható „Oktass, ösztönözz, kényszeríts” elv A digitális szolgáltatások terjedésének további meghatározó tényezője: a digitális biztonság, digitális közbiztonság, azaz a digitális hálózatok, eszközök, adatok, információk és – nem utolsó sorban – a felhasználók védelme a hálózat üzemeltetők, a szolgáltatást nyújtók, a tartalom és platform szolgáltatók, a jogszabályalkotók, hatóságok közös gondolkodása, fellépése, együttes kommunikációja mellett

13 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!