Vadaskert Kórház és Szakambulancia

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A tanulást és a megértést segítő módszerek alkalmazása
Advertisements

Ifjúsági Egészségnap április 7.. Célcsoport és célok •18-28 éves korosztály •A felsőoktatásban tanuló hallgatók •Egészségmagatartás fejlesztése.
A szociálpedagógus segítségnyújtásának formái a Kollégiumban
Szociális munka a börtönben
Differenciált tanulásszervezés 3. Szervezési módok, munkaformák
Az iskolai szociálismunka
FÉSZEKRAKÓ és GÓLYAVÁRÓ CSOPORT
TÁMOP /A Személyiség kialakulása, fejlődése.
Munka - lakás - szabadidő egysége és szervezése pszichiátriai rehabilitáció gyakorlatában Dr. Pető Zoltán.
élménypedagógiai módszerek alkalmazási lehetőségei a tanitásban
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
Gyerekek a Biztos Kezdet Gyerekházban
Bevezetés a tanácsadásba Dr. Dan Brinkman.. Tanácsadás  Nátán esete (2Sám 12:1- 14)
& ERŐFORRÁSOK AZONOSÍTÁSA
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
A kooperatív Tanulás ( Tanítva tanulás)
A különleges bánásmódot igénylő gyerekek 2.
Pályaorientáció ÁMK Báta Hunyadi János Általános Iskola
A „MÁSODIK ESÉLY” PROJEKT PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMJAI
A SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai
A szociális kompetenciák fejlesztése drámapedagógiai módszerekkel
Módszertani megújulás a nevelő munkában
A tanulási eredmények értelmezése és funkciója Vámos Ágnes (ELTE)
A TÁRSADALMOSODULÁS LEGFONTOSABB FELTÉTELE A SZILÁRD IDENTITÁS TUDAT, VALAMINT AZ ALKALMAZKODÁSI-, A BEILLESZKEDÉSI-, ÉS A VISELKEDÉSI NORMÁK ELSAJÁTÍTÁSA.
Munkaasszisztensi tevékenységek Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. ___________________________ Integrált Foglalkoztatást Segítő Szolgálat.
Szervezeti kultúra A szervezeti kultúrát meghatározó kategóriák
NEVELÉS A CSALÁDBAN.
Csoportindítás Az első csoportülés megtervezése 0. szakasz - Felkészülés cél meghatározása módszer kiválasztása keretek meghatározása a környezettel való.
Befogadó iskolák, befogadó pedagógus-közösségek
Pedagógiai személyiségértelmezések
Dr. Szabó-Thalmeiner Noémi. Nevelő Szaktanár Hivatalnok Szakmai szervezet tagja Családtag Barát (nő) rokon szülő gyermek testvérházastárs …
Az emberi agresszió.
 A súlyos magatartászavarokkal küzdő fiataloknak és családjaiknak nyújt innovatív szolgáltatásokat a közösségen és otthonon belül.  Évente kb
Dominó Általános Iskola magatartásmódosító programja
"Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós.
A lelki egészség védelme az iskolában
Hozzátartozói csoport
2010. november 19. Ráczné Németh Teodóra: Egészséges életmód szociális dimenziói.
Mindennapi veszteségeink
Pszichológiai és gyógypedagógiai diagnosztika
Egy gyermek története Gyermek pszichológiai vizsgálat és pszichoterápiás munka a Budaörsi Nevelési Tanácsadóban Készítette: Cz. Szabó Melinda, pszichológus.
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
TÁMOP „Tehetséghidak Program” című kiemelt projekt Utak és esélyek az Egyéni Tehetséggondozás területén.
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
A beiskolázás előkészítése
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
Erőszakmentes, egészségtudatos iskola
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
Matematikai projektek és jó gyakorlatok
A 2014/2015 iskolai év pszichológusi tevékenységének beszámolója.
GÁVRILYUK ILONA. A KONFLIKTUS FOGALMA A „konfliktus” a latin confictus szóból származik, ami fegyveres összeütközést jelent, de a mindennapi szóhasználatban.
Konfliktuskezelő, egyéni megküzdő-képesség fejlesztése
Az általános iskolából kilépő SNI tanulók pályaválasztását segítő ÁTVEZETÉSI terv Jálics Ernő Közoktatási Intézmény Kadarkút Mecsárné Jády Geraldine.
A felnőttek bevonásának fejlesztése a kora gyermekkori oktatásba Chris Pascal, prof. és Tony Bertram, prof.
Intenzív családi foglalkozások o családi apartmanok számának bővülése o két napos programok.
Portfólió Ember és társadalom műveltségterületi tanár- kémiatanár
A pszichológiai mérés alapjai
A KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS MINT NEVELÉSI ÉRTÉK
A viselkedés és az iskolaérettség kapcsolata
Felkészítés a közösségi szolgálatra
Égigérő mesefa Biblioterápiás foglalkozások az életminőség javításáért
Tanítási filozófia Gyetvai Anna.
Csoportos technikák, kompetencia-fejlesztő foglalkozások
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
Osztályközösségben jelentkező problémák, közösségépítő foglalkozások
Gyermek- és ifjúságvédelem, vezetői felelősség és támogatás
Előadás másolata:

Vadaskert Kórház és Szakambulancia Indulatkezelést segítő élmény- és kalandterápiás program a Vadaskert Kórházban dr. Kenézlői Eszter, Labancz Dániel, dr. Mohácsi Rita, Skaliczky Dávid, Pósa Gabriella, Tóth Andrea Vadaskert Kórház és Szakambulancia Borostyán részleg

Vázlat Borostyán részleg - bemutatás Az élménypedagógiától a kalandterápiáig - definíció, alkalmazási területei A program elméleti háttere A program bemutatása Film

Vadaskert, Borostyán részleg 2009. Januártól működik mint serdülő pszichoterápiás részleg 2010. Januártól Élmény- és Kalandterápiás eszközök beszerzése Team: orvos, pszichológus, élménypedagógus, egészségtan tanár, drámapedagógus, nővérek, foglalkoztatók 3 / 5 / 2x5 napos programok, Eddig összesen 3 indulatkezelést segítő tréning 12 év feletti serdülőknek: életkor szerinti, 8-12 fős csoportokban Változatos problémák /pl. magatartászavar, hangulatzavar, szorongás, kényszerbetegség, tic zavar/ Feladatokat és az azt követő megbeszéléseket az egyes kórképekre jellemző negatív hiedelmek, maladaptív megküzdési stratégiák korrigálására dolgozzuk ki

Élménypedagógia (Erlebnispedagogik) Meghatározás: "Az élménypedagógia nem más, mint személyközpontú pedagógia, mely mind az egyén, mind a csoport fejlődésére és sikerességére fókuszál" (Carl Rogers 1984) Gyökerek: 1920. Kurt Hahn – Salem-i Iskola Hogyan segíthetjük a fiatalokat ebben a fokozottan agresszív kultúrában hogy képesek legyenek elsajátítani a hatékony kommunikációhoz, problémamegoldáshoz , általánosságban az élethez szükséges kompetenciákat???? Személyiségfejlesztés Tudásszerzés Egyéni és Szociális kompetenciák fejlesztése

Az élménypedagógia A tapasztalatot, a meg- és átélést helyezi a tanítási folyamat középpontjába Nem passzív átélés, hanem „learning by doing” – cselekvés folyamatában megélt tanulás Eszközei: Szituációs játékok, kezdeményezést igénylő feladatok, a természet, a közösség és annak visszajelzései Nem öncélú élményhajhászás, hanem tudatosan megtervezett tapasztalás! Hangsúly nemcsak az élményen, hanem a reflexión, feldolgozáson van Nem feltétlenül eszközigényes Pl. Holdlabda, Lomha Lajos

Élmény- és kalandterápia Képzés, Nevelés, Fejlesztés Fejlesztés Élménypedagógia Outdoor tréning

Élmény- és kalandterápia = Az élménypedagógia pszichoterápiás alkalmazása Célcsoport: érzelmi, viselkedési problémával érkező gyerekek, fiatalok: - akik valahol elakadtak, az alkalmazkodásuk sérült, - örökletes és környezeti hatások miatt Pszichoterápiás szemlélet (orvos, pszichológus, szociál- és élménypedagógus, egészségtantanár) A feladatok adaptálása a problémához (Jákob létra: megküzdés/kitartás, segítség adás, kommunikáció, bizalom)

Az indulatkezelést segítő program elméleti háttere Kimutatható, hogy az agresszív gyerekek: verbalitása, kommunikációs, problémamegolódó és empátiás készsége az átlagostól elmarad Kalandterápiás programunk a célzott diagnosztikai lépéseket Követően azokat az egyéni és szociális kompetenciákat fejleszti, amelyek erősödésétől az agresszív viselkedés mérséklődése várható.

Egyéni és szociális kompetenciák fejlesztése Kommunikációs készség Kritika – és konfliktus kezelés Együttműködés Érzelmek kifejezése Segítőkészség Tolerancia Felelősségvállalás (személyes és mások iránti) Kortárs nyomásnak való ellenállás Empátia Önbizalom, másokba vetett bizalom Önkontroll Önállóság, döntésképesség Helyzetfelismerő készség Kreativitás, önkifejezés Én-hatékonyság, asszertivitás Problémamegoldó készség

Élmény- és kalandterápiás feladatok jellemzői 1, Komfort zónából való kilépés Komfort zóna: ismerős helyzet, nyugalom, szokásos megküzdési stratégiák Tanulási zóna: kompetenciák nem elegendőek-> bizonytalanságérzés, ami a továbblépés, tanulás alapja Pánik zóna: szakszerűen vezetett foglalkozáson nem éri el a résztvevő Komfort- zóna Tanulási zóna Pánik zóna 2, A feladatok jellege miatt a fiatalok - fizikailag, - érzelmileg, - kognitív téren -> maradandó, emlékezetes élmények révén tanít bevonódnak, maradandó emlékezetes tapasztalatokat szereznek

Élmény- és kalandterápiás feladatok jellemzői 3, Választható mértékű kihívás – mindenki saját maga váálasztja, mindenkit önmagához viszonyítunk 4, Csak közösen megoldhatók, párosan/ csoportban - erősségek - nehézségek 5, Minden feladatot megbeszélés, visszajelzés követ „társas viselkedés tükre” – gondolkodási- és viselkedési mintázatok felismerése láthatóvá válnak

A program felépítése 1. nap délelőtt: Diagnosztikai szakasz Kérdőívekkel, becslőskálákkal: - agresszió proaktív/reaktív típusának elkülönítése (RPA, ICU) - proszociális készségek felmérése (SDQ szülői/gyerek) - kognitív stílus, korlátozó hiedelmek felmérése (DAS) - társuló érzelmi problémák feltérképezése (GYD,Spielberger,metamorfózis t.)

A program felépítése 1. nap: Szülőcsoport: - probléma szülői szemmel, otthon és iskolai helyzetben, - családi környezetről való tájékozódás Gyerekeknek: bemutatkozó, befogadó csoport - tudják/ értik-e miért vannak itt? - a probléma szerintük is probléma- e? - mit várnak a helytől? - mit nem szeretnének hogy történjen? - szabály- és program ismertetés - csoporttitok fogalmának bevezetése - bemutatkozás -> oppozíció felderítése, megelőzése, bizalmi légkör megteremtése

A program felépítése Jégtörő gyakorlatok: oldott, nyitott, befogadó légkör megetermtése Szerződéskötés: keretek, elvárások tisztázása, elköteleződés záloga Csapatépítő gyakorlatok Probléma definiálása: szimbolikus formában (lego, rajz, festés)

A program felépítése Bizalomépítő gyakorlatok Bonyolultabb problémamegoldó gyakorlatok Együttműködést, kommunikációt elősegítő gyakorlatok Kapcsolati háló térkép: konfliktusok feltérképezése, kezelése

Expedíció Elsődleges cél: felelősségvállalás Expedíció előtt: felelősségek tisztázása: 1, orientáció (tájékozódás,pihenők) 2, élelmezés (vásárlás,elkészítés,szemét) 3, táborhely (bivak,tűzrakóhely) 4, biztonság (lelki és fizikai) Összesen 2 nap de: felkészülés, kora du. indulás, másnap kora du. érkezés, du: feldolgozás Megélik, hogy ha valamit tesznek/ nem tesznek annak következménye van A csoportvezető szerepe: a veszélyhelyzet kialakulásának megelőzése Életszerű helyzetek: számos adaptív és maladaptív viselkedésforma megjelenik amit vissza lehet jelezni Csoportdinamikára kedvező hatás: hierarchia valós értékek mentén

Videodemonstráció Konfliktushelyzetek megjelenítése pszichodráma elemekkel („hozott” problémák, vagy a csoportban előfordult konfliktusok alapján) Videófelvétel készítés - megjelenített konfliktushelyzetekről, vagy - a csapatfeladatokról Videófelvétel alapján történő visszajelzés -> adaptív viselkedés megerősítése -> maladaptív viselkedés visszajelzése

Miért alkalmas fiatalok indulatkezelésének fejlesztésére? 1, A feladatok egy része magas kihívást jelent Magas észlelt kockázat, alacsony reális kockázat Tanulási zónában: megélik, hogy az impulzivitás, agresszió nem eredményes, a segítségadás, egymásra figyelés, megbeszélés eredményes 2, A társadalomban végbement változások hatásaihoz alkalmazkodik: Nagyon sok inger, információ - > ingerküszöb megemelkedése, -> Ingerek keresése/ kerülése Újdonságkereső, „adrenalinfüggő” gyerekek Ingerkerülő, szobába visszahúzódott „cyber”gyerekek 3, Összességében nehezebben leköthetők a hagyományos tanítási/terápiás módszerekkel, élmény- és kalandaktivitásokkal könnyebben elérhető a bevonódás

Tapasztalataink A program elején: egymással nem kommunikáló, indulatos, önállóan, saját kis világukban, magukra hagyatva, sokszor lázadozva, egymással verbálisan és fizikálisan is gyakran agresszív, nem kooperáló gyerekek akik nem együtt-, hanem egymás mellett működnek a feladatban A program végén láthatóan javul: - Kommunikáció - Egymásra való odafigyelés - Együttműködés - Konfliktus kezelés - Tolerancia - Problémamegoldó készség - Önértékelés Aspecifikus tényezők: közösséghez tartozás, barátkozás, kiszámíthatóság, foglalkoztatók nyitottsága, érdeklődése, gondoskodó attitűdje

Terveink vizsgálattal bemutatni megfigyeléseinket 1, Kérdőívek eredményeivel is alátámasztott utánkövetéses vizsgálattal bemutatni megfigyeléseinket 2, Képzést szervezni a módszerről pedagógusoknak, pszichológusoknak 3, Szülő-gyermek csoportok és családi hétvégék szervezése - „családi működés tükre” - családi stabilitást meghatározó készségek fejlesztése

Köszönöm a figyelmet!