PÉNZÜGYI ISMERETEK

A gazdaságpolitika fogalma A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. Kormányzati szintű kategória, az ország egészére vonatkozó gazdasági célok és eszközök összességét tartalmazza. Gazdaságpolitika a gazdaság mozgásába történő tudatos és célszerű beavatkozás. A kormány feladata célok kijelölése, megvalósítása az állami vezetés feladata.

A gazdaságpolitika A gazdaságpolitika lehet: expanzív, (fejlesztő, kiterjesztő), restriktív, (visszafogó, szűkítő). A gazdaságpolitika gyakorlatában két elem különíthető el a célok és a cselekvések időhorizontja figyelembevételével: a gazdaságpolitikai stratégia, a gazdaságpolitikai taktika. A cselekvés módja szerint lehet: gazdaságpolitikai koncepció, gazdaságpolitikai gyakorlat.

A gazdaságpolitikai eszközrendszer a) magatartásra utasító eszközök: termeléspolitika, árpolitika, bér- és munkaerő-politika, külgazdasági politika. b) magatartást indukáló eszközök: rendszerszabályozási politika, folyamatszabályozási politika, információs politika, c) magatartást egyeztető eszközök.

Gazdaságpolitikai arzenál Makrogazdasági eszközök Mikrogazdasági eszközök Társadalompolitikai eszközök - Monetáris politika - Költségvetési (fiskális) politika - Árfolyam politika - Versenypolitika - Iparpolitika - Kereskedelmi politika - Foglalkoztatáspolitika - Regionális politika - Oktatás politika - Lakáspolitika - Egészségügyi-, nyugdíj politika

Elsődleges vagy közvetlen aktorok Tevékenységük alkotmányos felhatalmazáson nyugszik a választók akaratának megfelelően – működésük tehát legitim. Belföldiek állam parlament kormány központi közigazgatási szervek központi bank Külföldiek nemzetek feletti intézmények nemzetközi intézmények nemzetközi szerződések

Másodlagos vagy közvetett aktorok Szövetségek pártok tényleges szövetségek közjogi jellegűek magánjogi jellegűek lobbyk Tanácsadók tanácsadó intézmények szakértői testületek, tanácsok, csoportok

A pénzügypolitika A pénzügypolitika azon makroszintű döntések, intézkedések összessége, amelyek a pénzmozgásokat, pénzkapcsolatokat meghatározzák. A pénzügypolitika nem más, mint a pénzügyi rendszer működését biztosító alrendszerek és jogszabályok összessége. A gazdaságpolitika totalitás, kerek egész, részei vannak. A rész és az egész között ok-okozati összefüggés van. Mindegyik egyenlő, de mégis a pénzügypolitika az első, mivel mindent a pénz mozgat. Fiskális politika: az állam gazdálkodása az államháztartás keretében történik. Az államháztartás alrendszerei: a központi kormányzat költségvetése, az elkülönített állami pénzalapok költségvetése, a helyi önkormányzatok költségvetése a TB költségvetése. A költségvetési politika alkalmazásának módjai: bevételek szabályozása (adóztatás), kiadások szabályozása (kormányzati kiadások), bevételek és kiadások együttes szabályozása. A devizapolitika olyan döntések, intézkedések összessége, amely a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának és az egyensúly fenntartásának a feltételeit és eszközrendszerét adja. Eszközök: gazdasági: alkalmazása döntési szabadságot ad a folyamat résztvevőinek, adminisztratív: alkalmazása kötelező, hiánya szankciókkal jár.

A pénzügyi politika feladatai - a gazdaságban keletkező jövedelmek feladatokkal arányos elosztása a jövedelemtulajdonosok között; - az áru-pénz egyensúlyhoz szükséges vásárlóerő szabályozása a gazdaság fő piacain; - ösztönzés a gazdasági hatékonyság javítására, a jövedelemtermelő képesség fokozására, hogy az egyéni és vállalkozási teljesítményekkel arányos jövedelmek képződjenek;

A pénzügypolitika részei A költségvetési vagy fiskális politika a közvetlen állami pénzügyi kötelezettségekre és a gazdaságpolitikát szolgáló állampénzügyi beavatkozásra vonatkozó koncepciók, elvek, döntések összefüggő rendszerét jelenti. A monetáris politika intézményi kereteit azon pénzügyi intézmények jelentik, amelyek a gazdaságban a likviditást biztosítják. Ezek: monetáris hatóságok monetáris intézmények nem monetáris intézmények A monetáris politika alkalmazásának sarkalatos pontja a célkitűzések meghatározása. Ezek: végső célkitűzések, közbeeső célkitűzések, operatív célkitűzések. A devizapolitika olyan döntések, intézkedések összessége, amely a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának és az egyensúly fenntartásának feltételeit és eszközrendszerét adja. Lehet gazdasági eszközökről beszélni, és lehet adminisztratív eszközökről beszélni. A devizapolitika több részterületből épül fel, ezek: nemzetközi pénzforgalmi politika, valuta-árfolyampolitika, fizetési mérleg politika nemzetközi hitelpolitika, tartalékpolitika.

PÉNZ FOGALMA Általánosan elfogadott fizetőeszköz, amely alkalmas - fizetési tranzakciókra (forgalmi és fizetési eszköz) - megtakarításra (felhalmozás eszköze) - értékbeli nyilvántartás, összehasonlítás készítésére (elszámolási eszköz, ármérce)

MODERN PÉNZ - belső érték nélküli hitelpénz - teremtése, megszűnése a bankrendszerben történik - sok féle pénzhelyettesítő Típusai: a) formája szerint: - készpénz - számlapénz b) létrejötte szerint: - jegybank által teremtett pénz: - jegybanki számlapénz - kereskedelmi bank által teremtett pénz: számlapénz Készpénz és számlapénz is képes az összes pénzfunkció betöltésére.

A pénzek tartalmi és technikai csoportosítása Kétfajta szempont, négyfajta pénz mátrixszemléletben Jegybankpénz Banki pénz Számlapénz bank, államháztartás vállalat, lakosság, államháztartás Készpénz vállalat, lakosság, bank

MODERN PÉNZHELYETTESÍTŐK Monetáris piacok sok olyan pénzügyi terméket hívtak életre, amelyek a pénzfunkciókat nagyrészt képesek betölteni. Ezek a pénzhelyettesek. Technikai pénzhelyettesek: csak forgalmi eszköz funkciót tudják betölteni, Pl: bankkártya, elektronikus pénztárca, pontgyűjtő kártyák, egészségkártya, étkezési utalvány, üdülési csekk, Közgazdasági pénzhelyettesek: fizetési és forgalmi eszköz funkciót is be tudják tölteni Pl: váltó, értékpapírok, hitelkártyák, utalványok

Pénzkínálat MNB-ben alkalmazott mérőszámok KÉSZ- PÉNZ JEGY- BANKI BETÉT LÁTRA SZÓLÓ TARTÓS BETÉT KÖTVÉNY ÁLLAM M0 M1 M2 M3 M4

PÉNZ KERESLETE - KINÁLATA Pénzkereslet = MD=MDT(Y)+MDSP(r)=MD(Y,r) Pénzkínálat = MS : jegybanki monetáris politikától függ Egyensúlyt a kamatlábak teremtik meg: r MS MD

Hogyan teremt pénzt a JEGYBANK? hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak: - direkt módon: jegybanki számláján hitelösszeg jóváírása - indirekt módon: értékpapír vásárlással • váltó viszontleszámítolással: a kereskedelmi banknál lévő váltókat megvásárolja egy csökkentett áron repo ügylettel: jegybank értékpapírt vesz a kereskedelmi banktól, és megállapodnak, hogy a kereskedelmi bank egy későbbi időpontban visszavásárolja azt egy ma meghatározott áron. b) valuta, deviza, aranyvásárlás a kereskedelmi bankoktól

Hogyan teremt pénzt a KERESKEDELMI BANK? hitelt nyújt a gazdasági szereplőknek - direkt módon: számlapénzt jóváír - értékpapírt vásárol a gazdasági szereplőktől: pénzhelyettesítőt számlapénzre váltja valuta, deviza vásárlással Kereskedelmi bankok pénzteremtésének korlátja: csak annyi számlapénzt teremthet, hogy - mindig képes legyen készpénzre váltani a számlapénzt - mindig fenntartsa a jegybanknál kötelezően elhelyezendő tartalék szintjét Kereskedelmi bankok pénzteremtését meghatározza: 1. készpénz mennyiség jegybanki pénzteremtés 2. kötelező tartalékráta nagysága

A pénzteremtés A jegybankok és a kereskedelmi bankok hitelnyújtással és devizavásárlással teremthetnek pénzt. A jegybank: készpénzt vagy számlapénzt A kereskedelmi bank: csak számlapénzt teremt. Pénzteremtés függ: A bankrendszer szintjétől (egyszintű vagy kétszintű). Jegybanki vagy kereskedelmi banki pénzteremtésről van szó. A kereskedelmi bankok pénzteremtésének korlátozása a monetáris politika keretében történik.

PÉNZMULTIPLIKÁTOR A multiplikátor jelzi, hogy a jegybankpénz mennyisége (készpénz, ami keres. bankokban számlapénzzé alakul) hányszorosára növekszik adott időszak alatt. Példa: m = 1/0,25 = 4 pénzállomány növekedése= ΔM= 6millió teljes pénzállomány = M= 2mill+6mill=8millió

A megtakarítás és a beruházás kapcsolata A megtakarítás egy adott időszak jövedelmének az adott időszakban fogyasztásra fel nem használt része: S=Y-C A megtakarítók jelenbeli pénzt kínálnak felhasználók jövőbeli pénzéért. Tehát a pénzügyi piacon különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát. A befektetés magában foglalja azokat a tranzakciókat, amelyek révén jelenbeli pénzt jövőbenire váltunk. A beruházás anyagi javak vásárlását jelenti. A pénzügyi piac a pénz és a tőke cseréjének a helye. Tehát a pénzügyi piacon különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát. Pénzmegtakarítás esetén nem költjük el pénzünket, hanem a jelenbeli megtakarítást jövőbeni megtakarításra cseréljük. Abból indulunk ki, hogy ma rendelkezünk 1 Ft-tal, s az a kérdés, hogy mennyi lesz az első, második, „n” év végén e pénzegység értéke. 1 Ft egy év múlva esedékes jövőbeni értéke 1+r, ahol „r” a piaci kamatláb (elvárt hozam). FV=PV(1+r)n Ahol: FV=jövőérték, PV=induló befektetés (jelenérték), n=idő (év), r=kamatláb. A fenti képlet tulajdonképpen egy kamatoskamat-számítás. Tételezzük fel, hogy befektetünk 1000 Ft-ot, és a kockázat, lejárat, stb. tényezőit is magában foglaló elvárt hozam 15%. A jelenbeli 1000 Ft egy év múlva esedékes jövőbeni értéke pedig 1000 x (1+0,15)=1150 Ft; két év múlva esedékes jövőbeni érték pedig 1000 x (1+0,15)x(1+0,15)=1322,5 Ft. Ha a kamatláb 15%, akkor a jövedelemtulajdonosok számára a jelenbeli 1000 Ft ugyanannyit ér, mint ha egy év múlva 1150 Ft-hoz jutnak. A pénz jelenértéke: MA kifizetünk 100 Ft-ot, ezzel szemben áll egy jövedelemáramlás, melynek minden eleme más-más értéket képvisel (hiszen különböző időpontokban keletkeznek), minden elemet a jelenre vetítjük, s azt vizsgáljuk, hogy mennyit ér a pénzáramlás MA. PV=FV/(1+r)n A fenti műveletet jelenérték-számításnak (diszkontálásnak) nevezzük. Az első év 40 Ft-ja jelenértékét tekintve nem 40 Ft-ot ér, hanem 40/(1+r). A második 40 Ft esetében még kevésbé mondhatjuk el, hogy 40 Ft-ot érne, annak jelenértéke 40/(1+r)2 , és így tovább a következő évekre. Ha az elvárt hozam 15%, akkor az egy év múlva esedékes 40 Ft jelenértéke 40/(1+0,15)=34,78 Ft.

Megtakarítás alapvető formái anyagi beruházás, értékpapír-vásárlás (részvény, kötvény), lekötött bankbetétbe helyezés pénzkészlettartás (készpénz vagy látra szóló betét formájában) pénz-megtakarítás Értékpapír: vagyoni értékű jogot megtestesítő, forgalomképes okirat, vagy számlán megjelenő összeg, elektronikus jel. Az értékpapír-vásárlás újonnan kibocsátott papírok (részvény, kötvény) vásárlását jelenti. Betétek és készpénzkészletek esetén az év végi és az év eleji állományok különbsége jelent megtakarítást az adott évi jövedelemből, ami lehet negatív is. Ugyanígy elvileg lehet negatív: az anyagi beruházás: készletek szintjének csökkenése esetén; és az értékpapír-vásárlás, lekötött bankbetétbe helyezés is lehet negatív, mint nettó hitelfelvétel (mint negatív betétképzés) miatt. Pénzmegtakarítás esetében nem költjük el a pénzünket. Értékpapír-vásárlás, lekötött bankbetétbe helyezés esetén oda adjuk másnak, míg pénzkészlettartás esetén nem adjuk oda másnak, csak a felhasználásra való tartózkodásra van szükség (hitelpénz esetében).

A megtakarítás útja Önfinanszírozás: a megtakarítás a beruházónál képződik A megtakarító pénze újraelosztással a beruházóhoz kerül: végleges újraelosztással (adók és támogatások, közadakozások stb.) ideiglenes újraelosztással 1. ideiglenes közvetlen újraelosztással (pl. kötvény) 2. ideiglenes közvetett újraelosztással (pl. valamely pénzintézeten keresztül: lekötött bankbetétek - bankhitelek) A bankrendszer pótlólagos pénzteremtése: implicit újraelosztás a pénzkészletet tartók és a beruházók között.

A finanszírozás formái Önfinanszírozás: a vállalatnál felmerülő tőkeigény fedezésére elegendő a saját maga által létrehozott nyereség visszaforgatott része (a megtakarítás a beruházónál képződik). Végleges újraelosztás: az állami költségvetésre jellemző, amely az adók, járulékok, stb. beszedése révén véglegesen pénzt von el a háztartásoktól, vállalatoktól, és ezt osztja el. Közvetlen ideiglenes újraelosztás (pénzügyi piacok használata): valamennyi gazdasági szereplő számára adott, hogy pénzügyi piacokon kíséreljen meg tőkéhez jutni gyakran – de nem feltétlenül – értékpapírok formájában. Pl. kötvény Közvetett ideiglenes újraelosztás: valamely pénzintézeten keresztül, főleg lekötött bankbetétek és ezek alapján nyújtott bankhitelek formájában. Hitelpénzrendszer esetén a kereskedelmi bankok pótlólagos pénzteremtéssel újraelosztást hajtanak végre a pénzkészlettartók és a beruházók között. A különböző megtakarítási formák teljesen fokozatos átmenetet biztosítanak a készpénztartástól a közvetlen anyagi felhalmozásig: készpénz, átutalási betétszámla, látra szóló takarékbetétkönyv, határidős takarékbetétkönyv, takaréklevél, másodlagos piaccal rendelkező fix kamatozású államkötvény, fix kamatozású kötvény garancia nélkül, változó kamatozású kötvény, elsőbbségi részvény, részvény, közvetlen anyagi felhalmozás.

A pénzügyi közvetítés és intézményei A pénzügyi közvetítő rendszer intézményei a gazdaságban fellelhető szabad pénzeszközöket áramoltatják egyik szereplőtől a másikhoz. Közvetlen pénzügyi közvetítés: a tőkeáramlás közvetlen formája, a megtakarítás közvetlenül cserél gazdát. (a befektető maga hozza meg a döntést és viseli a kockázatot) Közvetett pénzügyi közvetítés: egy közvetítő intézmény bekapcsolódik a folyamatba, a végső döntéseket ő hozza. Megtakarítások felhasználói Pénzügyi közvetítők Megtakarítások

A megtakarítások áramlásának irányai értékpapír értékpapír Megtakarítás Értékpapír- kereskedők A megtakarítás végső felhasználója pénz pénz Befektetési alapok Biztosítók Nyugdíjalapok Finanszírozó társaságok Takarék-pénztárak Kereskedelmi bankok értékpapír közvetett követelések pénz pénz

A pénzáramok összevetése Megtakarító Pénzügyi piacok Beruházó Különböző időpontokban megjelenő pénzek cseréjének tere Jelenbeli pénzt cserél jövőbeni pénzre Jövőbeni pénzt cserél jelenbeli pénzre Különböző időpontban esedékes pénzáramok összevetése Pénzügyi alapszámítások Jelen- és jövőérték számítás Speciális pénzáramok értékelése Kamatok és hozamok

A számítások során használt alapfogalmak Kamat Kamatláb (r) Kamatozási időtartam A kamatláb érvényességi ideje (futamidő) Konverziós periódus Kamatszámítási módszerek egyszerű kamatozás kamatos kamatszámítás

Hogyan mozog a pénz a modern gazdaságokban? VÁLLALATOK bérfizetés HÁZTARTÁSOK vásárlás adók adók ÁLLAM megtakarítások hitelfelvétel finanszírozási források hitelfelvétel PÉNZÜGYI RENDSZER (BANKOK, TŐZSDE, STB)

PÉNZÜGYI RENDSZER A pénzügyi intézményrendszer az a piac, ahol a kölcsönözhető, szabad pénzek kínálata és kereslete találkozik. kamat: pénzkölcsönzés díja kamatláb % hitelkereslet hitelkínálat millió forint

PÉNZÜGYI RENDSZER A megtakarítások és azok felhasználóinak találkozási helye maga a pénzügyi rendszer. A gazdasági rendszerben 3 alapvető piac működik: az erőforráspiac: a termeléshez az erőforrások megszerzését biztosítja (föld, munkaerő, tőke) a termékpiac: a gazdaságban forgalmazott termékek megszerzésének helye a pénzügyi piac: a pénz, a tőke és az értékpapírpiac összességét jelenti.

TŐKEÁRAMLÁS FORMÁI Megtakarítók és felhasználók között pénzáramlás két formában valósulhat meg: - közvetett: a megtakarítóktól a felhasználókhoz közvetítő intézmények segítségével jut el a tőke, a bankok összegyűjtik, majd átalakítják a szabad pénzeket olyan lejáratúvá és olyan nagyságúvá, amilyenre a hitelfelvevőknek szüksége van - közvetlen: megtakarítók és felhasználók közvetlenül kerülnek kapcsolatba, helyszíne a piac. A megtakarítók értékpapírokat kapnak pénzükért.

PÉNZÜGYI RENDSZER 3 előnyt nyújt a gazdaság szereplőinek: Keresés minimalizálás: Megkönnyítik a hiteligénylők és a kölcsönözhető pénzzel rendelkezők egymásra találását. Transzformálás: Összegyűjtve a kisösszegű megtakarításokat, átalakítják a szabad pénzeket olyan lejáratúvá és olyan nagyságúvá, amilyenre a hitelfelvevőknek szüksége van. Kockázatminimalizálás: A pénzügyi intézmények viselik annak a kockázatát, hogy az adós nem fizet. A pénzügyi piacok pedig olyan diverzifikálási lehetőségeket nyújtanak a befektetőknek, amellyel csökkenteni tudják a kockázatokat.

PÉNZÜGYI RENDSZER ELEMEI 1.) pénzügyi intézmények: bankok, befektetési társaságok, és biztosítók, nyugdíjpénztárak 2.) pénzügyi piacok: pénzpiacok tőkepiacok

A pénzügyi piac A pénzügyi piac a pénz és a tőke cseréjének helyszíne. Itt határozódik meg a rendelkezésre álló hitel összege, kialakul a piaci kamatláb, és ezzel együtt az értékpapírok árfolyama. Csoportosítása: Eszközök jellege szerint: értékpapír, bankbetét, deviza Lejárat szerint: pénzpiac, tőkepiac Kibocsátási mód szerint: nyílt piac, zárt piac Forgalmazás szerint: elsődleges piac, másodlagos piac Kötési mód szerint: azonnali, határidős

A monetáris politika célkitűzései Végső célkitűzés: gazdasági növekedés üteme inflációs ráta külső egyensúly ár- és belső stabilitás, valamint az erőforrások kiegyensúlyozott nemzetközi allokációja. Közbenső célkitűzés: Olyan aggregátumok beállítása, melyek nincsenek közvetlenül a monetáris hatóságok ellenőrzése alatt. Nem lehet együtt szabályozni az: árakat és kamatokat, valamint; a pénzmennyiséget. Operatív célkitűzés: A monetáris hatóságok közvetlen ellenőrzési lehetősége. Nyújtott hitelek összege Rövid lejáratú pénzpiaci kamatszint Monetáris bázis aktív szabályozásával.

A monetáris politika eszközei Direkt eszközök: a monetáris hatóság közvetlenül határozza meg a szabályozandó tényezőt, annak értékét. Hitelkorlátok előírása Kamatplafon előírása Viszontleszámítolási plafon Indirekt eszközök: a központi bank előírásai közvetett hatást gyakorolnak a bankok tevékenységére. Kötelező tartalékráta Refinanszírozás (klasszikus, repo, váltó viszontleszámítolás) Kamatpolitika Nyílt piaci műveletek (aktív pénz- és tőkepiaci beavatkozás) Árfolyam-politika Erkölcsi ráhatás

Befektetési jegyek Az értékpapíroknak egyre népszerűbbé váló csoportját alkotják a befektetési jegyek, amelyek egy úgynevezett befektetési alap vagyonából való részesedést testesítenek meg. A befektetési alapoknak, s így a befektetési jegyeknek két alaptípusa ismert: A zárt végű befektetési alapok meghatározott időtartamra (hazánkban általában három, vagy annál több évre) jönnek létre, s az alapok induló tőkéje az élettartam alatt nem csökkenhet. A nyílt végű befektetési alapok határozatlan időtartamra jönnek létre, s tőkéjük is az élettartam alatt folyamatosan változik.

A befektetési alapok A nyílt végű befektetési alapok előnyei: Könnyű a pénzt bennük elhelyezni. Folyamatosan szakemberek figyelik a befektetést. Kedvező hozam lehetősége. Egyszerű a használatuk. Biztonságosak. Nettó eszközérték: alatt a befektetési alap vagyonának az alapot terhelő kötelezettségekkel csökkentett része. A befektetési alapok vagy értékpapírokba, vagy ingatlanba fektethetnek. Ez alapján megkülönböztethetünk: értékpapíralapokat és ingatlanalapokat.

A befektetési alapokat többféle szempont szerint csoportosíthatjuk 1. Befektetési kör szerint: nyilvános kibocsátású alap zártkörű kibocsátási alap 2. Időtartamuk alapján: zárt végű alapok nyílt végű alap Típusai: kötvényalap Részvényalap pénzpiaci alap vegyes alap speciális alap

A befektetési alapokat többféle szempont szerint csoportosíthatjuk 3. Befektetés iránya, jellege szerint: ingatlanbefektetési alap értékpapír-befektetési alap 4. Értékpapír eredete szerint: - belföldi alapok - külföldi alapok - deviza alapok 5. Jövedelem szétosztása szerint: jövedelmet rendszeresen felosztó jövedelmet automatikusan újrabefektető

Származékos termékek - Származékos terméknek (derivatívok) általában azokat a pénzügyi piacokon forgalmazott termékeket nevezzük, amelyeknek értéke valamely más, elsődleges tőzsdei vagy tőzsdén kívüli értékpapír árfolyamától függ. Hagyományos értelemben a származékos termékek piacait: - árutőzsdei cikkekre, - részvényekre, - részvényindexekre, - kamatlábakra és - devizaárfolyamokra vonatkozó határidős kötések jelentik, ahol ezeknek a határidős kötéseknek az árfolyama az előbb felsorolt termékek árfolyamától függ. - Közgazdasági tartalmát tekintve három nagy csoportot különböztetünk meg: - határidős ügyletek, - opciós kötések, - swap-ügyletek. - Az adott termék a tőzsdén jegyzett, vagy a tőzsdén kívüli forgalomban szerepel.

EGYÉB ÉRTÉKPAPÍROK Váltó A váltó egy törvény által szabályozott, meghatározott alaki követelmények szerint kiállított fizetési kötelezettség. A váltó szereplői: a kibocsátó, címzett a rendelvényes, a kezes. A váltó funkció fizetési eszköz hiteleszköz biztosíték befektetési eszköz

EGYÉB ÉRTÉKPAPÍROK Csekk A csekk a kibocsátó írásbeli utasítása a pénzintézetnek, hogy meghatározott pénzösszeget fizessen ki a csekk bemutatójának. A csekkforgalomban való részvétel feltételei: - a kibocsátó csekk-képessége, - a kibocsátó számlája, - a számlafedezet, - a csekknyomtatvány és - a csekkszerződés. A csekk nem hiteleszköz, hanem fizetési eszköz.

EGYÉB ÉRTÉKPAPÍROK A közraktárjegy a közraktár időrendben vezetett letétkönyvének szelvényrésze, amely két összefüggő, de egymástól szétválasztható részből áll. Egyik része az árujegy, amely a tulajdonjogot, az áru feletti rendelkezés jogát testesíti meg. Másik a zálogjegy, amely a közraktárban elhelyezett áru ellenében felvett kölcsön és járulékai mértékéig zálogjogot ad. A záloglevél fix kamatozású értékpapír, amely ingatlanra vonatkozó zálogjogot testesít meg, telekkönyvi bejegyzés alapján. Csak az erre feljogosított pénzintézetek bocsáthatják ki, közforgalmú értékpapír. Kibocsátásának célja, hogy a jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitelekhez szükséges forrást részben megszerezze.

A részpiacok összefüggései Pénzpiac Tőkepiac Értékpapírpiac Miután az értékpapírpiac a pénzügyi piac szerves része, elmondható, hogy az értékpapírpiacnak is van: - elsődleges és másodlagos, - nyílt és zárt, - azonnali és határidős változata. Az értékpapírpiacokat az adás-vétel tárgya szerint (például: részvénypiac, hosszú lejáratú kötvények piaca) vagy a kibocsátók szerint (például: állampapírok piaca, záloglevelek piaca) is lehet csoportosítani. A pénzügyi piacok egyes részpiacai abban hasonlítanak egymáshoz, hogy egyaránt a pénz cseréjének a helyszínei, míg a részpiacok közötti különbségek abban jelentkeznek, hogy különböző időpontbeli pénzek cseréjének helyszínei.

A TŐZSDE A tőzsde egy különlegesen szervezett koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk (beleértve az értékpapírokat is) adásvétele szigorúan előírt szabályok szerint történik. Nyilvános, központosított és szervezett piac. A kereskedelem alapintézménye sajátosan szervezett, szigorú szabályok szerint működő nyílt piaci forma, amely koncentrálja a tőzsdére bevezetett és forgalmazott cikkek keresletét és kínálatát. A tőzsde a tőzsdére bevezetett áru keresletét, kínálatát és kereskedelmét koncentráló központi piac. A tőzsde az általa képviselt gazdasági szféra folyamatait és a tőzsdére bevezetett termékekkel kapcsolatos folyamatokat leíró információs központ. A tőzsde helyettesíthető, homogén tömegáruk koncentrált piaca, ahol szervezett keretek között, szokványok szerint zajlik a kereskedés.

A TŐZSDE A tőzsdén forgalmazott áruk jellege szerint: Árutőzsde, ahol fizikai áruk adásvétele történik. Az áruk jellegéből elsősorban az következik, hogy a megvalósuló ügyletek egy része úgynevezett effektív ügylet. a) Általános: többféle árucsoport is forgalmazásra kerül (például: hús, gabona). b) Speciális: a forgalmazott áruk egy meghatározott árucsoporthoz tartoznak, vagy az is lehet, hogy csak egyféle áru kereskedéséről van szó (például kávé). - Értéktőzsde, ahol értékpapírok, devizák, nemesfémek, stb. adásvétele történik. a) Általános: egyidejűleg kerül forgalmazásra arany, deviza és értékpapír, valamint ezekre kötött származékos ügyletek, illetve a felsorolt termékcsoportok közül legalább kettő forgalmazható az adott tőzsdén. b) Speciális: vagy csak deviza, vagy csak értékpapír kerül forgalmazásra, illetve az ezekre kötött származékos ügyletek. - Áru- és értéktőzsde: a fenti kettő fajta feladatait egyaránt ellátja.

A TŐZSDE A közgazdasági szakirodalom a fentiek figyelembevételével, a forgalmazott árucikkek alapján a következő csoportokba sorolja a tőzsdéket: egyik fő csoportot az árutőzsdék alkotják. másik csoportot az értéktőzsdék jelentik. A tőzsdéket szokás megkülönböztetni jogállásuk szerint is, ekkor lehetnek: európai vagy kontinentális típusú tőzsdék, amelyek közjogi jellegűek. angol-amerikai típusú tőzsdék, amelyek magánjogi jelleggel működnek. A tőzsdeügynök lehet bróker vagy alkusz, olyan tőzsdei bizományos, aki kizárólag megbízásból dolgozik, hivatásszerűen, megbízóikkal alkalmi kapcsolatot létrehozva. A jelen időszak brókerei általában brókercégek alkalmazottai, akik megvásárolják számukra a tőzsdetagságot. A dealerek, akik munkájukat megbízás alapján és saját számlára is végzik. Bevételei a tagság befizetéséből: - belépési díj és éves tagsági díj, - az értékpapírok bevezetési és forgalomban tartási díja és - a szolgáltatásokért fizetett díjak.

A tőzsdei szokványok A szokvány írásba foglalt szokás, amely adott piacon a racionális tevékenység létrejöttét biztosítja. Vannak: általános szokványok, különleges szokványok, a) minőségi szokványok, amelyek árutőzsdékre jellemzőek, előírják a tőzsdén jegyzett áruk szokásos (standard) minőségét, pontosan meghatározott minőségi ismérvekkel. Ez a szabványosítás. Az árutőzsdei ügyletkötést előre kialakított szerződésminták, ún. kontraktusok segítik. A kontraktus a tőzsde által kidolgozott típusszerződés. b) mennyiségi szokványok azt jelenti, hogy a tőzsdéken a mennyiséget is egységesítik, azaz meghatározzák azt a minimális mennyiséget, az ún. kötésegységet, amelyre vagy amelynek többszörösére üzletet lehet kötni.

A tőzsde Az árfolyam kialakító szerepe miatt árfolyam-meghatározó, egy-egy társaság értékét megmutató szerepe miatt vagyonértékelő szerepe van. Ugyanakkor a tőzsdéknek tőkeelosztó szerepet is tulajdoníthatunk, hiszen a tőkepiaci feltétel és hozamok meghatározásán keresztül a tőzsde közvetett tőkeáramlásban vesz részt, így rajta gazdát cserélt áruk áramlása egyben a tőkék áramlását is jelenti.

Az ügyletek csoportosítása Az ügylet célja szerint: - tényleges (effektív) ügylet: a befektető célja vásárlás esetén a megvásárolt eszköz által biztosított jogok gyakorlása, eladás esetén a birtokolt eszköz pénzre váltása; - spekuláció, amikor a befektető csak az árfolyamváltozásban érdekelt (nyereség); Az ügylet teljesítésének esedékessége szerint: - prompt vagy azonnali ügylet, - termin ügylet (határidős, opciós és swap ügyletek);

Az ügyletek csoportosítása Az üzletkötőknek a kockázathoz fűződő viszonya alapján: - spekulációs ügyletek: a befektető az árfolyam változásából kíván nyereséget elérni, ez a befektető kockázata. - fedezeti ügyletek: ahol a befektető célja nem a profit megszerzése, hanem egy másik ügylet kockázatának közömbösítése (kockázat elutasító magatartás). - arbitrage ügyletek: a befektető az árfolyamok különbözőségét igyekszik kihasználni haszonszerzés céljából. A befektető nulla kockázatot vállal, de a valóságban van némi rizikó < spekuláció esetén.

Az ügylet típusok összehasonlító elemzése Ügylet típusa Azonnali Határidős Opciós Teljesítés időpontja elvileg azonnal a jövőbeni lejáratkor, vagy pozíció zárásakor lehíváskor Termék jellege fizikai származékos vagy fizikai Kereskedés mennyisége tetszőleges szabványosított Kötelezettség vállalás mindkét fél csak a kötelezett részére, a jogosult kötelezettsége csak az opciós díj megfizetésére terjed ki Veszteség lehetősége a vevő legfeljebb a termék árát veszítheti el, az eladó vesztesége viszonylagos, az eladást követő további áremelkedés esetén nyereségtől eshet el a tőkeáttétel miatt mindkét fél az eredeti befektetés többszörösét veszítheti el a kötelezett veszteségének elvileg nincs korlátja, a jogosult legfeljebb a díjat veszítheti el Nyereség lehetősége a nyereség elvileg végtelen lehet a tőkeáttétel miatt mindkét fél az eredeti befektetés többszörösét nyerheti meg a jogosult nyeresége elvileg korlátlan lehet, a kötelezett legfeljebb a díjat nyerheti meg

Az ügylet típusok összehasonlító elemzése Ügylet típusa Azonnali Határidős Opciós Kockázat a vevő számára a vételár, az eladó számára az esetleg elmaradó haszon a tőkeáttétel mértékéhez igazodóan mindkét fél esetében nagyon nagy lehet a kötelezettnek a kapott díj sokszorosa lehet, a jogosultnak a fizetett díj nagyságával egyenlő Napi finanszírozási kötelezettség nincs, de ha az elszámolóház az azonnali ügyletek teljesítéséért is vállal garanciát, akkor van mindkét félnek finanszíroznia kell a napi veszteségeit a jogosultnak nincs, a kötelezettnek finanszíroznia kell az esetleges napi veszteségeket Biztosíték elhelyezési kötelezettség mindkét félnek alapbiztosítékot kell elhelyeznie csak a kötelezett részére van

DEVIZAPOLITIKA A devizapolitika összehangolja a belső és a külső pénzügyi rendszert, megadja a nemzetközi pénzügyi-valutáris kapcsolatok nemzeti kereteit, szabályait. A devizagazdálkodás módszerek, intézkedések, előírások, tiltások összessége, amelynek révén adott ország belső pénzügyi rendszere kapcsolódik: a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, a másik nemzetgazdaság pénzügyi rendszeréhez.

Árfolyamok A deviza iránti keresletet meghatározza: az importigény a külföldön való befektetés (tőkeexport) A deviza kínálatát meghatározza: az export, a külföldről kapott kamat és a tőkeimport. A keresleti és kínálati görbe összevetéséből meghatározható az egyensúlyi árfolyam, amely mellett a kereslet és a kínálat megegyezik, ahol a két függvény metszi egymást. D S Q Árfolyam

egységnyi külföldi valuta = több hazai pénz Az egyensúlyi árfolyamtól az árfolyam eltolódhat, felértékelődhet vagy leértékelődhet a valuta (deviza): Külföldi valuta felértékelődése (vagy hazai valuta leértékelődése) bekövetkezik, ha adott kínálat mellett nő a kereslet (pl. több az áru-szolgáltatás importigénye). Így az új egyensúlyi árfolyam magasabb szinten alakul ki. egységnyi külföldi valuta = több hazai pénz 2. Külföldi valuta leértékelődése (vagy hazai valuta felértékelődése) bekövetkezik, ha adott kínálat mellett csökken a kereslet (pl. kevesebb az áru-szolgáltatás importigénye). Így az új egyensúlyi árfolyam alacsonyabb szinten alakul ki. egységnyi külföldi valuta = kevesebb hazai pénz D S Q Árfolyam

Az árfolyam fajtái Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke. Hivatkozási valuta (deviza): amit kifejezünk. Hivatkozott valuta (deviza): amivel kifejezzük. 2 fajta kifejezése: Direkt árfolyamjegyzés: 1 forint = 50 román lej (hazai pénz külföldi pénzben vett ára) Indirekt: 1 dollár = 230 forint Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz esetében Deviza = valutára szóló követelés Az árfolyamjegyzés lehet: - egyenes (egyik az USD) - kereszt (egyik sem az USD)

Az árfolyamok fajtái Mikor melyiket használják? Valuta vételi: ha a bank valutát vesz; Valuta eladási: ha mi veszünk a banktól; Deviza vételi: bank valutára szóló követelést vesz; Deviza eladási: vállalat külföldre utal át; Deviza közép: nincs effektív átváltás, csak elszámolás! Reláció: valuta vételi < deviza vétel < devizaközép < deviza eladási < valuta eladási árfolyama Ok: pénzváltás költsége valutánál nagyobb

Árfolyamfajták rugalmas (flexibilis) rögzített (fix) kötött árfolyamok

Árfolyamok – paritások Érmeparitás: az aranyérmék súlyaránya alapján számított árfolyam. Aranyparitás: pénzhelyettesek hivatalos aranyfedezete alapján számított árfolyam. Valutaparitás: kiválasztott valutához vagy valutakosárhoz kötve meghatározott vagy meghatározódó átváltási érték. Vásárlóerő-paritás: fogyasztói kosár alapján számított árfolyam. Kamatparitás: az aktuális árfolyamok és a kamatláb eltérései alapján számított határidős árfolyam.

A FIZETÉSI MÉRLEG A fizetési mérleg fő részei: folyó fizetési mérleg, tőkeforgalom mérlege. A folyó fizetési mérleg legfontosabb része a külkereskedelmi mérleg, amely a kivitelt (exportot), és a behozatalt állítja egymással szembe, függetlenül attól, hogy az exportált, illetve importált áru vételárát kiegyenlítették-e vagy sem. nemzetközi fuvarozás és biztosítás, egyéb szállítmányozás, idegenforgalom, külföldi befektetésekkel kapcsolatos jövedelmek, magán- és állami transzferfizetéseket. A tőkeforgalom mérlege a tőkeforgalmat és a monetáris műveleteket tartalmazza és kifejezi, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlegének aktívumát milyen célokra használták fel, illetve a passzívumot milyen források finanszírozták.