A pszichodráma módszere és alkalmazása az Aszódi Javítóintézet növendékei számára I. A fejlesztés lehetőségei és szerepe a javítóintézeti munkában A személyiség definíciója Nevelés- fejlesztés módjai, szerepe az intézetben II. A pszichodráma - Mint módszer Története Hatásmechanizmusa III. Az aszódi csoport tanulságai Keretek A csoport: alakulása, alkalmazott módszerek Megfigyelések Tanulságok

Ars Poetica „ A nevelőtestület legfontosabb célja, hogy a gondozására, fejlesztésére bízott növendékek számára biztosítsa a személyiségfejlődést serkentő feltételeket.” (részlet a Sárga Falak szakmai programból, 2005)

A személyiség 1. „ Belső élmények és külső megnyilvánulások sajátos és tartós mintázata, melynek köszönhetően a viselkedés viszonylag bejósolható és következetes lesz.” (Comer: A lélek betegségei)

A személyiség 2. Belső élmények: gondolkodás, érzés, motiváció Külső megnyilvánulások: reakciók, interakciók

A fejlesztő foglalkozások szerepe és célja a javítóintézetben Pedagógia: viselkedés korrekcióját célozza, azon keresztül hat vissza a motivációra, gondolkodásra, emóciókra Pszichológia: első sorban a motivációra, affektusra hat, ezek módosításával változik a viselkedés

A pszichodráma mint fejlesztő módszer 1. „A pszichodráma a pszichológiai és a szociális problémák feltárásának az a módszere, amely eljátszatja a résztvevőkkel életük fontos eseményeit- nem elégszik meg azzal, hogy csak beszéljenek róluk.” (Adam Blatner)

A pszichodráma mint fejlesztő módszer 2. Kreativitás- spontaneitás: katarzis Új megoldások kipróbálásának lehetősége Szerepek: eddig az önmaga számára is ismeretlen oldal megjelenítése- szerep-repertoár bővülése Csoportélmény: empátia fejlődése, magány érzet oldódása Egyszerre hat a viselkedésre-gondolkozásra- érzelmekre

A pszichodráma rövid története 1. Jacob Levy Moreno: 1889. Bukarest- 1974. Beacon, USA Bécs: parkokban mesélt gyerekeknek, történeteket eljátszották 1911-17. Orvostanhallgató 1913. Bécsben csoportok prostituáltaknak (önsegítő) 1921. Rögtönzések Színháza Színház: rögtönzés, játék terápiás hatása

A pszichodráma rövid története 3. 1936. Beacon Hill- magánkórház 1940-es évek: a pszichodráma egyre népszerűbb, a csoportterápiák is elterjednek 1950-es évek: egyre több tanítvány, nemzetközi társaság

A pszichodráma rövid története 2. 1925.: New York 1927-30.: További kísérletek a rögtönzések színházával 1931.: Sing Sing pszichiáter 1933. Hudsoni leánynevelőben szerepjáték

A pszichodráma Magyarországon Mérei Ferenc: 1963-ban találkozott Morenoval Budapesten Szociálpszichológiával való kapcsolata Szociodráma: sokkal inkább a csoportok közötti relációkra, a kollektív ideológiai megnyilvánulásokra irányul, míg a pszichodrámánál a közösségi mondanivaló is az egyénre koncentrál

Pszichodráma csoport Aszód, 2006. december-2007. május

Miben segíthet a pszichodráma a javítóintézet növendékeinek? Szerep-csere: a másik szemszögéből látni a helyzetet-egocentrizmus csökken Belső hang: empátia fejlődése Akció: kijátszani a feszültséget, integrálni a személyiségbe az agressziót- kezelhetővé tenni „Mintha” valóság: új viselkedésformák kipróbálása, eddig ismeretlen tulajdonságok megismerése- az énkép bővülésével új életstílus kialakításának lehetősége Csoport-élmény: bizalom, kötődés- elköteleződés fejlődése

Keretek Heti 1 délután, csütörtökönként Önkéntesség: 2 alkalom kipróbálni Eleinte nyitott csoport, másfél-két hónap után zárt (első kirándulás előtt)

A csoport 17-en fordultak meg 6 állandó tag lett 3 pszichológusi javaslatra, 1 nevelői ajánlásra, 2 saját kérésre

Felhasznált egyéb módszerek, terápiás elemek Művészetterápiás elemek: rajz, festés, fotó, zene- első sorban bemelegítéshez Outdoor csapatépítés: kirándulás- a csoport kooperációjának, a bizalom erősítéséhez Múzeumpedagógia: múzeumlátogatás- a csoport lezárásakor

Megfigyelések 1. A játékok egyre összetettebbek: kezdeti azonnali agresszió mellett megjelent a bűntudat is; Elköteleződés, bizalom illetve a hárítás, ellenállás váltakozásai az alkalmak során; A szimbolikus illetve a fantázián alapuló játékok könnyebben mentek, mint a valós helyzetből kiinduló;

Megfigyelések 2 Eleinte tartottak saját agressziójuktól, majd a játékok során egyre hangsúlyosabb lett, hogy ami a fantáziában megjelenik nem feltétlenül történik meg a valóságban is; A jövővel kapcsolatos tervek eleinte bizonytalanok voltak, fokozatosan körvonalazódott, főleg azoknál, akik leszámolás előtt voltak; Csoportzárás: a zárás vége felé egyre fokozódott az ellenállás, vezetőkkel szembeni agresszió jelent meg a játékokban, de végül a leválás elfogadása.

TanuLságok 1. A speciális csoportok növendékei nehezebben illeszkedtek be (nemcsak egyéni képességek, jellemzők miatt- szegregálódás). Változtatás: integrált csoport- de a speciális szükségletű növendékeknél a nevelőkkel való fokozott együttműködés szükséges.

Tanulságok 2. Az elköteleződés aránya nagyobb volt azoknál, akik saját kérésre kezdtek a csoportba járni, mint azoké, akik más javaslatára. Megoldás: a növendékek maguk iratkoznak fel a csoportba.

Tanulságok 3. Növendékek csoport iránti attitűdje változott: eleinte „bolondok járnak oda”, később: „pizzás csoport”, „kirándulós”. A viszonyulás tehát pozitívabb lett, sokan menet közben be akartak kapcsolódni, de a másik végletbe csúszott át- másodlagos előnyök. Megoldás: továbbra sem hangsúlyozzuk az elején az egyéb programokat, csak ha már kezd stabilabb, zárt lenni a csoport- ne azért köteleződjenek el.

Tanulságok 4. Csakis akkor tud hatni terápiásan a csoport, ha önkéntes, de egy-egy alkalommal lehet, hogy amikor elmélyülne, hajlamosak a gyerekek az acting-outra. Megoldás: rugalmas csoportvezetői és nevelői együttműködés. Illetve: egyértelmű csoportszabály: max. 3 hiányzás megengedett, az rajta múlik, hogy mikor (indokolt esetben lehet több is).

Tervek Következő csoport: 2007.októbertől januárig, majd februártól májusig; Kb. 1 hónap után zárul be; Saját jelentkezés; Integrált csoport

Köszönjük a figyelmet és az együttműködést!