CONNECT program D projekt CONNECT program D1.1.1 projekt. A Megbízó képviselője :Dr. Gulyás András információs igazgató A Megbízó témafelelőse:Vályi Zoltán osztályvezető Megbízó szakmai konzulense:Tomaschek Tamás ( ÁAK Zrt.) Projekt vezető:Dr. Makula László ügyvezető igazgató Közreműködött:COWI Magyarország Kft. A projekt kidolgozásához hozzájárultak: Jákly Zoltán,Magyar Gábor,Tomaschek Tamás, Bitaróczky Tamás ÁAK Zrt, HÉTPONT Kft.,Keresztes Miklós, Dr. Lindenbach Ágnes Prezentáció:

A projekt kidolgozásának szándéka abban összesíthető, hogy a javasolt monitoring színvonala olyan legyen, ami a TEMPO projektekkel és a kapcsolódó CONNECT feladatokkal összhangban van. Ehhez mindegyikkel s a magyar valósággal tisztába kell lenni. CONNECT program D projekt 2007.

Euroregional Monitoring Expert Group Az egységes alapelven működő átfogó, integrált monitoring rendszer megvalósítása nem nélkülözheti a forgalmi monitoring adatminőség és színvonal kérdéskörének feltárását. Felhasználtuk az „Euroregional Monitoring Expert Group” készített szakértői jelentést, melybe bele integráltuk a nemzeti sajátosságokat. (DATA QUALITY ASPECTS IN EUROREGIONAL PROJECTS, VERSION : EUROREGIONAL MONITORING EXPERT GROUP, TEMPO PROGRAMME MIP 2005.)

Monitoring rendszer kiterjesztése A TERN hálózaton (Trans European Road Network ) a monitoring rendszer kiterjesztésének két alapvető indoka van, nevezetesen a közlekedés biztonság ( javítása ) és a forgalmi zsúfoltság ( csökkentése) A monitoring főfunkciókat két alapvető, kiemelt csoportba lehetne összefoglalni: •Forgalmi monitoring ( forgalomszámlálások, utazási idő információk, sebesség stb.) •Útmeteorológia monitoring ( útfelület, hó, jég, szél, köd stb.)

A megkívánt szolgáltatási (minőségi) színvonal. TEMPO projekt kapcsán az Euroregional Monitoring Expert Group javasolt, megkívánt szolgáltatási (minőségi) színvonal két alapkő, két változó köré csoportosítható, •Adat hozzáférhetőség •Adatpontosság

Konzisztencia, gyakoriság, lefedettség. 1.A konzisztenciával kapcsolatos igény/elvárás a megegyező minőség a gyorsforgalmi úthálózaton. 2. Az eszközgyakoriság a megkívánt érzékelők elhelyezési távolsága. 3. A lefedettség pedig térben és időben egyaránt értelmezendő, mégpedig a gyorsforgalmi úthálózat hány %-a van lefedve monitoring eszközökkel ( hosszra vetített érték), az eszközök által szolgáltatott adatok pedig milyen időtartamban állnak rendelkezésre.

Nemzeti jellegzetességek. A lefedettség térben és időben. A térbeni lefedettség meghatározásához megítélésünk szerint javasolt figyelembe venni a nemzeti jellegzetességeket ( melyeket egyébként a CONNECT projekt hangsúlyoz is) •hálózat szerepkör, •hálózati kapcsolatok

Minőségi skála. Az „Euroregional Monitoring Expert Group” által készített szakértői jelentés az adatminőséggel kapcsolatos elvárásokat egy háromfokozatú skálán állapította meg, és megadta a skálák értelmezését is. A skálát szimbolikusan az alábbiakkal jelöljük.

A monitoring információ minőségi színvonalának megállapítása.

A kiemelt forgalmi monitoring kategóriákban a már említett vélemények és tapasztalatszerzés alapján alapjaiban megtartottuk a TEMPO által javasolt minőségi kritériumokat. Két területen azonban kiemelten fontosnak tarunk és magasabb minőségi elvárást fogalmaztunk meg, ezek: real-time forgalmi állapot monitoring és az automatikus eseménykezelés. A forgalmi monitoring adatminőség és színvonal kapcsán itt található a legtöbb ellentmondás, a folyamatok nem kellő konzisztenciája, jelentős fogalomzavar, korábban kialakított álláspontok felülvizsgálatának szükségessége, valamint az a nem elhanyagolható tény, hogy a legfrissebb nemzetközi példák, tapasztalatok alapján az információgyűjtés, felhasználás, elemzés, információ átadás/ továbbítás VALÓS IDEJŰ ( real – time ) alapokon nyugszik. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a legtöbb elmaradás „Utazási idő monitoring” területen észlelhető. Az utolsó fejezet összegyűjti a javaslatokat ami TERVEZHETŐVÉ teszi a folyamatokat, és a TEMPO projekt forgalmi monitoring minőségi elvárásait ötvözi a hazai lehetőségekkel. CONNECT program D projekt 2007.

A térbeni lefedettség, hálózati szerepkör, hálózati kapcsolatok.

CONNECT D1.2.1 tapasztalatok. COWI Magyarország. Az ÁAK Zrt stratégiájába illeszkedő egységes alapelven működő átfogó, integrált monitoring rendszer összefoglaló bemutatása figyelemmel a CONNECT D1.2.1 tapasztalatokra. Az autópálya irányítás beavatkozó elemei

CONNECT D1.2.1 tapasztalatok. COWI Magyarország. •Korlátozottan változtatható jelzésképű táblák •Szabadon változtatható jelzésképű táblák •A szabadon programozható VJT-től megkövetelhető közös jellemzők. Az egyes monitoring feladatokra alkalmas megoldások, eszközök összefoglaló bemutatása •Induktív járműdetektorok •A TLS rendszer forgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos követelményei Az üzemeltetés részéről jelentkezhetnek még általános elvárások, például hogy a detektor automatikus hangolja magát a hurok és a hozzávezető kábel konfigurációjának megfelelően. További elvárás lehet, hogy az időjárás változásai ne befolyásolják az adatgyűjtést, illetve hogy az elektronika folyamatosan ellenőrizze a szakadásra vagy rövidzárra vonatkozóan a hurkokat és – csakis definiált hiba esetén – kapcsolja magát hibaállapotba. •Komplex induktív járműosztályozó detektorok •Videó detektálás

CONNECT D1.2.1 tapasztalatok. COWI Magyarország. A független platformok/részrendszerek összevonásának szükségessége •Egyre több és több információt kell kezelni a forgalomirányítás, vagy eseménykezelés folyamán, miközben az erőforrások behatároltak. A technológia fejlődésével együtt a felhasználók igényei is nőnek. Ezek eredményeképpen nő a különböző alrendszerek használata, amelyek mind önálló felhasználói interfésszel rendelkeznek. •Ez a szituáció megköveteli egy közös interfész kialakítását ahhoz, hogy a különböző funkciók/részrendszerek összerakhatók/egymásba integrálhatók legyenek. •A megoldás egy olyan rendszer-független platform, amely megengedi, hogy az egyes részrendszerek összekapcsolhatók legyenek. Egy ilyen környezetben a felhasználó létre tud hozni egy közös felhasználói interfészt, amely kielégíti a karbantartási terv, a forgalomirányítás és a felügyelet összes igényét. •A független platform abban is segíti a felhasználót, hogy újabb bővítések/részrendszerek esetén már egy jól definiált interfészt követelhessen meg a beszállítóktól. Ez egy új rendszer beintegrálásakor alacsonyabb bekerülési és oktatási költségeket, valamint rövidebb betanulási időt jelent.

CONNECT D1.2.1 tapasztalatok. COWI Magyarország. A független platformok/részrendszerek összevonásának szükségessége

JAVASLATOK és MEGFONTOLÁSOK. I. TÉRBELI LEFEDETTSÉG: Probléma: A hálózaton térbeli adatgyűjtési hiányok vannak, különösen az un. Forgalmi monitoring folyosóban. Az autópályák mellet haladó közutak, melyek a forgalom-lebonyolítás munkamegosztásában (eseménykezelés) részt vesznek nincs monitoring tevékenység. Így az autópálya üzemeltetőnek nincs „rálátása” az eseménykezelés hatékonyságára, hatására, a cél elérése nem biztosított az információ (real-time) hiánya miatt. A komplex hálózati eseménykezelést esetleges szempontokon befolyásolják. Javaslatok, megfontolások  MONITORING folyosó deklarációja és kijelölése szükséges. (autópálya tengelytől átalagosan 5-5 km sávba tartozó közutak, melyek a forgalom-lebonyolítás munkamegosztásában, eseménykezelésben részt vesznek.)  Szükséges a folyosóba tartozó monitoring kötelezett szervezet(ek) egyértelmű meghatározása és a monitoring tevékenység egyértelmű delegálása.  A forgalmi monitoring szempontjából elvárt, hogy minden forgalmilag homogén szakaszon (két autópálya csomópont közötti szakasz, un. szegmentált útszakasz) legyen legalább 1 mérőhely.  Monitoring folyosók osztályozása a forgalomnagyság és a baleseti kockázat szerint ( A1-től B2-igterjedően) a fejlesztési prioritások megállapítása végett.  Torlódásra hajlamos szakaszokon a detektorok gyakoriságának, besűrítésének fokozása.  Kiemelten torlódásos szakaszokon (ez kb m hosszúság, Budapest bevezető autópálya szakaszain ) a detektor, valamint vizuális kontrollsűrítés, szisztematikus sorképződési, sorvándorlási vizsgálatok feltételeinek megteremtése. A nagysebességű adatátvitelre alkalmas hírközlési rendszer (pl.: optikai kábelek) további kiépítése, elhelyezése, a meglévő rézkábeles hálózat cseréje szükséges feltétele a hatékony monitoringnak a CONNECT folyosókban.

II. IDŐBELI LEFEDETTSÉG Probléma: A valós idejű információk gyűjtése a közúti forgalom jellemzőiről, az eseményekről, az útmeteorológiai viszonyokról és ezek hitelesítéséről TEMPO program szerint nélkülözhetetlen a fejlett monitoring tevékenységhez. A hazai releváns információk gyűjtése döntően nem valós idejű (real-time) Az ÁAK Zrt jelenleg üzemeltet a kísérő úthálózaton is forgalomszámláló berendezéseket, de ezek nem on- line rendszerűek. Ezek üzemeltetése jelentős problémákkal jár. Javaslatok, megfontolások  A monitoring feladatokat ellátó szenzorok valós idejű (Real time) adatgyűjtése és az adatátvitel elengedhetetlen a gyorsforgalmi utakon korszerű – hierarchikusan tagolt forgalomirányító – központrendszerhez csatlakozva. A forgalmat érzékelő szenzoroktól folyamatos adatátvitel biztosítása a 6 perces adat továbbítás a valós idejű megfigyelés és esemény kezelés szempontjából nem megfelelő. Ezért ennek hardver és szoftver oldalról a módosítása szükséges A monitoring folyosóban javasoljuk, hogy az autópályát kísérő úthálózat forgalomszámláló állomásait az illetékes Megyei Közútkezelő Kht-któl az ÁAK Zrt vegye át üzemeltetésre

III. VIZUÁLIS KONTROL. Megfigyelés és hitelesítés. Probléma: Jelenleg a vizuális (megfigyelő) eszközök szerepének, feladatának pontos definíciója nem teljesen tisztázott. Javaslatok, megfontolások  A vizuális megfigyelések funkcióját egyértelművé kell tenni, mely a forgalmi és időjárási események (az incidensek) vizuális hitelesítése.  Vizuális „audit” szükséges minden vizuális – eseményt, forgalmat, forgalmi viszonyokat, biztonsági szempontokat kielégítő - eszköz telepítéséhez. Vizuális „audit” célja a vizuális – láthatósági, esemény-megfigyelési átfedés biztosítására. Annak megállapítása, hogy pontosan mit lásson a kamera. (Telepítés előtt kötelező a kamerakép próba.)  A vizuális eszközök kiválasztásának szempontrendszerét javasolt meghatározni.

IV. ADATOK HITELESÍTÉSE Probléma: Az adatok hitelesítése és hitelessége (keletkezési helye, időbélyeg, kézi adatbevitelek – pl.: diszpécserek jelentései a központ felé - adatszolgáltatásának automatizálása) nem megoldott, túl sok az „emberi tényező” é s ebből fakadóan a szubjektív megítélés. Javaslatok, megfontolások  Hitelesített adatok átvitele alközpont és központ - valamint a központ és más információt kérő - között szükséges.  Pontosan meg kell határozni az automatizált adatátviteli lehetőségeket, ahol jelenleg „emberi kéz” közbeiktatásával történik adatközlés. (Pl.: jelentés az A1 központnak, UTINFORM- nak)  A kézzel rögzített jelentéstételi kötelezettség tartalmát és formáját, valamint automatizálását felül kellene vizsgálni. (a JELENT programban bekerülhetnek inkonzisztens adatok, pl. a helyazonosítás, szelvény, az esemény, az esemény leírása, több lehetséges értékmutató egy mutatóban való kiválasztási problematikája (pl.: több, részletes hőmérséklet adatot egy értékkel kell jelenteni, stb.)

. V. ADATOK MINŐSÉGE és MEGBÍZHATÓSÁGA. Probléma: A monitoring oldaláról a fejlesztési, üzemeltetési, működtetési szempontok, (monitoring) kritériumok – azok mérőszámai- hosszabb távon nem kellően kiszámíthatóak a gyorsan és gyakran változó prioritások miatt. Jelentős a szerepe az inkonzisztenciának az adatkezelésben, adatátvitelben, melyet határozottan csökkenteni kell. Javaslatok, megfontolások  Hibátlan, garantált adatátvitelt kell megcélozni. Az előforduló adatátviteli problémák (Pl: M7 diszpécserközpont és MARABU között) miatt gyakran nem jut el az információ a MARABU-ba.)  Az adatok minősége, megbízhatósága és konzisztenciája igazodjon a nemzetközi elvárásokhoz és vegye figyelembe a hazai lehetőségeket.  A monitoring infrastruktúra alapvetően mindig bővíthető legyen a nagyon gyorsan változó felhasználói igények, valamint a technológiai fejlődés, fejlesztés okán.

VI. MŰSZAKI FELÜGYELETI RENDSZER Probléma: A műszaki felügyeleti rendszer kialakításának szükségessége nem minden döntéshozatali szinten egyértelmű. Javaslatok, megfontolások  A műszaki felügyeleti rendszer kialakítása kötelező. Funkciója a (terepi) berendezések üzembiztos működésének biztosítása, távfelügyelete, azonnali szerviz biztosítása, a pontos hely és probléma behatárolásával. (Pl.: SAGEM: alarm Monitor V rendszer)

VII. DISZPÉCSER FUNKCÓK Probléma: A diszpécser szabályozott feladatköre, a diszpécser jelentéstételi kötelezettsége (mit jelent a központnak azt szabályzatok tartalmazzák. Viszont a jelenlegi hírközlési rendszer adottságai mellett további feltárást igényel, hogy - mit nem jelent de kellene, - hiteles és automatizált jelentés előáll-e? Javaslatok, megfontolások Ez a fejezet túlmutat a jelen tanulmány célkitűzésein.

X. ÚTMETEOROLÓGIA Probléma: Alapvető eszköz, berendezés, adatátvitel, telepítés problémával nem találkoztunk és a Megbízó, az Üzemmérnökség, valamint az ÁAK Zrt munkatársai sem jeleztek ilyeneket.

VIII. HÁLÓZATI INFORMÁCIÓ GYÜJTÉSI ÉS MEGOSZTÁSI HIERARCHIA Probléma: A helyi diszpécserközpont nem kap információt a hálózatban előállt incidensekről melyek közvetve, vagy közvetlenül a saját üzemeltetési szakaszán hasznosíthatna. (Pl.: VJT táblán közölt információ a zsúfoltságról, kerülőutakról, utazási időről stb.) Terepi berendezések -> helyi diszpécser központ -> {JELENT PROGRAM (jelentés kézi előállítása)}-> központi diszpécserszolgálat-> UTINFORM. Javaslatok, megfontolások  Egy hírközlő központban javasolt az össze hálózati szemléletű adatgyűjtés, elemzés, értékelés ahonnan minden regionális mérnökség, valamint különböző, nem csak állami üzemeltető, információt közlő szervezetek hozzáférhet a saját területükön hasznosítható adattartalomhoz. IX. A NEMZETKÖZI- RREGIONÁLIS FORGALOMBAN RÉSZT VEVŐK INFORMÁLÁSA Probléma: a nemzetközi és a regionális forgalomban részt vevő a forgalmi monitoring tevékenység hiányosságai miatt nem kap elegendő mennyiségű és minőségű információt. Javaslatok, megfontolások  Utazási idő monitoring alkalmazási feltételeinek kialakítása a monitoring folyosókban.

XI. Eszközök együttműködése, megbízhatósága Probléma: Leggyakrabban azzal szembesül a megbízó, hogy a közbeszerzés lezárulását követően derülnek ki olyan problémák, amelyeket a kiírás alkalmával lehetett volna megkövetelni, de akkor még nem volt ismert. Javaslatok, megfontolások •Együttműködési problémák megoldásához érdemes felmérni azokat az eszközöket, amelyeket ma alkalmaznak a hazai autópályákon, kijelölve azokat a protokollokat, amelyekkel kommunikálnak az elemek, feltéve, hogy azok nyílt és szabványos kialakításúak. •A rendszerfejlesztések során a magyar ITS keretszerkezetet alkalmazva feltérképezhetők azok az alrendszerek, amelyekkel a tervezett résznek kommunikálnia kell, és ezek a keretszerkezet eljárását követve már a kiírásban megadhatók. •Az eszközök megbízhatóságának javítására javasoljuk az előminősítéses közbeszerzések alkalmazását a mérőeszközökre.

Köszönöm mindenkinek a figyelmét. Az előadás letölthető: webhelyen