Charles Robert Darwin készítette: Beregszászi Lili és Dorogi Regina 11 Charles Robert Darwin készítette: Beregszászi Lili és Dorogi Regina 11.m

Korai Pályája 1825 októberében beiratkozik az edinburgi egyetemre 1827. A cambridgei egyetemen teológiai tanulmányokba kezd 1831. december 27-én a Beagle nevű hajón elindul világkörüli útjára 1836. október 2-án érkezik vissza Angliába 1839. Megjelenik útleírásának első kiadása 1842. London közelébe Down-ba költözik; elkészíti a fajok eredetéről kialakult elméletének rövid vázlatát

Pályájának későbbi szakasza 1832 és 1837 között világkörüli úton vett részt. Megfigyeléseire alapozva állította fel a fajok eredetének elméletét, a darwinizmust. Ennek lényege, hogy valamennyi élőlénynek meg kell küzdenie fennmaradásáért. Ebben a küzdelemben azok a fajok kerekednek felül, amelyek a leginkább képesek alkalmazkodni környezetükhöz. Ez utóbbi folyamatot nevezte természetes kiválasztódás.

Az élet kialakulása Az anyag élettelen formái is állandó átalakulásban vannak. Ahhoz, hogy tudjuk, ezek a változások mikor lépik át azt a határt, hogy már élő állapotról beszéljünk, szükség lenne az élet definíciójára. Az első élőlény kialakulásáról csak hipotéziseink vannak. Egyrészt mikroszkopikus molekuláris rendszerek nem alkalmasak arra, hogy több milliárd éves maradványokat találhassunk belőlük, másrészt az élet kialakulásának mesterséges megismétlése eddig nem járt sikerrel. Feltehető, hogy az esemény valószínűsége annyira csekély, hogy csak bolygónyi méretekben, évmilliók során következhet be, véletlenül. És ha sikerülne is lombikban, nagyon kevés az esély, hogy ugyanaz ismétlődjön meg. Az első, kőzetekben fellelhető tárgyi bizonyítékok mintegy 3,4 milliárd évesek, ekkorra már a mai prokariótákkal összemérhető szerveződési szintű élőlények éltek.

Evolúciós folyamatok Az evolúció törvényszerűségeit olyan egyedek csoportján szokás vizsgálni, amelyek tényleges szaporodási közösséget alkotnak. Ez a populáció. Tekintsük egy adott populáció allél állományát. A következő generáció létrehozásakor a következő folyamatok történnek:

Mutációk Újrakombinálódás Az allélek egy része megváltozik. A változások nagy része életképtelenséget okoz, tehát nem adódik át. A többi értékét az utód élet- és szaporodóképessége fogja megmutatni. Újrakombinálódás  A meiózis átkereszteződése során az allélek más allélekkel cserélhetnek ki DNS szakaszokat; ebben természetesen a mutációjával létrejött újak is részt vesznek. Az új kombinációk értéke az utódokban nyilvánul meg.

Művei: Kevésbé ismert művei: Legfőbb művei: 1859. november 24. A fajok eredete 1871. Az ember származása és a nemi kiválasztás Kevésbé ismert művei: 1862. Az orchideák megtermékenyítéséről 1868. Az állatok és növények megváltozása a háziasítás állapotában 1869. Egy és ugyanazon növény virágainak különböző formáiról 1872. Az érzelmek kifejezéséről embernél és állatoknál 1876. A keresztező és önbeporzás hatása a növényvilágban

A fajok eredete Darwin főművének, A fajok eredetének fõbb keletkezéstörténeti dátumai: 1842-ben feljegyzéseket készít Varieties and Species címmel, ezek 35 oldalt tesznek ki, ceruzával írva. 1844-ben születik egy később "első vázlat" néven ismertté vált kézirat, amely 230 oldal hosszú. Ugyanebben az évben született végrendeletében Darwin 400 angol fontot különít el arra a célra, hogy halála esetén a könyvet megjelentessék. 1859-ben jelenik meg A fajok természetes kiválasztással való eredete, avagy a sikeres fajok fennmaradása a létét folyó küzdelemben című műve.

Hit és a Tudomány ellentéte Európában a hivatalos egyház nem fogadta nagy lelkesedéssel Darwin evolúciós elméletét, mert ellentmondott a Biblia szó szerint vett tanításainak. Ezeket az ellentmondásokat azonban nem a tudománynak kell feloldani: a kutatás saját logikája és sajátos, nagyon hatékony módszerei szerint halad. Nem vizsgálja azt, ami a vizsgálhatóság körén kívül esik, és nem cáfolja azt, ami tudományos eszközökkel nem cáfolható. Az evolúciós elmélet nem igazolja és nem cáfolja egyetlen vallás hitrendszerét sem, ezektől függetlenül halad a teljesebb megismerés felé. A tudomány semmilyen érezhető hatással nincs a vallásos hit lényegére. A tudomány és a hit kérdései különböznek: a természettudományos és a hittudományi gondolkodás századunk végén a legtöbb kultúrában ennek megfelelően szét is vált egymástól.

Evolúció-elmélet oktatása az iskolákban Manapság a hit és a tudomány között valódi ellentét tulajdonképpen csak az oktatás területén lángol fel időről időre. Azokban az országokban, ahol az állam és az egyház függetlenségét az alkotmány garantálja, az evolúció-elmélet is része az oktatásnak. Egyes vallási irányzatok, amelyek a teremtéstant szó szerint értelmezik, világnézetüknek ellentmondónak és ezért sérelmesnek tartják az evolúciós elmélet iskolai oktatását. Elsősorban az Egyesült Államokban tesznek e körök gyakran kísérletet arra, hogy jogi úton érjék el az evolúciós elmélet kitiltását az iskolákból, illetve, hogy a teremtéstant, mint alternatív tudományos elméletet bevezessék az oktatásba. Ebben a kérdésben a tudósok világnézetüktől függetlenül nagyon határozottan foglaltak állást: a teremtéstan elfogadása alapvető emberi jog, a teremtéstan azonban nem tudományos elmélet, mert olyan magyarázatokkal operál, amelyeket tudományos módszerekkel nem lehet cáfolni.

Viták munkássága körül Darwin sok dolgot nem tudott kellően megmagyarázni, de a támadások nem feltétlenül emiatt érték. Sok állítását máig nem sikerült igazolni. Tudományos körökben ma már az evolúció maga teljes körű elfogadottságnak örvend, az elmélet részleteivel kapcsolatban viszont továbbra is termékeny viták zajlanak. Az evolúció elméletét azonban a kreacionizmus és az intelligens tervezés hívei a mai napig támadják.

Darwin elméletét kiterjesztették az élővilág sejtes szerveződési szintje alatti és előtti szintekre, melynek következménye az élet élettelen anyagból való keletkezésének elmélete. Ezt sokan paradoxnak tartják. Egyes darwinisták is elismerik, hogy az élővilág legfejlettebb törzsei nem fokozatosan és évmilliók alatt egymásból alakultak ki, hanem egyszerre jelentek meg a kambrium időszak környékén. Biológusok körében is komolyan megfogalmazódott azaz elmélet, miszerint a földi élővilág idegen eredetű, mások szerint esetleg tudatos beavatkozás eredménye. Vannak azonban, akik nézeteit kiterjesztették az emberi társadalomra, mondván, hogy ott is a „legalkalmasabb" csoportok (fajták, változatok) tudnak fennmaradni, életben maradni, szelektálódni.

Charles élete: 1809-ben született Shrewsburyben, 1882-ben halt meg a Kent megyei Down községben, és ma a Westminster apátságban nyugszik. Edinburgh-ban orvosnak tanul. Később apja kívánságára Cambridge-ben teológiai tanulmányokat folytat. Itt összebarátkozik J. S. Henslow-val, a botanikus pappal. Henslow barátsága sorsdöntőnek bizonyul.

Egyetem után… Darwin az egyetemen 1831-ben végez; kapóra jön számára, hogy épp akkor indul Föld körüli útra a Beagle nevű háromárbocos. Henslow beajánlja a kapitánynak, Robert Fiztroynak, és ráveszi, hogy a hosszú út unalmát enyhítendő vigye magával Charlest. A hajó 1831. december 27-én fut ki, az út öt évig tart. Darwin mint képzett és tapasztalt naturalista tér vissza, immár forma szerint is.

Felesége: 1839-ben feleségül veszi első unokatestvérét, az erősen vallásos Emma Wedgwoodot. Emma az évek során összesen 10 egészséges gyermeket szül neki, közülük 3 kiskorában meghal.

Néhány családi fotó…

Készítették: Beregszászi Lili Dorogi Regina