Társadalmi és szervezeti kommunikáció Dr. Móré Mariann docens DEGYFK

Népszerűsítő összefoglalás Kommunikáció:= valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését.

Az emberi kommunikáció Biológiai információátadás Társadalmi információátadás Debreceni Egyetem

Biológiai kommunikáció Ösztönös, tudattalan jelzések, olyanok, amelyek az ember öntudatlan érzelmi állapotát hivatottak kifejezni. Az izgalom a szégyen jelei az arcon, félelem, láz. Debreceni Egyetem

Közvetlen emberi kommunikáció modern elmélete egy társadalmi szituációban történik, e szituációnak mindig van valamilyen értelme, minősítési lehetősége a kollektív tudatban a kommunikáció mindig társadalmilag adott viszonylatban történik fő formája a beszéd Debreceni Egyetem

Társadalmi kommunikáció A társadalmi kommunikáció: minden olyan viszonylatot magában foglal, amely az ember és a hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között létezik. felöleli két ember kapcsolatát, a tömegkommunikációs eszközökön keresztül történő információátadást, és a társadalmi intézmények között zajló információcserét.

Kommunikáció Közlések útján történő kölcsönhatás és kölcsönös cselekvés, amely az embernek a létre, az értékekre, a viszonyokra vonatkozó fogalmaival kapcsolatos. Debreceni Egyetem

Üzenet Csatorna Közlő Befogadó Információátadás Visszacsatolás kódolás dekódolás

A közvetlen kommunikáció csatornái Verbális (nyelvi) Nonverbális Metakommunikáció Debreceni Egyetem

Verbális (nyelvi) kommunikáció legbonyolultabb kódja a verbális információcserének van. hangzó formája a beszéd, írott formája a szöveg A nyelv nem maga a valóság, csak annak jele Debreceni Egyetem

A nyelv feladata biztosítsa a társadalmi tudat folyamatosságát segítségével képes az emberiség tudását átörökíteni szolgálja az emberek kommunikációját, társadalmi érintkezését Debreceni Egyetem

A nyelvi kommunikáció funkciói Kifejező (expresszív) funkció: érzelmek, akarat, indulat Felszólító (konatív) funkció: cselekvésre, állásfoglalásra, érzelmi, gondolati megnyilvánulásra Tájékoztató (referenciális) funkció: valóságra vonatkozó információk, adatok, észrevételek Esztétikai funkció: megformált, igényes, többjelentésű, stb. Debreceni Egyetem

Verbális kommunikáció Alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás. A beszélt nyelv jellegzetességei: vokális – auditív irányhoz nem kötött átvitel – irányhoz kötött percepció idő- és térbeli korlátok azonnali visszacsatolás Debreceni Egyetem

Verbális kommunikáció Alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás. Az írott nyelv jellegzetességei: vizuális strukturáltság archiválhatóság térbeli kötetlenség reprodukálhatóság teljesebb szellemi koncentráció Debreceni Egyetem

Nem verbális kommunikáció  A nem verbális jelzések szerepének felismerése a XIX. század végén kezdődött. Ezt a folyamatot elősegítette:     nyelvészet, nyelvtudomány fejlődése,    szemantika kialakulása    pszichoanalízis és mélypszichológiai iskolák   új technikai eszközök (fotó, film, videó) feltalálása.  Debreceni Egyetem

„A jó tanuló az első padban ül, ahol hárman ülnek: ő a középen, a jó tanuló, Steinmann. [...) Steinmann felel. Ez különleges, ünnepélyes pillanat. A tanár sokáig nézte a noteszt, halálos feszültség remeg az osztály felett. [...] Az egyik lehajol a füzete fölé, mint a strucc, hogy ne lássák. A másik merően szembenéz a tanárral, szuggerálja. A harmadik, idegember, egész elernyed és behunyja a szemeit: hulljon le a fejére a bárd. Eglmayer az utolsó padban egészen elbújik Deckmann háta mögé, ő nincs itt, köszönöm szépen, nem tud semmiről, őt írják be a hiányzók közé, törüljék ki az élők sorából, őt felejtsék el, béke poraira, ő nem akar részt venni a közélet küzdelmeiben. (...] a tanár becsukja a noteszt. Steinmann! -mondta egész halkan és kivételesen.

Nehéz, felszabadult sóhaj. Kivételes, ünnepélyes hangulat Nehéz, felszabadult sóhaj. Kivételes, ünnepélyes hangulat. Steinmann gyorsan feláll - a mellette ülő gyorsan kiugrik a padból, szerényen és udvariasan áll, míg a jó tanuló kimászik a padból: mint egy testőr, néma és mellékes, dekoratív szereplője egy nagy eseménynek. Maga a tanár is ünnepélyes. Oldalt ül le a székre és összetett ujjakkal gondolkodik. A jó tanuló a táblához megy és kezébe veszi a krétát. A tanár gondolkodik. A jó tanuló erre felkapja a spongyát és sebesen törölni kezdi a táblát: ebben végtelen előkelőség és önérzet van, ezzel azt akarja jelezni, hogy ő ráér, hogy neki nem kell most törni a fejét, ő nem fél, ő mindig készen van, ő addig is, míg a felelés kezdődik, valami hasznosat akar csinálni...”

„Mikor kimondják a nevét, nem hisz a füleinek, körülnéz: hátha csoda történik, hátha csak agyrém, nyomasztó lidércnyomás volt, hogy ez az ő neve és most felébred ebből az álomból. Aztán egy csomó füzetet kap fel a padról. Míg végigmegy a kis utcán, a padsorok közt ezt gondolja: »Apluszbészerámínuszbé - egyenlő ánégyzetmínuszbénégyzet.« Ezt fogja kérdezni. Biztosan ezt fogja kérdezni. [...] Közben megbotlik és elejti a füzeteket. Míg a földön szedeget, háta mögött felzúg az obligát nevetés, amit ezúttal senki se tilt be: a rossz tanuló törvényen kívül áll, rajta lehet nevetni. A tanár leül és maga elé teszi a noteszt. Ránéz. A rossz tanuló görcsösen mondogatja magában: „ápluszbészer...” és veszi a krétát.”

A nem verbális kommunikáció kutatásáról Buda Béla: a személyiségre utaló információk cseréje az interakcióban elsősorban a nem verbális csatornákon bonyolódik Statikus jelzések: testalkat, arcberendezés, hangminőség (nem kódolható) Dinamikus jelzések: arckifejezések, a tekintet irányítása, testtartás, térközszabályozás, vokális jelzések, kulturális jelzések (részben kódolható) Debreceni Egyetem

A nem verbális kommunikáció kutatásáról Az üzeneteknek egy kommunikáció során a következő összetevői vannak: 7% verbálisjelek, szavak 38% paraverbálisjelek (pl. hangminőség) 55% non-verbálisjelek Debreceni Egyetem

A nem verbális jelzések feladata A társas helyzet kezelése Énmegjelenítés Az érzelmi állapotok közlése Az attitűdök kommunikációja Csatorna ellenőrzés Debreceni Egyetem

A nem verbális jelzések feladata A társas helyzet kezelése: Az érintkezések kezdeményezését és befejezését is általában nem verbális jelzésekkel oldjuk meg. Az én bemutatása: Barátságosak, kedvesek, intelligensek vagyunk. Egyéb személyes jelzők: státusz, szexuális nyitottság, gazdagság. Debreceni Egyetem

A nem verbális jelzések feladata Érzelmi állapotok kommunikációja: Norma: ki, kinek, milyen körülmények között, milyen érzelmekről Az attitűdök kommunikációja: ideiglenesek és a pillanattal változnak Debreceni Egyetem

A nem verbális jelzések feladata Csatornaellenőrzés: ki beszéljen, mennyi ideig, és ki legyen a következő megszólaló. Debreceni Egyetem

Nem verbális kommunikáció jelrendszere Csoportosítás: Örökölt (ontogenetikus) jelek (a világ minden táján azonos): öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés Ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek (az adott kultúrától függenek): a fejbólintás, a fügemutatás Egyezményes (konvencionális) jelek (tudatosan tanult): a siketnémák abc-je, a vakok írása. Debreceni Egyetem

Nem verbális kommunikáció A nem verbális kommunikáció eszközei: Mimika Tekintet Vokális kommunikáció Mozgásos kommunikáció Gesztusok Térköz Kulturális szignálok Írásjelek Debreceni Egyetem

A nem verbális jelek a beszédben Vokális jelek: hangnem, hanghordozás a hang jól tükrözi a belső feszültséget, izgalmat a hangsúly elhelyezése, tartása a mondat dallamváltozása, a szavak közötti szünet (politikai beszéd, igehirdetés) Debreceni Egyetem

A nem verbális jelek a beszédben Következtetések a hangból: nem / ffi, nő/ életkor a beszélő természete, karaktere hová valósi /tájszólás/ milyen társadalmi rétegbe tartozik mennyire művelt, mennyire értelmes valaki Debreceni Egyetem

A nem verbális jelek a beszédben Paralingvisztikai jelzések (nyelv mellé rendelt): a beszéd sebessége, a hangmagasság, a ritmus, a hangerő és a beszédtempó akcentus, a hang tónusa olyan hangadások, amelyek önmagukban képesek egy üzenetet közvetíteni (sírás, ásítás, nevetés, fütty, hangos lélegzés)

Tekintet Visszajelentés a visszajelentésről (a másik mit észlel, mit vesz észre) Normatív szabályozás alatt áll Többnyire öntudatlan Kifejez szimpátiát, szeretetet Debreceni Egyetem

Tekintet

Mimika  Az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon,az arc izmainak mozgása által. Felismerése: Rudolf-féle képek Film: az emóció felismerése a vizuális információk folyamatára támaszkodik Piktografikus eljárás : a szemek pontja, a szemöldök és a száj vonalai

Piktografikus eljárás

Mimika A megnyilvánulások egy kis része tudatos Legismertebb: összevont szemöldök, szigorú tekintet (bírálatot, megítélést, nemtetszést jelent) Tudatos manipulációja is lehetséges (például a színészi munkában) Rezzenéstelen arc Debreceni Egyetem

Szemjelzések izgalom: a pupilla a normális nagyság négyszeresére tágulhat düh, elutasítás: a pupilla összeszűkül (kígyószem) a csecsemők és a kisgyerekek szembogara nagyobb a felnőttekénél, és a pupillájuk állandóan tágul felnőttek jelenlétében, így magár irányítja a figyelmet Debreceni Egyetem

Nézésmódok Hivatalos nézés: háromszög a másik fél homlokán Bizalmas nézés: háromszög a szemvonaltól az állig Oldalpillantás: érdeklődés, gyanakvás Szemzár-gesztus: kirekesztés Tekintet irányítása: pálca és két kéz Debreceni Egyetem

Gesztusszótár Fej Bólintás: egyetértés, bátorítás Fejrázás: ellenérzés, nemtetszés Fej félredöntése: érdeklődés Fej leeresztése: depresszió, behódolás, elmélkedés Fejrángatás: hiúság, szexuális felhívás Fejtámasztás: fáradtság, unalom Debreceni Egyetem

Gesztusszótár Száj Nyitott száj: meglepetés, sokk Kéz a száj előtt: hazugság Ujjak a szájban: bizonytalanság, idegesség Szájnedvesítés: szexuális érdeklődés, bujaság Debreceni Egyetem

Gesztusszótár Áll Áll simogatása: mély gondolkodás, csodálat Áll dörzsölgetése: kétségek Álltámasztás: mély gondolkodás Állkapocs előreállása: agresszió, védekezés Állkapocs nyakba húzása: szűkszavúság, önbizalomhiány Debreceni Egyetem

Gesztusszótár Haj Haj hátravetése vagy érintése: hiúság, tollászkodás, szexuális felhívás Homlokba hulló haj hátrasöprése: szexuális felhívás vagy idegesség Hajcsavargatás: idegesség Haj rágcsálása: idegesség vagy koncentráció Debreceni Egyetem

Gesztusszótár Karok és kezek Karba tett kezek: védekezés, bizonytalanság Összeszorított ököl: ellenségeskedés, agresszió Hátratett kezek: lazaság, magabiztosság, hatalom Kezek a fej mögött: magabiztonság, arrogancia Összekulcsolt kezek: idegesség, bizonytalanság Csípőre tett kezek: düh, hiúság, szexuális kihívás Nyitott tenyerek: nyitottság, őszinteség Debreceni Egyetem

Fiziognómia Az ember külseje jelleme Ókor: jóslás, orvostudomány, asztrológia Középkor: mitológia, képzőművészet A XVIII. századtól: evolúciós és fajelméletek, kriminalisztika, pszichológia Debreceni Egyetem

Fiziognómia Hippokratész (kb. Kr. e. 460 - 377): négy elem /tűz, levegő, víz és föld/ az emberi testben négy életadó folyadék formájában nyilvánul meg. Négy fő típust képviselő ember létezik: Szangvinikus, Kolerikus, Flegmatikus Melankolikus. Debreceni Egyetem

Fiziognómia

Della Porta 1586: De humana physiognomia Ha a lélek megváltoztat egy szokást, akkor a test is megváltozik és fordítva A test részeit (fej, nyak, törzs, végtagok) az állatok megfelelő testrészeivel veti össze.

Della Porta Disznó: puhány, hanyag önző, oktalanul támadó Szamár: alantas lelkű türelmes, hitvány, lusta Sasorr: uralkodásra termett, testében és lelkében erős

Herder (1772): „ A nyelv eredete”: a nyelv az arc és test beszédéből alakult ki Lombroso (1835-1909): „ A bűnöző ember” Hermann Ottó (1835-1914): „A magyar nép arcza és jelleme” Ma: az arc vonásainak és jellemző jegyeinek alapszintű értelmezése

Szemek Macskaszem: kevés kritikai érzékkel rendelkezik optimista, szeretné a dolgokat szebbnek látni, mint amilyenek Erős érzelmi beállítottságú Szem külső sarka alacsonyabban: erős kritikai érzék, hajlamos a búskomorságra, titoktartó

Szemek Kicsi szem: az irigység és az önfejűség jelének tartják. precíz, céltudatos, és óriási önbizalma van. Intelligens, emiatt nagy karriert futhat be Nagy szem: szexisnek, erotikusnak és feltűnő jelenségnek tartják. Őszinte és intelligens ember, aki általában szeret a társaság középpontjában lenni. Egymáshoz közel ülő szemek: megnyerő modorú, de számító személy lehet. Észjárása gyors, és könnyen a maga hasznára fordítja a helyzetet. . Egymástól távol ülő szemek: Rendkívül hiszékeny, emiatt sok csalódás érheti. Nyílt, őszinte és bátor személy. Párkapcsolatában boldogság vár rá.

Fülek Kicsi fülcimpa: hajlamos a fösvénységre, rendszertelenül dolgozik Hosszan lenyúló fülcimpa: tulajdonosát könnyű tévutakra vinni Elálló fül: makacs, éles elméjű ember Fejhez tapadó fül: biztonságra törekszik, érzékeny és szenvedélyes. Kicsi fül: nem fogad el mástól segítséget, keményen megdolgozik mindenért

Szemöldök Alacsonyan lévő szemöldök: Könnyen és gyorsan köt barátságot Szereti a fizikai kontaktus Magasan lévő szemöldök: formális gondolkodású távolságtartó

Orr A feltűrt orr: nyitott, naiv, befolyásolható Lefelé hajló: szkeptikus, hideg fejjel mérlegel

Száj Telt alsó ajak: nagyvonalú, impulzív, alacsony versenyszellem Keskeny felső ajak: szűkszavú, érzelmeit ritkán mutatja, egyértelmű utasítást ad

Száj A száj és ott közt kis távolság: sokat jelent a külső, kreatív, fél a kritikától A száj és az orr közt nagy távolság: szarkasztikus, lepörög róla a bírálat, a kényelmes ruhát szereti

Homlok Hátrafelé hajlik: objektív, gyorsan dönt, a lassúság ingerli Függőleges homlok: lépésről lépésre halad, nyomás alatt leblokkol időben érkezik

Mozgásos (akciós) kommunikációs csatornák Kommunikáció a gesztusok révén  Kommunikáció a testtartás révén A térközszabályozás kommunikációs csatornája Debreceni Egyetem

Kommunikáció gesztusok révén Gesztusviccek: Az indián és a rendőr találkozik. Az indián a mutatóujjával a rendőrre mutat. Erre a rendőr a mutatóujjával és a középső ujjával az indián arca felé bök. Erre válaszolva az indián két tenyerét rézsút egymásnak fordítja. Mire a rendőr legyint. Mi történt?    A rendőr értelmezésében:     Odajön hozzám egy hülye indián, s mutatja, hogy kiszúrja a szememet. Erre visszamutatok, hogy kiszúrom én neked mind a két szemedet! Erre kérlelt, hogy hagyjam békén. Legyintettem, hogy menjen.    Az indián értelmezésében:     Találkoztam egy fura öltözetű emberrel. Kérdem tőle, hogy ki vagy. Erre mutatja: kecske. Kérdem: hegyi? Nem, vízi.

A kéz gesztusai hívás, elutasítás, tiltakozás, könyörgés, köszönés ha szólni akarunk, ha folytatni, gyorsítani vagy megszakítani akarjuk a beszédet Debreceni Egyetem

A gesztusok és a zavar Akaratlan kézmozgások: kézremegés, apró ismétlődő mozdulatok, a saját test - főleg az arc és a másik kéz - megfogása. A száj őrzése: A kéz eltakarja a szájat, a hüvelykujj az archoz nyomódik Debreceni Egyetem

A gesztusok és a zavar Az orrérintés gesztusa Szemdörzsölés Debreceni Egyetem

Kommunikáció a testtartás révén a kommunikáló felek érzelmi állapota viszony, álláspont, szubjektív értékelés elvárt testtartások Debreceni Egyetem

zárt boka: várakozó álláspontra helyezkedik védekező és dölyfös zárt boka: várakozó álláspontra helyezkedik zsebből kilógó hüvelykujj: fölény, felsőbbrendűség érzését mutatja törzsével hátradől: dac, kihívás.

Védekező Zárt testtartást vesz fel Keze és karja háta mögött kulcsolódik össze Látszik rajta, hogy frusztrálja, hogy így kell tartania a kezét Nem nyitott a tárgyalásra.

Védekező Az összekulcsolt kezek védekezést mutatnak Egyenesen áll, de az ívelt hát és a kiugró mellkas kihívást, dacot jelentenek Az egyik lába elöl helyezkedik el, ami megmutatja az agresszivitást (magabiztos/öntelt).

Védekező Összekulcsolt kezét karba fonva a mellkas felső részén tartja Ez azt mutatja, hogy valamit elfojt magában (pl.: méreg) Mindkét lába együttesen azt jelzi, hogy tartani akarja a tárgyalási pozícióját.

Készen áll Kezét csípőre rakja Brit stílus

Nyitottság Kezeivel magabiztosságot sugall Kihúzza magát, ugyanakkor előre haladó pozíciót vesz fel

Tekintély Kezét hátul összekulcsolja: tekintélyparancsoló Láb kis terpeszben, nyitott, de magabiztos tárgyalófél.

Vegyes testtartás = vegyes üzenet Egyik keze csípőjén = készen áll Másik kéz zsebre dugva = valamit rejteget

A térközszabályozás kommunikációs csatornája Az a távolság, amelyet az emberek az interakciók során egymástól felvesznek. Különböző kultúrákban mások a proxemikus normák. Debreceni Egyetem

A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége A különböző tárgyak, díszítések kulturális jelentőséget kaptak A résztvevőknek meg kell határozniuk, "interpretálniuk" kell egymás viszonyát. A kulturális szignálok alapján a kommunikáció automatikusan valamilyen viszonylatba rendeződik. Debreceni Egyetem

A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége ruha hajviselet a test különböző díszei a jelvények vagy a jelvény-értékű tárgyak a közlekedési táblák az üzletek cégérei Debreceni Egyetem

Kronémika A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja. A beszélgetés résztvevői az egyes beszélgetési szakaszokra (üdvözlés, közlés, búcsú) mennyi időt fordítanak. A csend szerepe. Debreceni Egyetem

A nem verbális jelek az írásban Az írás tagoltsága Margó Bekezdés Sorok Szótávolság Javítások Debreceni Egyetem

Metakommunikáció minden tartalmi - úgynevezett direkt - kommunikációt kísér valamilyen relációs kommunikáció, amely nem szándékos, nem akaratlagos A kommunikációról szóló közlés mindig magasabb elvontsági szintet jelent, ezért a tudományelméletben szokásos "meta" előtag A metakommunikáció főleg a nem verbális csatornákat veszi igénybe a közlő viszonya a közlést befogadóhoz.

Metakommunikáció a személyiség állapotának hű tükre, csupán tompítható néhány kulturális gyakorlat révén (királyi ház) tompíthatja az öltözködés is Debreceni Egyetem

Társadalmi kommunikáció A társadalmi kommunikáció minden olyan viszonylatot magában foglal, amely az ember és a hozzá tartozó közösségek, szociális rendszerek között létezik. Felöleli két ember kapcsolatát, a tömegkommunikációs eszközökön keresztül történő információátadást, és a társadalmi intézmények között zajló információcserét

A kommunikáció általános sémája ADÓ → KÓDOLÁS → CSATORNA → DEKÓDOLÁS →VEVŐ Az újságírók vagy a műsorkészítők tartósan az adó szerepét veszik fel, és a lakosság, a közönség tartósan és lényegileg a vevő szerepébe kerül

Tömegkommunikáció és szociálpszichológia (társadalomlélektan) A tömegkommunikáció: egyének közvetítésével megvalósuló információmozgás társadalmi struktúrák között, melyben a közlemény adója, legyen az egyén vagy intézmény, tartósan a beszélő szerepét ölti magára időben és (vagy) térben távoli befogadók halmazához képest

Tömegkommunikáció és szociológia (társadalomkutatás) A tömegkommunikáció feltétele: az ipari forradalom a tömegtermelés urbanizáció A középkor tömegei csak korlátozottan voltak alkalmasak a tömegkommunikáció befogadói szerepére ( írástudatlanság).

Tömegkommunikáció és szociológia A tömegkommunikáció ipari jellegű információtermelési folyamat: A befogadói oldalon az ipari forradalom által létrehozott, bizonyos elemi vagy középszinten iskolázott tömegek foglalnak helyet. A gyártó oldalon az üzenetek szervezett, iparszerű előállítása folyik, a modern gazdaság piackutató és marketingmódszereivel részint megfigyelve, részint megteremtve a befogadói igényeket, melyeket a termék majd ki fog elégíteni.

A tömegkommunikáció szociológiai szemlélete tömegtársadalom, urbanizáció, iskolázottság, ipari folyamatként szervezett szerkesztőségi munka, ipari folyamatként szervezett gyártás technológia (nyomda, stúdió), piackutatás és marketing, szervezett terjesztés és szocializáció (rászoktatás a termékre), különféle finanszírozási konstrukciók együttélése (reklám, előfizetés stb.), a tömegkommunikáció a politikai, kulturális és gazdasági hatalmi struktúrák metszetében helyezkedik el; egyikben sem maradhat kívülálló.

LASSWELL (1948) Csupán öt kérdésre kell válaszolnunk ahhoz, hogy bármely kommunikációs aktust leírhassunk: Ki üzen? : az intézményesített információ kibocsátásában az alkotó elemzése Mit üzen?: a kibocsátott információk tartalomelemzése Milyen csatornák felhasználásával?: a tömegkommunikációs eszköz elemzése Kinek üzen?: az üzenettel megcélzott közönség elemzése Milyen hatással?: az üzenet közönségre gyakorolt hatásának elemzése

További kérdések (Gálik 2000) Miért üzen?: a tömegkommunikáció politikai elemzése Hogyan üzen?: a tömegkommunikációs eszköz működésének elemzése Ki szól vissza?: a visszacsatolás folyamatainak elemzése

A társadalmi kommunikáció folyamatának négy szintje (Gerbner 1978) Személyen belüli kommunikáció (maga a gondolkodás, a kísérő mozdulatok, hangok, amelyek megelőzik beszédünket) Személyek közötti kommunikáció (kevés számú ember közti kommunikáció, akár szemtől szembe, akár közvetítő eszköz révén) Csoportkommunikáció (több ember vesz részt a kommunikációs folyamatban) Tömegkommunikáció (egy központi szereplő, a kommunikátor, technikai eszköz segítségével emberek nagy csoportjával)

McQUAIL (2003) A tömegkommunikáció a társadalmi kommunikációk csúcsán helyezkedik el A kommunikációs folyamat két alapmodellje: Publicitás modell : a tömegkommunikáció a bemutatás és odafigyelés folyamata (az üzenetet kibocsátó megpróbálja elérni, hogy a közönség odafigyeljen az üzenetre) Befogadási modell: a közölt üzenetek nyitottak, a címzettek ugyanazt az információt különbözőképpen értelmezik a kontextus, ill. saját kulturális hátterük alapján.

A tömegkommunikáció funkciói tájékoztatás-tájékozódás (hírek, adatok képek, tények összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, terjesztése) vita-eszmecsere (közérdekű kérdésekben a megegyezéshez szükséges vélemények összegyűjtése és nyilvánosságra hozatala) szocializáció (részvétel a társadalmi normák, magatartásminták, értékek és ismeretek létrehozásában) kultúra-oktatás (kulturális és művészi ismeretek terjesztése) szervezés-mozgósítás (rendkívüli állapot esetén)

A tömegkommunikáció folyamata A tömegkommunikációs folyamatok többnyire a mindennapi kommunikáció jellegzetességeit mutatják, a társadalom kommunikációs rendszerén belül a közvélemény - formálódás, a divat, a propaganda jelenségeivel kerülnek egy osztályba A kifejezésben szereplő „tömeg”, mint a nemzetet alkotó emberek összessége jelenik meg,

A „tömeg” kifejezés kettős jelentése A kommunikációnak ez a formája nagyszámú emberhez, tömeghez juttat el üzeneteket A szétsugárzott üzenetek a fogyasztási cikkekhez hasonlóan tömegcikk jellegűek. Tudatosan megépített, professzionális hálózatokon, és személyek közreműködésével jutnak el a címzettekhez az információk, amelyek a valóságot nemcsak tükrözik, hanem konstruálják is.

A tömegkommunikáció jellegzetességei Ugyanazon közleményekkel, üzenetekkel látja el a legkülönbözőbb embereket →csoporttá alakítja őket, s mintegy termeli, előállítja a maga közönségét. A feladó centrális helyzetben van a címzettekhez képest (valamilyen hatalmi helyzetet is élvez) a tömegesség pedig ezt a kommunikációs formát a társadalmi feszültségszabályozó szerep lehetőségével ruházza fel.

A tömegkommunikáció társadalmi funkciói tájékoztatás a politikai hatalom kontrollálása érték- és normahordozás szórakoztatás

Tömegkommunikációs eszközök A tömegkommunikáció termékei, szolgáltatásai sajátos árucikként jelennek meg a kereskedelmi piacokon, melyeket a kereslet és a kínálat törvényei szabályoznak. Ezeket a termékeket a tömegkommunikáció közvetítő eszközök – a média segítségével jutatja el a társadalom tagjaihoz.

Tömegkommunikációs eszköz Sajtó, rádió, televízió? Ipari televízió? Az üzenetet nyilvánosan közölje, olyan időben, hogy a lehető legtöbb emberhez jusson el, igen gyorsan és egyidejűleg.

A média fejlődése Primer média: az első és legrégebbi szakaszba az információtovábbítás összes hordozója (eszköz és hírnök) tartozik, amely és aki a könyvnyomtatás előtt működött Másodlagos vagy nyomtatott média: a könyvnyomtatás rendszeresítésétől, vagyis a tizenötödik század utolsó harmadától tartott a tizenkilencedik-huszadik század fordulójáig

A média fejlődése Harmadlagos vagy analóg média: a tizenkilencedik században a távíróval és a távirattal kezdődött, a rádióval, majd a televízióval folytatódott Negyedleges média: a számítógép egyre szélesebb körű alkalmazásával fejlődött digitális médiává

A társadalom és a média közötti kapcsolat A média a társadalmi változások oka vagy okozója? „Médiaközpontú” szemlélet: a médiumok a társadalmi változások elsődleges mozgatói „Társadalomközpontú” szemlélet: a médiumokat a társadalmi változások alakítják.

Van-e és mekkora hatása a médiának? Orson Welles rádiójátéka 1938. október 30. a dátum jelentősége a marslakók leszálltak New Jersey-ben az emberek az utcákra rohantak többen állították, hogy látták az idegeneket

Van-e és mekkora hatása a médiának? az időjárás-jelentésnek megfelelően öltözködünk, egy reklám miatt veszünk meg valamit, számtalan módon reagálunk a médiahírekre, az erőszakos cselekmények vagy öngyilkosságok mintha médiabeli ábrázolásukat másolnák

A hatáselméletek fő csoportjai Nagyon erős hatások modellje, lövedékelmélet : az első világháborút követő időszakban úgy tekintettek a propagandaüzenetekre, mint információs lövedékekre, melyek a passzív tömegekre záporoznak. Ezek az üzenetek behatolnak az emberekbe és hatásokat váltanak ki.

A hatáselméletek fő csoportjai Minimális hatás-elmélet: a szimpatikus értékekre odafigyelünk, a nem szimpatikust észre sem vesszük Moderált hatások modelljei: szociálpszichológiai vizsgálatok mutatták ki a televízió és az ifjúkori erőszak közötti szignifikációt

LAZARSFELD (1948) A negyvenes évek az elnökválasztási kampánya: a felmérések szerint a rádió és a sajtó nem befolyásolta az emberek politikai választását Véleményformálók: nagy befolyást tudtak gyakorolni társaik szavazási szándékára Kétszakaszos kommunikációáramlás elmélete: az üzenetek a tömegkommunikációból először a véleményformálókhoz áramlanak, s tőlük kerülnek tovább a lakosság kevésbé aktív csoportjaihoz.

ARONSON (hetvenes-nyolcvanas évek) A média erősen befolyásolja az emberek világképét, gondolkodását A reklámok hatásosságának kutatása A televízió által közvetített erőszak gyermekekre gyakorolt hatásainak vizsgálata.

TERESTYÉNI (2002 ) A tömegkommunikációs eszközöknek fontos, de nem kizárólagos szerepet tulajdonít a társadalmi tematizáció folyamatában Hozzájárulnak a közgondolkodás témaszerkezetének alakításához Társadalmi, politikai kulturális stb. kérdéseknek és problémáknak egy bizonyos rangsorát, fontossági sorrendjét állítják fel

GERBNER (2002) Kik mesélik a történeteket? Oralitás korszaka: család, egyház ( ókortól nyomdászatig) Nyomtatás: könyvek, írott sajtó Televízió: a 20. század második felétől a legfontosabb eszköze lett a kultúra formálásának és fenntartásának. Televízió:helyettesíti a személyes tapasztalatot és a világ megismerésének más eszközeit Televízió: a gyerekek számára a valóság megtapasztalásának elsődleges forrása

GERBNER (2002) Mesefunkciók és a televízió: megmutatják miként működnek a dolgok (oksági viszonyok feltárása) leírják azt, hogy mi micsoda a világban (hírek, tudósítások, dokumentumok, tárgyi tudás)  megtanítanak arra, hogy miként is kell bánnunk a dolgokkal. (értékek és választások irányítása, reklám)

GERBNER (2002) Kultivációs elmélet: a televízió szerepe a mindennapi életben: helyettesíti a személyes tapasztalatot és a világ megismerésének más eszközeit gyerekek számára a televízió a valóság megtapasztalásának elsődleges forrása

A hatáselméletek fő csoportjai Napirend-meghatározó hatás: a tömegkommunikáció nem azt szabja meg, hogy az emberek mit gondolnak, hanem azt, hogy miről gondolnak valamit

Napirend-meghatározó hatás A médiumok rangsort, napirendet állítanak fel az aktuális közügyekről, és ezen keresztül járulnak hozzá az egyének napirendjének alakulásához. A hírek szelektálása nem egyéni érdekektől és szándékoktól függ elsősorban, hanem a hírszerkesztést jellemző szakmai-, gyakorlati-, szervezési kritériumoktól, értékektől. A valóság a hírek folyamatában nemcsak szándékos manipuláció révén torzulhat, hanem akaratlanul, a hírszerkesztés szakmai módszertanából eredően is.

A média elkerülhetetlen hatása A média részese a társadalmi és kulturális eseményeknek, hozzájárul a közgondolkodás témaszerkezetének alakításához A médiumok a hírek, események kiválasztásának, tálalásának módjával bizonyos társadalmi, politikai, kulturális kérdések fontosságának képzetét keltik a közönségben.

A média elkerülhetetlen hatása A hatás erőssége, tartóssága szorosan összefügg azzal a társadalmi-szociális közeggel, amelyben a befogadó néző, hallgató olvasó él. Azok a tömegkommunikációs tartalmak, amelyek ellentmondanak az egyének mindennapi tapasztalatainak és szociális attitűdjeinek, értékeinek, világképének csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem képesek befolyásolni a véleményeket

A média elkerülhetetlen hatása A kibocsátott információmennyiség a befogadó közönség kulturális környezetének állandó és szerves összetevőjévé válik. Ebből, a részben a tömegkommunikáció által előállított és fenntartott kulturális környezetből az egyén nem vonhatja ki magát, s bár nem kell, hogy elfogadja a tartalmakat, vagy magáévá tegye azt, attitűdjeit, véleményeit mégis azokhoz méri.

A média elkerülhetetlen hatása A kibocsátott információmennyiség a befogadó közönség kulturális környezetének állandó és szerves összetevőjévé válik. Ebből, a részben a tömegkommunikáció által előállított és fenntartott kulturális környezetből az egyén nem vonhatja ki magát, s bár nem kell, hogy elfogadja a tartalmakat, vagy magáévá tegye azt, attitűdjeit, véleményeit mégis azokhoz méri.

Információ A hírt hordozó jelek tartalmi jelentése. A felhasználó számára mozgásba lévő új ismeret A hír akkor bír információ tartalommal, ha a hír fogadóban cselekvési ingert indukál (nem biztos, hogy a cselekvés végre is hajtódik). A hír akkor bír információ tartalommal, ha a hír fogadóban az adott jelenséggel kapcsolatban valamilyen bizonytalanságot megszüntet, vagy mérsékel.

Az információ: tájékoztat, döntési helyzetbe hoz, cselekvésre kényszerít.

Más értelmezés: adat vagy információ? számszerű érték, mely nem feltétlenül nyújt hasznosságot. Tények, értelmezhető formában való közlése. Hasznos, ha olyan kész termékké alakul át, mely fontossággal és meghatározott céllal bír.

Információ az adatokon végrehajtott emberi értelmezés értéke, ami újdonságot tartalmaz, és valami előnyt jelent másokhoz képest értéke nagyban személyfüggő értéke függ az információ mennyiségétől és minőségétől, fontosságától és aktualitásától.

Információs rendszerek számítógépes rendszerek, melyek kommunikációs igényeket elégítenek ki A Vezetői Információs Rendszer (Manegement Information System, MIS) Irodai Információs Rendszer (Operations Information System, OIS)

Vezetői Információs Rendszerek Döntéstámogató Rendszerek (Decision Support Systems, DSS): döntési modellek, specializált adatbázisok Végrehajtói Információs Rendszerek (Executive Information Systems, EIS): problémát azonosít, és alternatívákat kínál On- line Elemző Feldolgozás (On-line Analytical Processing, OLAP):múlt a jelen és a jövő

Összefoglalva: Információs rendszernek: egy szervezetet átfogó adatok és adatfeldolgozások, adattárolási módok, adatokat hordozó bizonylatok és azok áramlásának útjait, az adatkezelésre vonatkozó szabályok, adatkezelési és feldolgozási módszerek, működtetés technikai feltételei (eszközrendszerek) integrált egységét nevezzük .

Az információs rendszer tervezése, működtetése: hírek, adatok keletkezése Mozgatása, tárolása, mozgatás útvonala, feldolgozása, felhasználó ismerete, felhasználói tudásbázis kialakítása

Információval, információs rendszerrel szemben támasztott követelmények: redundancia mentesség deformációnak való ellenálló képesség azsuritás teljesség objektivitás

Követelmények: Redudancia mentesség := adat többszöröződés, az információt a szükségesnél több jellel fejezzük ki, terjengőség számszerűsíthető redundancia párhuzamosság

Követelmények: Deformációnak való ellenálló képesség: adatáramlás során a hírtartalom torzulhat. Tartalmi torzulás, amely keletkezhet: észlelésnél, hírképzésnél, tartalmi kódolás és dekódolásnál, hír értelmezésénél

Követelmények Technikai torzulás: információ tartalommal bíró jelek sérülése. A rendszerben alkalmazott technika hibájából következik be.

Követelmények Azsuritás: az információ keletkezésének, felhasználásának időbeli követelménye a működtetésben a hír keletkezése, a beavatkozás szükségességének időbeni megjelenése független a felhasználó akaratától.

Követelmények: Teljesség: a legvitatottabb követelmény informatikusok: egy döntés meghozatalához minden információra szükség van gazdasági szakemberek: a jó döntési találat eléréséhez nincs szükség minden információra.

Vezetői információs taktikák Egy vezetőnek három feladata van: Információgyűjtés: felkutatni és begyűjteni az információt, beszámolót és jelentést, személyes kapcsolatok fenntartása Információ szétosztás: információval ellátni a szervezet dolgozóit, jelentések emlékeztetők küldése, telefon Szóvivő: információval ellátni a nyilvánosságot beszédeken, jelentéseken keresztül

Vezetői információs taktikák Információ visszatartás: a vezetői hatalom fenntartásának, biztosításának egyik lehetséges útja. Biztosítja a vezető elsődleges szerepét a szervezeti struktúrában „Gumicsont”: a figyelem elterelése, olyan információt nyújt, amely kapcsolatban van az adott helyzettel, de nem egészen pontos, vagy helyes. A beosztottak elrágódhatnak rajta, a vezető szabad kezet kaphat adott terve, feladata megvalósításához.

Vezetői információs taktikák „Forró krumpli”: a beosztottak eszköze a vezetővel szemben. A beosztottak olyan híreket (álhíreket) juttatnak a vezetőnek, amelyet az fontosnak ítél meg, ezáltal elfoglalja őt. Mivel így nem megfelelően koncentrál, a dolgozó szabadabb légkörben végezheti tevékenységét.

Vezetői információs taktikák „Csöpögtetés”: manipulációra ad lehetőséget. A vezető részinformációkat nyújt a beosztottaknak, éppen annyit amennyi a feladat elvégzéséhez még elégséges, emiatt nem képes önálló feladatmegoldásra, önálló döntéshozatalra. Állandóan rászorul a mindentudó, nélkülözhetetlen vezetőre. A módszer zsarnoki, mert a vezető egyre nagyobb hatalomra tesz szert a beosztott felett. A munkahelyi légkör megromlik, a szervezet reagáló képessége lelassul.

Vezetői információs taktikák Elárasztás: akkora információt zúdít a vezető a beosztottakra, hogy azok képtelenek különbséget tenni a fontos és kevésbé fontos elemek között, felismerni az összefüggéseket és megoldásokat a vezető közreműködése nélkül. Ez egyben igazolja a vezető rátermettségét, nélkülözhetetlenségét is.

Vezetői információs taktikák Időzítés: túl későn adott információ: kényszerítés, kénytelenek elfogadni a vezető által javasolt megoldást, mert nincs idő az átgondolásra. túl korán adott információ: tompítás, később lehet rá hivatkozni

Köszönöm a figyelmet!