A globális klímaváltozás és a növényzet kapcsolata

Az előadások a következő témára: "A globális klímaváltozás és a növényzet kapcsolata"— Előadás másolata:

1 A globális klímaváltozás és a növényzet kapcsolata
, Készítette: Rutterschmid Dóra Környezettudomány Msc 

2 Globális környezetváltozás
A Föld keletkezésétől folyamatosan végbemenő, állandó folyamat Anyag és energiaáramlás -> lokális, regionális, globális szinten Lassú fokozatos változások és gyors katasztrofális jelenségek Az ember meghatározójává vált -> üvegházhatás ->globális klímaváltozás

3 Növényzet-éghajlat összefüggés
Szoros összefüggés Növényzet az éghajlattól függ Növényzeti övek (fotoszintézis megváltozása, fajok eloszlása térben, időben) Könnyű laboratóriumi és terepi kísérletekkel vizsgálni -> környezeti feltételek megváltoztatása Nehéz a kísérletek térbeli és időbeli kiterjesztése

4 Paleobotanika -> múltbeli paleogeográfiai vizsgálatok rekonstruálása, növényzetnek a múltbeli globális klímaváltozásokra történő reagálása Múltbeli és jelenlegi változások közti analógiák keresése problémás -> ökológiai modellezés

5 Ökológiai modellezés Feltételezés, feltételrendszer -> következtetés -> nagyobb területekre érvényes Térben és időben szórványos adatokból -> extrapoláció Különböző modellek segítségével előrejelzések -> globális klímaváltozás és a növényzet kapcsolata

6 Holdridge-rendszer alkalmazása

7 Bioklimatikus modell -> természetes növénytársulások eloszlását éghajlati indexeknek felelteti meg Háromszög diagram Éghajlati indexek logaritmikus skálán Osztályozás: 1. évi átlagos biohőmérsékleten, 2.évi átlagos csapadékmennyiségen 3.potenciális evapotranspiráció és a csapadék közötti arány Vegetációs övek -> hatszögek

8 Hőmérséklet értékeit a háromszög alapjával párhuzamos egyenesek metszik
A hatszögeket a tengelyeken kijelölt egyenlő intervallumok végpontjaiból húzott párhuzamosak metszéspontjai adják Potenciális evapotranspirációs arányszám = potenciális evapotraspiráció és az évi csapadékmennyiség aránya -> arányos a biohőmérséklettel -> PET arány függ a hőmérséklettől és a csapadéktól

9 Kritikus hőmérséklet 18 és 24 0C közötti intervallumot osztja ketté -> meleg mérsékelt és szubtrópusi övezetre Kritikus hőmérséklet vonala = fagyvonal Összesen 37 vegetációs hatszög Ez alapján megrajzolhatók a jelenlegi viszonyoknak és pl a kétszeres szén-dioxid koncentrációnak megfelelő növényzeti övek

10 Ma vs.jövő

11

12 Változás

13 Változás

14 Maximális levélfelület vizsgálata
Szükséges, mert a Holdridge rendszer csak összehasonlító jellegű rendszer -> statikus Változások folyamatáról, dinamikájáról -> ez a módszer Alap : éghajlat és a növények maximális levélfelülete egymással egyensúlyban vannak -> mi az a maximális levélfelület, amelyet adott éghajlati feltételek mellett fenntartható

15 Penman-Monteith modell evapotranspirációs modell -> biofizikai modell -> vízfelhasználás fiziológiáját szimulálja a lombkorona szintjén Lombkorona környezetét jellemző paraméterekből indul ki Levél környezete és sztómák közötti kapcsolat -> evapotranspirációs mértéket adott éghajlatra és levélfelületre -> mekkora a max levélfelület, amely egy adott helyen adott éghajlati viszonyok között fenntartható

16 Mekkora levélfelület tartható el a jelenlegi, illetve a megváltozott klímaviszonyok mellett
LAI viszonyszám -> összehasonlítás Globális felmelegedés -> aridifikáció Maximális levélfelület csökkenés A

17 Források Kertész Ádám : A globális klímaváltozás természetföldrajza
anyagok/09_AcsFerenc- Biofiz_eghoszt_modszerek/ch02s03.html %93Monteith_equation

18 Köszönöm a figyelmet!