Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A régió mint társadalmi térkategória

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A régió mint társadalmi térkategória"— Előadás másolata:

1 A régió mint társadalmi térkategória
dr. Jeney László egyetemi docens Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 A társadalomföldrajz alapegysége a régió
Egyének, kisközösségek mindennapjaiban közvetlenül két szintet érzékelnek Lokális szint: cselekvési területükön belüli feltételek, mozgások Makroszint: átfogó, országos, világpolitikai determinációk hatásai Társadalmi szerveződésben, társadalmi folyamatok befolyásolásában Mezoszintek kiemelt szerepe Területfejlesztés is a mezoszinteken mozog Legfontosabb célterülete: a gazdaság, amely jellegzetesen térségi keretekben szerveződő és működő társadalmi szféra 2

3 Regionális szint Társadalom vertikális tagozódásának leírására sokfajta szintrendszer működik Társadalomirányítás országonként is változik Négy nagyobb szintű modell (tovább tagolható) Makro, mezo, lokális terek, mikroterek Egymásra épülő szintek: kisebb egységeket összevonva nagyobbakba Egyes szintekhez tartozó területegységek száma mikroterek irányába nő, mérete csökken Ezek egy meghatározott közbülső csoportja alkotja a regionális tereket Egyes szinteken Különböző társadalmi szférák jellegzetes szereplői: adott szerveződésű és hatókörű intézmények, szervezetek, gazdasági egységek Különböző tartalmú folyamatok, eszmerendszerek, ideológiák: globalizmus, nacionalizmus, regionalizmus, lokálpatriotizmus 3

4 A régió fogalma Sokféle értelemben használatos
Világgazdasági régió, Kárpát-medence régiója, fejlesztési régió, kisrégió stb. Leggyakrabban: az országos szint alatti területi szint Régió kifejezés attribútumai a nemzetközi földrajzi szakirodalomban A földfelszínen helyezkedik el Térbeli kiterjedés: valamely természeti vagy kulturális tényező határozza meg Határok: ameddig a tulajdonság terjed, vagy ameddig domináns Hierarchikus rend szerint szerveződnek  területi szintrendszer Formális vagy funkcionális régiók Formális: Egy vagy néhány természeti és kulturális tulajdonság kombinációja által meghatározott uniformitás alapján kijelölhető területek (éghajlati vagy nyelvterület) Funkcionális: interakciók és kapcsolatok által meghatározott térbeli rendszerek (komplex vonzáskörzetek) 4

5 Régiók kialakításának szempontjai
Régió: települési szint felett, országos szint alatt Település: önálló területegység, de nem régió (igaz: van térbeli kiterjedése, belső tagoltsága  maga is lehet térség) Sokféle térfelosztási szempont  különböző eredmények Társadalmi–gazdasági–táji homogenitás Központ–vonzásterület együvé tartozás Területi egységek között minimális méretszóródás (lakos, terület) Nincs tökéletes körzetesítés Régiók lehatárolása mindig vitatható Társadalmi mozgások, térbeli relációk folyamatosan változnak  település a jövőben máshová vonzódhat Határokat nem szabad folyamatosan változtatni  instabilitást okoz a térbeli rendszerekben 5

6 Tájelmélet, régió és táj viszonya
XVIII. sz.: földrajz az államokat sokoldalúan (történelem, néprajz, gazdaság, természet) mutatta be Földrajzi munkák: államismék Vizsgálódás térbeli kerete: államhatár (közigazgatási határ) XIX–XX. sz-tól: tájelmélet Új irányzat: tájföldrajz  változékony politikai keretek helyett természeti tájak Humboldt, A., Teleki P., Cholnoky J. Természetes határok fontosak (magas hegyek, széles folyók, tenger) Természetes területi egység: folyók vízgyűjtőterülete Átfogó rendszerező kategória: településhálózat, gazdasági tevékenység, közigazgatási térbeosztás Természeti táj, gazdasági táj, kultúrtáj, közlekedési táj, politikai táj fogalma 6

7 Gazdasági körzetelmélet
XIX. sz. vége: Franciaországban dolgozták ki Állam szerette volna befolyásolni a gazdaság területi folyamatait  18 régió, amelyre épülhet a regionális közigazgatási beosztás Továbbfejlesztése a marxista gazdaságföldrajz Szu: rajonírozás Táj = csak természetföldrajzi kategória Ideológiai szigor enyhülése  tájalkotó tényező között az antropogén tényezők is Marosi S. (1981): táj = természeti és egyre inkább antropogén folyamatok kölcsönhatása (de természeti tényezők alapvető jelentősége) Gazdaság alapvető hatást gyakorol a társadalom területi szerkezetére Rendező elve a társadalom gazdasági aktivitása (stabilnak feltételezték) Főleg a gazdasági aktivitás által rendelt kapcsolatrendszert, térszerkezetet tükrözik Gazdasági körzetek lehetnek a társadalomszervezés alapjai 7

8 Régió ma, mint társadalmi térkategória
A régió mai általános értelmezése Rokon fogalmak: terület(egység), térség, körzet, tartomány Különböző térelemek (dolgok, helyek) meghatározott egyenlőtlenségével és rendezettségével jellemzett lehatárolt térrész Régió és táj között van összefonódás A táj a természet- a régió a társadalomföldrajz alapegysége Régióknak is van adott mértékű természeti meghatározottsága (földrajzi determinizmus, gasztronómia, szokások, ásványkincsek, térhasználat, fenntartható vagy ökorégió) Tájak is magukba integrálnak társadalmi elemeket (antropogén geomorfológia) 8

9 Ágazati és funkcionális körzetek
Ágazatok: vertikalitás (alá- és fölérendeltség) és egymásmellettiség Legnagyobb „régiótermelő” szféra a gazdaság Ágazati körzetek: rel. homogén társ szféra sajátos térszerveződési egységei Térfelosztások gazdasági tevékenységenként: ipari körzetek, mezőgazdasági körzetek Relatíve homogén egységek Regionális szinteken osztják fel a teret Munkaerő-ellátás, kooperációs és piaci kapcsolatok Ipar, mezőgazdaság: termelési specializáció formálja Nagy infrastrukturális ellátórsz-k: szervezési, irányítási, funkcionális egységek Pénzügyi rendszer, bankszféra is használja Regionális politika sem egyedi települések szintjén Projekt régiók: funkcionális körzetek (Budapesti agglomeráció, Balaton Régió, önkormányzati társulások) Egyes társadalmi tevékenységeknek e szinteken nincs relevanciája 9

10 Központ–vonzásterület együvé tartozás elve: központi hely elmélete
Walter Christaller, 1933: Die zentralen Orte in Süddeutschland Városhierarchia területi vetületének szabályossága Dél-Németország kontinentális helyzetű részei Alulról építkező, a feudális mezőgazdaság által formált településhálózat Zárt rendszer!! Települések telefonellátottsága mint indikátor Zz = Tz – Ez * (Tg / Eg), ahol Z: Központi szerepkör (Zentrizität) T: Telefon E: Lakosság (Einwohner) z: központi település g: vonzáskörzet települése 10 Dél-Németország, 1933

11 Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint
Walter Christaller hatszöges rendszere A települések hatszögek rendszerére alapuló hierarchikus rendszer 1933, Dél-Németország Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint A Christaller-elmélet alkalmazása a budapesti agglomerációra 11

12 Központi hely és vonzáskörzet elrendeződési módjai
Piaci elv Közlekedési elv Közigazgatási elv három központi hely vonzása érvényesül két központi hely vonzása érvényesül egy központi hely vonzása érvényesül Minden területet a lehető legkevesebb központi hely szolgáljon ki Minél több település helyezkedjen el olyan főútvonal mentén, amely a központtal összeköti Adminisztratív szempontból a vonzáskörzetet ne válasszák szét K=3 K=4 K=7 12


Letölteni ppt "A régió mint társadalmi térkategória"

Hasonló előadás


Google Hirdetések