 Portré:  A fotográfia születésével egyidős az arcképek, emberek megörökítésének igénye. Egy jó portré legtöbbször egy pillanatba és képkockába sűríti az ábrázolt egyén személyiségét, érzéseit. Minden ember egyedi és megismételhetetlen, ezért is bizonyosan mást mond egy portré annak, aki ismeri az ábrázolt személyt, mint egy idegen számára. Ezért is nehéz, ha ugyan nem a legnehezebb ága ez a fotózásnak. Pár négyzetcentiméteren ábrázolni a múltat, a jelen érzéseit, magát az EMBERT, igazi kihívás. Gyakorlatilag lehetetlen megmondani mitől jó egy portré, de talán annyi mégis elvárható, hogy hiteles legyen. Készülhet portré műteremben, gondosan megvilágítva, és készülhet spontán, mintegy elkapva egy pillantást, egy érzelem kivetülését az arcra a szabadban.

 Tájkép:  Az első tájképek egyidősek a fotográfia feltalálásával. Törekedhet egy tájkép arra, hogy teljesen hűen adja vissza a látottakat, de hangulatkép jellegű tájképek is léteznek. Legtöbbször nyaralás, utazás színhelyeinek megörökítése a cél. Általában jobbá tehetjük felvételünket akkor, ha az előtérbe komponálunk egy tájrészletet, ezzel adva tagoltságot a képnek és érzékeltetve a távlatokat és arányokat.

 Természet:  Témája lehet minden, ami a természetben megtalálható. Érdekes felhőalakzatok, kőzetek, fák, virágok, állatok. Célja a fényképezendő alany és annak közvetlen, illetve tágabb környezetének megörökítése. Nincs is izgalmasabb, mint egy ritkán látott, vagy azelőtt csak az állatkertben megismert állat becserkészése, és természetes környezetében való fotózása. Ide tartozik így pl. a les-sátras fotózás is.

 Város, építészet:  Lakóhelyünk környékén, vagy egy utazás alkalmával idegen országban járva a témák kimeríthetetlen tárházát találhatjuk. Utcák látképe, jellegzetes építészeti stílusok, épületek megörökítése. Magas épületeket fotózva, sokszor kényszerülünk a gépváz megdöntésére, de ez mindenképpen azt eredményezi, hogy az épület falai összetartóak lesznek az elkészült felvételen. Célunktól függően ez lehet előny is, de általában utólagos korrekcióra szorulnak felvételeink. Létezik megoldás arra is, hogy utólag egyáltalán, vagy sokkal kevésbé kelljen „belenyúlnunk” a fotóba. Műszaki fényképezőgéppel, vagy ún. shift- objektívvel az összetartó vonalak korrigálhatók már a kép elkészülte előtt.

 Tárgyfotó:  A műszaki fényképezés egyik fontos területe. Mint ilyen, célja a fotón a tárgyak látványának valósághű ábrázolása. De pl. a fotóművészeti csendélet keretein belül a tárgyak esztétikai lényegük kifejezésére is törekedhet a fotós. Például műteremben a különböző világítási trükkökkel operálva készíthetjük el a legjobb felvételeket. Híres képviselője: Ansel Adams

 Absztrakt:  A valóság törvényszerűségeitől, összefüggéseitől tárgyi formáitól elszakadt alkotói módszer. A formák, alakzatok, fény és árnyék, valamint színek játéka sokszor eredményezhet nagyszerű felvételt. Csak jó szemre van szükség és a leghétköznapibb tárgyakból, vagy egy mindennap látott és unalomig ismert épület egy részletének kiragadásával, remek fotó készülhet, melyet nézegetve - és ez a lényeg - az ember sok mindenre asszociálhat, elsőre nem is biztos hogy rájön a szemlélő, hogy mit ábrázol a kép. Híres képviselői: Moholy-Nagy László, Man Ray, H. Bayer

 Állatfotók:  Talán ez a kategóriai meghatározás szorul legkevésbé magyarázatra. Nem meglepő módon állatok fotói kerülhetnek ide. Elsősorban házi kedvencek, háztáji állatok fotói, hiszen a vadonban készült állatfelvételeknek sokkal inkább a „természet” kategóriában a helyük. Aki próbálta már lefotózni a kutyáját, vagy a macskáját, illetve bármilyen más kedvencét, tapasztalhatta, hogy bizony nem egyszerű feladat csak lencsevégre kapni is őket, hiszen izegnek-mozognak, nemhogy olyan felvételt készíteni, amely érdeklődésre tarthat számot mások szemében is.

 Családi, emlékképek:  Bizonyára mindenki készített már fotókat a családtagokról, barátokról, egy kedves ismerősről otthonában, vagy nyaraláskor. Legtöbbjük persze attól értékes, hogy a fotós számára kedves alanyt ábrázolnak.

 Csendélet:  Szabadon csoportosított tárgyakat, virágokat, gyümölcsöket, ételeket ábrázoló műalkotás. A fotózásban témául szolgálhatnak az élettelen tárgyak, vagy a természet egyes részletei is. Egyszerűen talán úgy fogalmazható meg, hogy a szép, az esztétikus bemutatása.

 Humor:  Azt gondolhatnánk, hogy könnyű humoros fotót készíteni. Pedig igazán jót készíteni egyáltalán nem az, sőt, talán az egyik legnehezebb feladat. Attól, mert jópofán belevigyorgunk a gépbe, még nem lesz egy fotó humoros és jó is. Vicces, groteszk helyzetek megörökítésekor is törekedni kell igényes alkotás létrehozására.

 Riport:  Amióta írott sajtó létezik, igény van az írások mondanivalójának, témájának kiemeléséhez egyfajta képi anyagra is. A fotográfia elterjedése előtt ezt rajzokkal oldották meg. Ahogy fejlődött a technika és elég gyorssá váltak a nyersanyagok, fényerős objektívek születtek, valamint a gépek mérete is csökkent, a rajzokat mind gyorsabban váltották fel a fotók. A riportfotó publicisztikai műfaj, valamely időszerű eseményről, jelenségről, az aktuális érdeklődés előterében álló személyiségről készített beszámoló, melynek elsődleges feladata a dokumentálás. Napjainkban egyre inkább igény van a művészi értékeket hordozó riportfotókra.

 Sport:  A legtöbb sporteseményen a profi fotósok foglalhatják el a legjobb helyeket, ahonnan jó rálátásuk van a történésekre. Viszont kis leleményességgel és szerencsével magunk is készíthetünk jó felvételeket. Ezt általában teleobjektívvel felszerelkezve érdemes elkezdeni, hiszen sokszor a témától távolról kell exponálnunk.

 Szociofotó:  Valamely társadalmi réteg életének, társadalmi, politikai helyzetének, életkörülményeinek bemutatása. Az ember mindennapi küzdelmének érzékeltetése nem könnyű, de rendkívül szép és érdekes feladat.

 Akt:  Az emberi test fotografálása régóta foglalkoztatja az embereket. Az akt nem összetévesztendő a pornográfiával és nem feltétlenül célja a szexualitás bemutatása. A fények és árnyékok, izgalmas formákra és részletekre irányíthatják a figyelmet, ízlésesen mutatva meg mindazt, amit egyébként a ruha alá rejtünk. Elsősorban portré- objektívet érdemes használni, tehát mm-es gyújtótávval, a perspektivikus torzítást elkerülendő. Az érzékiséggel átszőtt, érzékenységgel, finom erotikus esztétikai érzékkel készült felvételek valók ide!