Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szenzibilis és a latens hő alakulása kukorica állományban
Advertisements

A légkör összetétele és szerkezete
Kvantitatív módszerek
Időjárás, éghajlat.
Az időjárás előrejelzése
Az időjárás megfigyelése
Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós
A Föld, időjárás, éghajlat
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
MEH - MAKK konferencia és fórum 1 Egy hazai fejlesztésű terhelésbecslő és szélerőmű termelésbecslő szoftver Bessenyei Tamás
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
Klímaváltozás hatása a talajlégzésre
Légköri sugárzási folyamatok
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz– és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Meterológiai Tanszék Aszályok erőssége,
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
A potenciális és tényleges párolgás meghatározása
A Nap sugárzása.
Készítette: Kálna Gabriella
A levegőkörnyezet állapotának értékelése modellszámításokkal
SZEKTOR EMISSZIÓ ÁLLAPOT HATÁS Ipar VOC Felszíni ózon Mezőgazd. termés Közlekedés Energia termelés Háztartás Mezőgazd. NO x NH 3 PM SO 2 PM koncentráció.
A levegőburok anyaga, szerkezete
Ragasztás és felületkezelés
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Levegőtisztaság-védelem 7. előadás
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
LÉGKÖR.
Antropogén eredetű éghajlatváltozás A globális átlaghőmérséklet eltérése az átlagtólÉvi középhőmérséklet Pécsett 1901 és 2001 között.
A globális klímaváltozás és a növényzet kapcsolata
EUTROFIZÁCIÓ MODELLEZÉSE: DINAMIKUS MODELLEK
EUTROFIZÁCIÓ MODELLEZÉSE: DINAMIKUS MODELLEK
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
Levegő szerepe és működése
A csírázástól az egyed haláláig
A sztochasztikus kapcsolatok (Folyt). Korreláció, regresszió
Az áramlástan szerepe az autóbusz karosszéria tervezésében Dr
Időjárási és éghajlati elemek:
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Meteorológia A meteorológia. A meteorológiai jelenségek megfigyelhető időjárási események, amiket a meteorológia tudománya magyaráz meg. Ezek az események.
A kapacitív termés-szimulációs modell „Környezetgazdasági modellek”, 2009 Copyright © Dale Carnegie & Associates, Inc.
VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK
1 A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt E-agrárium & E-vidék AGRÁRINFORMATIKAI FÓRUM Gödöllő augusztus 26.
SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMÉSSTABILITÁSÁNAK KLIMATIKUS TÉNYEZŐI A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei Konzorciumi záróértekezlet. Gödöllő,
IPCC jelentés – várható hazai változások
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
Változó éghajlat és a mezőgazdaság
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul
Az árkos erózió vizsgálata a Teteves patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely-Kertész Ádám-Papp Sándor.
TERMÉKSZIMULÁCIÓ Modellek, szimuláció 3. hét február 18.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
Az idő Folyamatosan változik. Fő jellemzői: Napsugárzás,
GLOBÁLIS ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP A XXI. SZÁZAD VÉGÉRE MODELL EREDMÉNYEK ALAPJÁN Készítette: Balogh Boglárka Sára.
Szimuláció. Mi a szimuláció? A szimuláció a legáltalánosabb értelemben a megismerés egyik fajtája A megismerés a tudás megszerzése vagy annak folyamata.
Operációkutatás I. 1. előadás
Időjárás előrejelzés Weidinger Tamás
19. AZ ÉGHAJLATI ELEMEK.
Előadás másolata:

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC

Modellezés az agrometeorológiában I. 7. lecke

A modellek csoportosítása: •A forma, a felépítés szerint - anyagi (fizikailag előállított) modell (vagy a növény /növényállomány kicsinyített mása/, vagy az éghajlat /fitotron/ nem tanulmányozható eredeti alakjában) - gondolatilag megvalósított modell ( a folyamatok matematikai képletekkel való leírása /számítógépes modellek/)

•A modell tartalma szerint - szubsztanciális (biológia) - strukturális - funkcionális

•A modellek időbeli viselkedése alapján - stacionárius - dinamikus

Térbeli és időbeli alkalmazhatóság •Modellgenerációk: –1. generációs modellek: 100 km 2 -nél nagyobb területre és dekádnál hosszabb időtartamra vonatkoznak (pl. havi adatokkal, fenofázisra vagy vegetációs periódusra vonatkozó adatokkal dolgoznak). –2. generációs modellek: km 2 közötti területnagyságra és nap, dekád vagy hónap hosszúságú időtartamra vonatkoznak. –3. generációs modellek: kis területre és rövid időtartamra vonatkoznak (max. 50 km 2, óra vagy nap). E modellektől várható a talaj-növény-légkör rendszer legrészletesebb leírása, de előrejelzésre kevésbé alkalmasak.

Az agrometeorológiai modellek tér- és időbeli osztályozása Varga-Haszonits Z. – Varga Z. - Lantos Zs. /2004/

•Az agrometeorológiai gyakorlatban két csoportba osztjuk a (gondolati) növény- talaj-időjárás modelleket: termésbecslő és tranziens (transzfer) modellek.

Termésbecslő modellek A növény növekedését, fejlődését kívánja leírni elsősorban abból a célból, hogy főleg (részben prognosztizált) meteorológiai adatok alapján a növény növekedésére, fejlődésére előrejelzést, prognózist adjon.

•Típusai:statisztikai modellek agroklimatológiai analízis szimulációs modellek (SIRIUS, WOFOST, DSSAT, CROPSYST, CERES, stb.) •Becsli: termésmennyiség, biomassza mennyisége, érés időpontja, érésdinamika.

Statisztikus modellek •Az időjárási paraméterek és a növényi jellemzők közötti kapcsolatot csak a matematikai statisztika eszközeivel vizsgálják. •Minden előzetes elemzés nélkül egyszerűen párba állítja a meteorológiai változókat és a növényi jellemzőket. •Rendszerint első generációs modellek, hosszabb időtávra és nagyobb területre vonatkoznak. •A független változó (prediktor) és a függő változó (prediktandus) közötti összefüggést regresszióval írja le.

Analízis modellek •Átmenetet képeznek a statisztikus és a szimulációs modellek között. •A termésátlag-időjárás kapcsolatot előzetes (homogenitási) elemzésnek vetik alá, s meghatározzák a jó vagy rossz termést adó időjárásokat, illetve az azokat leíró meteorológiai adatkombinációkat.

Modellezés az agrometeorológiában II. 8. lecke

Szimulációs modellek •Növekedésanalízis+a fotoszintézis és a légzés modellezése •Nemcsak a termést, hanem pl. a keletkező biomassza mennyiségét is meg tudják adni, és a tenyészidőszaknál rövidebb periódusra is alkalmazhatók. •Kiépítése során a különböző részkapcsolatokat, szubmodelleket kapcsolják össze növény-talaj- időjárás szimulációs modellbe.

Tranziens modellek •A Föld-légkör rendszerben a végbemenő folyamatok nagymértékben a felszín milyenségétől, valamint a felszín közelében lejátszódó kicserélődési folyamatoktól függnek. •A növényállomány a talaj-közelben végbemenő folyamatokat erőteljesen befolyásolja, s sok esetben rajta keresztül megy végbe az átvitel (anyag: vízgőz, szén-dioxid, energia: be- és kisugárzás).

Növényi mikroklíma szimuláció

•A növényállomány, mint a felszíni határréteg része, nemcsak a mikro-körülményeket befolyásolja, hanem meghatározó szerepet játszik a Föld általános légkörzésében is. •Így mind mikro-, mind makro-megfontolásból meg kell határoznunk az állományban és az állomány felett lezajló átviteli folyamatokat a talajtól szabad, a felszíntől már nem befolyásolt légrétegig.

•A növényállomány által leginkább befolyásolt meteorológiai elemek, amelyek zavartalan körülmények között mért értéke az állomány felett vagy azon belül változik: –a sugárzás és a megvilágítottság, –a szélsebesség, –a CO 2 koncentráció, –a hőmérséklet, –a légnedvesség, –a talajra lejutó csapadék.

•Az átviteli folyamatok vizsgálatakor a növényállományban lezajló energia, tömeg és szélsebesség momentumátadási folyamatokat kívánjuk megadni, a szabad légkör és a növényállománnyal borított felszín között.

•A modell felépítése: –Légköri határfeltételek: •léghőmérséklet, •gőznyomás, •szélsebesség, •a felszínre eső sugárzás komponensei, •direkt sugárzás, rövid- és hosszúhullámú rész, •diffúz sugárzás, rövid- és hosszúhullámú rész, •csapadék

–A felszínt borító állományt morfológiailag két csoportra osztjuk: •fák és bokrok, •fűfélék és más lombhullatók

A növényállományok mikroklímáját szimuláló modellek csoportjára példaként említhetjük Goudriaan (1977) modelljét, valamint a Mihailovic és Eitzinger (2006) által növényhőmérséklet és állományhőmérséklet szimulálására alkalmazott modellt.

Goudriaan CMSM modelljének adaptációja

Köszönöm a figyelmet!