Az internet története Kovács Nándor

(Advanced Research Projects Agency) A kezdetek A Szovjetunió 1957. október 4-én fellövi az első mesterséges holdat, a Szputnyikot. Az Egyesült Államok kormánya válaszul a Pentagon fennhatósága alatt a következő évben létrehozza az ARPA-t. (Advanced Research Projects Agency) Fejlett Kutatási Projektek Ügynökségét a tudományos technikai eredmények katonai célú felhasználásának előmozdítására.

Kommunikáció atomcsapás után Az USA-ban kubai rakétaválság miatt megerősödő atomháborús félelmek miatt szükségessé vált: A kommunikációs hálózatok biztonságossá tétele RAND Corporation felismerte, hogy Amerikának egy olyan vezérlő-szabályozó hálózatra volna szüksége, amely atomtámadás esetén sem válik működésképtelenné.

Az ötlet Paul Baran vezérkari tiszttől származik (1964) a hálózatot mindenkor megbízhatatlannak kell tételezni A hálózat minden egyes csomópontja a többivel egyenlő értékű, így önálló jogon alkothat, küldhet és fogadhat üzeneteket. Maguk az üzenetek csomagokra oszlanak, és minden egyes csomagnak külön címe van. Minden csomag egy adott forráscsomópontnál indul, és egy adott célcsomópontnál ér véget, máskülönben teljesen egyéni utakon tekergőzhet végig a hálózaton.

ARPA-DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) (Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége) Elképzeléseik szerint a hálózati csomópontokat - akkori mércével mérve - nagy sebességű számítógépek alkották, melyek egy masszív hálózattal voltak összekapcsolva Kidolgoztak egy többközpontú, csomagkapcsolt hálózati kommunikációs rendszert (az NCP protokollt), mely a mai TCP/IP szabvány ősének tekinthető.

Első kísérleti hálózatok National Physical Laboratory 1968 (Nagy-britanniai Országos Fizikai Laboratórium) UCLA 1969 (University of California, Los Angeles) MIT 1969 (Massachusetts Institute of Technology)

ARPANet 1969 Kezdetben 4 csomópont: UCLA (University of California at Los Angeles) SRI (Stanford Research Institute) UCSB (University of California at Santa Barbara) University of Utah 1971-re 15 csomópont 1972-re 37 csomópont ARPANET-nek köszönhetően a tudósok és kutatók a távolból is megoszthatták egymással számítógépes eredményeiket.

A Web történetének főbb állomásai 1969. október 29. Az első adatcsomag átvonult a hálózaton. Len Kleinrock összekapcsolt két kutatóintézetben lévő számítógépet telefonkapcsolat segítségével. A UCLA-ból induló „Log” szóra a Stanford Research Institute „In” szóval válaszolt volna. A rendszer az utolsó betű elküldésénél összeomlott. Az újabb kísérlet már sikeres volt, de mégis az első elküldött „szó” az „LO” volt.

1970: NCP (Network Control Protocol; a TCP/IP elődje) 1972: első E-mail alkalmazás 1973: az első nemzetközi kapcsolat az APRANET-hez (Anglia és Norvégia) 1974

TCP (Transmission Control Protocol) Az APRANET protokolja nem rendelkezett vonalhibák elleni védelemmel, ezért csomagvesztés esetén a protokoll lefagyott Új protokoll kellett >> TCP A tervezés alapjai: Minden hálózat önálló A hálózat nem törődik vele, hogy a csomag célba ér vagy sem, ennek felügyelete a végrendszer feladata, szükség esetén a forrás úgyis újraküldi A hálózatok „fekete dobozokon” keresztül csatlakoznak egymáshoz (később: gateway, majd router) A hálózatban nincs globális szintű ellenőrzés

TCP/IP A TCP-nek a datagramos változatát nem hozták létre A protokoll használható volt fájlátvitelre és távoli bejelentkezésre, de nem volt képes kezelni pl. a beszédátvitelt (ami nem igényli az elveszített csomagok ismétlését) Datagramok esetében a csomagok továbbítására két protokoll, a TCP és az IP szolgál A TCP végzi az üzenetek datagramokra darabolását, míg a másik oldalon az összerakást Az IP (Internet Protocol) az egyedi datagramok továbbításáért felelős

INTERNET 1982: DCA (Defense Communication Agency) és az ARPA a TCP/IP protokollkészletet az ARPANET elfogadott protokolljává minősítette 1983 jan. 1.: Az NCP protokollt a teljes ARPANET hálózaton felváltotta a TCP/IP 1983: több mint 200 csomóponti gép és több száz hoszt már stabil és sikeres volt. Ekkor az ARPA átadta a hálózat irányítását a DCA-nak, aki első lépésként leválasztotta a katonai részt és külön alhálózatot hozott létre MILNET néven. 1984 NSF (Nemzeti Kutatási Alap) NSFNET: Hat szuperszámítógépnek gerinchálózatot épített ki. A gépekhez mikroszámítógépek kapcsolódtak (fuzzball), amiket 56 kb/s bérelt telefonvonalak kötötték össze. Ez volt az első TCP/IP nyelven beszélő nagykiterjedésű hálózat. 1985 Az ARPANET és a NSFNET összekapcsolásával a felhasználók száma exponenciálisan kezdett növekedni. Megszületett az internet!

Paul Mockapetris az egyike a rendszer alapítóinak 1983 június 23. - Megszületik a DNS Nem számokat kell egy-egy oldal eléréséhez megadnunk (pl. 70.42.185.10) , hanem természetes nyelven értelmezhető címeket (pl. www.pcworld.com). Létrehozták a tartományelnevezésű rendszert. A hálózatba beállított (DNS)szerverek végezték a címfordítást. Paul Mockapetris az egyike a rendszer alapítóinak 13

1990. december 25. A web történelmének legelső mérföldköve a saját születése. (World Wide Wonder) Tim-Berners Lee és Robert Cailliau létrehozták az első Web-tartalmat: a CERN telefonjegyzékét. 14

1993 március 15. Az első grafikus böngésző megszületése Letölthető XWindows alá. Később ez volt az alapja a Netscape böngészőnek. A forrást a Microsoft is felhasználta az Internet Explorer 1.0-hoz. Ezzel elkezdődött a hatalmas böngészőháború 15

1994. februárja Megjelenik a későbbi Yahoo 1994. februárja Megjelenik a későbbi Yahoo! néven ismert könyvjelző lista az interneten. Jerry Yang Számos kisebb keresőnek ez jelentette a végét. Egyedüli rivális a Google. David Filo 16

1995 július 16. Az Amazon.com megnyitotta „kapuit”. Számos történet látott napvilágot, hogyan született meg az üzleti terv. Egy átalakított garázsból indult a Washingtoni Bellevue-ban 2002. januártól kezdett az oldal profitot termelni. Jeff Bezos alapító 17

1995. augusztus 9. A Netscape nyilvánossá válik (a vállalat részvényei óriásit ugranak felfelé) Megalapozva a 2000-es dot.com katasztrófát Mindenki az Internetes cégekbe fektetett a nagy profit reményében. 18

1995. szeptember 3. Befejeződik az első eBay árverés. Kerti vásár helyett, internetes zsibvásár. Sokszor bizalom alapján működik. 19

1995. szeptember 7. A Google Inc. alapjai. 1998-ig Larry kollégiumi szobájában adatközpont 2006. júniusában az Oxford English Dictionary hozzáadta a Google kifejezést a szótárához Larry Page és Sergey Brin 20

1995. október 24. Craig Newmark közzéteszi a apróhirdetés listáját Később Craigslist.org néven nőtte ki magát, majd több ország indított hasonló apróhirdetés oldalt. 21

1998. január 17. Kitör a Lewinsky botrány A botrány először az interneten jelent meg és nem nyomtatott hírújságban. A hagyományos médiaforrások ráébredtek, hogy ki kell lépniük az Internetre. A nyomtatott változat nem tud versenyezni a világháló gyorsaságával. 22

2001. január 15. Megjelenik az első cikk a Wikipédiában Ma már nagyon sok keresésnek ez az oldal a kiindulópontja. Bárki információt adhat be, tehet közzé. 23

www.oddpost.com ma már a Yahoo! tulajdona 2003. február 16. Debütál az Oddpost rendszer. A különböző ingyenes postafiókok mellett nagyon sokan használnak lokális telepített levelezőprogramot. A nehéz átjárhatóság miatt alakult ki a postafiókokat jól menedzselő webes felületű rendszer. Ez alapozta meg a web 2.0 és az AJAX technológia jövőjét, vagyis, hogy minden tevékenységünket a weben keresztül végezzük. www.oddpost.com ma már a Yahoo! tulajdona 24

2003. március A Friendster elindul a kapcsolatépítés útján. Létrehozó: Jonathan Abrams Elege lett a névtelen online randevú helyekből, valódi névvel regisztrált felhasználók között szeretett volna kapcsolatokat kialakítani. Pár hónap alatt 1 millió felhasználója lett. 25

2005. augusztus 28.- Katrina blog Michael Barnes blogbejegyzése a hurrikánról New Orleansban. Élő hírközvetítés volt, amire a vezető hírlapok sem voltak akkor képesek. Több tízezer felhasználó olvasta naponta a bejegyzéseket. 26

A Web 2.0 fogalom megszületése Platform független szolgáltatások A web 2.0 kifejezést Tim O'Reillynek, az O'Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják, 2004-ből. Legfontosabb ismérvei: telepítés nélkül futtatható szoftverek, bárhonnan elérhető online dokumentumok, ingyenes tudástárak, egyre gyarapodó netes közösségek Platform független szolgáltatások Tim O'Reilly

Tim O'Reilly szerint a Web 2 Tim O'Reilly szerint a Web 2.0-s tartalmak, alkalmazások, illetve szolgáltatások lényege A web mint platform jelenik meg Cél olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes felület segítségével képesek a normál asztali alkalmazások teljesítményét nyújtani (például ilyen a web szövegszer-kesztője, a Google Docs). De ide tartoznak azok a Gadgetek és Widgetek is, melyekkel a felhasználó munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran látogatott oldalakat, illetve közös felületről kezelheti, menedzselheti hálózati alkalmazásait.

GRID - World Community Grid (közösségi világháló) célja: A világ legnagyobb hálózatának kiépítése az emberiség javát szolgáló kutatási projektek elvégzéséhez Az IBM tartja fenn Platformfüggetlen Sokmilliós szuperszámítógépek építse helyett jobban ki kell használni a jelenlegi gépek teljesítményét Működése: 1: „képernyővédőként” működik (amikor aktív a felhasználó, akkor visszakapja a teljes erőforrást) 2: alkalmazásként futtatható (és leállítható)

Felhasznált irodalom: Andrew S. Tanenbaum: Számítógéphálózatok Wikipedia