A spanyol nyelv mint vizsgatárgy a nyelvi érettségik és magyar vizsgarendszer kontextusában

A projekt címe: TÁMOP 3.1.8. – Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban (2011-2015) nyertese: Oktatási Hivatal egyik szegmense: az érettségi felülvizsgálata eredménye: Jogszabályváltozás?

A konferencia célja: Az érettségi több szempontú megvizsgálása Problémák azonosítása detektálása Módosítások indítványozása Pozitívumok megerősítése kiindulópontja: vitaindító előadás eredménye: összesítő jelentés vizsgatárgyanként Problémák: Lehetséges a közös álláspont kialakítása? Tükrözi a majdani jogszabály a tanárok elképzeléseit?

Általános megközelítések Az érettségi Az érettségi: középiskolai kimenet – felsőoktatási bemenet ☺ Két, eltérő nehézségű szintje van. Problémák: Az emelt szint nem feltétlenül kötelező a felsőoktatásban. A két szint – illetve az ezeken mért tudás – nem feltétlenül mérhető össze. (Teljesen eltérő feladatlapok.) Iskolaspecifikus lehet az emelt szint „megcsinálhatósága”. (A helyi tanterv függvénye.)

Általános megközelítések Az érettségi mint mérés 1. Egységes, központi, standard írásbeli mindkét szinten. ☺ Egységes standard szóbeli emelt szinten. ☺ Középszinten belső vizsga. Probléma: Nem megy az objektivitás rovására? (Az íráskészségben 5-6, a beszédkészségben 4-5 pontot jelenthet a szubjektivitás.)

Általános megközelítések Az érettségi mint mérés 2. Érvényesség: a teszt azt méri, amit mérni hivatott. ☺ Probléma: Nyelvi mérés esetében leképezhető pontosan a számon kérendő tudnivaló? Megbízhatóság: a megismétlés ugyanazt az eredményt hozza. Ezt nem tudjuk. Objektivitás: a mérés független az értékelő személyétől. ☺ Lásd: középszinten belső vizsga.

Általános megközelítések Az érettségi mint mérés 3. Elvei szerint kritériumorientált. Probléma: Írás- és beszédkészség esetén erősen normaorientált. JAVASLAT: Professzionalizálás a készítők, javítók, kérdezők vonatkozásában : mérés-értékelési, tételkészítési, szintezési, vizsgáztatási képzés, tréning.

Általános megközelítések Az érettségi mint mérés 4. A NAT és a 40/ 2002 OM rendelet a Közös Európai Referenciakeret tekinti alapnak. Az emelt szintű vizsga KER szerinti B2 szintű, 60%-tól egyenértékű egy B2 nyelvvizsgával. JAVASLAT: 60%-os vagy jobb teljesítés esetén a középszintű érettségi legyen egyenértékű egy B1 nyelvvizsgával.

A nyelvi érettségik A vizsgamodell 1. Az 5 összetevő igazodik a nemzetközi sztenderdekhez. ☺ A lehetséges legrövidebb és leghosszabb vizsga itemszáma között túl nagy a különbség. Példa: 61-88 item középszinten, 75-105 item emelt szinten. JAVASLAT: Az item határértékek közelítése, például: 75 ± 7 és 90 ± 8, vagy feladatlapokra megadva.

A nyelvi érettségik A vizsgamodell 2. A vizsga – főleg emelt szinten – a leghosszabbak közül való. (240 perc) A szövegterjedelmek túl nagy értékek között mozognak. Példa: középszinten minimum 1350 maximum 1700 szó. JAVASLAT: 1500 szó ± 8% Még jobb, ha a szövegterjedelem megadása leütésben történik.

A nyelvi érettségik A vizsgamodell 3. A vizsgarész-összetevők/vizsgarészek aránya közép- és emelt szinten: Olvasott szöveg értése: 22% ill. 20% Nyelvhelyesség: 12% ill. 20% Hallott szöveg értése: 22% ill. 20% Íráskészség: 22% ill. 20% Beszédkészség: 22% ill. 20% A beszédkészség aránya néhány nyelvvizsgán: BME – 25%, TELC – 25%, ECL – 25%, ITK – 33%, DELE – 25% JAVASLAT: A beszédkészség arányának növelése 3-5%-kal

A nyelvi érettségik A vizsgamodell 4. Olvasott szöveg értése, Nyelvhelyesség, Hallott szöveg értése füzetben minden feladat tartalmaz egy példaitemet. Probléma: Torzítja a mérés hitelességét. JAVASLAT: Ne legyen példa a feladatok 0. itemeként.

A nyelvi érettségik A vizsgamodell 5. Teoretikusan a vizsgában 1 item 1 pont. Probléma: Feladatpont ≠ vizsgapont Az itemek eltérő nehézségűek (pl. igaz-hamis döntés vagy válasz nyitott kérdésre). JAVASLAT: Lásd: itemek határértékének közelítése. A tételkészítőknek legyen lehetősége az itemek bekalibrálására, azaz gazdálkodhassanak 0,5 és 2 pont értékű itemekkel.

A nyelvi érettségik A vizsgamodell 6. A vizsga egynyelvű. Probléma: Az Íráskészségben túl nagy segítség együtt a célnyelvi instrukció, kiinduló szöveg, és szempont. Időnként elképzelhető helyes feladatteljesítés tényleges értés nélkül. JAVASLAT: Az Íráskészség fogalmazási szempontjai lehetnek magyarul. Célnyelvi (olvasott vagy hallott) szövegértési feladat szövegéhez kapcsolódhat anyanyelvi kérdés vagy összefoglalás.

A nyelvi érettségik A vizsgamodell 7. A vizsgarész-összetevők/vizsgarészek sorrendje kötött, a Nyelvhelyesség és a Hallott hallott szöveg értése közt 15 perc szünet van. Probléma: Nincs funkciója, szervezési gondot jelent. JAVASLAT: Szünet nélkül folyjék az írásbeli.

A nyelvi érettségik A vizsgamodell 8. Az Íráskészség füzetben részben a hosszú szöveghez 3 lehetőséget kínál fel a feladat. Probléma: Kevésbé összemérhetők egymással a vizsgázói teljesítmények. JAVASLAT: Egy megadott témáról kelljen írni.

A nyelvi érettségik A vizsgakövetelmény 1. A vizsga teljesítése: vizsgarészenként 12% Középszinten 2 vizsgarész (írásbeli, szóbeli) Emelt szinten 5 vizsgarész JAVASLAT: Középszinten is mind az 5 készségből/ vizsgarész-összetevőben kelljen elérni a 12%-ot.

A nyelvi érettségik A vizsgakövetelmény 2. Középszinten a produktívan ismerendő nyelvtani anyag gyakorlatilag egyezik az emelt szinttel. Probléma: Túl sok középszinten. Nem tesz kellő különbséget B1 és B2 szint között. Eltereli a figyelmet (oktatói és vizsgáztatói) a kommunikációról.

A nyelvi érettségik A vizsgakövetelmény 3. JAVASLAT: Középszinten kerüljön ki a produktívan ismerendő grammatikai anyagból a pluscuamperfecto de subjuntivo, a futuro perfecto, az elválasztás, és ez a mondat „A spanyol nyelv természetéből adódóan a teljes leíró nyelvtan átfogó ismerete szükséges még a viszonylag alacsonyabb szintű közlendők megfelelő nyelvi megformálásához is.”

A nyelvi érettségik A vizsgakövetelmény 4. Az Íráskészségben lehet szótárt használni. PROBLÉMA Torzítja a mérést (különösen a lexikális tudás megítélésében). Nyelvtani segítséget is kínál. Paradox, ha egynyelvű a vizsga. JAVASLAT: Ne lehessen szótárt használni.

A nyelvi érettségik A vizsgakövetelmény 5. Az érettségin 9 témakör képezi az írásbeli és a szóbeli vizsga tartalmi tárgyköreit. Probléma: A témakörök eltérő mennyiségű és relevanciájú altémára oszlanak. JAVASLAT: Több, de önmagában kisebb témakör létrehozása, elsősorban a szóbeli vizsgához. Példa: Ember és társadalom helyett (2. témakör) - A másik ember, barátok, kapcsolatok, generációk - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások

A nyelvi érettségik A vizsgakövetelmény 6. A vizsgakövetelmény 9 témakört tartalmaz, ebben nem szerepel (inter)kulturális tartalom. JAVASLAT: Alapvető célnyelvi kulturális tartalom megjelenése a szóbeli témakörökben (is). Jelenjen meg ez a mondat: „A vizsgán azonos értékűnek kell elfogadni valamennyi, a spanyolt hivatalos nyelvként használó ország köznyelvi normáját a kiejtés, a lexika és a grammatika szempontjából.

Nem jogszabályfüggő Értékelés 1. A Beszédkészség és az Íráskészség szempontjainak kialakítása és azok értékelése bizottsági hatáskör. Bármikor megváltoztatható, de respektálni illik a tradíciót, a megszokást. Probléma: A nagyon alacsony pontérték nem ad lehetőséget árnyalásra. JAVASLAT: A Beszédkészség és az Íráskészség értékelési útmutatójának konszenzusos megváltoztatása.

Nem jogszabályfüggő Értékelés 2. A Beszédkészség értékelése középszinten jelenleg:

Nem jogszabályfüggő Értékelés 3. JAVASLAT: Feladattípus Értékelési szempont Érték Első feladat: (interjú) Szókincs 4 pont 7 Nyelvhelyesség 3 pont Második feladat: (szituáció) Kommunikációs hatékonyság 12 Szókincs, kifejezésmód Nyelvhelyesség, nyelvtan Harmadik feladat: (önálló témakifejtés) 10 Tématartás, önállóság, összefüggőség A három feladatban együtt: Kiejtés, tempó, hanglejtés 4

Nem jogszabályfüggő Értékelés 4. A Beszédkészség értékelése emelt szinten jelenleg:

Nem jogszabályfüggő Értékelés 5. JAVASLAT: Feladattípus Értékelési szempont Érték Első feladat (interjú) Szókincs 3 pont 5 Nyelvhelyesség 2 pont Második feladat (szituáció) Kommunikációs hatékonyság 4 pont 11 Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan, nyelvhelyesség Harmadik feladat (témakifejtés) Tématartás, önállóság, összefüggőség A három feladatban együtt: Kiejtés, tempó, hanglejtés 3

Nem jogszabályfüggő Értékelés 6. Az Íráskészség szövegeinek értékelése jelenleg, középszinten:

Nem jogszabályfüggő Értékelés 7. JAVASLAT: Értékelési szempont Érték A feladat teljesítése (szövegfajta, kommunikációs célok megvalósítása, szempontok követése, terjedelem) 5 pont 12 Érthetőség (nyelvi, lexikális, helyesírási) Szövegalkotás (hangnem, stílus, forma) 2 pont A feladat teljesítése (szövegfajta, tartalom, jártasság a témában, szempontok kifejtése, stílus) 6 pont 21 Szövegalkotás (kohézió, logikusság) Szókincs Nyelvhelyesség, nyelvtan

Nem jogszabályfüggő Értékelés 8. Az Íráskészség szövegeinek értékelése jelenleg, emelt szinten:

Nem jogszabályfüggő Értékelés 9. JAVASLAT: Értékelési szempont Érték A feladat teljesítése (szövegfajta, kommunikációs célok megvalósítása, szempontok követése, terjedelem) 4 pont 12 Érthetőség (nyelvi, lexikális, helyesírási) 5 pont Szövegalkotás (hangnem, stílus, forma) 3 pont A feladat teljesítése (szövegfajta, tartalom, jártasság a témában, szempontok kifejtése, stílus) 18 Szövegalkotás (kohézió, logikusság) Szókincs Nyelvhelyesség, nyelvtan

Összegzés A lehetséges jövőbeli érettségi jellemzői: 5 komponensre vetített 12%-os teljesítési küszöb középszinten is szünet nélküli, 180 perces, 4 vizsgarész-összetevős írásbeli rész A vizsgarész-összetevők közül csökken az Íráskészség aránya az Íráskészség 2. feladatában sincs választási lehetőség kevesebb produktív módon tudandó nyelvtani anyag kevesebb „megtippelhető” választ kínáló feladat szótárhasználat és példaitem nélkül az anyanyelv mérsékelt megjelenése kiszámíthatóbb terjedelem és itemszám megnövelt beszédkészség arány több, de kisebb témakör a szóbelin megújított javítási-értékelési útmutató az Íráskészség füzethez mindkét szinten megújított értékelési útmutató a Beszédkészség vizsgarészhez mindkét szinten frissített központi szóbeli tételek Középszinten B1 nyelvvizsga-ekvivalencia