A biztosítás és kockázat értelmezése, szükségessége. A kockázatkezelés A biztosítás és kockázat értelmezése, szükségessége. A kockázatkezelés. A biztosítási díj, és tartalék. A biztosítási piac szereplői. A biztosítások fajtái.

Mi a biztosítás? „A biztosítási kockázatfelosztás statisztikai módszerén alapuló pénzalapképzés, a képzésben résztvevő veszélyközösségi tagok jövőbeni esetleges, és felmérhető szükségleteinek a kielégítése céljából.” (általános) „A biztosítás olyan gazdasági-pénzügyi szolgáltatás, mely meghatározott veszélyközösség tagjainak (a biztosítottaknak) díj ellenében a tagok jövőbeli „felbecsülhető”, véletlen károsító események folytán keletkező szükségleteit a kockázatfelosztás, ill. elporlasztás módszerével kielégítik, azoknak biztosítási védelmet nyújtanak.” (Csabay D.)

A biztosíthatóság kritériumai Veszélyközösség (azonos kockázatoknak kitett vagyontárgyak ill. személyek közössége) Pénzalapképzés (tagok befizetéseiből) Díjfizetés (a veszélyközösség tagjainak döntő szerepe van a rendszeres alapképzésben) Véletlenség (véletlen, jövőbeni események okozta szükségletek kielégítése a célja) Felmérhetőség, vagyis tudományos módszerrel analizálható, beleértve a biztosítási kockázatporlasztás módszerét is

A biztosítás tárgya, célja és alapgondolata A biztosítási védelem (egy láthatatlan, absztrakt haszonnal bíró áru) Kockázat adás-vétele történik: a biztosított anyagi biztonságot vásárol, a biztosító ígéretet tesz a feltételek szerinti teljesítésre Célja: Véletlen (egyedileg előre nem látható és nem akart), jövőbeni események okozta szükségletek (károk, veszteségek, jövedelem-kiesések, ráfordítások) kielégítése Alapja: A kockázat sokakat fenyeget, de a kár ténylegesen keveseket súlyt, ezért célszerű a fenyegetettek összességét ért, vagy érhető károkat felosztani a közösség tagjai között

Mi a kockázat? Az a lehetőség, hogy tevékenységünk, döntéseink tervezett, és tényleges eredménye eltérhet egymástól (tág értelemben). Egy esemény kedvezőtlen kimenetele, azaz anyagi veszteség (szűk értelemben). Az eredménynek a célhoz viszonyított kedvezőtlen eltérésből fakadó anyagi veszteség (a biztosító szempontjából).

A biztosítható kockázatok jellemzői Nagyszámú megfigyelés során becsülhető fel a káresemény bekövetkezési valószínűsége Homogenitás (hasonló jellegűek) Véletlenszerűség: a kár bekövetkezése bizonytalan, okát, és nagyságát sem a biztosított, sem a biztosító nem tudja befolyásolni Felmérhetőség: a kár bekövetkezése, ténye és mértéke egyértelműen leírható, összegszerűen is meghatározható Felbecsülhetőség: a kár a biztosítási matematika és a statisztika által használt módszerekkel is eredményesen elemezhető Nem lehet katasztrofális a káresemény mértéke Függetlenség: a káreset nem növelheti további károk bekövetkezésének valószínűségét Gazdaságosság: a biztosítás gazdaságos mind a biztosított, mind pedig a biztosító számára

A kockázatok csoportosítása Tiszta (relatív: nem biztos, hogy bekövetkezik vagy abszolút: valamikor biztos bekövetkezik) vagy spekulatív (nyereség is lehet) Aktív (tudatosan vállalat) vagy passzív (pl. vis major) Statikus (egy esemény vagy mulasztás az oka) vagy dinamikus (több eseményhez kapcsolódik) Társadalmi (lakosság széles körét érinti) vagy egyéni stb. A biztosításügy csak a tiszta (abszolút vagy relatív), statikus és egyéni kockázatokkal foglalkozik

Biztosítási kockázatok fő csoportjai Személyes: közvetlenül érintik az egyén (család) jövedelmi, vagy vagyoni helyzetét, haláleset a betegség vagy időskor munkanélküliség gyermekek nevelési és képzési költségei Vagyoni: a biztosított ingatlan és ingó vagyonára terjed ki közvetlen kockázatok: a vagyontárgy teljes, vagy részleges megsemmisülése közvetett kockázatok: a vagyon megsemmisüléséből következnek (pl. a leégett üzemben a gyártást kénytelenek szüneteltetni) Felelősségi: a másoknak okozott fizikai, anyagi károkért való pénzben kifejezett felelősség.

A biztosítások csoportosítása a biztosító szolgáltatása alapján Összegbiztosítás: a kár (veszteség) pénzben nem fejezhető ki, előre rögzítik a biztosítási esemény bekövetkeztekor fizetendő összeget (pl. életbiztosítások). Kárbiztosítás: a kár összege egyértelműen megállapítható. a kárkifizetés összegét a biztosító általában a biztosítási összegben korlátozza. (pl. Casco, betegségbiztosítás) Teljes érték biztosítás: a kárkifizetés alapja a biztosítási összeg, és a biztosítási érték aránya. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb a biztosított tárgy értékénél, a biztosító (kár esetén) csak a kárösszeg alulbiztosított arányának megfelelő összeget téríti meg. Fordított esetben (túlbiztosítás) sem téríti meg a biztosító a biztosítási összeg feletti részt. A szolgáltatási összeg = (biztosítási összeg / biztosítási érték) * kár összege. (pl. vagyonbiztosítás) Önrészesedés esetén a biztosított a károkat, illetve azok egy részét maga viseli. Ennek oka a kármegelőzés, és a kárcsökkentés valamint a bagatell károk kiszűrése (pl. Casco, betegségbiztosítás)

Biztosítási ágak ANGOLSZÁSZ GYAKORLAT NÉMET GYAKORLAT ÉLETBIZTOSÍTÁS NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁS Egészség Baleset Vagyon Felelősség stb. SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS Élet Baleset Betegség VAGYONBIZTOSÍTÁS

Biztosítási ágak és ágazatok Magyarországon BIT) Ágazati felosztás, ágazatok szerinti besorolása A nem életbiztosítási ág Az életbiztosítási ág baleset életbiztosítások: elérési, haláleseti, járadék betegség házassági, születési szárazföldi casco UNIT-Linked sínpályához kötött casco feltőkésítéses szerződéssel kapcsolatos biztosítások légijármű-casco szállítmány tűz, és elemi károk egyéb vagyoni kár (lopás) szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség vízi járművekkel összefüggő felelősség általános felelősség hitel kezesség különböző pénzügyi veszteségek jogvédelem temetési segítségnyújtás biztosítás

Életbiztosítások fajtái Kockázati (haláleseti) Tartamon belüli halál esetén fizet, ha él, kifizetés nélkül szűnik meg Elérési Ha az időszak végén él, a biztosító fizet, ha meghal a befizetett díjakat kapja csak vissza Vegyes Tartamon belüli halál esetén vagy az időszak végén fizet a biztosító Term fix (kötött időpontra szóló) A szerződés lejártával mindenképp fizet a biztosító, ha előbb meghal a biztosított átvállalja a díjfizetést. UNIT LINKED (befektetéshez kötött) Magasabb hozam reményében történő kockázatvállalás. Járadékbiztosítás Pl. nyugdíjbiztosítás Whole life (egész életre szóló) Lásd. Colombo

Halálozások nemek és a gyakoribb halálokok szerint M. o Halálozások nemek és a gyakoribb halálokok szerint M.o.-on, Forrás: KSH

Magyar Biztosítók Évkönyve 2005

Személybiztosítások megoszlása (szerződésszám v. díjbevétel alapján) Magyar Biztosítók Évkönyve 2005

Főbb nem-életbiztosítások Baleset- és betegségbiztosítás Vagyoni jellegű biztosítások Vagyontárgyak Gépjárművek Szállítmány Pénzügyi jellegű kockázatok Egyéb (szállítmány, mezőgazdasági, utas, stb.) Felelősségbiztosítás (a biztosított a károkozó) Gépjármű Szakmai Vagyon Termék Lásd erről részletesebben a jegyzetet!

A biztosítás szereplői, (a biztosítási szerződés alanyai) Biztosító (mindkét ágra szóló engedélyt ma már nem szerezhet) Direkt: közvetlenül az ügyfelekkel szerződik Viszontbiztosító: a direkt biztosító kockázatainak egy részét vállalja át Szerződő fél jogosult a szerződés megkötésére, módosítására, megnevezheti a kedvezményezettet, és a szerződés folyamán meg is változtathatja azt, kezdeményezheti a biztosítás visszavásárlását, díjmentes leszállítását, kötelezettségei a közlési, a változás-bejelentési, adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettség Biztosított a szerződés megkötéséhez, módosításához írásbeli hozzájárulása szükséges, közlési, változás-bejelentési, és adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Kedvezményezett A kedvezményezettek a szerződésben megnevezett, a szolgáltatási összeg felvételére jogosult személyek összessége A kötvény bemutatója a biztosított örököse

Biztosításközvetítés A biztosítási tevékenységet leggyakrabban a biztosításközvetítők közvetítik az ügyfelek felé. Fajtái: Biztosítási bróker (az ügyfél megbízásából jár el) Biztosítási ügynök biztosítóhoz tartozó ügynök (a biztosító oldalán lép fel) független ügynök Biztosítási szaktanácsadó (szerződést nem közvetíthet) Értékesítési csatornák: Bankon keresztül Interneten Telefonon Személyesen (meglévő vagy potenciális ügyfélkör felkeresése)

Az életciklus-modell fázisai Életszakasz Az életszituációkhoz kapcsolódó Szükségletek Az életszituációban jelelemzően igényelt termék, és szolgáltatás Gyerek A pénz megismerése hozománybiztosítás, tanulóbiztosítás Fiatal diák Szabadidő, sport Önálló vásárlóerő, ajándékok folyószámla-nyitás, bankkártya balesetbiztosítás első vagyonbiztosítás, vásárlói hitelek Fiatal nem házasok Önálló egzisztencia megteremtése Növekvő pénzügyi önállóság lakás, és vásárlási hitelek starthitelek, vagyonbiztosítások hitelkártyák Fiatal házasok Önálló háztartás kiépítése, lakásépítés Gyerekek nevelése, családos nyaralás Növekvő jövedelem Önálló vállalkozás megkezdése lakás-előtakarékosság autócsomag kockázati életbiztosítások vagyonbiztosítások élőtakarékossági konstrukciók gyerekeknek adókedvezményes befektetési formák, nyugdíjpénztárak vállalkozói hitelek Középkorú családok Magasabb jövedelem, és megtakarítások Nyaralás, autó, új lakás Szakmai karrier befektetési tanácsadás hosszabb lejáratú befektetések vegyes életbiztosítások nagy összegű vagyonbiztosítás autó és lakás csomag kockázati élet, és balesetbiztosítás Seniorok Nyugdíjkiegészítő források Öröklés, ajándék unokáknak, gyermekeknek Kisebb lakás vásárlása Előgondoskodás új területei egyszeri díjas járadékbiztosítások értékpapírok, ingatlan, és befektetési tanácsadás lakáscsomag, ingatlanközvetítés betegség, baleset, és korházi ápolás biztosításai

Kockázatkezelés (Risk Management) A kockázatkezelés térben és időben összehangolt, egységes és a legjobb megoldást (gazdasági optimumot) kereső tudományos módszerek összessége (risk managment). A bizonytalan események esetleges hatásainak teljes körű azonosítását, ellenőrzését és minimalizálását foglalja magába. TÍPUSAI: Preventív típusú: a kár megelőzésére, a kockázat megszüntetésére, mérséklésére irányuló offenzív magatartás. A kármegelőzés következtében elenyésző mértékre csökkenhet a kockázat. Kompenzáló típusú: a kárkövetkezmények többnyire pénzbeni kiegyenlítését célzó magatartás Kárenyhítő típusú: egy megkezdődött károsodási folyamat lassítása, megállítása, ezáltal a veszteség csökkentése.

A kockázatkezelés szakaszai Veszélyforrások (kockázatok) felismerése, meghatározása és elemzése: a kockázat a kiinduló állapotból (feltétel kockázatból), vagy cselekvésből (cselekvési kockázatból) adódik-e, a cselekvő alanytól függ-e (szubjektív kockázat), vagy az alanytól független (objektív kockázat) Kockázatkezelési (biztonsági) intézkedések lehetőségeinek vizsgálata: Elsősorban a kár lehetséges mértékére és bekövetkezésének valószínűségére vonatkozik. (Pl. mennyibe kerülne, ha az új autómat megrongálnák?) A legmegfelelőbb kockázatkezelési módszerek kiválasztása (biztonsági intézkedések): hogy egyensúlyban legyen a kár nagysága, és az intézkedés anyagi vonzata. A kiválasztott módszerek végrehajtása (vezetés-szervezési, pénzügyi intézkedések). Monitoring és a kockázatkezelési program továbbfejlesztése

Kockázatkezelési stratégiák Kockázatkerülés: a döntést hozó részben, vagy egészben lemond a tervezett célról. Kockázatmérséklés, csökkentés: kiegészítő intézkedésekkel mérsékelni lehet a kárgyakoriságot, vagy a kár nagyságát (preventív jellegű). Kárcsökkentés: mely lehet kompenzáló (pl. TB, vagyonbiztosítás), illetve kárenyhítő (károsodási folyamat lassítása, megállítása, a veszteség csökkentése). Kockázatmegtartás: a kockázat saját megtartása (önbiztosítás), bevállalása, az esetlegesen bekövetkező veszteség teljes anyagi következményeinek vállalása, saját forrásból történő finanszírozása. Kockázatáthárítás: az eredetileg kitűzött cselekvésről nem kell lemondani, de keresni kell egy olyan partnert, aki térítésért részben vagy egészében átvállalja az esetleges zavarokból eredő veszteségeket. Tehát a szerződő más intézményre (biztosítóra) terheli kockázatát.

A biztosítási díj tartalma Nettó (tiszta) kockázati díj A biztosító részéről átvállalt kockázat ellenértéke, mely a biztosító teljesítésének, a károk várható értékének a fedezetére szolgál. + Biztonsági pótlék Az esetleges nem várt kedvezőtlen káralakulás (káringadozások) fedezetére szolgál. Bruttó kockázati díj +Költségpótlékok A biztosító költségeinek fedezésére hivatott, amelyek a biztosító egészének működésével kapcsolatban felmerülnek. +Nyereségpótlék Feltételes díjelem, a biztosító nyereség elvárásait tartalmazza, amelynek mértéke mindig eseti politikai döntés függvénye. +Megtakarítási díjrész (takarékdíj) Befektetési egységekhez kötött megtakarítások esetén. +Biztosítási adó (ha van) A díj forgalmi adó jellegű eleme, amely a biztosítási díj %-ában kerül rögzítésre, és amelyet a biztosító adó formájában befizet. Bruttó biztosítási díj

Legnagyobb magyarországi biztosítótársaságok piaci részesedése és díjbevétele (2004) Allianz Hungária: 25,88% (155Mrd Ft) Generali-Providencia: 17,10% (102Mrd) ING: 11,19% (67Mrd) AEGON Magyarország: 11,17% (67Mrd) OTP Garancia: 9,28% (56Mrd)

Nemzetgazdaság és biztosításügy (Mabisz 2005) 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 GDP (Mrd. Ft) 6 894 8 541 10 087 11 394 13 172 14 850 16 740 18 409 20 216 GDP változása - elõzõ év %-ban 121,2 123,9 118,1 112,9 115,6 112,7 110,0 109,8 Bruttó biztosítási díjbevétel (Mrd. Ft) 152,7 194,7 244,6 297,8 384,1 419,5 494,6 559,4 599,0 Bruttó biztosítási díjbevétel változása (%) 128,3 127,4 125,7 121,7 129,0 109,2 117,9 113,1 107,1 A lakosság rendelkezésre álló jövedelme (Mrd Ft) 4 383 5 220 6 098 6 954 7 674 8 893 9 849 10 700 11 007 A lakossági jövedelem változása (%) 123,1 119,1 116,8 114,0 110,4 115,9 110,8 108,6 102,9 Bruttó biztosítási díjbevétel - lakossági jövedelem %-ban 3,5 3,7 4,0 4,3 5,0 4,7 5,2 5,4 1 fõre esõ biztosítási díj, (Ft) 14 985 19 218 24 113 29 519 38 245 41 185 48 690 55 226 59 268 1 fõre esõ életbiztosítási díj, (Ft) 4 733 6 278 8 755 11 898 17 687 17 186 19 937 22 163 24 113 1 fõre esõ nem-életbiztosítási díj 10 252 12 940 15 357 17 621 20 558 22 868 28 756 33 062 35 155

End of „Bank & biztosítástan”