BELVÍZI KÖZLEKEDÉS A DUNÁN ÉS EURÓPÁBAN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Duna konferencia, MTA Konzervációbiológiai Szakosztály – Duna Charta Budapest, 2008. október 29.

Hajóvontatók Valaha a legfontosabb szárazföldi(!) távolsági szállítási mód volt Ma néhány százalékot képvisel (áruszállításban); a forgalom áttolódott a vasút – majd a közút felé Ilja Repin (1873) Hajóvontatók a Volgán Források: http://mek.oszk.hu/04100/04148/html/hatter.htm Lotz Károly: Hajóvontatók (187x)

Hajóvontatók II. József az 1785. október 30-án kelt leiratában a halálbüntetést eltörölve, azt a hajóvontatással helyettesítette: „Mivel a halálbüntetésnek koránt sincs meg az a hatása, amelyet a tartós és nehéz munka előidézni szokott... azok a gonosztevők, a kikre jövőben halálbüntetést szabnak ki, ha különben a bűntett rendkívül való nagysága miatt a büntetés enyhítésére nem lenne semmi indító ok... életfogytiglan hajóvontatásra ... ítéltessenek” (Vajna K. 1906: 535). A hajóvontatással való büntetés azonban, különösen a császár által követelt „kemény bánásmód” következtében gyakorlatilag csaknem azonos volt a halálbüntetéssel. A túlfeszített munkának, az időjárás viszontagságainak, a silány táplálásnak és az állomáshelyeken az egészségtelen kazamatákban való tartózkodásnak a rendkívül gyakori elhalálozásokban mutatkozott meg a hatása: „Elhalt ugyanis 6 év alatt 1100 rabból 721, tehát közel 2/3-ad rész. Két évnél tovább kevesen húzták ki. Az 1784. május 17-én Péterváradra érkezett 100 rab közül 1785 márcziusában halottnak mutattak ki 37-et. 1786-ban két hónap alatt - nov. és decz.-ben - meghalt 75 rab, ezekből egy napon halt meg 38” (Vajna K. 1906: 536). E kegyetlen büntetési nemet - mely ellen egyes hatóságok és magas állású tisztviselők is tiltakoztak - trónra lépése után II. Leopold 1790. július 19-én kelt udvari rendeletével törölte el véglegesen. Forrás: Vízi közlekedés és szállítás In: Magyar Néprajz 5. fej. Közlekedés, szállítás. Arcanum, 2001 Szerző(k):  Andrásfalvy Bertalan et al. ill. hivatk. Vajna Károly (1906) Hazai régi büntetések http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10025/ch05s02s04s02.html … Vízi közlekedés és szállítás In: Magyar Néprajz 5. fej. Közlekedés, szállítás. Kiadó: Arcanum, 2001 Szerző(k):  Andrásfalvy Bertalan, Balassa Iván, Égető Melinda, Gráfik Imre, Gunda Béla, Kotics József, Paládi-Kovács Attila, Petercsák Tivadar, Selmeczi Kovács, Solymos Ede, Szabadfalvi József, Szilágyi Miklós ISBN:   Hivatkozás: VAJNA Károly (1906) Hajóvontatás. In: Hazai régi büntetések I. 531-543. Budapest

Hajóvontatók Forrás: www.papiruszportal.hu/site/?lang=1&f=&p=32&n=2019 http://www.papiruszportal.hu/feltolt/Image/kepzomuv_egyeb/foto/test_lelek/a_kertesz_hajovontatok_a_tiszan_1924.jpg http://images.nol.hu/img/image/s.gif http://www.papiruszportal.hu/feltolt/Image/kepzomuv_egyeb/foto/test_lelek/ a_kertesz_hajovontatok_a_tiszan_1924.jpg

Hajóvontatók Tetejes hajó vagy bőgős hajó (bárka, dereglye) mek.oszk.hu/02100/02115/html/img/2-15b.jpg és http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/02/img/8-209.jpg http://www.axioart.com/images/live_images/original/1065/363.jpg Udvary Pál Budapest, 1900 - Budapest, 1987 Hajóvontatók Tetejes hajó vagy bőgős hajó (bárka, dereglye)

Forrás: Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben A Ferencz-csatorna Új-Verbász mellett. Cserna Károlytól Forrás: Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben

A Ferencz-csatorna Forrás: Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Az egyesítés évétől új korszaka kezdődik a Bácskának nemcsak a megye végleges rendezése, hanem a miatt is, hogy ugyanekkor nyitották meg a Ferencz-csatornát; amaz a politikai, emez a közgazdasági életnek adott egészen új irányt. Kiss József, kincstári mérnök, a betelepűlők földjeinek kijelölésével lévén megbízva, először lett figyelmessé a károkra, melyeket a Telecska alatt elterűlő mocsarak és egyéb belvizek okoztak a lakosságnak. A kincstár engedélyével tehát Kúlától Verbászig egy méternyi széles levezető árkot ásatott a Cserna-baráig, majd folytatta a munkát Szivaczig. A sikertől biztatva utóbb arra a gondolatra jött, hogy a Dunát és Tiszát hajózható csatornával köti össze. Miután öcscsével a terveket elkészítette, részvénytársaságot szervezett s 1793-ban megkötötte a szerződést az udvari kamarával. Három év alatt s egy millió forintból akarták a tervet megvalósítani; de a sokféle akadály miatt csak 1802-ben nyílhatott meg az uralkodó Ferencz király nevét viselő csatorna, melynek kiépítése és fölszerelése több mint három millió forintba kerűlt. Ekkor Monostorszegnél volt összekötve a Dunával, s mind máig Zombor határán át Kis-Sztapár, Szivacz, Cservenka, Kúla mellett Új-Verbászig 18.60 méter széles ásott mederben, Ó-Verbásztól Szent-Tamáson át Földvárig a kitisztított Cserna-barában, 108 kilométer hosszúságban halad a Tiszáig; vizét öt zsilip tartja. Forrás: Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben

Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848. „A vaspályák ennyire kedvező eredményei természetesen a közlekedések más eszközeinek becsét igen csökkentették: különösen hatottak pedig a csatornákra, ezeknek értékét 40-50 %-tel alászállitván; mi miatt azok néhol teljesen elhagyattak; másutt – igen népes gyárvidékeken – fentartották magukat, hol elegendő víz van, s az esés viszonyai kedveztek.” „A kőutak ott sokkal kevesbé szenvedtek a vaspályák által mint előre hitték; jelenleg arra szolgálnak, hogy egyes helyeket egymással, s a legközelebbi vasuttal összekössék; e részben fényesen kimutatá a tapasztalás, miszerint szaporodott közlekedési eszközök a forgalom gyarapodását eszközlik mindenhol.” Forrás: Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848.

„Bezzeg Nyugat-Európa” (?) 2006-os adatok Ország Belvízi hajózás EU-27 5,6 % EU-15 6,5 % Magyarország 4,5 % Forrás: Eurostat 2007 A belvízi szállítás részaránya, az adott ország (ország-csoport) összes szállítása mindig 100 % [tonnakm %] Forrás: Eurostat 2007.

„Bezzeg Nyugat-Európa” (?) 2006-os adatok Ország Belvízi hajózás EU-27 5,6 % Franciaország 3,4 % EU-15 6,5 % Magyarország 4,5 % Ausztria 3,0 % Hollandia 32,3 % Belgium 14,7 % Lengyelország 0,2 % Bulgária Románia 10,0 % Csehország 0,1 % Szlovákia (2001-ben 4,0) 0,3 % Finnország Németország 12,8 % Forrás: Eurostat 2007 A belvízi szállítás részaránya, az adott ország (ország-csoport) összes szállítása mindig 100 % [tonnakm %] Forrás: Eurostat 2007.

Belvízi hajózás

Map Waterways Europe http://www.inlandnavigation.org

Tengeri kikötők TEN-T EU-25 tengeri és tengeri-belvízi kikötők ’A’ kategóriájú tengeri kikötők 2010 http://ec.europa.eu/ten/transport/maps/doc/schema/seaports/2003_accession_seaports_cat_a_eu25.pdf TEN-T EU-25 tengeri és tengeri-belvízi kikötők ’A’ kategóriájú tengeri kikötők 2010 http://ec.europa.eu/ten/transport/maps/doc/schema/seaports/2003_accession_seaports_cat_a_eu25.pdf

Tengeri kikötők TEN-T EU-25 tengeri és tengeri-belvízi kikötők ’A’ kategóriájú tengeri kikötők 2010 http://ec.europa.eu/ten/transport/maps/doc/schema/seaports/2003_accession_seaports_cat_a_eu25.pdf TEN-T EU-25 tengeri és tengeri-belvízi kikötők ’A’ kategóriájú tengeri kikötők 2010 http://ec.europa.eu/ten/transport/maps/doc/schema/seaports/2003_accession_seaports_cat_a_eu25.pdf

Hamburg, Bréma

Antwerpen, Rotterdam, Amsterdam

Constanta és a Duna-torkolat

Torkolatok

Üzemanyag-felhasználás

Üzemanyag-felhasználás

Gazdaságos hajózás ? Ft/tkm „olcsó” – ha adott a folyómeder, a kikötő, a hajó, a személyzet, az áru Meder: eltérő rajnai és dunai meder-profil a rajnai rendszerhez kellene átigazodni Hajó: eltérő előzmények miatt eltérő flották Áru: tömegáru – a vasútról szedjük le? + jelenleg 9 : 1 a befelé fuvarozás aránya (?) Személyzet: leépülő oktatás Kikötő: tervek, – a hidak és kikötők összhangja, „Bezzeg Nyugat-Európa” (1980s) NL 40 % D, B 20 % és támogatott, a többi csökken, és kicsi (tengerpart, torkolat, XVIII. sz-i csatornák) KözOP: 60% a hajózhatóság (Bezzeg-ék: „80-100%”!) => 82% Ennyire tudnánk felnövelni Ki fizetné ? És kit is tenne versenyképesebbé ?

A Duna hajózható !

A téli utazás szabályai… A Duna háta varas, s nem kis baj rajta hajózni. Én ugyan egykönnyen nem merném járni, de mást is Intek, tartóztassa magát, és ülve vagy állva, Vagy hogyan, ott ahol van, békével legyen. Virág Benedek: Helmeczi Mihálynak. (1814)

BELVÍZI KÖZLEKEDÉS A DUNÁN ÉS EURÓPÁBAN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Duna konferencia, MTA Konzervációbiológiai Szakosztály – Duna Charta Budapest, 2008. október 29.