Készítette: Császár Judit 1. TÉTEL   1.Helyezze el az Ön emberi szükségleteit a rendelkezésre bocsátott Maslow piramisban, értelmezze a szükségletek szintjeit. Hogyan tudja szükségleteit kielégíteni és az milyen kapcsolatban van a gazdasággal???? Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Egyéni vállalkozóvá szeretnél válni, hol és hogyan intézed el, milyen nyomtatványok szükségesek hozzá? Gazdasági társaságot szeretnél alapítani 5 millió ft alaptőkével rendelkezel, milyen társaságokat van lehetőséged alapítani és hogyan? vállalkozásodat meg kell szüntetni, milyen módokon és hogyan történhet a megszüntetés? Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Hasznosság: Valamely dolog hasznos tulajdonságainak összessége, az az elégedettség érzet amit a fogyasztó a termék vagy szolgáltatás fogyasztása révén nyer. Szükséglet: A hiányérzetet , a különböző javak és szolgáltatások iránti igényt jelenti amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit MASLOW PIRAMIS Készítette: Császár Judit

Szükségletekkel kapcsolatos törvényszerűségek: Egy szükséglet kielégítése újabbat teremt. A minél jobban kielégített egyéni szükséglet egyre nagyobb társadalmi szükségletet vált ki. Pl.:autó-utak. Az embernek minél kisebb a jövedelme, annál nagyobb részét költi alapvető szükségletekre. Minél fejlettebb a gazdaság, annál több a kielégíthető szükséglet. Készítette: Császár Judit

A gazdaság működésének célja és hajtóereje a szükségletek kielégítése. A szükségletek kielégítésére a gazdaság javakat termel, állít elő. Javak (jószág) fogalmán az ember szükségleteinek kielégítésére alkalmas dolgok összességét értjük. Szűkösség: a gazdaságot általánosan jellemző jelenség, amikor a termeléshez rendelkezésre álló erőforrások nem elégségesek a szükségletek teljes kielégítésére. Azokkal a dolgokkal, amelyek szűkösen állnak rendelkezésünkre, gazdálkodnunk kell. A gazdaság egyik fő feladata a szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás. Készítette: Császár Judit

Javak csoportosítása: GAZDASÁGI JAVAK SZABAD JAVAK pld. a levegő: elegendő mértékben áll rendelkezésre, nincs piaci áruk, nem érvényesül a piaci mechanizmus, nem kell az ilyen jószágnak értéket adni. Jellemzői: -A természetben megtalálható - természetes formájukban alkalmasak a fogyasztásra, - korlátlanul állnak rendelkezésre, - ingyenesek A közgazdaságban a termelési és fogyasztási javak összessége. mindazon dolgok, amelyek korlátozott mennyiségben fordulnak elő a természetben, s gazdasági tevékenységek láncolata teszi azokat alkalmassá emberi fogyasztásra. Jellemzői: - korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, - szűkös, nagyobb a kereslet mint a kínálat, - valamilyen áron be kell árazni, értékesíteni kell. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 2. Tétel   Ön termelési és kereskedelmi feladatokat is ellátó vállalkozást működtet. Mit jelent a vállalkozása számára a piac, hogyan működik, mik a legfőbb tényezői? Az Ön eredményessége milyen hatással van a piaci tényezők változása? Mit jelent a tisztességtelen piaci magatartás? Készítette: Császár Judit

Piac fogalma, tényezői: A kereslet és a kínálat találkozásának színtere és ebből létrejövő adás-vételek összessége. Szereplői: vevő, eladó.   Az eladók és vevők lehetnek magánszemélyek és intézmények. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit A piac tényezői: Kereslet (Fizetőképes vásárlási szándék) Kínálat (A értékesítésre felkínált áruk és szolgáltatások összessége) Ár (Az ár az áru értéke pénzben kifejezve.) Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Ár összetevői: Anyagköltség ( liszt, adalékanyagok stb.) Munkadíj Haszon (profit) Áfa (Általános Forgalmi adó 27%) Készítette: Császár Judit

A piacok csoportosítása - a forgalmazott áruk szerinti csoportosítás,(termékek, szolgáltatások, információk) - a földrajzi elhelyezkedés szerinti csoportosítása, (helyi, regionális vagy területi, országos, uniós és világpiacot.) - a célcsoport alapján készített csoportosítás (fogyasztói és szervezeti piacok) - piaci verseny jellege szerint készített csoportosítás: - a tökéletesen versenyző vagy kompetitív piacról, - a monopolisztikusan versenyző piacról, - a monopolpiacról és az - oligopolpiacról. Készítette: Császár Judit

Piaci szerkezetek csoportosítása A tökéletesen versenyző piac jellemzője, hogy eladóhoz vagy egy vásárlóhoz képest a piac végtelenül nagy, egy piaci szereplő nem képes az árat befolyásolni, az külső adottság a számára. A piacra való belépés és onnan a kilépés egyszerű, könnyű. A monopolisztikusan versenyző piacon a kínálatot néhány nagyobb és több kisebb vállalkozás biztosítja. A vállalkozások között ugyan van verseny, de a kialakuló árak mégis erősen hasonlatosak egymáshoz. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Oligopol piacról akkor beszélünk, ha a piacot néhány nagyvállalat uralja. Közöttük megfigyelhető a verseny, de jellemzően nem az árverseny a jellemző, hanem egyéb piaci versenyeszközöket használnak, mint például a minőség, a garancia, a többletszolgáltatások, stb. Amikor csak két eladó van a piacon, akkor duopoliumról beszélünk.  A monopolpiacon csak egy eladó van jelen, aki önállóan alakítja az árakat. A piacra belépni nehéz, mivel nagy tőkeerőt vagy valamilyen know-how-t, természeti erőforrást kell uralnia. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a monopólium bármekkora árat megállapíthat, hiszen a vevők a túl magas ár mellett nem, vagy csak egészen kis mennyiségben vásárolnának, s így a monopólium nem érné el a profit maximumát. Mivel a teljes piaci keresletet lefedi, így a kereslet jellemzői és saját költségmutatói alapján alakítja ki az eladási árait. Ha csak egy vevő van a piacon, akkor monopszóniáról beszélünk. Készítette: Császár Judit

A PIACI SZERKEZETEK összefoglalása Szabadverseny: bárki részt vehet a másikkal azonos termékekkel a piacon Monopol piac: 1 cég uralja a piacot Oligopol piac: Kevés számú, DE NEM 1 uralkodó van a piacon. (Pl. a mobil telefon – piac) Az államhatalom ezeket szabályozza. Magyarországon ezt a szerepet az Országos Versenyhivatal teszi. Csak akkor adnak engedélyt 1 termék forgalmazásához, ha az adott cég biztosan nem jut inkorrekt piaci előnyökhöz.  Monopolisztikus verseny: sok cég differenciált árukínálattal van jelen a piacon. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Piaci mechanizmus - azt jelenti, hogy a kereslet és kínálat alakulását kizárólag az ár befolyásolja, illetve, hogy a kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított aránya határozza meg a piaci árakat. Ha érvényesül a piaci mechanizmus, azaz szabadon változhat az ár, a kereslet és a kínálat, akkor a piaci szereplők a lehető legoptimálisabb döntést hozzák meg. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Marshall kereszt Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Ha túlkínálat van a piacon, akkor a kínált mennyiség magasabb, mint a keresett, ezért a kereslet növelése érdekében az árakat csökkenteni kell. Az árak csökkenése a kereslet növekedéséhez és a kínálat csökkenéséhez vezet, így a piac közelebb kerül az egyensúlyhoz. Ha túlkereslet van a piacon, akkor az az ár emelkedését idézi elő, s így csökkentően hat a keresletre, növelően a kínálatra, így közelítve az egyensúly felé.   Készítette: Császár Judit

Tisztességtelen piaci verseny A vállalat piaci előnyszerzés céljából tisztességtelen eszközöket használ fel. PL: - megtévesztő reklám - árjelzők megtévesztő használata - konkurencia rossz fényben való feltüntetése Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 3. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni. 4. § (1) Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. 5. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. 6. §8 Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. 7. § Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 3. Tétel   Ön élelmiszer előállítást végző üzemet működtet. Milyen termelési tényezők szükségesek a létrehozásához, működtetéséhez? Saját forráson kívül milyen lehetőségeket vehet igénybe?   Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Termelési tényezők Termelési tényezők: amelyekkel javakat állítanak elő és nyújtanak szolgáltatásokat. Szokás erőforrásnak illetve termelési inputnak nevezni. Munka Tőke Készítette: Császár Judit

A munkamennyiség és a munkakínálat kapcsolata Munkabér (W) S C Munkamennyiség (L) A „C” pont fölött a bérek emelkedése csökkenti a kínált munka mennyiségét Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Fogalmak Munkakínálat: Azt mutatja meg, hogy a fogyasztó adott bérszint mellett mekkora munkamennyiséget kínál a vállalat számára. Munka kereslet: Megmutatja, hogy a vállalat adott bérszint mellett mekkora munkamennyiséget kíván foglalkoztatni. Egyensúlyi állapot a munkapiacon akkor alakul, ki ha a fogyasztó munkakínálata megegyezik a vállalatok munkakeresletével. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Termelési tényezők Vállalkozótól független tényezők Természeti tényezők Népesség, munkaerő rendelkezésre állása (merítési bázis) Külső eredetű információ Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Termelési tényezők Vállalkozótól függő tényezők Vállalkozói képességek és készségek Tőke javak Munka-munkaerő (igénybevett, alkalmazott) Információ (információ gazdálkodás) Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit A TŐKE FORRÁSAI Saját tőke Idegen tőke Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Saját tőke jellemzői SAJÁT TŐKE  korlátlan rendelkezés fölötte, előnyös Nagy pénzügyi önállóság Nem terheli kamat költség Nincs visszafizetési kötelezettség Hitelképességet javítja/javíthatja Gazdálkodás nehézségeit könnyebb ezzel leküzdeni Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Saját tőke származása Eredeti vagy pótlólagos hozzájárulásból Megtakarítások Ajándék, öröklés Más tevékenységből Gazdálkodás nettó jövedelméből befektetés Inflálódás – nem valódi növekedés Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Idegen tőke jellemzői IDEGEN TŐKE  sok hátránya van Visszafizetési kötelezettség terhel(het)i Kamatterhe van ill. lehet, ami költség növelő Növelheti az eladósodottság mértékét Társtulajdonosok (tőke befektetés révén) beleszólnak/szólhatnak a gazdálkodásba   Készítette: Császár Judit

IDEGEN TŐKE SZÁRMAZHAT Hitelből Tőke bevonás társtulajdonossá válással Lízing révén Közösségi és nemzeti támogatás Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Fogalmak Bankhitel: A hitelt olyan vállalkozó kaphat, aki megfelelő fedezettel rendelkezik. Egy vállalkozás akkor minősül hitelképesnek, ha a végzett tevékenysége ellenértékéből rendszeres pénzbevételhez jut. Pénzügyi biztosítékok: Jelzálog, kezességvállalás, bankgarancia, váltó, törvényes zálogjog. Készítette: Császár Judit

Vállalati hitelkonstrukciók Készítette: Császár Judit

Hitelek csoportosítása: 1 éven belüli un. Rövid lejáratú hitelek 1 éven túli un. Hosszú lejáratú hitelek Készítette: Császár Judit

Rövid lejáratú hitelek folyószámlák követelés-leszámítolás (a váltó kínálójától a hitelező szerepét vállalják át) Faktorálás (rövid lejáratú követelések megvásárlása) Tartós forgóeszköz-lekötésre nyújtott hitel Készítette: Császár Judit

Közép és hosszú lejáratú hitel lakáshitel beruházási hitel Készítette: Császár Judit

Hitel igénybevételi eljárás szakaszai: hitelkérelem összeállítása és benyújtása a bankhoz a kérelmet a bank elbírálja ha pozitív az elbírálás hitelszerződés megkötése Hitel folyósítása Hitel visszafizetése A hitel kérelemhez a vállalkozásoktól üzleti tervet szoktak kérni a bankok. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Az üzleti terv részei: Vállalkozás adatai A vállalkozás leírása Piacelemzés, kockázatbecslés Termelési és marketing terv Pénzügyi terv Mellékletek Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 4. Tétel Egyéni vállalkozói igazolványt szeretne kiváltani. Hogyan igényelheti, melyek a kiadás feltételei, ill. kizáró tényezői. A mellékelt vállalkozói igazolvány másolat alapján ismertesse tartalmát! Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Egyéni vállalkozás Olyan tevékenység melyet üzletszerűen, ellenszolgáltatás fejében nyereségszerzés céljából, saját felelősségre és kockázatára végez a vállalkozó. Készítette: Császár Judit

Egyéni vállalkozó lehet Magyarországon: •cselekvőképes, 18 évet betöltött vagy 16 éves és házasságot kötött nagykorú személy •rendelkezik a vállalkozás működtetéséhez szükséges szakmai ismeretekkel •állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik Mo.-on •büntetlen előéletű •nem tiltották el tevékenysége gyakorlásától •NAV felé nincs tartozása •nem tagja olyan gazdasági társaságnak ahol korlátlan a felelőssége •külföldi állampolgár de rendelkezik Mo.-on állandó tartózkodási engedéllyel Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit

A vállalkozói igazolvány tartalma vállalkozó neve születési helye, ideje anyja neve székhely telephely tevékenységét Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 5. Tétel Ön vállalkozási formát választ. Beszéljen róla hogy mik a vállalkozások közös jellemzői, és milyen szempontokat vesz figyelembe a választáskor. Az Ön által tanult szakmában melyik a legmegfelelőbb vállalkozási forma? Készítette: Császár Judit

A vállalkozás fogalma: A gazdálkodó szervezetek közül a vállalkozások a gazdaság olyan alapegységei amelyek a rendelkezésre álló eszközökkel a gazdasági élet többi szereplőjétől elkülönülten gazdálkodnak, jövedelem szerzésére törekednek és eközben kockázatot vállalnak. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit A vállalkozás szerepe: Szükséglet elégít ki termékeivel, szolgáltatásaival, adófizetéssel hozzájárul a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez. Munkalehetőséget, ezáltal megélhetést biztosítanak a társadalom tagjainak. A vállalkozás tulajdonosainak jövedelmet biztosítanak.   A vállalkozások működésének közös vonásai: önállóan gazdálkodnak kockázatot vállalnak tevékenységük eredményességében anyagilag, döntésükért anyagi, jogi, erkölcsi felelősséggel tartoznak. Készítette: Császár Judit

A vállalkozások csoportosítása Termelő vállalkozások: Termelési eszközöket, fogyasztási cikkeket gyártanak, és e termékekkel járulnak hozzá az igények kielégítéséhez. Szolgáltató vállalkozások: Nem termékeket állítanak elő és adnak el, hanem tevékenységükkel közvetlenül elégítenek ki szükségleteket. (pl. fodrászatok, fuvarozó vállalatok) Kereskedelmi vállalkozások: Az áruk forgalmazásával foglalkoznak, azért vásárolnak árut, hogy azt a felhasználóknak tovább értékesítették.   Készítette: Császár Judit

Vállalkozási forma szerint megkülönböztetünk:   Társas vállalkozások (Bt., Rt., Kft., Kkt.) Egyéni vállalkozások Szövetkezetek Állami, önkormányzati vállalkozások Készítette: Császár Judit

Társas vállalkozások jellemzői: Olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre, vagyonukat a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére, saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalnak. A gazdasági társaságokat az egyszemélyes kft. És az Rt. Kivételével legalább két tag alakítja, a tagok bocsátják rendelkezésére a vállalkozás működéséhez szükséges vagyont. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit

Társas vállalkozások csoportosítása, jellemzői, alapításuk Megnevezés Kft Zrt. Nyrt. Szövetkezet Egyéni Kkt Bt Alapítók száma Min. 2 (1) Min. 5 (1) Min. 5 1 Min. 2 Felelősség jellege Korlátolt korlátlan Korlátlan és egyetemleges Beltag – korlátlan Kültag - korlátolt Személyes közreműködés Nem kötelező Igen Beltag – igen Kültag – Nem kötelező Min. alap/törzs tőke 500 000 Ft 5 millió Ft 20 millió Ft Részjegy - Belső ellenőrzés Felügyelő Bizottság FB, könyvvizsgáló Felügyelő Bizottság (FB) Szavazati jog Vagyonarányos 1:1 1:1 vagy Alapítók Természetes vagy jogi   Természetes Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 6. Tétel   Az Ön vállalkozása Bt.-i társaságként működik, ezért beltagként felelőssége korlátlan. Szeretne más vállalkozói formára áttérni, milyen lehetősége van? Készítette: Császár Judit

Gazdasági társaságok alapítása:   A tagok a társaság alapítását alakuló gyűlésen határozzák el. A gazdasági társaságok létrehozásához létesítő okirat szükséges. A létesítő okirat fajtái: Alapító okirat Létesítő okirat A tag vagyoni hozzájárulása lehet: - pénzbeli - nem pénzbeli (apport) / Az apport mértékét könyvvizsgáló állapítja meg Készítette: Császár Judit

A létesítő okirat tartalma: Cégnév Székhely Tagok: neve, lakóhelye / cégneve, székhelye Főtevékenység felsorolása (TEÁOR szerint) Jegyzett tőke / vagyoni hozzájárulás és annak rendelkezésre bocsátás módja,ideje, helye Cégjegyzés módja és jogosultjai Vezető tisztségviselő/k megnevezése és adatai Feltételhez vagy időhöz kötöttség. Minden egyéb, amit a törvény az adott társasági formánál előír A létesítő okiratot ügyvédi ellenjegyzéssel érvényesítem! Készítette: Császár Judit

A gazdasági társaságok szervezete: A gyűlés: a gazdasági társaság legfőbb szerve. A gyűlés fajtája a gazdasági társaság formájától függ, mely lehet: - A tagok gyűlése: Közkereseti társaság és Betéti társaság esetén. - Taggyűlés: Korlátolt felelősségű társaság esetén. - Közgyűlés: Részvénytársaság esetén. Készítette: Császár Judit

A gazdasági társaságok szervezete: Tulajdonosok testülete Az elnevezése társaságonként eltérő (pl. közgyűlés, taggyűlés)- ez a társaság döntéshozó szerve. Vezető tisztségviselő A napi munka irányítása a feladata. Felügyelő bizottság Feladatuk a vezető tisztségviselők munkájának ellenőrzése a tagok érdekeinek védelmében. Könyvvizsgáló Feladata: A társaság mindenkori vagyonát tartalmazó mérleg és az adott évi eredménykimutatás elkészítése, ellenőrzése. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit

A gazdasági társaságok szervezete: Tulajdonosok testülete Az elnevezése társaságonként eltérő (pl. közgyűlés, taggyűlés)- ez a társaság döntéshozó szerve. Vezető tisztségviselő A napi munka irányítása a feladata. Felügyelő bizottság Feladatuk a vezető tisztségviselők munkájának ellenőrzése a tagok érdekeinek védelmében. Könyvvizsgáló Feladata: A társaság mindenkori vagyonát tartalmazó mérleg és az adott évi eredménykimutatás elkészítése, ellenőrzése. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Átalakulás Ha a tagok tulajdonosi testülete úgy határoz, hogy más vállalkozási formában folytatja a tevékenységét, átalakulhat. Az átalakulás indoka lehet: A társaság tevékenységének bővülése, vagy szűkülése Felelősség korlátozása Saját vagyon hiánya   Az átalakulással az eredeti társaság megszűnik, az új társaság lesz a megszűnt társaság jogutódja: Így az folytatja a tevékenységét, behajtja a követeléseit, rendezi a tartozásait Készítette: Császár Judit

A társas vállalkozások alapvető gazdasági összefüggései Azonosságok Felügyeletüket a Cégbíróság látja el Gazdasági tevékenység Cégek, jogalanyisággal rendelkeznek A vagyont a tagok adják össze, a nyereségből, növekményből közösen részesülnek Közös kockázat-, felelősségvállalás Megkülönböztető sajátosságok Az alapítók száma és kiléte Személyes közreműködési kötelezettség Felelősségvállalás mértéke (korlátozottsága) Szervezeti felépítési megkötöttségek Alapításkori előírt tőke-szükséglet Milyen tevékenységet végezhetnek Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 8 tétel Az Ön üzeme Bt.-ként működik, de a továbbiakban nem akarja fenntartani. Hogyan tudja megszüntetni vállalkozását? Készítette: Császár Judit

Gazdasági társaságok megszüntetése Végelszámolással Átalakulással Felszámolással Ha a tagok tulajdonosi testülete úgy határoz, hogy más vállalkozási formában folytatja a tevékenységét, átalakulhat.   Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Átalakulás Ha a tagok tulajdonosi testülete úgy határoz, hogy más vállalkozási formában folytatja a tevékenységét, átalakulhat. Az átalakulás indoka lehet: A társaság tevékenységének bővülése, vagy szűkülése Felelősség korlátozása Saját vagyon hiánya Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Átalakulás Az átalakulással az eredeti társaság megszűnik, az új társaság lesz a megszűnt társaság jogutódja: Így az folytatja a tevékenységét, behajtja a követeléseit, rendezi a tartozásait A gazdaságról szóló törvény az egyesülést és a szétválást is átalakulásnak minősíti. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Végelszámolás Ha a vállalkozás a tagok elhatározásából jogutód nélkül megszűnik, végelszámolásra kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a társaság tevékenységét más társasági formában nem folytatja, tehát véglegesen megszűnik. A megszűnésről a tagok tulajdonosi testülete határozatban rendelkezik, és a végelszámolás megindítását be kell jelenteni a cégbíróságnak, aki a cégközlönyben közzéteszi. A végelszámolásról értesíteni kell: A cég dolgozóit Az adó-, és vámhatóságot ( NAV:Nemzeti Adó és Vámhivatal) A cég bankszámláját vezető pénzintézetet A végelszámolás befejezéseképpen törlik a céget a cégjegyzékből. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Felszámolás Ha a vállalkozás tartósan fizetésképtelen, és nem lehetséges a fizetőképesség helyreállítása, felszámolási eljárással meg kell szüntetni. A felszámolást kezdeményezheti: Maga a vállalkozás A hitelezők, akiknek hosszabb ideje tartozik a cég Készítette: Császár Judit

Melyikre jellemzőek az alábbiak? A cég saját maga úgy dönt,hogy befejezi a tevékenységét A cég fizetésképtelenség miatt megszűnik Bt-ből Kft. Lesz Fizetésképtelenség helyreállítására tesz kísérletet a cég Végelszámolás Csődeljárás Átalakulás felszámolás Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Felszámolás A felszámolási kérelmet a cégbíróságra kell benyújtani, a tartozásokat a törvényben meghatározott sorrendben kell kielégíteni. A felszámolás befejezésekor a társaságot törlik a cégjegyzékből. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 9. Tétel Egyéni vállalkozóként milyen adózással kapcsolatos feladatai vannak? Értelmezze a rendelkezésére bocsátott törvényrészletet! Készítette: Császár Judit

Adó fogalma, alanyai, az adóztatás célja Az adó fogalma Az adó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli pénzfizetési kötelezettség. Adózó, adóalany Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, akit az adózásról szóló anyagi jogszabályok bármelyike adófizetésre kötelez. Az adózást az adójog szabályozza Az adóztatás célja A célja, hogy az állam a társadalmi szükségletek finanszírozásához szükséges pénzeszközökkel rendelkezzék. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Az adó tárgya valamilyen jogviszony vagy gazdasági esemény, amiből az adófizetési kötelezettség származik. Az adóalap az adó tárgyának valamilyen mennyiségben (többnyire pénzben) történő megfogalmazása. Az adó mértéke az a pénzösszeg, amit ilyen címen az adóalanynak be kell fizetni. Az adó mértéke és az adóalap közti összefüggést az adókulcs mutatja. Az adómentesség azt jelenti, hogy az adóalanynak az adót nem kell megfizetnie, mert az egyébként fennálló adókötelezettség alól mentesül. Az adókedvezmény az adó összegének mérséklését vagy fizetési halasztás engedélyezését jelenti. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Adók csoportjai: I. az adó viselője szerint: közvetlen, közvetett Közvetlen adó: Ebben az esetben az adóalany megegyezik azzal a személlyel, akit az adófizetés terhel. Pl: vagyonadó Közvetett adó: az adóalany különbözik az adóteher viselőjétől, például az általános forgalmi adó esetében az adót az érintett termék vagy szolgáltatás eladóinak kell megállapítani és megfizetni (tehát ők az adóalanyok), viszont az adó összegét áthárítják, így az végső soron a fogyasztót terheli. Készítette: Császár Judit

Az adók egyéb csoportosítása Az adó tárgya szerint : bevételt terhelő és vagyont terhelő Az adó felhasználása szerint: általános és céladó Az adó mértéke szerint: lineáris, és progresszív (lineáris: az adókulcs változatlan az adó összege akkor növekszik ha az adóalap nő; progresszív: az adókulcs az adóalap növekedésével együtt nő) Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Az adók fajtái: Általános forgalmi adó (ÁFA) Társasági -, és osztalékadó Személyi jövedelemadó (SZJA) Helyi adók: vagyoni típusú (pl.: építményadó) és kommunális jellegű (pl.: IFA- Idegenforgalmi adó) és az iparűzési adó Jövedéki adó Készítette: Császár Judit

Általános forgalmi adó (ÁFA) ÁFÁ-t kell fizetni belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után ill. termékimport után. Az ÁFA elsősorban a fogyasztó terhére megállapított adónem, hiszen mint végső fogyasztók ők fizetik meg, a forgalmazás fázisaiban csak áthárítható tételként szerepel. Készítette: Császár Judit

Egyéni vállalkozó adózási módja JÖVEDELEM UTÁNI ADÓZÁS ÁLTALÁNYADÓZÁS Az átalányadózás feltételei: megelőző adóévben 15 millió Ft-ot meg nem haladó vállalkozói bevétel, nem áll munkaiszonyban az egyéni vállakozó, az adóévben 15 millió forintot meg nem haladó vállakozói bevétel. EVA – Egyszerűsített Vállalkozói Adó KATA - Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Az EVA alanya az a személy lehet, akinek/amelynek az adóévet megelőző második adóévben éves szintre átszámított összes bevétele: a 30 millió forintot nem haladta meg; ·az adóévet megelőző adóévben ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg. Egyéni vállalkozó Egyéni cég KKT, Bt, Kft,szövetkezet, Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Az EVA mértéke (2012) A pozitív adóalap 37%-a Ha az összes bevétel meghatározott mértékét (30millió Ft) az EVA alanya meghaladja akkor a meghaladó rész után 50% EVA megfizetésére köteles az adóalany. Készítette: Császár Judit

EVA (Egyszerűsített vállalkozói adó) Az EVA minden év december 20-ig választható (egyéni vállalkozók és társas vállalkozások /bt, kft/ részére), amennyiben megfelel az EVA törvény előírásainak, melyek fő pontjai a következők: - volt árbevétele a bejelentést megelőző adóévben és a bejelentés évében, amely bevétel nem lehet több mint 30 MFt (2012-ben) - társas vállalkozás esetén nem csatlakozott új tag vagy tagok a vállalkozáshoz, akik szavazati vagy tulajdoni aránya nem haladta meg az 50%-ot - bejelentés vagy az azt megelőző adóévben nem volt adótartozása. 2012-ben az EVA 37% más adónem nincs, mivel kiváltja azokat (szja, osztalék utáni szja stb.)   Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit A KATA alanyai 2013. január 1-jén lépett hatályba. Az adó alanya lehet az egyéni vállalkozó az egyéni cég a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság; a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság. Amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, akkor a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint. Készítette: Császár Judit

Az egyéni vállalkozás jövedelme Az egyéni vállalkozás jövedelme: a vállalkozás bevételeiből levonjuk a ráfordításokat (költségeket) A kereskedelmi tevékenységet folytatott egyéni vállalkozók fő bevétele az eladott áruk árbevétele. Készítette: Császár Judit

Az egyéni vállalkozók főbb ráfordításai: Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) Felhasznált csomagolóanyagok, tisztítószerek értéke Az alkalmazottak bére és járulékai Vállalkozói kivét és ennek járulékai (a vállalkozó munkabére) Az igénybe vett szolgáltatások értéke A vállalkozás érdekében felhasznált eszközök értékcsökkenése Készítette: Császár Judit

Az egyéni vállalkozók járulékai 2012-ben A társadalombiztosítási járulék 2012. január 1-jétől megszűnik, helyébe a szociális hozzájárulási adó lép, amely lényegében ugyanazokat terheli (foglalkoztatók, egyéni és társas vállalkozók, stb.) mint a társadalombiztosítási járulék terhelte. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Szociális hozzájárulási adó alapja: lényegét tekintve megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. Mértéke: 27 százalék. Az eddig járulékkedvezményként ismert lehetőségek köre jelentősen bővül és a szociális hozzájárulási adó tekintetében vehetők igénybe. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Egyéni járulékok 10 százalék nyugdíjjárulék (vagy 10 százalék magánnyugdíj-pénztári tagdíj, melyet közvetlenül az adott pénztárnak kell megfizetni, illetve bevallani) 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék (Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege pedig 6.390 forint. ) 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék Alapja: biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem azzal, hogy Nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának van felső határa (napi 21.700 forint). Készítette: Császár Judit

A fizetendő járulékok megoszlása 2012. január 1-jétől Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő Szociális hozzájárulási adó (össz: 27%) (az adó alapja a VK 112,5%-a) korked-vezmény bizto- sítási járulék Nyugdíj- járulék % magán-nyugdíj-pénztári tagdíj egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék nyugdíj-biztosítási járulék Az adó alapja a Bruttó vállalkozói kivét (108 000 Ft bérminimum) 10%-a Alapjuk a VK (vállalkozói kivét 150%-a) nem mpt. tag mpt. tag természet- beni egbizt. járulék pénzbeli egbizt. járulék munka-erő-piaci járulék természetbeni egbizt. járulék munkaerő- piaci járulék 10 % 4 % 3 % 1,5 % 13 % 10 0 % Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 10. Az Ön kisvállalkozása olyan sikeresen működik, hogy a jövőben terjeszkedni szeretne. A beruházáshoz bankhitelre lesz szüksége és ehhez üzleti tervet kell készítenie. Ismertesse az üzleti terv szerepét, típusait, részeit. Mit tart Ön a legfontosabb résznek? Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Mi az üzleti terv? Az üzleti terv a vállalkozás saját és/vagy más hasonló vállalkozás közelmúltbeli és jelenlegi működésének tényadatai alapján, valamint az ismert és várható gazdasági folyamatok ismeretében a jövőbeni működésének előrejelzése, becslése. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Az üzleti terv célja egy-egy ötlet megvalósíthatóságának vizsgálata tulajdonostársak vagy lehetséges tulajdonostársak (befektetők) meggyőzésére; hitelezők meggyőzésére, ha külső pénzforráshoz kívánunk jutni; vagy a partnerek tájékoztatására Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Az üzleti terv részei A vállalkozás adatai Összefoglalás A vállalkozás leírása Marketingterv Működési terv Szervezeti terv Pénzügyi terv Kockázati-készenléti terv Vezetési koncepció Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit A vállalkozás adatai a vállalkozás neve, címe, adatai (adószám, KSH-szám) székhely, telephely; alapítási év tulajdonosi viszony (társasági forma); a tulajdonosok neve, címe számlavezető bank és számlaszám; a vállalkozás egyéb jellemző adatai; a vállalkozás működési köre esetleg a finanszírozási igény jelzése, az adatok bizalmas kezelésre vonatkozó információk Készítette: Császár Judit

Összefoglalás/ vezetői összefoglaló A teljes üzleti terv összefoglalása a gyors megismerés, áttekintés céljából. (maximum 2-3 oldal) Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit A vállalkozás leírása cég-, piac, és termékismertetés a tevékenység, főbb alapelvei, versenyhelyzet, piacok áttekintése, és távlati célok ágazati elemzés: trendek és kilátások versenytársak elemzése piaci lehetőségek, korlátok ágazati előrejelzések Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Marketingterv értékesítéséhez szükséges anyagok, információk, termékforgalmazás előrejelzés értékesítési csatornák; ellenőrzés és korrekció, forgalmi adatok árkalkuláció; az ár és a piac kapcsolata reklám, eladás-ösztönzés (reklám, propaganda) Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Működési terv a termelési technológia a telephely a gépek és berendezések a szállítók listája esetleges alvállalkozók folyamatban lévő elképzelések kapacitásnövelés szükséges beruházások kockázati tényezők Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Szervezeti terv tulajdonforma társak vagy részvényesek vezetők hatásköre a vezetők szakmai háttere, rövid szakmai életrajza a munka és a felelősség megosztása szervezeti és működési szabályzat Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Pénzügyi terv a cég pénzügyi helyzetének, adottságainak meghatározása induló vállalkozásnál: a tulajdonosok befektetése és készpénze mindez az induláshoz szükséges összeg hány %-át fedezi ha egyéb külső forrás kell, honnan tervezik előteremteni (hitelek, források, stb.) Mellékletek eredmény-kimutatás mérleg pénzforgalmi terv Készítette: Császár Judit

Kockázati-készenléti terv a környezeti és vállalati belső elemzés (SWOT- analízis) új technológia kockázata: felkészülés a váratlan eseményekre Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Mellékletek alapító okirat, cégbírósági végzés, illetve egyéni vállalkozói igazolvány igazolás a kamarai tagságról igazolás, hogy nincs köztartozás (TB, APEH, VPOP) vállalkozási vagyonkimutatás, vagy működési engedély utolsó teljes gazdasági év mérlege (új vállalkozás esetén nyitómérleg) a fejlesztési hitel fedezetéül felajánlott biztosítékok (ha hitelért készült az üzleti terv) létesítmény esetén engedélyezési dokumentumok (hatósági engedély) árajánlatok szállítói árajánlatok előszerződések, bérleti és egyéb szerződések levelezés (megállapodások, szándéknyilatkozatok) piackutatási adatok egyéb dokumentumok Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 11. Tétel Ön egy vállalkozás vezetője, aki tudni akarja a cég vagyoni állapotát. A rendelkezésére bocsátott mérleg és eredmény kimutatás elemzésével ismertesse a vagyoni helyzetet, nyereséget, veszteséget! Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Mérleg fogalma A mérleg olyan kimutatás, amely a vállalkozás vagyonának értékét tartalmazza, megjelenési forma és eredet szerint, előírt tagolásban, egy meghatározott időpontra vonatkozóan. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Eszközök Források Készítette: Császár Judit

A ) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK: Tartósan, legalább egy éven túl használódnak el, a beszerzési értékük 100000 ft-nál nagyobb. Immateriális javak : Az immateriális javak közé sorolunk minden olyan vagyonrészt, ami nem kézzelfogható vagyontárgy. Vagyoni értékű jogok (pl. bérleti jog) üzleti vagy cégérték (pl: szabadalom, szoftverek, egyéb szellemi alkotások) Tárgyi eszközök: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozói tevékenységet. (ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, beruházások és a beruházásokra adott előlegek.) Befektetett pénzügyi eszközök: azok a pénzügyi eszközök, amelyeket a vállalkozó befektet más vállalkozónál, vagy átad más vállalkozónak azzal a céllal, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. pl: más vállalkozás részére adott kölcsönök, részesedések, értékpapírok, hosszú lejáratú bankbetétek Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit B) FORGÓESZKÖZÖK Rövid ideig szolgálják a vállalkozást, egy éven belül használódnak el, a beszerzési értékük 100000 ft-nál kisebb,beépülnek a késztermékbe, a termelési illetve szolgáltatási folyamatba, vagy eladásra kerülnek. Készletek: A vállalkozás birtokában lévő anyagok, félkész-, késztermékek, befejezetlen termékek mennyiségileg mérhetők, raktározhatók. Követelések: azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredőfizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített és a másik fél által elfogadott, elismert értékesítéshez, egyéb tranzakcióhoz kapcsolódnak. Értékpapírok: Vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okiratok. Pl: váltó, csekk, adósságlevél, részvény Pénzeszközök: A pénzeszközök tartósan le nem kötött fizetési eszközök, a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. Pénzeszköznek nevezzük a pénztárban lévő készpénzt, csekket, a bankban elhelyezett betéteket. Készítette: Császár Judit

C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Az aktív időbeli elhatárolások közé kerülnek azok a bevételek, melyek a tárgyévben bevételek, de csak a következő időszakban folynak be (bevételek aktív időbeli elhatárolása), és azok a költségek, melyek most kerülnek kifizetésre, de csak egy későbbi időszakra számolhatóak el (költségek aktív időbeli elhatárolása). Az aktív időbeli elhatárolások az eredményt növelő tényezők. A mérlegben az eszközök oldalán kerülnek bemutatásra. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit D) SAJÁT TŐKE A vállalkozás vagyonának saját forrása, amit a tulajdonosok véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátottak. Összetevői: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit E) CÉLTARTALÉK Saját elhatározásból az adózás előtti eredmény terhére képzett tartalék a várható veszteségek és meghatározott kötelezettségek fedezetére.   Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit F) KÖTELEZETTSÉGEK A szállítási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő pénzformában teljesítendő, elismert fizetésekhez kapcsolódnak. Lehetnek hosszú lejáratú (egy évnél hosszabb) és rövid lejáratú (egy évnél rövidebb) követelések. Készítette: Császár Judit

G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Az időbeli elhatárolások az eredmény pontosítását célzó elszámolások, melyek segítségével a vállalkozás tevékenységéről megbízható valós összkép nyerhető. A bevételek közül azok kerülnek a passzív időbeli elhatárolások közé, melyek a tárgyévben befolytak, de csak a következő időszakban kerülnek eredményként elszámolásra (bevételek passzív időbeli elhatárolása). A költségek passzív időbeli elhatárolására azon költségek esetében van szükség, melyek most kerülnek elszámolásra, de csak a következő időszakban kifizetésre. A passzív időbeli elhatárolások a tárgyévi eredményt csökkentő tényezők, a mérlegben a forrásoldalon kerülnek megjelenítésre. Készítette: Császár Judit

Mire jellemzőek az alábbi állítások? 1 éven belül használódnak el 100000 Ft. Feletti értékkel rendelkeznek Tartozásom más vállalkozás felé Pénzügyi követelésem más vállalkozástól 200000 Ft. Értékű alapanyag vásárlás Következő évre tervezett beruházásra félretett 1 millió Ft. 3 évre lekötött értékpapír Házipénztárban elhelyezett 100 000 Ft. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 12. Tétel Ön termeléssel és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozást működtet. Hogyan tudja pénzforgalmát bonyolítani? Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Pénzforgalom A pénznek az állandó folyamatos körforgását pénzforgalomnak nevezzük. A pénzforgalom lebonyolítható: - készpénz nélküli formában (banki átutalással) - készpénz formájában (bankjegyek, érmék felhasználásával)   Készítette: Császár Judit

A készpénz nélküli fizetés szabályai, módjai Bankszámla Bankszámlát, bankszámlaszerződés megkötésével lehet nyitni, melyben mindkét fél jogokat és kötelezettségeket vállal. A bankszámla megnyitásáról a pénzintézet a pénzforgalmi jelzőszám közlésével értesíti a tulajdonost. Külföldi átutalások esetén a gazdálkodó szervezet a bankszámlaszámon kívül egy un. IBAN kódot is kap, amely a külföldi bankokkal való pénzmozgások azonosításához szükséges nemzetközi bankszámlaszám. Gyakran fel kell tüntetni külföldi átutalások esetén a számlavezető bank SWIFT kódját is. [A SWIFT (más néven BIC) kódok a nemzetközi átutalási forgalomban az egyes bankokat jelölik. Ezért ha valaki külföldről indít utalást, az indító banknál a kedvezményezett bankjának SWIFT kódját is célszerű - sőt, gyakran kötelező is – megadni.] Készítette: Császár Judit

Bankszámla megszüntetése A bankszámla csak akkor szűnik, meg ha a gazdálkodó szervezetet a nyilvántartásból törölték, vagy az ügyfél felmondta a szerződést. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Bankszámlák fajtái: Elszámolási számla (folyószámla) Elkülönített számla Betétszámla Hitelszámla Készítette: Császár Judit

Készpénz nélküli fizetési módok Átutalás Beszedési megbízás Csekk Váltó Bankkártya Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Átutalás E fizetési mód esetén a fizetésre kötelezett egy formanyomtatványon vagy a bank internetes felületén megbízást ad a számláját vezető pénzintézetnek, hogy átutalásokat indítson ill. fogadjon. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Beszedési megbízás A beszedési megbízás során a fizetést az a fél kezdeményezi, akinek pénzkövetelése van. A beszedési megbízás fajtái: - határidős beszedési megbízás - azonnali (promt) beszedési megbízás Határidős beszedési megbízás esetén az ügyfél megbízza a számlavezető bankját, hogy a fizetésre kötelezett féltől a megbízáson szereplő határidő leteltével szedje be az összeget. A fizetésre kötelezettnek joga van kifogással élni, ha alaptalannak tartja a fizetést. Azonnali beszedési megbízás esetén a jogosult fél megbízását a pénzintézet a fizetésre kötelezett hozzájárulása nélkül azonnal teljesíti. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Csekk A csekk olyan írásbeli meghagyás, mellyel a kibocsátó utasítja a pénzintézetet, hogy számlája terhére fizessen a csekk birtokosának(készpénzcsekk) vagy írja jóvá annak számláján a csekken meghatározott összeget (elszámolási csekk) Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Váltó A váltó korlátozott körben forgatható értékpapír, fizetési ígérvény, melynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a váltó tulajdonosának egy későbbi időpontban a váltón megjelölt összeget kifizeti. A váltó elfogadója tulajdonképpen hitelez a váltót kiállítónak ezért kamat, illeti meg őt. A kamat összegét a váltón feltüntetik, fix összeg vagy kamatláb formájában. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Bankkártya Szabvány méretű műanyag alapú pénzkímélő eszköz. A kártyabirtokos vásárlásainak ellenértékét rendezheti, ill. készpénzt vehet fel a bankszámlájáról. A bankkártya a kártya használójánál van de az mindvégig a pénzintézet tulajdonát képezi. A bankkártya személyhez kötődő, át nem ruházható, birtokosa kizárólag természetes személy lehet. Készítette: Császár Judit

Készpénzzel történő fizetés szabályai A bankjegyek és érmék felhasználásával történő pénzmozgásokat készpénzforgalomnak nevezzük. A vállalkozások egymás közötti pénzforgalmában a készpénzfizetés kisebb arányú, mint a bankszámlák közötti elszámolások. A vállalkozások készpénzforgalmának körébe tartozik a vállalkozás házipénztárába történő befizetések és a pénztárból való kifizetések, valamint a bankszámláról történő készpénzkifizetés. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 13. Tétel Az Ön kisvállalkozása új munkatársat alkalmaz. Beszéljen a munkaviszony létesítésének szabályairól! A mellékelt munkaszerződés alapján ismertesse a dokumentum tartalmát! Ön szerint mikor nem megfelelő a munkaszerződés? Támassza alá a véleményét konkrét példákkal! Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Munkajog A munkajog a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit meghatározó jogszabályok összessége. A munkajog szabályait a Munka Törvénykönyve szabályozza, amelyet a Polgári Törvénykönyv háttérjogszabályként egészít ki. A Magyar Köztársaság alkotmánya a Magyar Köztársaság alaptörvénye, amellyel egyetlen más jogszabály sem lehet ellentétes és ennek betartása felett az Alkotmánybíróság őrködik. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Munkaviszony A munkaviszony az adott munkáltató és munkavállaló közötti jogi kapcsolat, amely alapján mindkét félnek a munkaszerződésnek és az egyéb irányadó jogszabályoknak megfelelően jogai és kötelezettségei vannak a másik féllel szemben. A munkaviszony alanyai: - munkáltató - munkavállaló Készítette: Császár Judit

Munkaadó és munkavállaló fogalma Munkaadó lehet, aki jogképes (jogképességükről a Polgári Törvénykönyv rendelkezik). Munkavállaló az lehet, aki 16. életévét betöltötte és legalább korlátozottan cselekvőképes. (cselekvőképesség: az embernek az a képessége, hogy saját akaratából saját nevében a maga tevékenységével létesíthet jogviszonyokat így munkaviszonyt is.) 16 éven aluli személy foglalkoztatása csak szülő engedéllyel lehetséges. Készítette: Császár Judit

A munkaszerződés, a munkaszerződés tartalma A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződést csak közös megegyezéssel lehet módosítani. Készítette: Császár Judit

A munkaszerződés tartalmi elemei: A munkavállaló adatai (szül. helye, ideje, állandó lakhelye, anyja neve, adószáma, TAJ száma A munkaviszony kezdete, időtartama (határozott, határozatlan) A munkavállaló munkaköre Személyi alapbére A munkavégzés helye A munkaidő beosztása A munkáltatói jogok gyakorlója A munkaköri kötelezettségek Munkaügyi jogvita esetén az illetékes megnevezése Dátum, aláírás a munkáltató és a munkavállaló részéről Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 14. Tétel Ön egy vállalkozás alkalmazottja. Mit tud a munkavégzés idejéről, pihenőidőről, rendkívüli munkavégzésről, szabadság kiadásáról? Értelmezze a rendelkezésére bocsátott Munka Törvénykönyv ide vonatkozó paragrafusait! Említsen példákat olyan esetekre, amikor a munkaadó megsértette a munkavállaló jogait! Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Munkában töltött idő A teljes munkaidőnapi 8 óra amelytől csak kivételes esetekben lehet eltérni (lehet ennél rövidebb,egészségre különösen ártalmas vagy fokozottan veszélyes munkakör esetében, vagy hosszabb de a napi 12 órát nem haladhatja meg.) A munkarendet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. Ha a munkarend többféle munkaidő beosztást enged, legalább egy héttel előbb és egy hétre előre köteles a munkaadó közölni ezt a munkavállalóval. Készítette: Császár Judit

A rendes munkaidő fajtái teljes (lehet általános és különös) részmunkaidő egyenlő és egyenlőtlen, osztott vagy osztatlan. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Munkaidő fajtái Teljes munkaidő: a munkakörre előírt munkaidő. Lehet általános vagy különös. Általános: az általában előírt munkaidő (8 óra), különös: az általánostól eltérő (hosszabb v. rövidebb), teljes munkaidőként megállapított munkaidő. Részmunkaidő: a teljes munkaidőnél rövidebb, nem teljes munkaidőként megállapított munkaidő. Egyenlő: minden munkanapon azonos idejű munkaidő. Egyenlőtlen: az egyes munkanapokon nem azonos tartamú munkaidő. Osztatlan: A munkaidőt kezdetétől a befejezésig egyhuzamban kell teljesíteni. Osztott: A munkaidőt, munkaközi szünetnek nem minősülő megszakítással kell teljesíteni. Készítette: Császár Judit

További munkaidő fajták éjszakai munka: a 22 és a 6 óra közötti időszakban teljesített munka többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket délutáni műszak: többműszakos munkarend alapján a 14 és 22 óra között teljesített munka Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Rendkívüli munkaidő: A rendes munkaidő meghosszabbodhat rendkívüli munkaidővel. Rendkívüli munkaidő: a rendes munkaidőn felül előírt munkaidő. Ez lehet: rendkívüli munkavégzés, készenlét, ügyelet. Készítette: Császár Judit

A pihenőidő és a pihenőidő kiadása A pihenőidők a munkavállalók pihenését, felüdülését szolgálják. E rendelkezésektől általában csak a munkavállaló javára lehet eltérni. Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a munkavállaló részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha 3 vagy többműszakos munkarendben megszakítás nélkül üzemelnek akkor a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni. A munkavállalónak a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között 11 óra pihenőidőt kell biztosítani, vagy a kollektív szerződés eltérő rendelkezései az irányadók, de legalább 8 órát biztosítani kell. A munkavállalót havonta két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A munkavállalónak nem kell munkát végeznie munkaszüneti napokon, kivéve, ha megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatják a munkavállalót. [Munkaszüneti napok: január 1.;márc. 15.;húsvéthétfő; május 1.; pünkösdhétfő; augusztus 20.; október 23.; november 1.; dec. 25-26.] Készítette: Császár Judit

A rendes szabadság fajtái és mértéke A munkavállalót minden naptári évben hosszabb pihenőidő illeti meg pihenés céljából. Ez a rendes szabadság, mely alapszabadságból és pótszabadságból áll. Az erre vonatkozó rendelkezésektől általában csak a dolgozó javára lehet eltérni. Az alapszabadság minimuma: 20 munkanap. Ha a dolgozó az évnek csak egy részében állt munkaviszonyban, időarányos része jár. Pótszabadság adható amely az életkor előrehaladtával nő. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: • keresőképtelenséget okozó betegség tartamára, • szülési szabadság tartamára, • 14 alatti gyermek gondozása/ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére, • 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára, • tartalékos katonai szolgálat idejére, • olyan, munkában nem töltött időre, melyre a munkavállaló távolléti díj, ill. átlagkereset-fizetésben részesül. Készítette: Császár Judit

A rendes szabadság kiadása A szabadság kiadásának időpontját – a dolgozó meghallgatása után – a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság ¾- ével a munkáltató rendelkezik, ¼-ét azonban a dolgozó kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A dolgozónak erre vonatkozó igényét a szabadság előtt min. 15 nappal be kell jelentenie. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, maximum két részletben. Több részletben csak a dolgozó kérésére lehet. Kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év június 30-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén december 31-ig lehet kiadni. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 15. Tétel Ön alkalmazottként dolgozik egy nagyvállalatnál. A munkáltatójának milyen jogai és kötelességei vannak? Önt milyen jogok illetik meg és mik a kötelezettségei? A válaszadáshoz értelmezze a Munka Törvénykönyve ide vonatkozó paragrafusát! Készítette: Császár Judit

A munkáltató kötelezettségei egészséges, biztonságos munkafeltételek megteremtése a munka megszervezése, hogy a munkavállaló teljesíteni tudjon munkavégzéshez szükséges tájékoztatás, irányítás szakismeret fejlesztéséhez, növeléséhez fűződő kötelezettség, a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzésének biztosítása a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja; a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni; A munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni. Készítette: Császár Judit

A munkavállaló felelőssége, kötelezettségei: az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő; munkáját személyesen ellátni. a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat elvégezni. Készítette: Császár Judit

A munkavállaló felelőssége, kötelezettségei: a munkája során tudomására jutott üzemi (üzleti) titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes. Eltérő megállapodás hiányában a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Készítette: Császár Judit

Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti (pl. népszavazáson, választáson vesz részt); b) közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át c) ha keresőképtelen beteg; d) a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára; e) amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége; f) a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára; g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni; h) munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján. i) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartamára Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 16. Tétel Ön egy termelő és kereskedelmi vállalkozás tulajdonosa. Az eddigi termékskálát szeretné bővíteni, vagy a régi termékét megújítani. Milyen információk szükségesek a döntéséhez? Milyen marketingeszközöket használna? Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Marketing fogalma: Társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének és csoportok termékeket, szolgáltatásokat alkotnak és cserélnek ki egymás között a piacon, hogy szükségleteiket kielégítsék. Készítette: Császár Judit

Marketing mix elemei (4P) Product- Termékpolitika Price – Árpolitika Place – Értékesítési politika Promotion – Marketingkommunikációs politika Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 1. Termékpolitika A vállalkozás termékpolitikájának feladata az előállítandó termékek (termékkínálat) meghatározása. Termékfejlesztés: Feladata, hogy a termék fizikai jellemzőin keresztül legjobban megfeleljen a követelményeknek, elérje a fogyasztók elégedettségét. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Termék életgörbe Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 2. Árpolitika A termék vagy szolgáltatás ellenértéke az áru vagy szolgáltatás ára. Az ár kialakításánál figyelembe kell venni az erőviszonyokat, a vevők várható reagálását az árra, a minőségre, versenytársak reakciójára stb. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Árképzési módszerek: a) költségalapú árképzés: az áraimat úgy alakítom ki, hogy a bevételeim fedezzék a kiadásaimat és közben egy 10-50% közötti haszon elérésére törekedem. b) versenytársakhoz igazodó árképzés : az áraimat a versenytársak hasonló termékeihez vagy szolgáltatásaihoz igazítom. c) termék élettartamhoz igazodó árképzés: a termék életgörbe egyesz szakaszaira jellemző árakat alakítom ki. d) lefölözéses árpolitika: Csak magas minőségű vagy egyedi termékek, szolgáltatások árainál tudom alkalmazni, ahol a lehető legmagasabb árat tudom elkérni a fogyasztótól. e) akciós ár: Az eredeti fogyasztói árnál 10-70% -al alacsonyabb árat alkalmazom. Célja lehet: kereslet növelése, készletkisöprés, új termékek piacra való bevezetésekor Készítette: Császár Judit

3. Értékesítési politika Az értékesítés, disztribúció a termék útja a termelőtől a fogyasztóig ez közvetítők útján történik. Beszélhetünk egy vagy többlépcsős rendszerről. Készítette: Császár Judit

Marketingkommunikációs politika Az értékesítés ösztönzés feladata a termék, vagy szolgáltatás eladhatóbbá tétele. Erre marketing kommunikációs eszközöket használ, pl. reklám, PR tevékenység stb. Készítette: Császár Judit

Marketing kommunikációs mix Értékesítés ösztönzés (SP) Személyes eladás (PS) Public Relation (PR) Direct marketing (DM) Reklám Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit A reklám funkciói: tájékoztatás befolyásolás emlékeztetés megerősítés Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Reklámhordozók ATL (Above The Line) Vonal feletti kommunikáció hagyományos kommunikációs eszközök: TV, rádió Magazinok, szórólapok, szaklapok Óriásplakát City line (neonreklám) internet BTL (Below The Line) Vonal alatti kommunikációs eszközök Hagyományostól eltérő eszközök Szponzorálás Kiállítás Vásár Eseménymarketing Vírusmarketing Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 17. Tétel Ön egy kisvállalkozás tulajdonosa és a vevőkörét szeretné bővíteni. Végezzen piackutatást! Fogalmazza meg mik a legfontosabb kérdései, és hogyan kaphat ezekre választ, ha szerény forrásokkal rendelkezik a megvalósításhoz! Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Piac: A tényleges és a potenciális eladók és vevők, ill. azok cserekapcsolatainak rendszere ahol az áru gazdát cserél. Legfontosabb tényezői: kereslet. Kínálat, ár, jövedelem A piac csoportosítása vásárlók szerint: - fogyasztói piac - ipari piac - viszonteladói piac - kormányzati piac Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Piackutatás: A vállalkozás számára fontos és potenciális (lehetséges) piac átvilágítása,elemzése,prognosztizálása, a jövőbeli döntések meghozatalának elősegítésére.   Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit A piackutatás során mindig a szekunder kutatással kell megkezdenünk a kutatást! Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit A versenytársak folyamatos figyelése, kutatása, munkáinak kiértékelése abban segíthet, hogy a vállalkozásunk miképpen tudna sikeresebben versenyezni a piacon és tanuljunk mások hibáiból és sikereiből. Erre egy nagyon alkalmas módszer a SWOT analízis, mellyel vizsgálhatjuk versenytársainkhoz képes vállalkozásunk gyengeségeit, erősségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Megállapíthatjuk kik a versenytársaink és miben rosszabbak, ill. jobbak, mint mi, ill. kiderülhet, miben kell változtatnunk, hogy eredményesebbek lehessünk. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 18. Tétel Ön egy kereskedelemmel is foglalkozó vállalkozás vezetője. Az Ön működési körzetében megjelent egy új versenytárs. Ismertesse milyen marketingkommunikációs eszközöket és promóciós módszereket alkalmaz annak érdekében, hogy megfeleljen az élesedő versenyben!   Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Marketing kommunikáció: Az a tevékenység, amikor a vevő befolyása nem a termék vagy az ár útján történik. Célja: tájékoztatás, meggyőzés, befolyásolás, figyelemfelkeltés, jó hírnév megalapozása Leggyakoribb eszközei: reklám vagy hirdetés, Sales Promotion (értékesítés ösztönzés), Personal Selling (Személyes eladás) PR (Public Relation)- Közönségkapcsolatok Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Reklám Feladata: A figyelem felkeltése egy új termék vagy szolgáltatás iránt, vagy a már ismert termékek vagy szolgáltatások pozitív tulajdonságaira való emlékeztetés, a vállalkozások iránt való érdeklődés ébren tartása. A reklám funkciói: Tájékoztatás Befolyásolás Emlékeztetés Megerősítés   A reklám szólhat közvetlenül a fogyasztókhoz, intézményekhez, vállalkozásokhoz. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Reklámeszközök Készítette: Császár Judit

Sales Promotion- Értékesítés ösztönzés Célja: A vevők szokásainak megváltoztatása, akár ideiglenesen akár tartósan. Módszerei: Kiárusítás, árcsökkentő kuponok, vásárlási utalványok stb. Készítette: Császár Judit

Personal Selling - Személyes eladás A vállalkozás személyesen találkozik a fogyasztókkal, így az adott termékről vagy szolgáltatásról azonnali visszacsatolást kaphatunk. Pl. : kóstoltatás során a vásárló azonnali reakciója megmutatja elnyerte-e a termék a tetszését. Személyes eladás során használható értékesítés ösztönző módszerek: kóstoltatás, ajándékok, áruminták stb. Készítette: Császár Judit

Public Relation-Közönségkapcsolatok Úgy befolyásolják a fogyasztó döntését, hogy a cég imázsának a lehető legkedvezőbb megjelenést biztosítja a lehető legtöbb kommunikációs eszköz útján. [Imázs: A vállalkozás arculata, külső megjelenése] Eszközei: DM levél( Direct Mail-névre szóló reklámlevél) formái: telefonon, e-mailben, levélben, a vásárlók személyes megkeresése, sajtókapcsolat, rendezvények, szponzorálás stb. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 19. Tétel Ön az üzemhez tartozó mintabolt vezetője. Ismertesse milyen értékesítési módot alkalmazna az Ön által tanult szakmában gyártott termékek eladásakor, döntését indokolja! Hogyan alakítaná ki a bolt belső és külső terét? Készítette: Császár Judit

Értékesítés fogalma, célja   Értékesítésen azt a marketing tevékenységet értjük, amelyet a termelő/szolgáltató és kereskedő vállalatok haszonszerzési céllal valósítanak meg, hogy termékeket, szolgáltatásokat és készleteiket a fizetőképes kereslettel rendelkezőkhöz eljuttassák. Az értékesítési folyamat során a termék eljut a termelőtől a fogyasztóig és ennek során különböző értékesítési csatornákat járhat be. Készítette: Császár Judit

Legjellemzőbb értékesítési csatornák: Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Az értékesítési csatorna kiválasztásánál több tényezőt is figyelembe kell venni pl.: A piac jellemzői Fogyasztók elvárásai a termékkel szemben A termék jellege A nyereségesség teljesülése Az értékesítési csatorna hossza   Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Az eladás folyamata Különbözőképpen bonyolódik le az áru jellegétől, az értékesítési módtól függően. Vannak azonban olyan részek, melyek minden értékesítésnél megtalálhatók.   Ezek a következők: a vevő fogadása, az áru bemutatása, ellenérték elszámolása az áru csomagolása, elköszönés a vásárlótól. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 1. A VEVŐ FOGADÁSA: az értékesítés a vevő köszöntésével kezdődik, a köszöntés legyen kedves, udvarias, napszaknak megfelelő köszönés, nagy alapterületű kereskedelmi egységekben nem kell köszönni (kivétel hagyományos részt), az eladó köszönjön először, az érdeklődés elfogadott formái, bizonytalan vevő esetén az eladó ajánlja fel segítségét, a határozott vevő csak akkor igényli a segítséget, ha a keresett terméket nem találják, fontos a vevők segítése az üzletben való tájékozódáshoz   Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 2. AZ ÁRU BEMUTATÁSA: 2.1. Személyes árubemutatás: lehetőség van több termék bemutatására és a vevő meggyőzésére, csak kifogástalan árut mutassunk be, engedjük, hogy a vásárló saját maga is kipróbálhassa a terméket, az árut a vevő igényeinek megfelelően prezentáljuk, óvatosan közöljük az árakat, ugyanolyan bánásmódban részesítsük a szerényebb összegért vásároló fogyasztót, mint azt, aki nagyobb értékben vásárolt. akkor is maradjunk udvariasak, ha a vevő eláll vásárlási szándékától, vagy csak nézelődik, a vevő ismerje meg az áru használat szempontjából lényeges tulajdonságait, a vevőket érkezésük sorrendjében kell kiszolgálni, a nem előrecsomagolt terméket a vevő előtt kell lemérni, Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 2.2. Személytelen árubemutatás: amikor az áru önmagát adja el, fontos az áru csomagolása, kinézete és kihelyezése, az életszerűen bemutatott termékek több áru együttes vásárlásra ösztönöznek, bevett eladási forma a vevő „végig vezetése” az eladótéren,   Készítette: Császár Judit

3. AZ ELLENÉRTÉK ELSZÁMOLÁSA: a pénztáros kedvesen, gyorsan és pontosan kell, hogy lebonyolítsa az ellenérték elszámolását, a pénztáros blokkot vagy kérésre készpénzfizetési számlát állít ki: a számla lehet a gépi vagy kézzel írt számla, érteni kell a bakkártyás fizetésekhez és a mérleg kezeléséhez is, mindig a megfelelő számú pénztárt működtessünk, lényeges a pénztáros szolgálatkész viselkedése, szakszerűsége, Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 4. AZ ÁRU BECSOMAGOLÁSA: az ellenérték elszámolás után be kell csomagolnunk a terméket, a csomagolás reklámcélokat is szolgálhat, vannak olyan áruk, amelyek szakszerű csomagolást igényelnek, ha a vevő kifejezett kérésére különleges csomagolás történik, külön díjat számolnak fel, az ajándéktárgyakat, luxuscikkeket különleges díszcsomagolásban értékesítik, a díszcsomagolás elkészítése többnyire az eladók feladata. Készítette: Császár Judit

5. AZ ÉRTÉKESÍTÉS UTÁNI TEENDŐK:   Az eladó teendői nem zárulnak le az eladással. Különböző szolgáltatások segíthetik a vásárlási döntést, melynek felajánlását a kereskedő teszi meg. Készítette: Császár Judit

Bolti értékesítési módok:  Hagyományos értékesítési mód Önkiszolgáló értékesítési mód Önkiválasztó Minta utáni értékesítési mód Készítette: Császár Judit

Bolt nélküli értékesítési módok: Automata értékesítési mód Csomagküldő értékesítési mód Mozgó értékesítés Teleshop Elektronikus vásárlás Készítette: Császár Judit

Bolt elárusító terének és külső környezetének kialakítása Az épület külső képe:   Az épület külső képének – homlokzatának – részei: a cégfelirat, a be és kijárat, valamint a kirakat. Az épület homlokzatának vásárlási kedvet kell ébresztenie, alkalmazkodni kell környezetéhez, összhangban kell lennie az üzlet jellegével. A cégfelirattal szembeni követelmény, hogy tájékoztassa a vásárlókat az árusított cikkek jellegéről, az egység elnevezéséről, üzemeltetőjéről s egyben figyelemfelkeltő, reklámhatású legyen. A be- és kijárat kialakításakor elsődleges szempont a vevőáramlás zavartalanságának biztosítása. Célszerű – különösen önkiszolgáló boltokban – a be- és a kijárat elkülönítése. A kirakat az egyik leghatékonyabb eszköz a vevők figyelmének felkeltésére. A kirakat megtekintésével szerzik a vásárlók az első benyomást az üzletről, becsalogatja, vásárlásra készteti őket, ugyanakkor a rendezetlen, elhanyagolt kirakat ellenkező hatást válthat ki. A kirakat – a vevők figyelmének felkeltésén túl – tájékoztatást nyújt az üzlet választékáról, valamint meghatározott árukat reklámoz is. Készítette: Császár Judit

A bolt helyiségei és belső képe  A kiskereskedelmi egységek helységeit a következőképpen csoportosíthatjuk: a) elárusító helyiség b) üzemi helyiségek: - átvevő és árukészítő helységek - raktárak - iroda - szociális helyiségek Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Az elárusító helyiség kialakításánál egyidejűleg több követelményeknek kell eleget tenni: a vevők számára kényelmes, kellemes vásárlási környezetet kell biztosítani az eladók részére megfelelő munkahelyi körülményeket kell biztosítani, emellett meg kell teremteni a kényelmes, biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani kell az áruk áttekinthető elhelyezkedését, állaguk, minőségük megóvását   Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit 20. Tétel Ön eladóként dolgozik a saját vállalkozásában. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie, hogy sikeres legyen? Készítette: Császár Judit

A sikeres eladó tulajdonságai Szaktudás   Kereskedő csak szakképesített személy lehet. A szakképesítés azért kell, mert speciális tudást követel meg a különféle áruk tárolása, kezelése és egy kereskedelmi egység vezetése. A nem szakképzett az élelmiszeriparban dolgozóknak - ide értve a gyártókat és a forgalmazókat is - a munkába lépést követő egy hónapon belül közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, minőségbiztosítási és környezetvédelmi minimumvizsgát kell tenniük, hogy tevékenységüket törvényesen folytathassák. 5 évente viszont minden dolgozónak - függetlenül attól, hogy szakképzett-e vagy sem -, kötelező továbbképzésen részt venni. Boltvezető csak szakképesített személy lehet! A szakképesítésen túl minden élelmiszergyártónak és kereskedőnek 5 évente kell továbbképzésen részt vennie a következőkből: - Közegészségügy - Élelmiszer-higiénia - Minőségbiztosítás - Környezetvédelem Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Képességek Képesség: azokat az egyéni - az egyik embert a másiktól megkülönböztető - sajátosságokat nevezzük képességnek, amelyek valamilyen cselekvés vagy cselekvések sikeres végrehajtásának lehetőségét, alapját biztosítják. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit A képességek kialakulásának hátterében egyaránt jelen vannak a genetikusan örökölt és a környezeti tényezők egymásra hatásai. Egy-egy különleges érzék, nem mindenkinél meglevő képesség feltétlenül fontos némelyik foglalkozás választásához. (Pl.: zenei érzék, jó hallás az énekesnek, műszaki érzék és készügyesség a rádió és televízió szerelőnek, kreativitás a web tervezőnek vagy virágkötőnek. Viszont egy mezőgazdasági gépkezelőnek nem feltétlenül kell jó hallás vagy szépérzék.) Nézzünk néhány példát, hogy melyek lehetnek a különféle szakmákhoz szükséges alapképességek: - Alak és formaérzék: képzőművész, iparművész, fazekas, ötvös, cukrász számára - Megfigyelőképesség: rendőr - nyomozó, atomerőművi gépkezelő számára - Íz- és szagérzék: szakács, cukrász, borász számára Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Készség: A készségek mindig cselekvéssorokból, műveletsorokból állnak és megfigyelés közben alakulnak ki, gyakorlással fejleszthetőek. (Például: problémamegoldás, együttműködés, kreativitás, önálló munkavégzés, szervezési készség, vezetési készség.) Szakmai készség: A szakképesítésre jellemző munkatevékenység automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül működő összetevője. (Például: gyakorlatias feladatértelmezés, környezet tisztántartása, módszeres munkavégzés, ismeretek helyén való alkalmazása, problémamegoldás, hibaelhárítás) Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Magatartás Az értékesítés minden formája meghatározott magatartásformát követel meg. Az eladónak mindig törekednie kell a vevő problémájának megoldására. Persze az sem jó, ha ezt túlbuzgón teszi, mert akkor erőszakosnak tűnhet és ellentétes hatást ér el. A helyes magatartás egyik fő eleme az eladó figyelme, amit a vevőre irányít. A vevő felé fordul, udvarias és barátságos vele, meghallgatja, hogy mit szeretne, a kérdésére válaszol, tisztázó kérdést tesz fel, ha nem érti pontosan, amit a vevő mond, vagy amit akar, és a lehető leggyorsabban adja, amit kér tőle. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Magatartás Az eladónak kerülnie kell a túlzásokat: mozdulatokban, hanglejtésben, szélsőségeket a beszéd témájában stb.! Viselkedjen mindig udvariasan, tartózkodóan! Ugyanakkor ne legyen túl merev sem, mert akkor úgy tűnhet, elhallgat, rejteget valamit, vagy nem akar együttműködni. A következő viselkedési formák NEM javasoltak: személyeskedés, faggatózás, pletykálkodás, győzködés, flegmaviselkedés, a munkáltató vagy munkatárs szidása a vevők füle hallatára, hosszasan beszélni és elterelni ezzel a vevő figyelmét, vagy lényeges információt elhallgatni, stb. Ha így viselkedik, akkor elriasztja vevőket, és azok nem fognak visszatérni a boltba. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Külső megjelenés   Az eladó magatartása befolyásolja az élelmiszerek tisztaságát. Élelmiszerek értékesítésénél kötelező munkaruhát viselni! Védő ruhát és eszközöket az adott élelmiszereknek megfelelően kell viselni! Az ápolt külső elemei: tisztán tartott test, rövid köröm, ápolt, undort keltő bőrbetegségektől mentes kéz. A kézmosás minden esetben kézfertőtlenítést is kell, hogy legyen, egyébként a kézen előforduló kórokozókat kellő biztonsággal nem tudjuk eltávolítani, elpusztítani. Kezet kell mosni a munkavégzés megkezdése előtt, a különböző munkafolyamatok elvégzése, a WC használat és az orrfújás, illetve minden más olyan tevékenység után,amely során a kéz szennyeződhetett, fertőződhetett. Készítette: Császár Judit

A higiénikus magatartás megnyilvánulásai: - A dolgozó testét tisztán tartja. - Tiszta munka- és védőruhát visel. - Ügyel a kezek és a körmök tisztasága. - Csak a kijelölt helyen étkezik és dohányzik. - Nem visel gyűrűt, körömlakkot, műkörmöt, fülbevalót. Készítette: Császár Judit

Készítette: Császár Judit Fejlődés képessége   Az innováció minőségi változás, ami a fejlődés elsődleges mozgatórugója. Ezekhez a helyzetekhez rugalmasan és gyorsan kell tudnunk alkalmazkodni, hogy talpon maradhassunk. Akiben nincs fejlődési képesség, nem fog tudni lépést tartani a piac többi résztvevőjével. Jövedelme nem fog növekedni, sőt hosszú távon egyre csökken! Forrás: http://www.arpadtiszk.hu/Documents/Tananyagok/Kresz_D/VEGLEGES_Kresz_Di_na_modulf_zet_2010.0411SZBM.pdf Készítette: Császár Judit