Üzleti modellek • A weblap fenntartása – egyfajta vállalkozás • Saját/ bérelt tárterület, saját szoftvereszközök = ismétlődő költség • Üzleti modellre van szükség =/> költség és bevétel egyensúlya • Kiadás: alkalmazott órabér; járulék; fenntartási költség; hirdetés; • Bevétel: drágább munka; több megrendelés – a vevőre hárítva • Kis üzlet = kis kalkuláció / Megakonszern = bonyolult számítások Internetes aranykor: • 90’ évek: Új gazdaság = internetes aranykor (kibővülő lehetőségek) • : netes tartalomszolgáltatás tőzsdepapírjai az egekbe nőnek • A lehetőségek mégis elmaradtak, sokan csődbe mentek • 2000 január: AOL + Time Warner szórakoztató ipar nagyja összeolvadt • 2000 vége: CSŐD! Az internetes cégek lettek a tőkepiac mumusai

Üzleti modellek Bukás után: kilábalás • A támogató pénztőke elfogyott: új netes üzleti modell-evolúció • Az internet kora előtt a médiaszolgáltatók bevétele: o Fogyasztók, hallgatók, nézők – előfizetés/vételár + reklámbevétel • Az internet kezdeti korában a netes médiaszolgáltatók problémája: o Kevesen interneteznek, a hirdetési módszerek nem hatékonyak • Sok kísérlet történt, de nincs bizonyítottan sikeres üzleti modell • Az üzleti modellek evolúciójának kora beköszöntött • Mellékhatására teljes iparágak működésének kellett átalakulnia

Üzleti modellek Ingyenes tartalmak térnyerése • A szkeptikusok jelmondata: Sehol, semmi sincs ingyen, a tartalmak előállítási költségeit mindig a fogyasztók fizetik meg. • Piaci versenykörülmények között egy termék ára egyre közelebb kerül a határköltséghez, amibe a termék egyetlen újabb példányának előállítása kerül • Internet: ha a tartalom már létezik, akkor az új előállítási költség nulla • A nagyobb közönségnek készülő legális tartalmak általában ingyenesek • Kivétel a legális zeneletöltések, mert azok szerzői és kiadói feltételekkel működnek

Üzleti modellek Elterjedt modellek • Egy jó ötlet: A felhasználó nem fizet, de a reklámozók igen • Banner hirdetések: Eladó a képernyőfelület egy része (tartalomszolg.) o Kezdet: Állóképes csíkbannerek o Később: Mozgóképes, ízgő-mozgó flash-animációk  Ezek idegesítőek, irritálóak, és ellentétes hatást váltanak ki o Ma: informatív állókép és beágyazott promóvideók a cégekről • Az óriáscégek és nagy hirdetők műfaja továbbra is a banner o Partnerek a látogatottabb, nagyobb tartalomszolgáltatók • Mit tehetnek a kis szolgáltatók? Hálózatba tömörülnek • Magyarországon Adverticum = Sok kis webes szolgáltató hirdetési felületeit együttesen kínálják a reklámozóknak

Üzleti modellek Kulcsszavas hirdetések • Kulcsszavas, kattintásos hirdetések (gyors fejlődés a hirdetések terén) • Nem a Google ötlete, de ők vezették be és vitték sikerre • A hirdetés megjelenésekor a reklámozó még nem fizet o de kattintásonként már jutalék jár a tartalomszolgáltatónak • A szolgáltató érdekeltté válik, hogy kattintson a felhasználó • Ad words (Google) = A hirdető megvásárol kulcsszavakat melyeknek keresésekor a felhasználónak megjelenik a találat mellett a hirdetés is • Ez a kulcsszavas hirdetési lehetőség igen hatékony (szponzorált linkek) • Előny a hirdetőknek: Célközönség kattint és csak ezekért fizetnek • Költséghatékonyabb mint a bannerhirdetések

Üzleti modellek Kulcsszavas hirdetések • Ad Sense (Google továbbfejlesztés) • Nem a keresőfelületen jelenik meg a hirdetés, hanem a rendszerbe csatlakozott külső tartalomszolgáltatóknál • A tartalomszolgáltató csatlakozik és a weboldalának tartalmához illeszkedő reklámok jelennek meg nála • A kattintáskor a Google fizet a tartalomszolgáltatónak jutalékot, abból, amit a hirdető cég a keresőóriásnak fizet • Költséghatékonyabb mint a bannerhirdetések és a célközönség is jobban megszólítható • Közép-Európa vezető reklámkoordinátora: a magyar ETARGET

Üzleti modellek Bevételmegosztás • A bevételmegosztás a kattintásalapu hirdetésekhez hasonlatos • A kereskedelmi tevékenységet folytató reklámozók kedvelik o Tartalmat vagy fizikai terméket kínálók tömegeinek modellje • Angolul: affiliate program (magyarul: kapcsolati program) • Lényeg: Megjelenik a hirdetés, de pénz csak akkor érkezik a tartalomszolgáltatónak, ha a vevő klikkel és vásárol is • A szoftver leköveti, hogy a vevő melyik hirdetési partnertől érkezett. • Magasabb a jutalékrendszer a csak kattintásalapunál • Sok webáruház naprakész kínálata miatt a kattintók és ténylegesen vásárlók száma is nagy o Pl.: ; ;

Üzleti modellek Aukció, adok-veszek • Modell: Magánemberek összekapcsolása adásvétel céljából • Apróhirdetési és aukciós oldalak: Ebay; Vatera; Zsibvásár; Teszvesz • Olcsó, vagy ingyenes hirdetési lehetőség, de adásvételkor jutalék levonása a tartalomszolgáltató rendszer hasznára • Egyéb fizetős szolgáltatások: keretes hirdetés, kiemelés, színkiemelés • A nagy tömegű felhasználó miatt: kicsi ár = nagy haszon • Jól jár az eladó, a vevő, a reklámozó, a tartalomszolgáltató

Üzleti modellek Tartalmat pénzért • A „free” mellett a felhasználó fizetni is hajlandó bizonyos tartalomért • Pl. médiaszolgáltatók (online zeneboltok) oldalai • Előny: hatalmas választék aránylag olcsón • Hátrány: digitális másolásvédelem, ami miatt a tartalom esetleg nem menthető mobileszközre, nem adható át másnak, stb. • A másolásvédelemre igen sokat költöttek a kiadók az elmúlt években • Mára a kiadók belátták, hogy ez így kényelmetlen a felhasználónak • Kiadói ráhatásra törvénymódosítások, szigorítások születtek • A vevő a legfontosabb: sok kiadó már védelem nélkül árulja tartalmait • Ha illegálisan továbbosztják egyes termékeit, akkor is nyereséges üzlet

Üzleti modellek Szexbiznisz • Hatalmas látogatottságú tartalomszolgáltatók (a legjobb üzlet a neten) • A specializálódott reklámozók jellemzőek rá • Időalapú előfizetési rendszer: napi, heti, havi „előfizetés” mellett bármi letölthető, műfaj és formátumra való korlátozás nélkül • Fogyasztásalapú előfizetési rendszer: letöltésekért fizet a felhasználó Online Videókölcsönzés; E-könyvüzlet • A szexbiznisz nyomán kialakult és formálódó ágazat • Kisebb látogatottságú, de optimista jövő képzelhető el • Főleg kiadói reklámozó cégekre lehet számítani

Üzleti modellek Tartalomépítés lelkesedésből • Open content: önkéntes, ingyenes tartalomépítés • Pl.: Wikipédia, blogok és egyéb fórumok jó része ilyen • Cél: Nem kereskedelmi vagy haszonszerzési okból tartalmat építeni • Indok: Szórakozás, közös érdeklődési kör, rajongói oldal, feltűnési vágy, karitatív cél stb. • Infrastruktúra, szerver, tárhely fenntartási költségek finanszírozója: adomány, alapítvány, ingyenes szolgáltató (pl. wordpress), magánszemély • Az open content modell a legelterjedtebb a világon • A szakemberek megosztottak a jövőt illetően: o „Ha nincs anyagi motiváció, elhal a lelkesedés?” o Ez a média jövője? (sok lelkes amatőr vs. merev nehézkes profik)