Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

A települési funkciók Településhálózat: egymással szoros funkcionális kapcsolatban fejlődő települések Településhálózat települései funkcióik alapján tipizálhatók, hierarchiába rendezhetők Különböző típusú és mennyiségű/szintű funkciók Típus: szerepkörök (kereskedelem, oktatás, egészségügy, közigazgatás) Mennyiség: funkciók vagy az azokon belüli intézmények (pl. boltok) száma Szint: alap- vagy központi funkciók (boltok vagy áruházak) Funkcióik alapján települések csoportosíthatók Típus: funkcionális szerepkör Mennyiség és szint: településhierarchiában betöltött pozíció

A települési funkciók csoportjai Típus (jelleg) szerint: Munkahelyek Kereskedelem Egyéb gazdasági szolgáltatások (pénzügy, biztosítás stb.) Közigazgatás, szervezés, irányítás Egészségügy Oktatás Kultúra Egyéb: sport, divat, események stb. Ma már a funkciók keveredése jellemző Szint (erősség) szerint: Alapfunkciók: falvak (általános iskola, háziorvos, élelmiszerbolt) Központi funkciók: városok (középiskola, kórház, áruház)

Településhierarchia jellemzői Településhálózat (településrendszer, településállomány) Egy terület településeinek funkcionálisan összekapcsolódó rendszere Funkciók hierarchiába rendeződnek Településhierarchia Funkcióknak helyet adó települések is hierarchiába rendeződnek Funkcióhierarchia településhálózati vetülete településhierarchia Funkciónként eltérő településhierarchiák Valódi településhierarchia a funkciónkénti településhierarchiák összessége (többdimenziós jelleg) Települések közötti funkcionális kapcsolatok szerint kialakuló alá- és fölérendeltségi viszony Különböző települési hierarchiaszintek rendszerén alapul (pl. globális, nemzetközi, országos, regionális, lokális) Politikai-hatalmi értelemben ritkán valósul meg alá-fölérendeltség Inkább régebben Inkább alacsonyabb területi szinteken (nemzetközi szinten nincs) inkább a közigazgatási funkciók területén

A településhierarchia két fő modelljei Települések közötti kapcsolatok erősen hierarchikusak Egyértelmű alárendeltség (minden település csak egy központnak van alárendelve) Minden funkciónál azonos alá-fölérendeltségi kapcsolatok Hálózatszerűen működő települések közötti kapcsolatok Funkciónként eltérő alá-fölérendeltségi kapcsolatok Fontosak a horizontális kapcsolatok is

Magyarország városhierarchiája Ebben az esetben minden város csak egy településnek van alárendelve

Tervezett városhierarchia az OTK szerint

Nemzetközi településhierarchia vizsgálatok

Nemzetközi városhierarchia vizsgálatok Sir Patrick Geddes (1915, Cities in Evolution) Világváros fogalmának első definiálása Walter Christaller (1933, Die zentralen Orte in Süddeutschland) Városhierarchia területi vetületének szabályossága Sir Peter Hall (1966, The World Cities) Világvárosok többféle központi szerepet játszanak John Friedman (1986, World City Formation) Globalizáció hatására átalakul a városhierarchia Saskia Sassen (1991, The Global City) Globális város fogalma (fejlett pénzügyi szolgáltatások helyei a fizikai árutermelés helyett): London, New York és Tokió Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) Világvárosok sorrendje

A Cristaller-vizsgálatok háttere Dél-Németország kontinentális helyzetű részei Alulról építkező, a feudális mezőgazdaság által formált településhálózat Zárt rendszer!! Települések telefonellátottsága mint indikátor Zz = Tz – Ez * (Tg / Eg)

Dél-Németország, 1933

Walter Christaller hatszöges rendszere A települések hatszögek rendszerére alapuló hierarchikus rendszer 1933, Dél-Németország Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint

A Christaller-elmélet alkalmazása a budapesti agglomerációra

Sir P. Hall: világvárosi szerepek Világvárosok: többféle központi szerepet játszanak Politikai irányítás Kereskedelem Pénzügyi szolgáltatások Tudomány és oktatás Információ-gyűjtés és közvetítés Fogyasztás Kultúra, szórakozás

John Friedmann: világvárosok hierarchiája Világvárosok ismérvei Pénz, információ és javak áramlása Nagy, urbanizált térségek sűrű kölcsönhatások rendszerével Hierarchikus rendbe illeszkednek A tőke koncentrációjának és felhalmozódásának színhelyei Nemzetközi városi hierarchiát a multik földrajzi terjeszkedése szabja meg Városi hierarchia térbeli kiterjesztése Európaiakat nehéz kategorizálni (kicsik, speciális funkciók) Hiararchia-szintek Globális pénzügyi központok: London, New York, Tokió Nemzetközi központok: Amszterdam, Frankfurt, Los Angeles, Miami, Szingapúr Fontos országos központok: Madrid, Párizs, Zürich, Mexikóváros, Sao Paulo, Szöul, Sydney

Világvárosok Friedmann szerint (1986) A Félperiférián csak Sao Paulo és Szingapúr elsődleges központ kontinens Központ Félperiféria elsődleges másodlagos Európa London, Párizs, Rotterdam, Frankfurt, Zürich Brüsszel, Milánó, Bécs, Madrid Amerika New York, Chicago, Los Angeles Toronto, Miami, Houston, San Francisco Sao Paolo Buenos Aires, Rio de Janeiro, Caracas, Mexikóváros Ázsia–Ausztrália Tokió Sydney Szingapúr Hong Kong, Taipei, Manila, Bangkok, Szöul Afrika Johannesburg

Saskia Sassen (1991): globális város Globális városok: New York, London, Tokió (később: Párizs, Frankfurt, Milánó, Los Angeles) Jellemzőik: Tevékenységszerkezetük (nagymértékben nemzetköziesedett ipari és szolgáltató hálózatuk) Munkásaik magasfokú szakképzettsége Kétpólusú szociális térképük (rendkívül képzett és kiemelkedő jövedelmű elit, valamint a különféle szolgáltatások alacsony szakképzettségű és jövedelmű alkalmazottjai Gazdaság felhalmozódásának, döntési és innovatív centrumoknak, pénzügyi stratégiák kidolgozásának helyei De: gazdasági növekedésüket hanyatlás kíséri Kihívó gazdaságuk szinte strukturálisnak tekinthető szegénységen és krónikus létbizonytalanságon nyugszik

Manuel Castells: információs város Az információáramlás és a városfejlődés összekapcsolása Információ: világgazdaság döntő inputja, tőkés felhalmozás alapja Informatizálódás  gazdaság és társadalom deterritorializálódása (országok helyett nagyvárosok) „Áramlások tere”: nagyvállalatok és a társadalmi elit által uralt hálózatok Csomópontjaiban a nagyvárosok

GaWC (Global Analysis of World Cities) – kutatócsoport Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) Világvárosok sorrendjét meghatározza Pénzügyi és üzleti szolgáltatások Hatalom és befolyás Kreatív és kulturális szolgáltatások Turizmus

Urban Arenas of the World City Network (GaWC, Derudder et al., 2002) Két kulcsváros: London és New York Európai városok (bekötöttség alapján) London Amszterdam, Frankfurt Berlin, München, Moszkva, Varsó Koppenhága, Róma – Glasgow, Leeds, Bonn, Drezda, Lille,Marseille

A városhierarchia vizsgálati módszerei

Sorrend–nagyság szabály (rank size analysis) A településhierarchia polarizáltságának mérése Városok rangsora (általában népességszámuk alapján) Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály) – Zipf-eloszlás Ábrázolási lehetőségek Főben (időbeli) vagy a legnépesebb város értékének százalékában (területi összehasonlításoknál) Normál vagy logaritmikus beosztású tengelyekkel Népességre vagy más abszolút adatra Eredeti vagy kumulált értékekkel Vizsgálati lehetőségek Területek összehasonlítása Időállapotok összehasonlítása Funkciók összehasonlítása

Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel Tengely beosztása főben Oszlopdiagram Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai

Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel Tengely beosztása főben Grafikon (vonaldiagram) Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai

Sorrend–nagyság vizsgálat logaritmikus beosztású tengelyekkel Tengely beosztása logaritmikusan Vonaldiagram Jelmagyarázat Szabályos: Auerbach-féle eloszlás

Területek összehasonlítása: Európa néhány országának városhierarchiája

Eltérő településhierarchiák háttere Természeti környezet Domborzat (Alpok) Éghajlat (Skandinávia) Természeti erőforrások (konurbációk) Történelmi örökség Birodalmi központok, határváltozások Politikai berendezkedés, közigazgatás Centralizált (szoc.), föderatív Közlekedési hálózatok Sugaras, rácsos Településhálózat-fejlesztés Növekedési pólusok vs. vízfejek

A sorrend-nagyság szabály Európa néhány országában, 2005-ben Adatok forrása: www.gazetteer.de A 4 ország közül Magyarország rendelkezik a legkoncentráltabb városhierarchiával

Időállapotok összehasonlítása: erősödő ellenpólusok a népességszám tekintetében Viszonylag kiegyenlített városhierarchia Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály)

Funkciók összehasonlítása A népességszámhoz képest polarizáltabb megoszlások a többi mutatónál Általában kiegyenlítettség Kiv.: nemzetközi szervezetek székhelyei Legkiegyenlítettebb: felsőoktatás

Európai városhierarchia vizsgálatok gyakori problémája: Európa = Fejlett Európa

A városhierarchia vizsgálatokhoz alkalmas mutatók Változókészlet eltér: Területi szintenként Időben Országonként Abszolút mutatók alkalmasak Népességszám Gazdasági funkciók: vállalatok székhelyei (headquarters), azok összprofitja Közlekedési funkciók: hálózati bekötöttség, irányultság, állomáson megforduló forgalom, elérhetőség Intézmények: közigazgatás, oktatás, egészségügy stb. Nemzetközi szervezetek székhelyei Események, rendezvények, konferenciák Turizmus Fajlagos mutatók (pl. egy főre jutó GDP) kevésbé alkalmasak

A nagyvárosrangsor a legnagyobb vállalatok alapján: székhely és összprofit Forrás: Fortune, Global 500 Összprofit (millió $) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 20 ezer felett London, Párizs 6–20 ezer Amszterdam, Hága München Madrid, Róma 1–6 ezer Stockholm, Koppenhága, Essen, Stuttgart, Düsseldorf Brüsszel Milánó Ezer alatt Frankfurt, Helsinki, Duisburg, Hannover, Göteborg Köln, Torino Hamburg Berlin A Föld 500 legnagyobb vállalatának székhelyei között nem találunk kelet-közép-európai nagyvárost

Európai rangsor a nemzetközi szervezetek találkozói alapján (2001, világ=100%) Kelet-Közép-Európa nagyvárosai közül Budapesten rendezték a legtöbb nemzetközi találkozót

Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002 A legtöbb utas London és Dublin között utazott Tényezők szoros kapcsolatok Földrajzi fekvés (szigetjelleg) Nemzetközi gazdasági bekötöttség A 20 legforgalmasabb járat többnyire vagy Londont vagy Párizst érintette Néha megjelennek nem fővárosok is Kelet-Közép-Európa hiányzik

Az európai nagyvárosok csoportosítása a repülőjárataik célirányaik szerint Forrás: OAG Flight Guide Worldguide, 2001

Az európai nagyvárosok komplex hierarchiája (Jeney–Keresztély) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 4 London, Párizs 3 Amszterdam, Frankfurt München, Milánó Berlin, Róma, Madrid 2 Krakkó, Riga, Manchester, Stockholm, Hága, Hannover, Málaga, Lisszabon, Düsseldorf, Helsinki, Koppenhága, Duisburg, Essen, Stuttgart, Lyon Athén, Dublin, Brüsszel, Köln, Torino, Birmingham, Marseille, Nápoly Barcelona, Budapest, Szófia, Prága, Hamburg, Bécs, Varsó 1 Leeds, Liverpool, Bréma, Dortmund, Genova, Vilnius, Zaragoza, Glasgow, Lipcse, Rotterdam, Göteborg, Sevilla, Drezda, Sheffield, Poznan, Palermo, Valencia, Wroclaw Lodz Bukarest

A különböző jellegű adatok összeegyeztetése Eltérő mérési skálák Eltérő volumenek, mértékegységek Eltérő szórásúak Eltérő fontosságúak

A mérési skálák rendszere Tulajdonság Sajátosságok Jellemző példák Arány Megkülönböztetés, sorrend, különbség, arány Van elméleti minimum, azonos előjelű Népességszám, jövedelem, utasforgalom Intervallum Megkülönböztetés, sorrend, különbség Pozitív és negatív értékek Vándorlási különbözet Ordinális Megkülönböztetés, sorrend Nehezen mérhető, csak sorrendbe állítható Helyi, regionális, országos, globális funkciók Nominális Megkülönböztetés Nem számszerű Oktatási, eü. stb. funkciók

Komplex mutatók Rangsorolás Pontozásos módszer Ordinális skálára transzformálás Pontozásos módszer Pontok összege vagy átlaga Jellegadó értékekhez viszonyítás Mértani átlag Klaszteranalízis

Jellegadó értékekhez viszonyítás Átlaghoz viszonyítás Eltérhet az adatsorok szórása Maximumhoz viszonyítás Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató Maximum = 1 Normalizálás Például a HDI-nél Minimum = 0, maximum = 1 Standardizálás Átlag =0, szórás = 1

Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei

A legtöbb egyetemi hallgatóval rendelkező indiai városok

A legnagyobb hotelférőhellyel rendelkező indiai városok

A legtöbb konferenciát rendező indiai városok

A legtöbb kórházzal rendelkező indiai városok

A legtöbb légiforgalmi kapcsolattal rendelkező indiai városok

Komplex (összesített) városhierarchia

Városhierarchia az első 20-ban történő előfordulások száma alapján Mumbai, Új-Delhi 9 Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad 8 Ahmedabad, Jaipur 7 Coibatore 6 Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune 5 Thiruvananthapuram 4 Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon 3

A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei 9 adatsor, de: Eltérő volumenek, mértékegységek Megoldás: maximumhoz viszonyítás Ilyen a Bennett-féle komlex-mutató Maximum = 100 % Százalékos részadatok összegzése

Városhierarchia a Bennett-féle komplex mutató alapján Összesítet % Új-Delhi, Mumbai 700 felett Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad 200-700 Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar 90-200 Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi 60-90

Főbb konklúziók India városhierarchiája átalakulóban van Korábban kikötővárosok Mára a súlypont ÉK-re tolódott India városhierarchiája relatíve kiegyenlített Időben egyre kiegyenlítettebbé válik A komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot Az indiai városhierarchia bipoláris