VEGYIPARI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI KONFERENCIA DR. VARGA JÓZSEF EGER, 2012. OKTÓBER 10.

A Hulladékról szóló törvény

A törvény sarokpontjai Új keretirányelv a hulladékról: teljesen új irányt szab az uniós országok hulladékgazdálkodásának Nemzeti megvalósítás: Kettős cél: - az irányelvi szabályok átültetése; - a jogszabályi környezetet megújítsa. A hulladékról szóló törvényjavaslatnak kettős célja van: Egyrészt, hogy átültesse azokat az irányelvi szabályokat, amelyek egy fejlődő és sok lehetőséget magában rejtő ágazat korszerűsítését szolgálják, másrészt, hogy a hazai hulladékgazdálkodás belső ellentmondásokkal terhelt, és annak modernizálását féken tartó jogszabályi környezetet megújítsa, átláthatóvá tegye, illetve olyan jól strukturált szabályrendszerré formálja, amely a lakossági és a nemzetgazdasági célokat együttesen szolgálja.

A törvény sarokpontjai Megoldásra váró problémák: elmaradt környezettudatos gondolkodás; elhagyott hulladék, illegális lerakók; aránytalan díjszabás; rendezetlen és ellentmondásos jogszabályi környezet; magas adminisztrációs teher; hulladék, mint erőforrás nem kap elég hangsúlyt; a lakossági és a környezetvédelmi érdekek háttérbe szorulnak. A problémák között szembetűnő, hogy Magyarországon az emberek környezettudatos gondolkodása jóval elmarad a Nyugat-Európában élőktől, és környezetünkben sok a halomban álló elhagyott, nem a kijelölt helyre vitt hulladék. Komoly visszásságokra utal az is, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumba tömegével érkeznek olyan panaszlevelek, amelyek arról tanúskodnak, hogy a lakosságtól elszállított hulladék után fizetendő közszolgáltatási díj nem a ténylegesen elvitt hulladék mennyiségével arányos, és a lakos sok esetben tehetetlen a közszolgáltatás emelkedő áraival szemben. Aggasztónak tartjuk, hogy a rendezetlen és ellentmondásos jogszabályi környezet a gazdaság szereplői számára számos ponton visszaélésre ad okot, így a hulladék útját a képződéstől a hasznosításig, illetve ártalmatlanításig a hatóság nehezen tudja nyomon követni. A gazdálkodó szervezetek vállán ugyanakkor nagy az adminisztrációs teher, amely magatartásukat sokszor negatív és nem a jogkövető magatartás irányában befolyásolja. A legnagyobb problémát azonban talán az okozza, hogy a hulladéknak, mint erőforrásnak nem tulajdonítunk kellően fontos nemzetgazdasági jelentőséget. A hulladékban rejlő lehetőségeket nem aknázzuk ki, rosszul gazdálkodunk vele. Ezért állt elő az a helyzet, hogy ma Magyarországon a települési szilárd hulladék többsége, kb. 75%-a lerakókra kerül, nem pedig hasznosítókba. Ugyanez az arány Ausztriában kb. 3,7 %, Németországban vagy Hollandiában pedig alig több mint 1 %. Amíg Magyarországon a települési hulladék kb. 17%-át hasznosítják anyagában, addig Belgiumban ugyanez az arány kb. 60%, Németországban kb. 65%, Ausztriában pedig kb. 69%. Vagyis, ahelyett, hogy a hulladékból hasznos termékeket állítanánk elő, és azokat a kereskedelmi forgalomban értékesítenénk, Magyarországban a hulladékot lerakjuk, így hagyjuk, hogy a benne rejlő erőforrások elvesszenek, és nem utolsósorban a környezetünket is terheljük vele. A jövőben arra kell törekednünk, hogy a hulladéklerakásnak a hulladékhasznosítás legyen az alternatívája.

A törvény célkitűzései a hulladékképződés megelőzése, csökkentése; a gyártó felelősségének kiterjesztése; a hasznosítási arányok növelése (cél és kötelezettség). Az irányelv, és egyben a törvényjavaslat egyik legfontosabb célkitűzése a hulladékképződés megelőzése, illetve csökkentése. A hulladékképződés megelőzése, illetve csökkentése egyrészt úgy érhető el, hogy a gyártókat olyan alapanyagok, minőségi termékek gyártására ösztönözzük, amelyek biztosítják azt, hogy az anyag vagy termék élettartama – belső tulajdonságai révén – hosszabb legyen, avagy újra lehessen használni, és így később váljon hulladékká. Ezt a célt segíti elő a gyártó felelősségének kiterjesztése. A hulladék mennyisége másrészt úgy csökkenthető, hogy egyre kevesebb hulladékot viszünk a lerakókra, és egyre többet a hasznosítókba, így ott könnyebben, gyorsabban és hatékonyabban tudják hasznosítani, és a hasznosított anyagot pedig végső soron visszavinni a termék-anyag körforgásba. A megfelelő hasznosítási kapacitások kiépítése össztársadalmi érdek, amely nemcsak a környezetünk megóvását biztosíthatja, de munkahelyeket is teremthet, új ágazatoknak adhat lökést. A hulladékképződés csökkentése és a hasznosítási arányok növelése nemcsak cél, de kötelezettség is egyben. Az irányelv ugyanis minden tagállam számára előírja, hogy a háztartási és a háztartásihoz hasonló hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 50%-ra, a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és egyéb, anyagában történő hasznosítását pedig 70%-ra kell növelni 2020-ig.

A törvény újításai 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer; továbbfejlesztett hulladékhierarchia rendszer; melléktermék fogalmának meghatározása; a hulladékstátusz megszűnésének esetei; hulladéklerakási járulék; A hulladék hulladéklerakóktól történő eltérítését és a nagyobb arányú hulladékhasznosítást segíti elő az is, hogy 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani a háztartásokban képződő üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék vonatkozásában. A törvényjavaslat meghatározza, hogy valamely anyag vagy tárgy milyen esetekben tekinthető mellékterméknek, nem pedig hulladéknak. Ez azt a célt szolgálja, hogy a gyártásnál képződő hulladék elkülönüljön a gyártási folyamat hasznos termékeitől. A törvény rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének eseteiről is. Azokat a feltételeket írja elő, amelyek teljesülése esetén az anyag vagy tárgy már nem tekinthető hulladéknak, és hasznosításával elhagyhatja a hulladékkört, ismét termékké válhat. Ahhoz, hogy ezek a célok időben teljesülni tudjanak, szükség van arra, hogy hasznosítási kapacitásainkat növeljük, és a hasznosítható hulladékot eltérítsük a lerakóktól. Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslat által bevezetett hulladéklerakási járulék, amely a környező országokban már bevált és évek óta működő intézmény. A járulék lényege, hogy ha a lerakás drágításával a lerakás nem lesz többé olcsó megoldás, és a hasznosításnak nagyobb teret és több lehetőséget biztosítunk, akkor a hulladék nagyobb arányban hasznosulhat.

A hulladéklerakási járulék Országgyűlés elé benyújtott változat: veszélyes hulladék: 6 000 Ft (2012) 12 000 Ft (2013-tól) települési hulladék: 6 000 Ft (2012) 12 000 Ft (2013-tól) építési-bontási hulladék: 6 000 Ft (2012) 12 000 Ft (2013-tól) Jelenlegi változat: Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna) 2013 2014 2015 2016 települési hulladék 3 000 Ft 6 000 Ft 9 000 Ft 12 000 Ft építési-bontási hulladék veszélyes hulladék hasznosítás után visszamaradt veszélyes és nem veszélyes hulladék 1 500 Ft 4 500 Ft Szlovákia: A települési hulladék utáni lerakási járulék összege 2008-ban tonnánként már 10 Euró volt, ami most kb. 3000 Ft; mi is ennyit akarunk bevezetni 2013-ban; Még a biológiailag lebomló hulladékra is vezettek be lerakási járulékot, ez 2008-ban tonnánként kb. 4000 Ft volt; Veszélyes hulladékra 2008-ban 10 000 Ft lerakási járulékot kellett fizetni; nálunk 2013-ban mindössze 3000 Ft-ot; Csehország: A települési hulladék utáni lerakási járulék összege 2008-ban tonnánként már 16 Euró volt, ami most kb. 4800 Ft; ezzel szemben mi 2013-ra 3000 Ft-ot írunk elő. Lengyelország: A települési hulladék utáni lerakási járulék összege 2011-ben tonnánként már közel 27 Euró volt, ami most kb. 8000 Ft; ezzel szemben mi 2013-ra 3000 Ft-ot írtunk elő; Veszélyes hulladékra 2013-ban 12 000 Ft-nak, míg 2015-ben 15 000 Ft-nak megfelelő összegű Euró összegű lerakási járulékot kell fizetni.

A törvény újításai közszolgáltatással kapcsolatos díjak egységes szabályozása; házhoz menő hulladékgyűjtés; közterületen a hulladékgyűjtő edényzetben gyűjtött települési hulladék nem tekinthető uratlan dolognak; az elkobzás és a lefoglalás; az állami szerepvállalás erősítése a közszolgáltatásban. A törvényjavaslat fontos újítása, hogy rendelkezik a közszolgáltatással kapcsolatos díjak országosan egységes szabályozás szerinti meghatározásának kötelezettségéről. E szerint a díjképzés alapfeltételeit miniszteri rendelet határozza meg, annak érdekében, hogy megszűnjenek azok a lakosságot sújtó visszaélések, amelyek az eltérő díjszabásból fakadnak. A törvényjavaslat célja, hogy a díjszabás felett erősebb állami kontroll-szerep érvényesüljön. Úgy gondoljuk, hogy az egységes díjszabásra és az erősebb állami szerepvállalásra azért van szükség, hogy a magyar lakosság ne legyen kiszolgáltatva a versenyszektor érdekeinek. Új eleme a törvényjavaslatnak, és egy régóta fennálló problémát kíván orvosolni, hogy lehetővé teszi azt, hogy a hulladékgyűjtő edényzetbe helyezett hulladékot a továbbiakban ne lehessen következmények nélkül eltulajdonítani. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a hulladékgyűjtő edényzetben gyűjtött települési hulladék az edényzet közterületen történő elhelyezésével a közszolgáltató tulajdonába kerül, és az nem tekinthető uratlan dolognak. A fentiekből következik, hogy a törvényjavaslat a korábbinál szélesebb hatósági jogkört határoz meg, ezzel elősegítve a jogsértőkkel szembeni erőteljesebb hatósági fellépést. Ennek megfelelően bevezeti az elkobzás és a lefoglalás jogintézményét. A törvényjavaslat előírja, hogy aki engedély nélkül hulladékot szállít, hulladékot más ingatlanán, illetve közterületen jogtalanul elhelyez vagy elhagy, a jogsértéssel érintett eszközt, dolgot, illetve a hulladék szállítására használt járművet, a környezetvédelmi hatóság a helyszínen lefoglalhatja, és később akár el is kobozhatja. A jogalkotó azonban csak annyit ír elő, hogy hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet 2013-tól olyan gazdálkodó szervezetek végezhetik, amelyekben az állam, illetve a települési önkormányzat a szavazatok többségével tulajdoni hányada alapján közvetlenül vagy közvetve rendelkezik.

Bizottsági és tagállami észrevételek, válaszok A francia részletes vélemény és a Bizottság megjegyzései: - maradéktalanul szakmai tartalmúak, - az általános vitát követően már beépítésre kerültek. A Bizottság más eljárásban vizsgálja a nem műszaki tartalmú rendelkezéseket. A német és az osztrák részletes vélemény szerint: a törvényjavaslat bizonyos rendelkezései ellentétesek az uniós joggal. - irányelv hasznosítási arányait teljesíteni kell kötelezettségszegési eljárás A francia részletes vélemény és a Bizottság megjegyzései maradéktalanul szakmai tartalmúak, nem érintik a törvényjavaslat koncepcióját, stratégiai célkitűzéseit, így azok beépíthetők a törvényjavaslatba. Egy részük a törvényjavaslat általános vitáját követően már be is épült a normaszövegbe. A német és az osztrák részletes vélemény a Bizottságtól eltérően megjelöli a törvénytervezet azon rendelkezését, amely – e véleményekben foglaltak szerint – ellentétes az uniós joggal. A német és osztrák vélemény hivatkozik arra, hogy a törvénytervezet megfelelő indok nélkül korlátozza a közszolgáltatást nyújtó vállalkozások letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadságát. A mi álláspontunk ezzel szemben az, hogy törekvésünk nem jogszerűtlen, de vitathatatlanul hátrányosan érinthet több külföldi tulajdonú profitorientált gazdálkodó szervezetet. Legfőbb érvünk, hogy miután az irányelv által meghatározott hasznosítási arányokat az irányelvben előírt határidőn belül Magyarországnak teljesítenie kell, a hasznosítási arányok teljesítéséért, valamint az irányelvben foglalt egyéb környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási célok megvalósításáért a felelősség a Magyar Államot terheli. A Magyar Állam felelőssége, hogy a hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatást úgy szervezze, hogy ezek a célok teljesülhessenek. Ellenkező esetben kötelezettségszegési eljárással kellene szembenéznie.

A törvényjavaslat elfogadásának időrendi alakulása Notifikációs eljárás kezdete: 2011. december 29. A törvényjavaslat általános vitája: 2012. február 14. – 28. A notifikációs eljárás során beérkezett vélemények: 2012. április 2. A vélemények megválaszolásának határideje: 2012. július 2. Részletes vita lezárása: 2012. július 3. Zárószavazás időpontja: 2012. október 8. Európai Bizottság pilot ügyben indított megkeresésének megválaszolása, ellenkérelem benyújtásának határideje: szeptember 13.

A Hulladékról szóló törvény … esetében nem áll fenn a kötelezettségszegési eljárás veszélye, csupán Pilot ügy indult mindenben megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv hármas követelményének: diszkriminációmentesség szükségesség arányosság semmilyen uniós jogszabályt, előírást, alapszabadságot nem sért; Magyarország érdekeit tartja szem előtt; átlátható, egyértelmű viszonyokat teremt a hulladékgazdálkodásban.

A hatálybalépéssel kapcsolatos információk A törvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek hatálybalépésének várható időpontja: 2013. január. 1. Közel 40 végrehajtási rendelet módosítása vagy megalkotása.

A hulladékról szóló törvényjavaslat végrehajtási rendeletei

Végrehajtási rendeletek Közel 40 db rendelet: - új rendeletek - módosított rendeletek - törölt rendeletek (más rendeletekbe beépítésre került)

Végrehajtási rendeletek A végrehajtási rendeletek az alábbi témakörökre terjednek ki: Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Egyes hulladékáramok speciális szabályozásai Hulladékgazdálkodási létesítmények Nyilvántartás, adatszolgáltatás Hulladékgazdálkodási tervezés Engedélyezés Bírságolás

I. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás A közszolgáltatói tevékenység végzésének feltételei: hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék települési folyékony hulladék kikerült a gyűjtőedény méretének arányosnak kell lennie a képződő hulladék mennyiségével (2 különböző edényméret) Környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele: kiszóródó hulladék elszállítása a közszolgáltató feladata Az új rendelet hatálya értelmében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokra, az azokkal kapcsolatos tevékenységekre terjed ki; változtatás oka, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nagyobb hulladékcsoportot foglal magában. (hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tatozó hulladék, mint a természetes személy ingatlantulajdonostól az ingatlanon, hulladékgyűjtő ponton és a hulladékgyűjtő udvaron átvett települési hulladék, illetve a 15 (hulladékká vált csomagolóanyagok) és 17 (építési-bontási hulladék) EWC főcsoportba tartozó hulladék, a gazdálkodó szervezettől átvett vegyes hulladék, továbbá az ingatlantulajdonostól lomtalanítás során átvett nagydarabos hulladék; adott esetben a gazdálkodó szervezettől átvett háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot, az átvételi helyen átvett települési hulladékot, valamint az elhagyott hulladékot is magában foglalhatja) Az ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatónak fel kell ajánlania legalább két különböző űrmértékű gyűjtőedény választási lehetőségét, oly módon, hogy az arányos legyen az ingatlanon képződő hulladék mennyiségével, figyelembe véve a településen képződő vegyes hulladék fajlagos mennyiségét, az ingatlant használók számát, az ürítési, illetve elszállítási gyakoriságot, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyiségét; ennek a szabálynak a pontosítására azért volt szükség, mert a közszolgáltatók több településen kihasználták a lakosokat, és a lakossági igényektől és a képződött hulladékmennyiségtől függetlenül mindig jóval nagyobb űrmértékű kukákat ajánlottak fel, mint amire szükség volt. A hatályos rendeletnél az új rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék szállítására és tárolására vonatkozólag pontosabb rendelkezéseket tartalmaz, mivel a szállítás során kiszóródó hulladékot a közszolgáltatónak össze kell gyűjtenie és az érintett területet meg kell tisztítania.

I. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás A közszolgáltató kiválasztása, a közszolgáltatói szerződés A települési önkormányzat felhívásának követelményei: összhang az OHT-vel és a területi tervekkel igénybe vehető hulladékgazdálkodási létesítmények részletes bemutatása Az ajánlattevőre vonatkozó kötelezettségek: hulladékgazdálkodási engedély, közszolgáltatási engedély OHÜ minősítés közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv alvállalkozó adatainak csatolása A települési önkormányzat felhívásának és dokumentációjának összhangban kell lennie az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel és a területi hulladékgazdálkodási tervvel. A hatályos rendelettel ellentétben az új rendelet az igénybe vehető hulladékgazdálkodási létesítmények szerepeltetését és azok műszaki állapotának részletes bemutatását a felhívásban, illetve dokumentációban kötelezővé teszi; továbbá előírja, hogy amennyiben a hulladékgazdálkodási létesítmény esetében nem áll fenn a kizárólagosság, a közelség elvének figyelembevételével kell megnevezni azt. Az új rendelet az ajánlatra vonatkozóan előírja, hogy az ajánlattevőnek a hulladékgazdálkodási engedélyt, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által kiadott minősítést, valamint a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet az ajánlathoz csatolnia kell. A hatályos rendelettől eltérően az új rendelet az ajánlattevő alvállalkozójával kapcsolatban elrendeli, hogy az alvállalkozóra vonatkozó adatokat az ajánlattevő az ajánlatához csatolja. A hatályos rendeletben a közszolgáltató részére meghatározott elállási és felmondási lehetőséget, hogy a teljesítés megkezdéséig elállhat, majd a szerződést felmondhatja, ha a közszolgáltatási szerződés megkötését követően alkotott jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti, az új rendeletbe nem került bele, tekintettel arra, hogy az a törvényjavaslatban kapott helyett. A települési önkormányzat számára adott felmondási lehetőséget sem tartalmazza új rendelet, ugyanis az is a törvényjavaslatban szerepel. Az új rendelet átmeneti rendelkezése kimondja, hogy a rendelet hatálybalépése és 2013. december 31-e között megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell a közszolgáltatás díjának beszedésére vonatkozó módszer leírását, a díjnak a szerződés megkötésekor érvényesíthető legmagasabb mértékét és a díj megváltoztatása érdekében alkalmazandó eljárást, illetve ezekről a közszolgáltató a szerződés megkötését követő 15 napon belül a Magyar Energia Hivatalt, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget tájékoztatja.

I. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Közszolgáltatási díj megállapítása Átmenetileg a hulladékról szóló törvény átmeneti rendelkezései fogják meghatározni az árképzést 2014-től a Magyar Energia Hivatal feladata lesz

II. Egyes hulladékáramok speciális szabályozásai TSZH Hulladékká vált gépjárművek Elektromos és elektronikai berendezések Veszélyes hulladék Biológiailag lebomló hulladék Csomagolási hulladék Növényvédőszerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék Hulladékolajok Egészségügyi intézményekben keletkező hulladék Elemek és akkumulátorok Szennyvizek és szennyvíziszapok Építési- és bontási hulladék Termelési hulladék, háztartási hulladékhoz hasonló hulladék

II. Egyes hulladékáramok speciális szabályozásai Fogalmi rendszer megújítása Irányelvi célok megvalósítása Részletesebb, egyértelmű szabályozás Környezetvédelmi és lakossági szempontok figyelembevétele

Települési folyékony hulladékra nem terjed ki (2008/98 irányelv) Települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények Települési folyékony hulladékra nem terjed ki (2008/98 irányelv) cél: a közegészségügyi feltételeknek megfelelő gyűjtési, átvételi, tárolási és kezelési rendszer kialakítása Optimális szállítási gyakoriság kialakítása A jogszabály célja a közegészségügyi feltételeknek megfelelő gyűjtési, átvételi, tárolási és kezelési rendszerek kialakítása. A rendelet hatálya a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésével, begyűjtésével, szállításával, előkezelésével, tárolásával, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységre terjed ki, azok egészségre gyakorolt hatásának csökkentését célozza. az új rendelet hatálya a települési folyékony hulladékra nem terjed ki; a folyékony hulladékra vonatkozó rendelkezéseket kivettük a normaszövegből, tekintettel arra, hogy a 2008/98-as irányelv szerint a folyékony hulladék már nem része hulladékgazdálkodást felölelő szabályozásnak; Optimális szállítási gyakoriság kialakítása Pl. amennyiben a téli hónapokban a hőmérséklet tartósan 5 Celsius fok alatt van, a közszolgáltatónak a vegyes hulladékot és a háztartásban képződő biohulladékot a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen legalább hetente egyszer kell elszállítania; ezt az indokolja, hogy a közszolgáltatónak ne kelljen indokolatlanul gyakran átvennie a hulladékot, ez ugyanis dupla költséget jelent a számára;  

Termelési hulladék, valamint háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladék Gyűjtésre, szállításra, tárolásra vonatkozó szabályok - gyűjtés: megfelelően jelölt edényzet Közvetítésre és kereskedelemre vonatkozó szabályok kereskedő  csak termelési és háztartási hull. hasonló, elkülönítetten gyűjtött hull. átvétele nyilvántartás az átvett és a kezelőnek átadott hulladékról, rendszeres adatszolgáltatás a közvetítő csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lévő gazdálkodó szervezet nevében járhat el, hulladékot csak ideiglenesen tárolhat Kezelésre vonatkozó szabályok depóniagáz  összegyűjtéséről, kezeléséről gondoskodni kell!!! A rendelet meghatározza a termelési hulladék, valamint a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére, szállítására, tárolására vonatkozó szabályokat, valamint előírja a közvetítéssel, kereskedelemmel és kezeléssel kapcsolatos szabályokat. A termelési hulladékot, valamint a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a hulladék beazonosítására alkalmas jelzéssel ellátott gyűjtőedényben vagy konténerben kell gyűjteni. A rendelettervezet a közvetítő és a kereskedő vonatkozásában előírja továbbá, hogy a kereskedő csak termelési és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot vásárolhat meg. Mind az átvett, mind pedig a kezelőnek átadott hulladékról rendszeresen adatot kell szolgáltatnia. Fontos eleme a rendelet-tervezetnek, hogy a közvetítő csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lévő gazdálkodó szervezet nevében járhat el. A kezelésre vonatkozó szabályok közül a depóniagáz képződéssel járó hulladékkezelési eljárásra vonatkozó előírást szeretném kiemelni, mely szerint a képződő gázok összegyűjtéséről és azok levegőtisztaság-védelmi előírásoknak megfelelő kezeléséről a kezelő gondoskodik.

Veszélyes hulladék szigorúbb szabályozás elkülönített gyűjtés (hulladékhierarchia) a szállító, kereskedő vagy közvetítő kizárólag azzal a veszélyes hulladékkal tevékenykedhetne, melyre hulladékgazdálkodási engedélye feljogosítja a környezetvédelmi biztosítás a tárolótelepen történő elhelyezéshez, legfeljebb 2 évig (Hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet azonban nem végezhető!) a hatályos rendelet nagymértékű átalakítására azért volt szükség, mert a 2008/98-as irányelv hatályon kívül helyezte a veszélyes hulladékokra vonatkozó irányelvet, és az összes, veszélyes hulladékkal kapcsolatos szabály a 2008/98-as irányelvben került szabályozásra a veszélyes hulladék szállításával, kereskedelmével, közvetítésével kapcsolatban előírtuk, hogy a veszélyes hulladék szállítója, a kereskedő illetve a közvetítő azt a veszélyes hulladékot szállíthatja, azzal a veszélyes hulladékkal kereskedhet, illetve azt a veszélyes hulladékot közvetítheti, amelyre hulladékgazdálkodási engedélye feljogosítja; az új rendeletben kiemeltük, hogy a veszélyes hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni, és a hulladékhierarchiában előírt sorrendre figyelemmel kell kezelni; Előírtuk, hogy a veszélyes hulladék tárolása céljából létrehozott tárolótelepen a hulladékot 1 évig lehet tárolni, amelyet indokolt esetben a felügyelőség további 2 évvel meghosszabbíthat; a tárolótelepekkel kapcsolatban azt is előírtuk, hogy ott csak környezetvédelmi biztosítás megkötését követően helyezhető el veszélyes hulladék (más szóval a tárolásnak a biztosítás a feltétele); tárolótelepen veszélyes hulladékkal kapcsolatos hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet nem végezhető;

Hulladékká vált gépjárművek A koordináló szervezet  közvetítő szervezet Ha a hulladékká vált gépjármű vagy annak bármely alkatrésze, tartozéka piaci értékkel rendelkezik, az átvevőnek az átvett hulladék után a hulladék tulajdonosának ellenértéket kell fizetnie. - a hatályos szöveg a koordináló szervezet kifejezést használta; az új szabályozásban ezt a közvetítő szervezet váltja fel, ezért ezeken a fogalmakon változtatni kellett; komoly problémát jelent a hatályos szabályozásban az, hogy a piaci értékkel bíró roncsautót a bontók, illetve a kereskedők ingyen vehetik át, miközben ők óriási profitot szerezve adják tovább azokat egészben, beolvasztva vagy alkatrészként; erre tekintettel előírtuk azt, hogy ha hulladékká vált gépjármű vagy annak bármely alkatrésze vagy tartozéka piaci értékkel rendelkezik, az átvevőnek az átvett hulladék után a hulladék tulajdonosának ellenértéket kell fizetnie. Terveink szerint a hulladékká vált gépjármű tulajdonosa érdekelt lesz abban, hogy a hiánytalanul (minden alkatrésszel együtt) a bontóba vigye autóját, hiszen ezért ellenszolgáltatásban részesülhet az autó piaci értékének megfelelően.

Hulladékolajok A regenerálást követően keletkező alapolajnak meg kell felelnie a hulladékról szóló törvényjavaslatban megfogalmazott hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó előírásoknak: meghatározott célra rendeltetésszerűen használják van rá kereslet megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek, jogszabályoknak használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatás Az új rendelet kimondja, hogy a hulladékolajban lévő anyagok és a PCB koncentrációjának meghatározását akkreditált labornak kell elvégeznie a megfelelő jogszabályok előírásai alapján. tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat az irányelvi előírások miatt a hulladékolajra vonatkozó szabályokat tartalmazza, a rendeletből törölni kellett ezeket a szabályokat; az új rendelet előírja, hogy a regenerálást követően keletkező alapolajnak meg kell felelnie a hulladékról szóló törvényjavaslatban megfogalmazott hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó előírásoknak; az új rendelet továbbá kimondja, hogy a hulladékolajban lévő anyagok és a PCB koncentrációjának meghatározását akkreditált labornak kell elvégeznie a megfelelő jogszabályok előírásai alapján.

Elektromos és elektronikai berendezések hulladékai Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvet (WEEE) 2 rendelet ültette át: most 1 rendelet tartalmazza A hatályos rendelet helytelenül a kereskedő fogalmát használja a forgalmazó helyett. A koordináló szervezetre vonatkozó szabályok törlésre kerülnek. Az e+e termékek esetében a közvetítő szerepét az OHÜ fogja betölteni. az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvet (WEEE) két különálló rendelet ültette át a hazai jogba, ugyanis a hatályos Hgt.-be az elektromos és elektronikus berendezések visszavételére és kezelésére a törvény megalkotása idején két külön felhatalmazó rendelkezést írtak; az új rendelet egyik célja, hogy az irányelv szabályait immáron egy rendelet tartalmazza, és így a jogalkalmazónak nem kelljen teljesen feleslegesen két külön rendeletet böngésznie ahhoz, hogy megismerje az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival kapcsolatos szabályokat; miután a hatályos rendelet helytelenül a kereskedő fogalmát használja a forgalmazó helyett, az elnevezésen változtattunk és azt végigvezettük a normaszövegben (mind a Ht., mind pedig a WEEE a forgalmazó elnevezést használja); az új rendeletben a koordináló szervezetre vonatkozó szabályok törlésre kerülnek, miután a 2013. január 1-jétől alkalmazandó szabályozási koncepció szerint az e+e termékek mindegyike termékdíjas lesz; ismereteink szerint az e+e termékek esetében a közvetítő szervezet szerepét az OHÜ fogja betölteni (ebben az anyagáramban megszűnnek a koordináló szervezetek), vagyis az OHÜ lép a korábbi koordináló szervezetek helyébe; ezért ezek a részek törlésre kerültek.

III. Hulladékgazdálkodási létesítmények Hulladéklerakó Hulladékgyűjtő sziget Hulladékgyűjtő udvar Hulladékgyűjtő pont Munkahelyi gyűjtőhely Üzemi gyűjtőhely Speciális gyűjtőhely Hulladéktároló hely Átvételi hely Átrakóállomás Válogatómű

Hulladékgazdálkodási létesítmények Az új rendelet már elnevezésében is változik, hiszen hatálya több létesítményre is kiterjed: Hulladékgyűjtő sziget üzemeltetése: közszolgáltató, vagy alvállalkozója a hulladék elhelyezésére és átvételére vonatkozó szabályokat pontosítása Speciális gyűjtőhely létrehozása: közszolgáltató és más gazdálkodó szervezet engedély illetve nyilvántartásba vétel nélkül a háztartásokban képződő veszélyes hulladékot lehet gyűjteni (pl. gyógyszerhulladék) az átvétel, kezelés hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött

Hulladékgazdálkodási létesítmények Átvételi hely nyilvántartásba vétel elkülönítetten gyűjtött hulladék átvétele Munkahelyi gyűjtőhely munkaasztal mellett képződő termelési hulladék gyűjtésére Üzemi gyűjtőhely csak termelési hulladék gyűjthető szivárgórendszer alatti szigetelőréteggel kell ellátni (ha az üzemi gyűjtőhely aljzata nem vegyszerálló, és kármentővel nincs felszerelve)

IV. Nyilvántartás, adatszolgáltatás Új szereplők a hulladékgazdálkodásban (közvetítő, kereskedő)adatlapok módosítása Ha évente 100kg–200kg közötti veszélyes hulladék képződik: rendszeres adatszolgáltatás szükséges! 2015-től a veszélyes hulladékot kezelők naponta elektronikusan szolgáltatnak majd adatot lerakók vonatkozásában: új adatlap Tekintettel arra, hogy a Ht. új szereplőket is bevezet a szabályozásba, az új szereplőkre vonatkozó adatszolgáltatási és nyilvántartási szabályokat is meg kellett határozni. Az új szereplők (a kereskedő és a közvetítő) miatt az egyes adatlapokat is módosítani kellett. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek jelentős környezeti hatásuk miatt a monitoring rendszeren belül kiemelkedő szereppel bírnak, ezért előírtuk, hogy azon gazdálkodó szervezetek is rendszeres adatszolgáltatókká válnak, akiknél évente 100kg–200kg közötti veszélyes hulladék képződik (a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló Egyszerű Állam elnevezésű középtávú kormányzati program intézkedései között szerepel a hulladékgazdálkodás területén a rendszeres adatszolgáltatók körének szűkítése, amelynek érdekében a rendszeres adat-szolgáltatók köre a termelők esetében nem függ majd a foglalkoztatott létszámtól, így részben szűkebb vállalkozói körre terjed ki). Előírtuk, hogy 2015-től a veszélyes hulladékot kezelők naponta elektronikusan szolgáltatnak majd adatot (így szélesebb körben nyílik lehetőség az esetlegesen nem megfelelő gyakorlat gyorsabb kiszűrésére, az ezek elhárítására irányuló azonnali intézkedések megtételére, viszont egy olyan infrastruktúra kiépítésére is szükség van, amely lehetővé teszi a beérkező adatok feldolgozását, értékelését). A lerakók vonatkozásában bevezettünk egy új adatlapot, amely az adott évben lerakott vegyes települési hulladék összetételének bejelentésére vonatkozik.

V. Hulladékgazdálkodási tervezés Hulladékgazdálkodási tervek Irányelvi célok teljesítése megelőzési program Egyedi hulladékgazdálkodási terv már nem kell OHÜ készíti el Az új rendelet előírja, hogy a területi hulladékgazdálkodási tervek mellett a hulladékképződés megelőzését szolgáló megelőzési programokat is kell készíteni. A területi terveknek és megelőzési programoknak biztosítaniuk kell az irányelvi célok megvalósítását: a hasznosítási és ártalmatlanítási célokét, a szervesanyag-tartalom csökkenést a lerakókon, a csomagolási hulladék hasznosításának arányát, a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának arányát, valamint a nem veszélyes építési-bontási hulladék anyagában történő hasznosításának arányát. A szabályozás újdonsága, hogy egyedi hulladékgazdálkodási terveket már nem kell készíteni (ennek oka a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló Egyszerű Állam című középtávú kormányzati program intézkedéseinek érvényesítése). A hatályos rendelettel ellentétben a hulladékgazdálkodási terveket az OHÜ készíti el a területi terveket és megelőzési programokat tervezési statisztikai (nagy) régiókra vonatkozóan.

VI. Hulladékgazdálkodási tevékenység engedélyezése Eddig széttagoltan egy rendelet keretén belül A rendelet az általános szabályokat tartalmazza: Nyilvántartásba vétel és az engedély iránti kérelem feltételei Nyilvántartás és az engedély tartalmi követelményei Speciális engedélyezési követelmények az egyes vhr-ekben A rendelet hatálya a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételével, valamint engedélyezésével kapcsolatos hatósági tevékenységekre, illetve eljárásokra terjed ki.   Ez egy új rendelet, jelenleg ugyanis az egyes hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésével kapcsolatos engedélyezési szabályok széttagoltan, a különböző végrehajtási rendeletekben jelennek meg. A széttagoltság miatt és az egységes szabályozás kialakítása érdekében fontosnak láttuk, hogy az engedélyezéssel és a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos általános szabályok egy helyen legyenek szabályozva, és csak a speciális engedélyezési követelmények kapjanak helyet a különböző végrehajtási rendeletekben. A rendelet minden hulladékgazdálkodási szereplő tevékenységével kapcsolatban meghatározza a nyilvántartásba vétel, illetve az engedély iránti kérelem feltételeit, továbbá azt, hogy a nyilvántartás, illetve az engedély mit tartalmaz. A rendeletben foglaltak szabályozást tartalmaznak a közvetítő és a kereskedő nyilvántartásba vételére, a szállító, a közvetítő, a kereskedő, a kezelő és a közszolgáltató engedélyezésére. A rendelet továbbá tartalmazza a hatósági ellenőrzésre és annak jogkövetkezményeire vonatkozó szabályozást. A rendelet melléklete a nyilvántartásba vételhez kötött közvetítés, illetve kereskedelem bejelentésére vonatkozó nyomtatványt tartalmazza.

VII. Hulladékgazdálkodási bírság számítandó bírság és a fix összegű bírság külön került szabályozásra fix bírságoknál: 50.000 és 300.000 forint közti határok Hulladék tömegének megállapítása műszaki becsléssel (középtartománnyal)  arányosabb bírságösszeg Az új bírságrendelet megalkotását számos körülmény indokolta; ezek közül a legfontosabbak, hogy: - a bírságösszegek számítási módja bonyolult, a bírságkiszabás folyamata nem logikus, és a kormányrendelet alkalmazása – szerkezeti felépítéséből fakadóan – a felügyelőségek számára folyamatos terhet jelent; - az alapbírságok a kormányrendeletben több helyen is szerepelnek; - a mentesség és a mérlegelés szempontrendszere kereszthivatkozásokkal terhelt, és a méltányolható körülmények nem a ténylegesen kiszabandó bírság összegénél kerülnek figyelembe vételre; - a bírságok több esetben aránytalanul magas összegben kerülnek megállapításra; a ténylegesen kiszabott bírság számos esetben behajtatlan marad, és a rossz szabályozás több esetben a vállalkozások ellehetetlenüléséhez is vezet; A 2008/98/EK irányelv új alapokra helyezi az uniós hulladékgazdálkodást; ehhez pedig a hazai szabályozásnak is alkalmazkodnia kell; Az új rendeletben kettéválasztottuk és külön szabályoztuk a módosító tényezők alkalmazásával számítandó bírságokat és a fix összegű bírságokat. Külön szabályoztuk a módosító tényezők alkalmazásával számítandó bírságokat és a fix összegű bírságokat; erre azért volt szükség, mert a hatályos rendeletben ez teljességgel áttekinthetetlen. Az új szabályozás a fix bírságoknál, a 50.000 és 300.000 forint közti határok közé helyezi a bírságösszeget, azért, hogy a jogsértés mértékéhez, körülményeihez az adminisztratív hibát végző ügyfél személyéhez jobban igazodó bírságösszeg kerüljön kiszabásra (a fix összegű bírságok inkább a kisebb súlyú jogsértésekhez, így pl. adminisztrációs szabálysértéshez kapcsolódnak). Amennyiben a bírság megállapítása során a hulladék tömege pontosan nem állapítható meg, a műszaki becsléssel meghatározott, tonnában kifejezett tömeg kerekített mennyiségével (középtartománnyal) kell kalkulálni; ezeket a tömegtartományokat szűkítettük az új rendeletben, hogy ez által a bírságösszegek arányosabbak legyenek és jobban igazodjanak a jogsértés súlyához; az 1000 tonna feletti esetben is a 100 tonnára való kerekítést alkalmazzuk, mert így a becsléshez tartozó új szabály a valósághoz, vagyis a tényleges adatokhoz jobban igazodó bírságösszegeket eredményez. Konklúzióként elmondható, hogy az alapkoncepcióban megfogalmazott nagy összegű bírságösszegek – ha nem is tűnnek el teljesen, de – a hulladékmennyiségekhez jóval arányosabban fognak igazodni.

A környezetvédelmi jog aktualitásai

259/2012/EU RENDELETE (2012. március 14 259/2012/EU RENDELETE (2012. március 14.) a 648/2004/EK rendeletnek a fogyasztói mosószerekben és az automata mosogatógépekhez való fogyasztói mosogatószerekben használt foszfátok és más foszforvegyületek tekintetében történő módosításáról foszfortartalom korlátozásának célja, hogy a mosó- és tisztítószerek kisebb mértékben járuljanak hozzá a felszíni vizeket érintő eutrofizációhoz, csökkenjenek a szennyvizek foszfor-tartalmának csökkentésével kapcsolatos tisztítási költségek. 2013. június 30-tól mosószer nem hozható forgalomba, ha az összes foszfortartalom 0,5 gramm vagy annál magasabb egy mosószer adagban A mosó és tisztítószerekről szóló 648/2004/EK rendeletet módosító 259/2012/EU rendelet a fogyasztói mosószerekben és az automata mosogatógépekhez való fogyasztói mosogatószerekben használt foszfátok és más foszforvegyületek koncentrációjára vonatkozó korlátozásokat határoz meg. A korlátozás célja, hogy a mosó- és tisztítószerek kisebb mértékben járuljanak hozzá a felszíni vizeket - beleértve a tengereket - érintő eutrofizációhoz, illetve hogy csökkenjenek a szennyvizek foszfor-tartalmának csökkentésével kapcsolatos tisztítási költségek. Magyarországon a felszíni vizek jelentős része eutróf állapotban van a magas tápanyag-tartalom és a síkvidéki jelleg miatt, ezért az EU rendelet módosítása során Magyarország támogatta a mosó- és mosogatószerek foszfát-tartalmának csökkentését. A Rendelet alkalmazása elősegíti a 2000/60/EK Víz Keretirányelv célkitűzéseinek végrehajtását. A 259/2012/EU rendelet előírja tagállami feladatként a rendelet előírásainak való megfelelés ellenőrzésére a hatóság kijelölését és a rendelkezések betartását támogató szankciók meghatározását. A hatósági ellenőrzési tevékenység kiterjed a fogyasztói mosó és mosogatószerek foszfortartalmának ellenőrzésére. Az új feladatot a fogyasztóvédelmi hatóságok fogják ellátni.

az irányelv hatálya 11 termékcsoportra terjed ki (10+”egyéb”) 65/2011/EU (2011. június 8.) irányelv egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (RoHs) az irányelv hatálya 11 termékcsoportra terjed ki (10+”egyéb”) az irányelvet a hazai jogrendbe 2013. január 2-ig kell átültetni, kormányrendelet formájában. a szerteágazó termékcsoportok miatt több hatóság került kijelölésre a piacfelügyeleti feladatok ellátására Az irányelvet a hazai jogrendbe 2013. január 2-ig kell átültetni, kormányrendelet formájában. Az irányelv hatálya 11 termékcsoportra terjed ki. (10 korábbi, és a 11. az „egyéb”, ezzel nyílt hatályú lett a jogszabály.) Az előzetes egyeztetések eredményeképpen az irányelv hatálya alá elektromos és elektronikus berendezések kategóriái esetében a következő hatóságok kerültek kijelölésre a tervezetben: Fogyasztóvédelmi hatóságok a következő termékcsoportoknál: 1. Háztartási nagygépek 2. Háztartási kisgépek 3. Információs technológiai és távközlési berendezések 4. Szórakoztatóelektronikai berendezések 5. Világítótestek 6. Elektromos és elektronikus szerszámok 7. Játékok, szabadidő- és sportfelszerelések   Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, Orvostechnikai Főosztálya a következő termék-csoportnál: 8. Orvostechnikai eszközök A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a következő termékcsoportoknál: 9. Felügyeleti és vezérlő eszközök, beleértve az ipari felügyeleti és vezérlő eszközöket 10. Adagoló automaták

259/2012/EU RENDELETE (2012. március 14 259/2012/EU RENDELETE (2012. március 14.) a 648/2004/EK rendeletnek a fogyasztói mosószerekben és az automata mosogatógépekhez való fogyasztói mosogatószerekben használt foszfátok és más foszforvegyületek tekintetében történő módosításáról 2017. január 1-től automata mosogatógépekhez való mosogatószer nem hozható forgalomba, ha a normál adagban az összes foszfortartalom 0,3 gramm vagy annál magasabb. kormányrendelet gondoskodik majd a 259/2012/EU-ban foglalt tagállami feladatokról (hatóság kijelölése, szankciók), várható hatálybalépés: 2013. január 3.

A régi ROHS irányelv technikai adaptációs módosítása 2002/95/EK irányelv tilalmat rendelt el az ólom, a higany, a kadmium, a hat vegyértékű króm, a polibrómozott bifenilek (PBB) és a polibrómozott difenil-éterek (PBDE) alkalmazására A tilalom alóli mentességeket az irányelv többször módosított melléklete tartalmazza A módosításokat átvettük a hazai jogrendbe Legutóbbiak módosítások: Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet módosításáról szóló 63/2011. (VII. 11.) VM rendelet 120/2011. (XII. 15.) VM rendelet A 2002/95/EK irányelv (régi ROHS) tilalmat rendelt el az ólom, a higany, a kadmium, a hat vegyértékű króm, a polibrómozott bifenilek (PBB) és a polibrómozott difenil-éterek (PBDE) alkalmazására a 2006. július 1-jétől forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekben. A tilalom alóli mentességeket az irányelv többször módosított melléklete tartalmazza.   A 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv technikai harmonizációja során az irányelv mentességeket tartalmazó melléklete időről-időre módosult. Ezeket rendszeresen átvezettük a hazai jogrendbe, az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet módosításával. A 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, az ólom, a higany, a kadmium, a hat vegyértékű króm, a polibrómozott bifenilek és a polibrómozott difenil-éterek alkalmazásaira vonatkozó mentességek tekintetében történő módosításáról szóló 2010/571/EU bizottsági határozatot harmonizáltuk az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet módosításáról szóló 63/2011. (VII. 11.) VM rendelettel. A 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékletének az ólmot, illetve kadmiumot tartalmazó alkalmazások mentesítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2011/534/EU bizottsági határozatot harmonizáltuk az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet módosításáról szóló 120/2011. (XII. 15.) VM rendelettel

65/2011/EU (2011. június 8.) irányelv egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (RoHs) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazását korlátozó szabályokat határoz meg az emberi egészség és a környezet védelméhez történő hozzájárulás érdekében korábbi irányelvet dolgozott át, annak hatályának kiterjesztésével növelte a szabályozás környezeti előnyeit, ugyanakkor a gazdasági szereplőknek elegendő időt biztosít az alkalmazkodáshoz. 65/2011/EU RoHs irányelv (Restriction of the use of certain hazardous substances in electrical and electronic equipment restriction of hazardous substances) A 2002/95/EK irányelv korlátozta az ólom, a higany, a kadmium, a hat vegyértékű króm, a polibrómozott bifenilek (PBB) és a polibrómozott difenil-éterek (PBDE) alkalmazását a 2006. július 1-jétől forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekben. Az azóta eltelt időszakban számtalanszor módosult az irányelv. A gyors technológiai fejlődés és a magasabb szintű tudományos ismeretekhez való igazítás, valamint a jobb áttekinthetőség érdekében szükség volt az irányelv teljes átdolgozására. 2011-ben jelent meg a 2002/95/EK irányelv átdolgozásával készült 65/2011/EU irányelv (továbbiakban: Irányelv), mely az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazását korlátozó szabályokat határoz meg az emberi egészség és a környezet védelméhez történő hozzájárulás érdekében. Az Európai Unióban minden évben több mint 9 millió tonna elektromos és elektronikus be-rendezést értékesítenek Mivel ez a piac továbbra is növekedik, az elektromos és elektronikai berendezések hulladéka az EU leggyorsabban növekvő hulladékáramává vált, amely a becslések szerint 2020-ra eléri az irdatlan mennyiségnek számító 12,3 millió tonnát. A berendezések veszélyes anyag tartalmának korlátozásával csökkenthető az elektromos és elektronikus be-rendezések környezeti terhelése, javul a hulladék feldolgozhatósága.

A fenntarthatóság a környezetpolitikában Változatlan tendenciák követő jellegű technológiák alkalmazása anyagi javak fogyasztása környezeti és egészségi mutatók nem javulnak átgondolatlan infrastruktúra fejlesztés EU jogszabályok nem betarthatók, konfliktusok utólagos környezetvédelem Kívánatos jövőkép takarékosság az erőforrásokkal hozzáadott szellemi érték fogyasztása nő környezetbarát, egészségesebb életvitel, emberi erőforrás felértékelődése regionális kiegyenlítődés EU normák követése Tiszta technológiák gyors terjedése A fenntarthatóság a környezetpolitikában Mindamellett, hogy a környezetpolitikában változatlan tendenciák is megfigyelhetők, pl. az anyagi javak fogyasztása, a követő jellegű technológiák alkalmazása, fontos, hogy megvalósítsunk egy kívánatos jövőképet, az erőforrásokkal történő takarékosságot, a tiszta technológiák gyors terjedését. A cél egy környezetbarát, egészségesebb életvitel elérése, a fenntartható környezetpolitika.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség bemutatása A hulladékká vált termékdíjköteles termékek hasznosításának az érdekében a környezetvédelemért felelős miniszter által alapított, a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló társaság. Közvetítői tevékenységet végez, de nem gyűjt, szállít és kezel! Önállóan gazdálkodó, nonprofit szervezet, Tevékenységét a Termékdíj Bizottság által meghatározott keretek között végzi, Kifizetéseit a termékdíjból befolyó pénz fedezi, külön költségvetési sorral rendelkezik, Felügyeli a miniszter, valamint az ügydöntő felügyelő bizottság, Szoros együttműködésre törekszik a hatóságokkal.

Az OHÜ feladatai a) közvetíti és szervezi a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását; b) előkészíti az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (OGyHT) és gondoskodik a jóváhagyott OGyHT végrehajtásáról; c) nyomon követi és értékeli a hulladékgazdálkodás - tevékenységi körébe tartozó - folyamatait; d) támogatja a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését; e) közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában (forrásának legalább 7%-át a lakosság környezettudatos nevelésére fordítja), f) ellenőrzi a vele szerződéses kapcsolatban állók, illetve a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettek által a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységét; g) közreműködik - a törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint - a kötelezettek, ellenőrzésében; h) innovációs tevékenységet folytat a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység fejlesztése érdekében.

Köszönöm a figyelmet!